Már hétfőn, október 26-án megérkezhetnek az idei őszi szezon első hópelyhei Magyarországra! A MetFigyelő friss előrejelzése szerint az Északi-középhegység magasabb csúcsain a délutáni záporok átmenetileg havas esőbe, sőt rövid ideig hózáporba is válthatnak. Ez különösen a Mátra és a Bükk magasabban fekvő részein jelenthet látványos fordulatot. A havazás azonban egyelőre csak lehetőség: tartós hóesésre, vastag vagy megmaradó hótakaróra nem kell számítani. Miközben a hegycsúcsokon már feltűnhetnek a tél első jelei, az ország nagy részén esővel, élénk széllel és 10–17 fok közötti nappali hőmérséklettel indul a hét. Ráadásul keleten zivatarok is kialakulhatnak. Mutatjuk, pontosan hol és mikor lehet esély a hópelyhekre, miért fordulhat téliesre az idő a hegyekben, és mi várható a hét további napjain – írja a Dívány.
Megérkezhet az első hó Magyarországra – október 26-án már a hegyekben is téliesre fordulhat az idő
Október utolsó hétvégéje jelentős időjárási változással ér véget. Vasárnap este nyugat felől újabb csapadékzóna érkezik Magyarországra, amely hétfő hajnalra az ország jelentős részén esőt, záport hozhat. A hidegfront átvonulásával a szél is egyre inkább északnyugatira fordul, a magasabban fekvő hegyvidéki területeken pedig már a tél első jelei is megmutatkozhatnak.
A MetFigyelő október 25-én közzétett előrejelzése szerint hétfőn a déli és délutáni órákban az Északi-középhegységben kialakuló záporok közül néhány havas esőbe, átmenetileg akár hózáporba is válthat. A jelenség elsősorban a legmagasabb csúcsokon fordulhat elő, ahol a hőmérséklet lényegesen alacsonyabb lehet, mint a környező településeken.
A hír azért különösen érdekes, mert az ország nagy részén még egyértelműen őszi időjárás uralkodik. Sok településen hétfőn is 12–17 fok körüli nappali hőmérséklet várható, a hegyekben azonban ettől jelentősen eltérhetnek a körülmények.
A szakemberek ugyanakkor nem várnak kiterjedt vagy tartós havazást. A hópelyhek megjelenése rövid ideig tartó, helyi jelenség lehet, amelyet sokan talán észre sem vesznek. Megmaradó hótakaró kialakulása jelenleg nem valószínű.
A Mátra és a Bükk magasabb részein lehet a legnagyobb esély a hópelyhekre
Az első hó lehetősége elsősorban az Északi-középhegységet érinti, ahol Magyarország legmagasabb hegycsúcsai is találhatók. A Mátra és a Bükk térségében a magasabban fekvő részeken a csapadék halmazállapota akár rövid időn belül is megváltozhat.
A Mátrában különösen Kékestető és Galyatető környéke lehet érdekes. A Kékes 1014 méteres magasságával Magyarország legmagasabb pontja, ezért megfelelő időjárási helyzetben itt már akkor is előfordulhatnak hópelyhek, amikor a hegy lábánál még eső esik.
A Bükk magasabb fennsíki területei szintén kedvezhetnek a havas esőnek vagy hózápornak. A hegyvidéki domborzat, a hidegebb levegő és a záporos csapadék együttesen teremtheti meg a rövid ideig tartó télies időjárás feltételeit.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a MetFigyelő előrejelzése nem konkrét településekre kiadott biztos havazási előrejelzés. A Mátra és a Bükk azért kerültek a figyelem középpontjába, mert ezek magasabban fekvő részei a legesélyesebbek közé tartoznak.
Aki tehát hétfőn a hegyekbe készül, akár megpillanthatja az első hópelyheket, de erre jelenleg nincs garancia.
Délután jöhet a meglepetés: ekkor válthatnak hózáporba a záporok
A hétfői esetleges havas eső és hózápor várható időpontja is fontos. A MetFigyelő szerint a déli óráktól kezdve alakulhatnak ki olyan záporok az Északi-középhegység térségében, amelyek a magasabb csúcsokon már télies csapadékot is hozhatnak.
A hidegfront mögött kialakuló légköri helyzetben a záporfelhők alatt átmenetileg erősebb lehűlés is bekövetkezhet. Ilyenkor a magasabban fekvő területeken előfordulhat, hogy az esőcseppek közé hópelyhek keverednek, majd rövid időre a hó válik meghatározó csapadékformává.
Ez különösen akkor lehetséges, ha az adott hegycsúcs fölött megfelelően hideg a levegő, és a zápor intenzitása is kedvez a hópelyhek felszínre jutásának.
A jelenség várhatóan nem tart sokáig. Egy rövid hózápor után ismét megszűnhet a csapadék, felszakadozhat a felhőzet, vagy a hőmérséklet miatt a hulló hó gyorsan elolvadhat.
Ezért a hétfői előrejelzésben szereplő hózápor nem jelent többórás havazást és nem vetít előre országos télies időjárást.
Fehérbe borulhat a Kékestető? Erre egyelőre kicsi az esély
Az első hópelyhek megjelenése látványos esemény lehet, de sokan ennél többre, összefüggő fehér hótakaróra számítanának.
A jelenlegi előrejelzések alapján azonban erre egyelőre nem érdemes készülni. A MetFigyelő is hangsúlyozta, hogy ha kialakul havas eső vagy hózápor, az várhatóan rövid ideig tart, és nem hoz tartós hóborítást.
Október végén a hegyvidéki talaj még viszonylag meleg lehet, különösen az alacsonyabban fekvő, napközben felmelegedő területeken. A lehulló hó ezért könnyen elolvadhat, még akkor is, ha a csapadék átmenetileg hó formájában érkezik.
A megmaradó hótakaró kialakulásához általában tartósabban megfelelő hőmérsékletre és elegendő mennyiségű szilárd csapadékra van szükség.
A hópelyhek megfigyelése és a mérhető hóréteg kialakulása tehát két különböző dolog. Hétfőn az elsőre lehet esély, a második viszont nem valószínű.
Mi a különbség a havas eső, a hózápor és a jégdara között?
Az október végi időjárási fordulat miatt többféle csapadékforma is szóba került, ezeket azonban nem érdemes összekeverni.
A havas eső olyan vegyes csapadék, amelyben esőcseppek és hópelyhek egyaránt előfordulnak. Általában akkor alakul ki, amikor a légkör alsó rétegeinek hőmérséklete nem kedvez annak, hogy minden hópehely olvadás nélkül érjen földet.
A hózápor ezzel szemben rövid ideig tartó, záporos jellegű havazás. Gyorsan kezdődhet, helyenként intenzívebb lehet, majd rövid időn belül megszűnhet. Egy erősebb hózápor idején akár átmenetileg romolhatnak a látási viszonyok is.
A jégdara egészen más jelenség. Apró, többnyire fehér, gömbölyded vagy szabálytalan alakú jégszemcsékből áll, amelyek záporfelhőkből hullhatnak. A talajra érve olykor pattognak, és könnyen összetéveszthetők az apró jégesővel.
Ez azért fontos, mert hétfőre a HungaroMet is jelezte a jégdara és az apró szemű jég lehetőségét, elsősorban a keleti országrészben kialakuló zivatarok környezetében.
A hegyvidéki hózápor és a zivatarokhoz kapcsolódó jégdara tehát két eltérő meteorológiai jelenség. Attól, hogy valahol jégdara hullik, még nem beszélhetünk feltétlenül a szezon első havazásáról.
Miért hullhat hó a hegycsúcsokon, amikor máshol 15 fok van?
A magassággal rendszerint csökken a levegő hőmérséklete. Ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy a hegyekben gyakran korábban jelenik meg a havas eső vagy a hó, mint az alacsonyabban fekvő településeken.
Egy hegycsúcs és a környező völgy között több száz méteres szintkülönbség lehet. Ilyen helyzetben a hőmérsékletben is több fokos eltérés alakulhat ki.
A csapadék halmazállapotát ugyanakkor nem kizárólag a felszínen mért hőmérséklet határozza meg. Fontos a magasabb légrétegek hőmérséklete, a levegő nedvességtartalma és az is, milyen körülmények között haladnak át a hópelyhek a talaj felé.
Ha a hópelyhek útközben egy melegebb légrétegen haladnak keresztül, részben vagy teljesen elolvadhatnak. Ha viszont a hidegebb levegő kellően vastag rétegben helyezkedik el, nagyobb eséllyel érhetnek földet hó formájában.
Záporos időjárásban az intenzív csapadék lehűtheti a környező levegőt, ami átmenetileg szintén kedvezhet a havas esőnek vagy hózápornak.
Ezért lehetséges, hogy hétfőn Magyarország legtöbb településén csak eső lesz, miközben az Északi-középhegység egyes csúcsain rövid időre hópelyhek is feltűnhetnek.
Vasárnap éjszaka országos esővel érkezik a hidegfront
A hétfői havas eső lehetőségét egy nagyobb időjárási változás előzi meg. Vasárnap estétől nyugat felől csapadékzóna vonul át az országon, amely éjszaka sokfelé hozhat esőt vagy záport.
A MetFigyelő előrejelzésében nagy területen 5–12 milliméter körüli csapadék lehetősége szerepel. Ez azonban becsült mennyiség, az egyes települések között jelentős eltérések alakulhatnak ki.
A HungaroMet szerint az éjszaka első részében többnyire borult lesz az ég, majd hajnalban a nyugati megyékben fokozatosan csökkenni kezd a felhőzet.
Hétfő reggelre a Dunántúl nagyobb részén már derültebb égbolt fogadhatja az ébredőket, miközben a keleti országrészben még sokfelé eshet.
A szél éjfél után egyre inkább északnyugatira fordul, és több helyen megélénkülhet. A hajnali legalacsonyabb hőmérséklet jellemzően 2 és 9 fok között várható, de a kevésbé felhős, szélvédett területeken ennél hidegebb mikroklíma is kialakulhat.
A hétfő reggeli munkába és iskolába indulásnál ezért többfelé számítani kell nedves utakra, esőre és helyenként párás, ködös időre is.
Hétfőn kettészakadhat az ország időjárása
Az ország nyugati és keleti része között hétfőn jelentős időjárási különbségek alakulhatnak ki.
A Dunántúlon a reggeli pára- és ködfoltok megszűnése után több helyen hosszabb időre kisüthet a nap. A nyugati országrészben a csapadék fokozatosan megszűnik, a felhőzet csökken, és napközben már kellemesebb őszi idő lehet.
Keleten ezzel szemben lassabban javulhatnak a körülmények. Az északkeleti megyékben akár estig is maradhatnak tartósan borult területek, és többfelé előfordulhat eső vagy zápor.
A délutáni órákban a Dunától keletre újabb gomolyfelhők képződhetnek, amelyekből zápor, helyenként zivatar alakulhat ki.
Az Északi-középhegység magasabb részein ehhez a záporos időjáráshoz kapcsolódhat a MetFigyelő által említett havas eső vagy átmeneti hózápor lehetősége.
A nappali legmagasabb hőmérséklet az ország nagy részén 12–17 fok között várható. A tartósan borult térségekben azonban csupán 10 fok körüli értékek is előfordulhatnak.
Nemcsak hózápor lehet: keleten zivatarok is kialakulhatnak
A hétfői előrejelzés különlegessége, hogy miközben az Északi-középhegység magasabb csúcsain télies csapadék is megjelenhet, az ország más keleti térségeiben zivatarok kialakulására figyelmeztetnek a meteorológusok.
A HungaroMet október 25-én kiadott veszélyjelzése szerint hétfő délelőttig nem valószínű figyelmeztetési kritériumot elérő veszélyes időjárási jelenség. A déli óráktól azonban egy kelet-magyarországi összeáramlási zóna mentén megnövekedhet a zivatarok kialakulásának esélye.
Egyes zivatarcellákban intenzívebb csapadék, átmeneti szélerősödés, jégdara és apró szemű jég is előfordulhat. A villámlás szintén veszélyforrást jelenthet.
Ezek helyi jelenségek, tehát nem kell arra számítani, hogy az egész keleti országrészen egy időben zivatar lesz.
A veszélyjelzések a nap folyamán változhatnak, ezért a szabadtéri programot vagy hegyi kirándulást tervezőknek érdemes figyelemmel kísérniük a friss meteorológiai tájékoztatást.
Már a szomszédos országokban is látványosan havazott
A hétfőre előre jelzett magyarországi hópelyhek lehetőségét még érdekesebbé teszi, hogy a környező hegyvidékeken már napokkal korábban téliesre fordult az idő.
Az osztrák Alpok magasabb részein október végén jelentős havazás alakult ki. Egyes gleccserterületeken és hegycsúcsokon több tíz centiméter friss hó hullott, és a hőmérséklet helyenként jóval fagypont alá csökkent.
Az olasz Alpokban található Sappadában október 24-én szintén látványos havazást örökítettek meg. A településen nagy pelyhekben hullott a hó, ami jól mutatja, milyen gyorsan megváltozhat az időjárás a magasabban fekvő hegyvidéki térségekben.
A magyarországi helyzet azonban jelentősen eltér az alpesi körülményektől. Hazánkban jóval alacsonyabb hegyek találhatók, ezért ugyanaz a hideg légtömeg nem feltétlenül képes tartós havazást okozni.
Az osztrák és olasz hegyvidéki havazás tehát nem bizonyítja, hogy Magyarországon is jelentős hótakaró alakul ki. A MetFigyelő előrejelzése kizárólag rövid ideig tartó, helyi havas eső vagy hózápor lehetőségére utal.
Tavaly is októberben jelentek meg az első hópelyhek
Bár sokan meglepődnek az októberi havazás lehetőségén, a magyar hegyvidékeken nem példa nélküli, hogy már ősszel megjelenik a hó.
2025-ben például október 24-én Kékestető térségében hózáport figyeltek meg. Az akkori időjárási helyzet szintén megmutatta, hogy Magyarország legmagasabb hegycsúcsain jóval korábban kialakulhat télies csapadék, mint az alacsonyabban fekvő területeken.
A késő őszi havazás azonban gyakran csak átmeneti jelenség. Előfordulhat, hogy néhány órára kifehéredik a táj, majd a hőmérséklet emelkedésével gyorsan eltűnik a hó.
A mostani előrejelzés alapján még ennél is kisebb hatásra lehet számítani. Hétfőn elsősorban az első hópelyhek megjelenése lehet érdekes, nem pedig a táj tartós átalakulása.
Az első hó tehát nem jelenti automatikusan a tél kezdetét. A meteorológiai tél december 1-jén kezdődik, de egyes években már jóval korábban is előfordulhat havas csapadék.
Érdemes hétfőn a Kékestetőre indulni hólesre?
Az első hópelyhek híre sokakat arra ösztönözhet, hogy a Mátrába vagy a Bükkbe induljanak, és saját szemükkel próbálják megfigyelni az évszak első havas pillanatait.
A meteorológiai helyzet azonban még bizonytalan, ezért nem érdemes biztos havazásra számítva hosszabb utat szervezni. A záporok területi eloszlása változhat, és az is előfordulhat, hogy a csapadék végig eső formájában érkezik.
A hegyvidéken a szél és a hűvösebb hőmérséklet miatt a hőérzet is kellemetlenebb lehet, mint a környező településeken. A túrázóknak ezért fontos a megfelelő, réteges öltözködés, a vízálló lábbeli és az aktuális időjárás ellenőrzése.
Nedves, csúszós sziklákon vagy erdei ösvényeken különösen fontos az óvatosság. Ha zivatar alakul ki, kerülni kell a kitett hegygerinceket, kilátókat és magányosan álló fákat.
Aki inkább otthonról szeretné követni a helyzetet, annak segítséget nyújthatnak a hegyvidéki webkamerák. Ezeken gyakran néhány perc alatt megfigyelhető, ha a csapadék havas esőbe vagy hózáporba vált.
Kedden már visszatér a napsütés, de hidegek lehetnek a reggelek
A hétfői változékony időjárás után kedden, október 27-én már javulhatnak a körülmények.
A HungaroMet előrejelzése szerint a hajnali órákban helyenként még előfordulhat kevés csapadék, napközben azonban az ország jelentős részén száraz, napos időre van kilátás.
A délutáni csúcshőmérséklet várhatóan 12–17 fok között alakulhat, ami továbbra is enyhe őszi időnek számít.
A reggeli órák viszont egyre hűvösebbek lehetnek. A derültebb, szélvédett területeken akár fagypont alatti hőmérséklet is előfordulhat, különösen a fagyzugos völgyekben.
Szerdán, október 28-án szintén több napsütés várható, és a nappali maximumok 13–18 fok között alakulhatnak.
Ez azt mutatja, hogy a hétfői esetleges hózápor után nem tartós téli idő következik, hanem ismét szárazabb, helyenként kifejezetten kellemes őszi napok érkezhetnek.
Ilyen időre számíthatunk október utolsó napjaiban
| Nap | Várható időjárás | Nappali maximum |
|---|---|---|
| Október 26., hétfő | Keleten eső, zápor, helyenként zivatar; a hegycsúcsokon havas eső, hózápor esélye | 10–17 °C |
| Október 27., kedd | Többnyire napos, száraz idő, hűvös reggel | 12–17 °C |
| Október 28., szerda | Napos időszakok, kevés csapadék | 13–18 °C |
| Október 29., csütörtök | Változó felhőzet, többfelé napsütés | 12–17 °C |
| Október 30., péntek | Hűvösebb, változóan felhős idő | 10–15 °C |
| Október 31., szombat | Mérsékelten hűvös őszi idő | 10–15 °C |
| November 1., vasárnap | Változó felhőzet, további lehűlés lehetősége | 9–14 °C |
A HungaroMet 2026. október 25-i országos előrejelzése alapján. A későbbi napokra vonatkozó értékek változhatnak.
A táblázatból is látható, hogy a következő napokban nem várható tartós, országos télies fordulat. Az első hópelyhek lehetősége egy rövid ideig tartó, magashegységi jelenséghez kapcsolódik.
Az első hó után mikor jöhet valódi tél Magyarországra?
Az október végi hózápor lehetősége természetesen felveti a kérdést, hogy mikor érkezhet el az első olyan havazás, amely már a településeken is megmaradó hótakarót hoz.
Erre egyelőre nem lehet pontos dátumot mondani.
A valódi, tartósabb havazáshoz megfelelően hideg légtömegnek és elegendő csapadéknak kell egyszerre jelen lennie. Az sem mindegy, hogy a talaj milyen hőmérsékletű, illetve mennyi ideig marad fagypont közelében vagy az alatt a levegő.
Egy-egy korai hidegfront okozhat átmeneti hózáport, de ebből nem lehet következtetni arra, hogy a következő hetekben is télies idő várható.
A hosszabb távú előrejelzésekben a hőmérsékleti tendenciák és a csapadék valószínűsége vizsgálható, az első országos havazás pontos napja azonban ilyen időtávon nem jelezhető megbízhatóan.
Ezért a novemberre vagy decemberre vonatkozó, biztos havazást ígérő kijelentéseket érdemes óvatosan kezelni.
Hétfőn jöhet az első hó – de csak néhány helyen
A MetFigyelő friss előrejelzése alapján 2026. október 26-án, hétfőn az Északi-középhegység magasabb részein valóban megjelenhetnek a szezon első hópelyhei.
A legérdekesebb területek között a Mátra és a Bükk magasabb csúcsai szerepelnek, ahol a déli, délutáni záporok rövid időre havas esőbe vagy hózáporba válthatnak.
Az ország többi részén ugyanakkor továbbra is inkább őszi időjárásra kell számítani. Nyugaton a hétfői nap már több napsütést hozhat, keleten viszont eső, zápor, helyenként zivatar is kialakulhat. Az északnyugati szél többfelé megerősödik.
A hétfői havazás tehát egyelőre nem biztos esemény, hanem a megfelelő légköri körülmények mellett kialakuló lehetőség. Megmaradó hótakarót nem várnak a meteorológusok.
Keddtől ráadásul ismét javulhat az időjárás, így az október végi télies meglepetést néhány napos, naposabb őszi idő követheti.
Aki kíváncsi az első hópelyhekre, annak hétfőn elsősorban az Északi-középhegység magasabban fekvő részeinek időjárását és webkameráit érdemes figyelnie.
