Jelentős változás jöhet 2027-től a magyar családok lakáscélú megtakarításainál: nyolc év után ismét visszatérhet a lakástakarékok állami támogatása. A Wekerle Plusz program keretében az állam az első öt évben 10 százalékkal, a hatodik évtől pedig már 20 százalékkal egészítené ki a rendszeresen félretett pénzt. A kormányzati bejelentések szerint tíz év alatt akár 1,8 millió forint vissza nem térítendő támogatást is össze lehetne gyűjteni, de ehhez havi 100 ezer forintos megtakarításra lenne szükség. Azoknak sem feltétlenül kell lemondaniuk a lehetőségről, akik csak 10, 20 vagy 30 ezer forintot tudnak havonta félretenni: kisebb befizetésekkel is jelentős összeg gyűlhet össze néhány év alatt. Ráadásul a tervek szerint a megtakarításhoz banki kamat is társulna. A lakástakarék azonban nem mindenkinek ugyanannyira előnyös, és az sem biztos, hogy érdemes már most szerződést kötni. Mutatjuk a pontos számításokat, a várható támogatási összegeket, a felhasználási lehetőségeket és azokat a feltételeket, amelyekre minden családnak figyelnie kell.
Nagy bejelentés érkezett: 2027-től ismét állami támogatást kaphatnak a lakástakarékok
A lakásvásárlás és az otthonfelújítás az elmúlt években egyre komolyabb pénzügyi kihívássá vált a magyar háztartások számára. Egy saját ingatlan megszerzéséhez sok esetben többmilliós önerő szükséges, miközben egy régebbi családi ház korszerűsítése is jelentős összeget emészthet fel.
Sok fiatal és család éppen azért halasztja el a lakásvásárlást vagy a felújítást, mert nem rendelkezik elegendő megtakarítással. A rendszeres félretétel ugyan segíthet, de a növekvő megélhetési költségek mellett nem egyszerű hónapról hónapra nagyobb összeget elkülöníteni.
Ezen változtathat a Wekerle Plusz Lakástakarék, amelyet Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 19-én jelentett be a 2027-es költségvetés parlamenti ismertetésekor.
A kormány terve szerint a lakástakarékban rendszeresen megtakarító ügyfelek pénzét ismét közvetlen állami hozzájárulással egészítenék ki. Ez azt jelentené, hogy a családok nemcsak a saját befizetéseiket és a bank által fizetett kamatot gyűjthetnék, hanem meghatározott feltételekkel vissza nem térítendő állami pénzhez is juthatnának.
A támogatás visszatérése azért számít jelentős fordulatnak, mert a 2018. október 16. után kötött új lakástakarék-szerződésekhez már nem járt a korábbi, 30 százalékos állami támogatás.
A kormány most egy új, kétlépcsős rendszert vezetne be, amely a hosszabb távú megtakarítást nagyobb támogatási aránnyal ösztönözné.
Tíz év alatt akár 1,8 millió forintot is adhat az állam
Az új konstrukció egyik legfontosabb eleme a megtakarítási idő hosszától függő állami támogatás.
A kormányzati bejelentés szerint az első öt évben az ügyfél befizetéseinek 10 százalékát adná hozzá az állam. A hatodik évtől a támogatási arány 20 százalékra emelkedne.
Kármán András pénzügyminiszter október 20-i tájékoztatásán az is elhangzott, hogy a tízéves megtakarítási idő alatt akár 1,8 millió forintos állami támogatás is elérhető lehet.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden lakástakarékot nyitó ügyfél automatikusan megkapja ezt az összeget.
A támogatás nagysága a tényleges befizetésektől és a megtakarítás időtartamától függne. A legmagasabb összeghez a bemutatott számítások alapján havi 100 ezer forintos rendszeres megtakarítás szükséges.
A konstrukció tehát elsősorban azok számára lehet különösen vonzó, akik hosszabb időn át kiszámítható összeget tudnak félretenni a jövedelmükből.
Ugyanakkor nem feltétlenül a legmagasabb támogatási összeg jelenti a legjobb pénzügyi döntést. Egy kisebb, de folyamatosan teljesíthető havi befizetés sokkal biztonságosabb lehet, mint egy olyan vállalás, amely néhány hónap után már túlzott terhet jelentene a családi költségvetésnek.
Pontosan hogyan működne a 10 és a 20 százalékos támogatás?
A tervezett rendszer működését a legegyszerűbben egy példán keresztül lehet megérteni.
Tegyük fel, hogy valaki havonta 20 ezer forintot tesz félre lakáscélra.
Egy év alatt ez 240 ezer forint saját megtakarítást jelent. A bejelentett 10 százalékos támogatási arány alapján az állam ehhez évi 24 ezer forintot tenne hozzá az első öt évben.
Ha a befizetés folyamatos, öt év alatt 1,2 millió forint saját pénz gyűlne össze. Ehhez összesen 120 ezer forint állami támogatás társulhatna.
Amennyiben a megtakarító tíz évig folytatja a befizetést, a második öt évben már a magasabb, 20 százalékos támogatási arány lépne életbe.
Ebben az időszakban a havi 20 ezer forintos befizetéshez havi 4000 forintnak megfelelő állami kiegészítés járhatna. Ez további 240 ezer forintot jelentene öt év alatt.
Így tíz év végére 2,4 millió forint saját befizetés és 360 ezer forint állami támogatás gyűlhetne össze.
A teljes megtakarítás tehát 2,76 millió forint lenne, még a banki kamatok és a különböző költségek figyelembevétele előtt.
Ez a számítás a bejelentett százalékokból indul ki. A végleges feltételek, a támogatási plafon, a jóváírás időpontja és a banki díjak a ténylegesen rendelkezésre álló összeget még módosíthatják.
Havi 20 ezer forintból ennyi pénz lehet öt és tíz év alatt
A kisebb havi megtakarítások jelentőségét sokan alábecsülik, különösen akkor, amikor a lakásvásárláshoz szükséges többmilliós önerőről hallanak.
Pedig egy rendszeres, havi 20 ezer forintos befizetés is jelentős összegre nőhet néhány év alatt.
| Megtakarítás | 5 év után | 10 év után |
|---|---|---|
| Saját befizetés | 1 200 000 Ft | 2 400 000 Ft |
| Állami támogatás | 120 000 Ft | 360 000 Ft |
| Összesen | 1 320 000 Ft | 2 760 000 Ft |
A számítás nem tartalmazza a banki kamatokat, számlavezetési díjakat és más esetleges költségeket.
Öt év alatt az összeg már egy kisebb lakásfelújítás fedezetéhez is hozzájárulhat. Tíz év alatt pedig egy nagyobb korszerűsítés, lakáshitel-előtörlesztés vagy későbbi lakásvásárlás finanszírozásának része lehet.
A rendszeres megtakarítás különösen azok számára jelenthet előnyt, akiknek jelenleg nincs nagyobb összegű félretett pénzük, de hosszabb távon terveznek lakáscélú beruházást.
Havi 50 ezer forinttal már közel 7 millió forint is összegyűlhet
Aki nagyobb összeget tud rendszeresen félretenni, természetesen magasabb támogatásra is számíthat a tervezett rendszerben.
Egy havi 50 ezer forintos megtakarítás évente 600 ezer forint saját befizetést jelent. Öt év alatt ez összesen 3 millió forint, amelyhez a 10 százalékos állami támogatás alapján további 300 ezer forint társulhatna.
Így az első öt év végére 3,3 millió forint gyűlne össze, a banki kamatok és költségek nélkül.
Ha a megtakarító tíz évig folytatja a befizetéseket, akkor összesen 6 millió forint saját pénzt tesz félre. A második öt évben a magasabb, 20 százalékos állami kiegészítés további 600 ezer forintot jelentene.
A tíz év alatt így összesen 900 ezer forint állami támogatás gyűlhetne össze.
A saját befizetéssel együtt 6,9 millió forint állna rendelkezésre, amelyet megfelelő feltételek mellett lakáscélra lehetne fordítani.
Ez az összeg egy nagyobb energetikai felújításnál, lakáshitel-előtörlesztésnél vagy ingatlanvásárlásnál már valóban jelentős pénzügyi segítséget jelenthet.
A tízéves megtakarítás ugyanakkor komoly elköteleződés. Havi 50 ezer forint félretétele egy évtizeden keresztül összesen 6 millió forint saját befizetést igényel, amit a háztartásnak a rendszeres megélhetési kiadásai mellett kell biztosítania.
Itt a teljes táblázat: ennyi pénz gyűlhet össze havi 10–100 ezer forintból
Az alábbi számítások a kormány által ismertetett 10 és 20 százalékos állami támogatási arányra épülnek. Az öt- és tízéves futamidőt külön mutatjuk be, hogy mindenki könnyebben összehasonlíthassa a lehetőségeket.
| Havi megtakarítás | 5 év után, támogatással | 10 év után, támogatással |
|---|---|---|
| 10 000 Ft | 660 000 Ft | 1 380 000 Ft |
| 20 000 Ft | 1 320 000 Ft | 2 760 000 Ft |
| 30 000 Ft | 1 980 000 Ft | 4 140 000 Ft |
| 40 000 Ft | 2 640 000 Ft | 5 520 000 Ft |
| 50 000 Ft | 3 300 000 Ft | 6 900 000 Ft |
| 60 000 Ft | 3 960 000 Ft | 8 280 000 Ft |
| 80 000 Ft | 5 280 000 Ft | 11 040 000 Ft |
| 100 000 Ft | 6 600 000 Ft | 13 800 000 Ft |
A táblázat feltételezi, hogy a megtakarító minden hónapban azonos összeget fizet be, és a teljes megtakarítási időszakra jogosult a bejelentett mértékű állami támogatásra.
A számítás a saját befizetést és az állami kiegészítést tartalmazza. A banki kamatokat, kamatbónuszokat, számlanyitási és számlavezetési díjakat nem, ezért nem a végleges szerződéses kifizetési összegeket mutatja.
A 100 ezer forintos havi befizetés szerepeltetése a pénzügyminiszter által ismertetett 1,8 milliós maximális támogatásból következő számításon alapul. A jogszabályban meghatározott végleges befizetési plafont még nem tették közzé.
Honnan jön az 1,8 millió forintos állami támogatás?
A legmagasabb támogatási összeg kiszámítása viszonylag egyszerű, ha a kormány által ismertetett támogatási arányokból indulunk ki.
Tegyük fel, hogy valaki tíz éven keresztül minden hónapban 100 ezer forintot tesz félre.
Az első öt év alatt összesen 6 millió forint saját megtakarítása keletkezik. Erre a 10 százalékos támogatás alapján 600 ezer forintot adna az állam.
A második öt évben a megtakarító további 6 millió forintot fizet be. Mivel ekkor a bejelentett támogatási arány már 20 százalék, erre az időszakra további 1,2 millió forintos állami hozzájárulás jutna.
A teljes tízéves időszak számítása így alakul:
| Tétel | Összeg |
|---|---|
| Saját befizetés az első 5 évben | 6 000 000 Ft |
| Állami támogatás az első 5 évre | 600 000 Ft |
| Saját befizetés a második 5 évben | 6 000 000 Ft |
| Állami támogatás a második 5 évre | 1 200 000 Ft |
| Teljes állami támogatás | 1 800 000 Ft |
| Saját befizetés és támogatás együtt | 13 800 000 Ft |
Ez magyarázza a kormányzati tájékoztatásban szereplő 1,8 millió forintos összeget.
Fontos azonban, hogy ez nem egyetlen alkalommal, feltétel nélkül járó 1,8 milliós támogatás. A teljes összeg a tízéves megtakarítási idő alatt, a megfelelő befizetések teljesítésével gyűlhetne össze.
A banki kamat tovább növelheti a megtakarítást
A Wekerle Plusz Lakástakarék egyik fontos eleme, hogy az állami támogatás mellett banki kamattal is számol a kormány.
A 2026. október 20-i hivatalos tájékoztatásban 3 százalékos banki kamat szerepel. Kármán András pénzügyminiszter nyilatkozata alapján a lakástakarékpénztáraktól legalább évi 3 százalékos kamat biztosítását várnák el.
Ez további bevételt jelenthet a megtakarítóknak, hiszen a félretett pénz nemcsak az állami hozzájárulással, hanem a betéti kamatokkal is növekedhet.
A kamat számításánál azonban fontos egy gyakori félreértést elkerülni.
A teljes tízéves befizetési összeg nem áll a bank rendelkezésére már a szerződés első napjától. A megtakarító minden hónapban újabb összeget fizet be, ezért a korábban elhelyezett pénz hosszabb, a később befizetett pénz rövidebb ideig kamatozhat.
Az sem mindegy, milyen gyakran történik a kamatjóváírás, a már jóváírt állami támogatás kamatozik-e, és milyen díjakat számítanak fel.
A pontos végösszeget ezért csak a tényleges banki szerződés feltételeinek ismeretében lehet kiszámolni.
A 3 százalékos banki kamatot nem szabad összekeverni a Wekerle Plusz lakáshitel szintén 3 százalékos, kedvezményes hitelkamatával. Az egyik a megtakarítás után járó bevétel, a másik a felvett kölcsön költsége.
Nem ugyanaz az állami támogatás és a banki kamatbónusz
A 2018-as változtatás után a lakástakarékpénztáraknak új megoldásokat kellett kialakítaniuk, hogy állami támogatás nélkül is vonzó megtakarítási lehetőséget kínáljanak.
Ennek egyik eszköze a banki kamatbónusz, amelyet sok konstrukcióban prémiumként vagy megtakarítási bónuszként neveznek meg.
A kamatbónusz azonban nem azonos az állami támogatással.
Az állami támogatást a jogszabályban meghatározott feltételek alapján a központi költségvetés finanszírozza. A banki bónuszt ezzel szemben maga a pénzügyi szolgáltató kínálja a saját termékének részeként.
A bónusz teljesítéséhez gyakran külön feltételek kapcsolódnak, például meghatározott megtakarítási idő, rendszeres befizetés vagy lakáscélú felhasználás.
A különböző százalékokat ezért nem célszerű automatikusan összeadni.
Ha például egy bank 30 százalékos megtakarítási prémiumot kínál egy többéves konstrukcióra, az nem jelenti azt, hogy az ügyfél minden évben 30 százalékos kamatot keres.
Az sem biztos, hogy a 2027-es állami támogatást minden jelenlegi banki bónusszal együtt igénybe lehet majd venni.
A bankok az új szabályozáshoz igazíthatják a termékeiket, ezért a végleges ajánlatok eltérhetnek a most elérhető megtakarítási konstrukcióktól.
Miért szűnt meg a lakástakarék állami támogatása 2018-ban?
A lakástakarék korábban az egyik legismertebb államilag támogatott megtakarítási forma volt Magyarországon.
A rendszer lényege már akkor is az volt, hogy az ügyfelek rendszeres havi befizetéseket vállalnak, az így összegyűjtött pénzt pedig később meghatározott lakáscélokra használhatják fel.
A 2018. október 16-ig megkötött szerződéseknél a befizetések után 30 százalékos állami támogatás járt, legfeljebb évi 72 ezer forintos összegben.
Ez azt jelentette, hogy a maximális éves támogatás eléréséhez 240 ezer forintot, vagyis havonta 20 ezer forintot kellett megtakarítani.
A rendszer azonban 2018 októberében jelentősen megváltozott. Az akkori Országgyűlés úgy módosította a szabályokat, hogy az újonnan kötött lakástakarék-szerződésekhez már nem járt a korábbi állami támogatás.
A változás nem jelentette a lakástakarékpénztárak megszűnését. Az állami kiegészítés nélküli megtakarítási termékek továbbra is elérhetők maradtak, a szolgáltatók pedig saját kamatbónuszokkal és kedvezményekkel próbálták vonzóvá tenni az ajánlataikat.
A 2027-re tervezett intézkedés ezt a helyzetet változtatná meg azzal, hogy ismét közvetlen állami forrást rendelne a lakáscélú megtakarításokhoz.
A régi és az új állami támogatás között jelentős különbség van
Bár mindkét rendszer a lakáscélú öngondoskodást támogatja, a 2018 előtti és a 2027-re tervezett konstrukció nem azonos.
| Feltétel | 2018 előtti rendszer | 2027-re bejelentett terv |
|---|---|---|
| Állami támogatás | A befizetések 30%-a | Első 5 évben 10%, utána 20% |
| Maximális támogatás | Évi 72 000 Ft | Tíz év alatt akár 1 800 000 Ft |
| A maximális támogatáshoz szükséges befizetés | Havi 20 000 Ft | A bemutatott számítás szerint havi 100 000 Ft |
| Megtakarítási idő | Jellemzően 4–10 év | Bejelentett 5 és 10 éves konstrukció |
| Banki kamat | Szerződésenként eltérő | Bejelentett, legalább 3%-os elvárás |
| Jogi helyzet | Korábban alkalmazott szabályok | Részletezés és szabályozás alatt |
A régi rendszerben már viszonylag alacsony havi befizetés mellett el lehetett érni a maximális éves állami hozzájárulást.
Az új konstrukcióban a magasabb maximális támogatási összeghez jóval nagyobb saját megtakarítás szükséges, és a támogatási arány a futamidő előrehaladtával emelkedne.
Ezért az új rendszer nem egyszerűen a 2018 előtti támogatás visszaállítása lenne, hanem annak módosított, új feltételekre épülő változata.
Kinek érheti meg leginkább a Wekerle Plusz Lakástakarék?
Az új lakástakarék nem minden élethelyzetben jelent egyformán kedvező megoldást.
A legnagyobb előnyt azok a háztartások élvezhetik, amelyek előre látható lakáscélra takarékoskodnak, és a szükséges pénzre nem néhány hónapon belül, hanem öt vagy tíz év múlva lesz szükségük.
Ilyenek lehetnek például azok a szülők, akik gyermekük későbbi első lakásához szeretnének hozzájárulni. Ha a gyermek még általános iskolába jár, a tízéves megtakarítási idő megfelelő lehetőséget adhat arra, hogy a család fokozatosan építsen fel egy nagyobb összeget.
Hasonlóan kedvező helyzetben lehetnek azok, akik előre tudják, hogy néhány év múlva komolyabb lakásfelújítást szeretnének elvégezni.
Egy tetőfelújítás, nyílászárócsere vagy energetikai korszerűsítés jelentős összegbe kerülhet, ezért a hosszabb idő alatt összegyűjtött megtakarítás csökkentheti a későbbi hiteligényt.
A konstrukció azonban kevésbé lehet megfelelő annak, aki egy-két éven belül szeretne ingatlant vásárolni, és a vételárhoz szükséges önerőre már hamarosan szüksége lesz.
Gyermekek lakására is érdemes lehet előre takarékoskodni
A lakástakarék egyik hagyományos felhasználási lehetősége a gyermekek későbbi lakhatásának támogatása.
Egy család például már akkor elkezdhet takarékoskodni, amikor gyermeke még iskolás. Így a hosszabb megtakarítási időszak végére olyan összeg gyűlhet össze, amely hozzájárulhat az első lakás megvásárlásához.
Ha a család havi 30 ezer forintot tud rendszeresen félretenni, akkor tíz év alatt 3,6 millió forint saját befizetése keletkezik.
Ehhez a tervezett támogatási rendszerben 540 ezer forint állami kiegészítés társulhatna.
A teljes összeg így 4,14 millió forint lehetne a banki kamatok és költségek figyelembevétele előtt.
Ez önmagában sok esetben nem fedezi egy lakás teljes önerejét, de fontos kiegészítést jelenthet a fiatal saját megtakarításához.
Azt azonban még nem tisztázták, hogy a Wekerle Plusz Lakástakarék milyen feltételekkel köthető kiskorú kedvezményezett számára, illetve egy családtag javára hány támogatott szerződés létesíthető.
Éppen ezért nem érdemes automatikusan abból kiindulni, hogy minden családtag után külön maximális állami támogatás vehető igénybe.
Lakásvásárlásnál önerőként is segíthet a megtakarítás
A lakáshitel felvételének egyik legnagyobb akadálya sok fiatal számára az önerő hiánya.
Hiába rendelkezik valaki rendszeres fizetéssel, a bank által előírt saját forrás megteremtése éveket vehet igénybe.
Az új lakástakarék célja a kormányzati bejelentések szerint éppen ennek megkönnyítése.
Ha valaki rendszeresen félretesz, a saját megtakarítását az állami kiegészítés és a banki kamat is növelheti. Az összeg később lakásvásárlásnál a szükséges önerő egyik forrása lehet.
Ez különösen azoknak jelenthet segítséget, akik még a pályájuk elején járnak, de néhány éven belül saját otthont szeretnének.
Fontos azonban, hogy a lakáshitelhez szükséges önerő mértéke függ a banki hitelbírálattól, az ingatlan értékétől és a vonatkozó hitelfedezeti szabályoktól is.
A lakástakarék tehát segíthet az önerő összegyűjtésében, de nem garantálja, hogy a megtakarítási időszak végén a bank automatikusan megadja a kívánt lakáshitelt.
Meglévő lakáshitel törlesztésére is fel lehetne használni
A Hitelfórum által ismertetett tervek szerint a lakástakarékból összegyűjtött pénz nem kizárólag új lakás vásárlására szolgálhatna.
A megtakarítás felhasználható lehetne meglévő lakáshitel előtörlesztésére is.
Ez különösen azoknak lehet érdekes, akik már rendelkeznek jelzáloghitellel, de szeretnék néhány év múlva egy nagyobb összeggel csökkenteni a tartozásukat.
Egy tízéves lakástakarék lejáratakor a felhalmozott saját pénz, az állami támogatás és a banki hozam együtt akár többmilliós előtörlesztést tehetne lehetővé.
Ez azonban nem minden esetben a legkedvezőbb megoldás.
Ha valaki magas kamatozású lakáshitelt törleszt, előfordulhat, hogy pénzügyileg előnyösebb a rendelkezésre álló megtakarítását korábban előtörlesztésre fordítani, mint hosszabb ideig külön lakástakarékban gyűjteni.
Ezzel szemben egy nagyon alacsony, hosszú időre rögzített kamatozású hitelnél a támogatott megtakarítás vonzóbb alternatíva lehet.
Az összehasonlításnál figyelembe kell venni a hitel kamatát, az előtörlesztési díjat, a lakástakarék tényleges hozamát és a megtakarításhoz kapcsolódó költségeket.
A végleges programban azt is tisztázni kell, milyen hiteltípusok előtörlesztése számít majd elfogadott lakáscélnak.
Felújításra, korszerűsítésre és építésre is használható lehet
A lakástakarék korábban számos lakáscélra felhasználható volt, és az új program bejelentése is a lakásvásárlás, valamint a felújítás támogatását emeli ki.
A megtakarítás különösen hasznos lehet azoknak, akik nem új ingatlan vásárlását, hanem meglévő otthonuk korszerűsítését tervezik.
Egy régebbi családi házban a homlokzati szigetelés, a tető korszerűsítése, a nyílászárók cseréje vagy a fűtési rendszer felújítása jelentős kiadást jelenthet.
Az öt- vagy tízéves megtakarítás segíthet abban, hogy a tulajdonosok kisebb hitelből, esetleg hitel nélkül tudják elvégezni a tervezett munkákat.
Az építkezést tervező családok számára szintén fontos lehet egy előre felhalmozott lakáscélú összeg.
Egyelőre azonban nem ismert a 2027-es rendszer valamennyi elfogadott lakáscélja és az igazolás módja.
Ezért például a fürdőszoba-felújítás, a bútorvásárlás, egy telek megszerzése vagy más konkrét beruházás elszámolhatóságát csak a végleges szabályozás alapján lehet majd biztosan megállapítani.
Öt vagy tíz év: melyik megtakarítási idő lehet a kedvezőbb?
A két futamidő között jelentős különbség van.
Öt év alatt a tervezett rendszerben végig 10 százalékos támogatási aránnyal számolhatunk. Tízéves megtakarítás esetén viszont a második öt év befizetéseire már 20 százalékos hozzájárulás járhatna.
Ez azt jelenti, hogy az azonos havi befizetéssel tíz évig takarékoskodó ügyfél nemcsak kétszer annyi saját pénzt tesz félre, hanem az állami kiegészítés összesen háromszor akkora lehet, mint az első öt évben.
Egy havi 20 ezer forintos megtakarításnál például öt év után 120 ezer forint lenne a támogatás, tíz év után azonban már összesen 360 ezer forint.
Az öt év előnye, hogy a megtakarító hamarabb hozzáférhet a lakáscélra szánt összeghez, és rövidebb időre vállal rendszeres befizetési kötelezettséget.
A tízéves időszak előnye a nagyobb támogatási arány és a hosszabb felhalmozási idő.
A döntést azonban nem kizárólag a várható állami pénz alapján kell meghozni.
Ha valaki öt év múlva szeretne házat venni, számára egy tízéves konstrukció akkor sem feltétlenül megfelelő, ha annak magasabb a teljes támogatási összege.
Mi történik, ha valaki idő előtt szeretné felvenni a pénzét?
A többéves megtakarítási szerződéseknél az egyik legfontosabb kérdés az idő előtti megszüntetés lehetősége.
Egy család pénzügyi helyzete öt vagy tíz év alatt jelentősen megváltozhat. Előfordulhat váratlan egészségügyi kiadás, munkahelyváltás, költözés vagy olyan élethelyzet, amikor a megtakarított pénzre a tervezettnél korábban lenne szükség.
A hagyományos lakástakarékoknál az idő előtti felmondás következményekkel járhat, például a kamatbónusz elvesztésével vagy bizonyos díjak megfizetésével.
A 2027-es új állami támogatásnál azonban még nem ismert, milyen szabályok vonatkoznak majd a korai felmondásra.
Tisztázásra vár az is, hogy részleges pénzfelvételre lesz-e lehetőség, átmenetileg szüneteltethetők-e a befizetések, és miként alakul az állami támogatás, ha valaki nem teljesíti a teljes vállalt futamidőt.
Ezek a részletek különösen azok számára fontosak, akiknek nincs jelentősebb vésztartalékuk.
A lakástakarékba ugyanis nem feltétlenül célszerű minden megtakarítást elhelyezni, ha közben a váratlan kiadásokra semmilyen szabadon hozzáférhető pénz nem marad.
A számlanyitási és számlavezetési díjak sokat számíthatnak
A támogatási arány mellett a tényleges pénzügyi eredményt a szerződéshez kapcsolódó díjak is befolyásolják.
A lakástakarékpénztárak különféle költségeket számíthatnak fel, amelyek csökkenthetik a megtakarítás tényleges hozamát.
Ilyen lehet a számlanyitási díj, a havi számlavezetési díj, az egyes szerződésmódosítások költsége vagy más, a hirdetményben meghatározott díjtétel.
Bár a szolgáltatók időnként díjkedvezményeket és akciókat kínálnak, ezeket gyakran feltételekhez kötik.
A megtakarítás összehasonlításánál ezért nem elegendő csak a 10 vagy 20 százalékos állami támogatást figyelni.
Meg kell nézni azt is, mekkora a teljes befizetés, milyen kamat és esetleges bónusz jár, mennyi a szerződés összes költsége, és végül mennyi pénzhez jut hozzá az ügyfél a futamidő végén.
A különböző lakástakarék-ajánlatok összevetésénél az egységes betéti kamatlábmutató, vagyis az EBKM is hasznos támpont lehet.
Fontos azonban, hogy a közzétett mutató tartalmát és az állami támogatás kezelését is ellenőrizni kell, különösen akkor, ha egy új, korábban nem létező támogatási konstrukció jelenik meg.
A 20 százalékos támogatás nem jelent évi 20 százalékos hozamot
Ez az egyik legfontosabb pénzügyi különbség, amelyet minden megtakarítónak érdemes megértenie.
Amikor a kormány azt mondja, hogy a hatodik évtől 20 százalékos állami támogatás járhat, az a megfelelő időszakban befizetett pénzhez kapcsolódó kiegészítést jelenti.
Nem azt, hogy a teljes, korábban felhalmozott lakástakarék-egyenleg évente 20 százalékkal növekszik.
Egy tízéves megtakarításnál a pénz folyamatosan, hónapról hónapra gyűlik össze. Az első hónapokban befizetett összegek hosszabb ideig szerepelnek a számlán, mint az utolsó évben elhelyezett pénz.
Ezért egy 15 százalékos teljes időszakra vetített támogatási arányt sem lehet egyszerűen évi 15 százalékos hozamként értelmezni.
A tényleges évesített eredményt a befizetések időzítése, a kamatjóváírás, az állami támogatás elszámolása és a költségek együttesen határozzák meg.
Ez különösen a tízéves futamidőnél fontos, hiszen az infláció is befolyásolja, hogy az összegyűjtött pénznek a lejáratkor mekkora lesz a vásárlóereje.
Mi történik azokkal, akiknek már most van lakástakarékjuk?
A 2027-es változások kapcsán sok régi és jelenlegi ügyfél számára az lehet a legfontosabb kérdés, hogy a már meglévő szerződésükre is megkapják-e az új állami támogatást.
Erre jelenleg nincs végleges, minden szerződésre alkalmazható válasz.
A 2018. október 16-ig megkötött, államilag támogatott lakástakarék-szerződések korábbi jogosultságát a jogszabályváltozás nem szüntette meg automatikusan. Ezeknél a szerződéseknél a korábban megszerzett feltételek a vonatkozó szabályok szerint fennmaradtak.
A 2018. október 16. után kötött szerződések azonban már nem részesültek az eredeti, 30 százalékos állami támogatásban.
A mostani bejelentés alapján az új, 2027-től tervezett támogatás várhatóan az új szabályoknak megfelelő lakástakarék-konstrukciókhoz kapcsolódik majd.
Egyelőre viszont nem tették közzé, hogy a jelenleg működő szerződések átalakíthatók lesznek-e, járhat-e rájuk bármilyen új támogatás, vagy kizárólag új szerződéssel lehet majd belépni a programba.
Éppen ezért aki 2026-ban köt lakástakarék-szerződést, nem veheti biztosra, hogy 2027-től automatikusan megkapja az új állami támogatást.
Érdemes megvárni 2027-et a szerződéskötéssel?
A jelenlegi helyzetben ez különösen fontos döntés.
A bankok már most is kínálnak lakáscélú megtakarítási konstrukciókat, amelyekhez bizonyos esetekben kedvezményes számlanyitás vagy kamatbónusz kapcsolódhat.
Ugyanakkor a 2027-re bejelentett állami támogatás jelentősen megváltoztathatja a lakástakarékok piacát.
Elképzelhető, hogy a szolgáltatók új konstrukciókat vezetnek be, amelyek a korábbi ajánlatokhoz képest más befizetési határokkal, kamatokkal és költségekkel működnek.
Az is kérdéses, hogy a jelenlegi banki bónuszokat milyen formában tartják meg az állami támogatás visszatérése után.
Akinek nincs sürgős lakáscélja, annak ezért indokolt lehet megvárnia az új szabályok és a banki ajánlatok megjelenését, mielőtt hosszú évekre elkötelezi magát.
Aki viszont egy meglévő, kedvező feltételű szerződéssel rendelkezik, annak nem célszerű kizárólag a bejelentés hatására felmondania azt.
A döntés előtt össze kell hasonlítani a jelenlegi szerződés hátralévő előnyeit, költségeit és a később elérhető alternatívákat.
A Wekerle Plusz lakáshitel és a lakástakarék nem ugyanaz
A 2027-es lakástámogatási tervek több különböző konstrukcióból állnak, ezért könnyű összekeverni őket.
A Wekerle Plusz Vásárlási és Építési Hitel az első otthon megszerzését célozná. A jelenleg ismert feltételek alapján a 18–41 év közötti fiatalok számára új lakás vásárlásakor vagy építésekor fix 3 százalékos, használt lakás vásárlásakor pedig fix 5 százalékos hitelt biztosítanának.
A Wekerle Plusz Lakástakarék ezzel szemben nem lakáshitel, hanem lakáscélú megtakarítási lehetőség lenne.
A két konstrukció más-más élethelyzetben nyújthat segítséget. A lakáshitel azoknak szólna, akik már rendelkeznek elegendő önerővel, és meg szeretnék vásárolni az ingatlant. A lakástakarék azok számára lehet hasznos, akik még az önerő megteremtésén dolgoznak, vagy későbbi lakáscélra gyűjtenek.
Fontos, hogy a Wekerle Plusz lakáshitelhez bejelentett 18–41 éves életkori korlátot nem lehet automatikusan a lakástakarékra is alkalmazni. Az új megtakarítási program pontos jogosultsági feltételeit külön kell meghatározni.
Így egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a 41 év felettiek igénybe vehetik-e az új állami támogatásos lakástakarékot, illetve milyen feltételekkel kapcsolható össze a két program.
Megéri a lakástakarék, ha közben emelkednek a lakásárak?
Egy hosszabb távú megtakarításnál a támogatás mértéke mellett a lakásárak alakulását is figyelembe kell venni.
Ha valaki tíz év alatt többmilliós összeget gyűjt össze, az természetesen jelentős előrelépés lehet a lakásvásárlás felé.
Ugyanakkor a tíz év alatt az ingatlanárak, a felújítási költségek és az építőanyagok árai is változhatnak.
Előfordulhat, hogy az összegyűjtött pénz a megtakarítás kezdetén még egy lakás vételárának jelentősebb részét fedezte volna, tíz év múlva azonban már kisebb arányt képvisel.
Ezt a kockázatot az állami támogatás és a banki kamat részben ellensúlyozhatja, de nem garantálja, hogy a lakástakarék hozama minden időszakban meghaladja az ingatlanárak növekedését.
Ezért érdemes a lakástakarékot egy átfogóbb pénzügyi terv részeként kezelni.
A későbbi lakásvásárláshoz például más megtakarításokra, rendszeres jövedelemre és adott esetben megfelelő lakáshitelre is szükség lehet.
Újabb részletek érkezhetnek október 27-én
A 2027-es lakástakarék feltételeinek pontosítására már a következő napokban sor kerülhet.
A kormány 2026. október 27-re, keddre újabb sajtótájékoztatót hirdetett meg a Wekerle-programokról és a következő évi költségvetés lakhatási intézkedéseiről.
A bejelentett eseményen Magyar Péter miniszterelnök, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, valamint Kármán András pénzügyminiszter részvételével ismertethetik a további részleteket.
A napirenden a Wekerle Plusz Lakástakarék mellett a lakásvásárlási és építési hitel, valamint az energetikai felújítási támogatás is szerepel.
A következő tájékoztatásból pontosabb információk derülhetnek ki az új megtakarítási rendszer feltételeiről.
Addig azonban több fontos kérdés nyitva marad: nem ismert a szerződéskötés kezdőnapja, a pontos befizetési korlát, a jogosulti kör, a korai felmondás következménye és a meglévő szerződések esetleges átalakításának lehetősége.
A végleges jogi feltételeket mindenképpen az elfogadott és kihirdetett szabályozás alapján kell majd megítélni.
Lakástakarék 2027: minden fontos tudnivaló egy helyen
| Kérdés | Jelenleg ismert válasz |
|---|---|
| Visszatér az állami támogatás? | A kormány 2027-től tervezi bevezetni |
| Mi lesz a program neve? | Wekerle Plusz Lakástakarék |
| Mennyi az első öt év támogatása? | A befizetések 10%-a |
| Mennyi a hatodik évtől? | A befizetések 20%-a |
| Mekkora lehet a maximális támogatás? | Tíz év alatt akár 1,8 millió Ft |
| Mennyi befizetés szükséges ehhez? | A bemutatott számítás szerint havi 100 ezer Ft |
| Milyen futamidők szerepelnek? | 5 és 10 év |
| Lesz banki kamat? | A bejelentés legalább évi 3%-os kamattal számol |
| Használható lehet lakásvásárlásra? | Igen, a tervezett célok között szerepel |
| Felújításra is fordítható lehet? | Igen |
| Lakáshitel-előtörlesztésre is felhasználható lehet? | A tervek szerint igen, a pontos szabályok még nem ismertek |
| Kell hozzá gyermekvállalás? | Nem ismert ilyen kötelező feltétel, de a jogosultsági szabályok nem véglegesek |
| A meglévő szerződések automatikusan támogatottá válnak? | Erre jelenleg nincs hivatalos garancia |
| Mikortól lehet szerződni? | A pontos indulási dátumot még nem közölték |
Milliókat gyűjthetnek a magyar családok, de a megfelelő havi összeg kiválasztása lesz a legfontosabb
A Wekerle Plusz Lakástakarék bevezetése új lehetőséget jelenthet azoknak a magyar családoknak, amelyek rendszeresen szeretnének félretenni lakásvásárlásra, felújításra vagy későbbi hiteltörlesztésre.
A kormány terve szerint az első öt év befizetéseit 10 százalékkal, a hatodik évtől pedig 20 százalékkal egészítené ki az állam.
A rendszer egyik legfontosabb előnye a közvetlen, vissza nem térítendő hozzájárulás lehet. A támogatás mellett banki kamat is növelhetné a megtakarítás értékét.
A számítások alapján havi 20 ezer forintos befizetés mellett tíz év alatt 2,76 millió forint, havi 50 ezer forintos megtakarítással pedig 6,9 millió forint gyűlhetne össze, még a banki kamatok és költségek figyelembevétele előtt.
A legmagasabb, 1,8 millió forintos állami támogatás eléréséhez a jelenlegi számítások alapján havi 100 ezer forintos befizetésre lenne szükség tíz éven keresztül.
Ez azonban már 12 millió forint saját megtakarítást jelent, amelynek rendszeres előteremtése nem minden háztartás számára reális.
A legfontosabb tehát nem az, hogy valaki mindenáron a maximális támogatást próbálja megszerezni, hanem az, hogy olyan havi összeget válasszon, amelyet hosszabb időn keresztül valóban félre tud tenni.
A 2027-es program részletszabályai még nem véglegesek, ezért a pontos szerződéses feltételeket és az egyes bankok ajánlatait egyelőre nem lehet teljeskörűen összehasonlítani.
A bejelentett változás mégis komoly fordulatot jelenthet a magyar lakáscélú megtakarítások piacán: nyolc év után ismét közvetlen állami pénzzel ösztönöznék azokat, akik tudatosan és hosszú távon takarékoskodnak saját otthonuk megteremtésére.
