Ha neked is van ilyen heg a válladon, erről tudnod kell

Sokan viselünk még ma is egy apró, körülbelül borsónyi dudort a felkarunk külső részén – a „himlőhegyet”, amely többet jelent puszta hegnyomnál. Ez a kis dudor a befecskendezett élő vaccinia-vírus nyoma, amelynek révén egykor az emberiség egyik legpusztítóbb betegsége, a fekete himlő ellen oltottak bennünket. Íme, miért marad ez a heg generációról generációra, és miért fontos ma is emlékeznünk rá.

1. A fekete himlő – az emberiség rettegett kórtusa

A Variola virus által okozott fekete himlő (variola) a történelem során évente milliók életét követelte.

• Fertőzőképesség: Rendkívül gyorsan terjedt, cseppfertőzéssel és közvetett érintkezéssel.

• Halálozás: Európában elérte a 15–20%-ot, Amerikában a domesztikáció előtt a lakosság akár 40–80%-a is áldozatul esett.

• Szövődmények: A túlélők jelentős része maradandó hegekkel, sokan vaksággal küzdöttek (például Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője).

• Történelmi áldozatok: I. József császár (1711), II. Péter cár (1730), XV. Lajos francia király (1774) is fekete himlőben hunyt el.

E súlyos járványok nyomán vált egyre sürgetőbbé a betegség elleni védekezés – amely végül a vakcináció megszületéséhez vezetett.

2. A vakcina megszületése és Magyarországra érkezése

Az első működőképes himlőoltást Edward Jenner angol orvos dolgozta ki 1796-ban, amikor arra a megfigyelésre épített, hogy a tehénhimlővel (cowpox) átesettek nem betegednek meg fekete himlőben. Jenner élő, enyhébb kórt okozó vírust juttatott be egészségesekbe – így alakult ki a vakcina (“vacca” = tehén).

Magyarországon a himlő elleni első oltásokat a neves orvos, Bene Ferenc (1775–1858) vezette be 1801-ben. Bene Ferenc lelkes kampányt folytatott a lakosság körében, és orvosi hálózattal biztosította, hogy az oltóanyag az ország minden részébe eljusson.

3. A himlőhegy: miért marad heg a bőrön?

A 19–20. században alkalmazott himlőoltó eljárás a következőképp zajlott:

1. Bőrkaparás a felkar külső részén, bejuttatva néhány csepp vakcinát.

2. Foltképződés: 5–7 nap múlva egy gennyes folyadékkal telt hólyag keletkezett, jelezve, hogy a szervezet immunválaszt adott.

3. Hólyag kifakadása: körülbelül két hét elteltével a helyi reakció lezajlott, a bőr gyógyult, de mindig maradt egy kerek, pigmentált heg – a himlőhegy.

Ez a heg ma is hordozza a vakcináció fizikai nyomát, amely az emlékülj szolgál arra, hogy milliók életét köszönhetjük a vakcináknak.

4. A fekete himlő legyőzése és a ma élő kockázatok

A WHO által koordinált globális oltási program eredményeként a fekete himlőt 1977-ben utoljára igazolták természetes úton, és 1979-ben a betegség felszámoltnak nyilvánították. Ez az első olyan betegség, amelyet az emberiség vakcináció révén végleg eltörölt.

Ugyanakkor:

• Laboratóriumi minták ma is léteznek az Egyesült Államokban és Oroszországban, katonai és kutatási célokra őrzik a vírust.

• A biológiai fegyverek kockázata miatt sosem lehetünk 100%-osan biztonságban.

Ezért fejlesztette ki az FDA az első, szájon át szedhető fekete himlő elleni gyógyszert, a tecovirimatot (TPOXX), amelyet 2022-ben engedélyeztek. Az amerikai védelmi minisztérium bizalmat szavazott a készítménynek: 2 millió adagot rendelt a készítményből, felkészülve egy esetleges biológiai támadásra .

5. Mit üzen számunkra a himlőhegy?

1. A prevenció erejét: a vakcináció nem csupán személyes védelmet nyújt, hanem közösségi immunitást is kialakít.

2. A tudomány diadala: a himlő felszámolása a modern orvostudomány egyik legnagyobb sikertörténete.

3. Felelősségünk: az oltások visszautasítása új járványveszélyeket teremthet. A himlőhegy az emlékeztetőnk arra, hogy korunk súlyos megbetegedései – mint például a COVID-19 vagy más újonnan felbukkanó vírusok – ellen is csak a vakcináció hozhat végleges megoldást.

Viseld tehát büszkén a himlőhegyedet: ez nem csupán egy apró heg, hanem az emberiség történetének egyik legnagyobb ellenségének diadala fölötti győzelem emlékműve.