Újabb jelentős gazdasági támogatást jelentett be a kormány: 25 milliárd forintot különítenek el a magyar vállalkozások külföldi terjeszkedésének elősegítésére. A 2027-es költségvetésben tervezett program elsősorban a hazai kis- és középvállalkozásoknak nyithat új lehetőségeket, különösen azoknak, amelyek eddig csak Magyarországon értékesítették termékeiket vagy szolgáltatásaikat. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint jelenleg a magyar kkv-k mindössze körülbelül 5 százaléka exportál, miközben az ország külkereskedelmi bevételeinek jelentős része külföldi tulajdonú vállalatoktól származik. A kormány ezen szeretne változtatni: az új támogatási rendszer a vállalkozások fejlesztését, a külföldi üzleti kapcsolatok kialakítását és a nemzetközi piacra lépést segítené. A program kidolgozásában több mint 200 magyar cég tapasztalatait vették figyelembe – írja a Pénzcentrum.
Fontos azonban, hogy a 25 milliárd forint nem egy vállalkozásonként automatikusan igényelhető összeg, és az egyedi pályázati feltételeket sem tették még közzé. Mutatjuk, mit lehet tudni a támogatásról, mely cégeknek lehet érdemes felkészülniük, és milyen lehetőségeket jelenthet a nemzetközi terjeszkedés.
Új, 25 milliárd forintos támogatási programot jelentett be Kapitány István
A magyar gazdaság következő éveinek egyik fontos kérdése lehet, hogyan tudnak a hazai vállalkozások nagyobb részt szerezni a nemzetközi kereskedelemből. Bár Magyarország gazdasága erősen exportorientált, a külpiaci értékesítésből származó bevételek jelentős része jelenleg a Magyarországon működő, de külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál keletkezik.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter 2026. október 25-én, vasárnap jelentette be, hogy a kormány 25 milliárd forintot fordít a magyar vállalkozások exportfejlesztésére.
A támogatás a 2027-es költségvetési tervekhez kapcsolódik, és elsősorban azt célozza, hogy több hazai kis- és középvállalkozás jelenhessen meg külföldi piacokon.
A tárcavezető szerint Magyarországon jelentős szakmai tudás, innovációs képesség és vállalkozói tapasztalat áll rendelkezésre, ezek azonban nem minden esetben jutnak el a nemzetközi vásárlókhoz és üzleti partnerekhez.
Az új stratégia egyik célja ennek megváltoztatása. Nemcsak a már exportáló vállalkozások növekedését segítenék, hanem azokat a cégeket is felkészítenék, amelyek rendelkeznek versenyképes termékkel vagy szolgáltatással, de eddig nem tudtak sikeresen kilépni a hazai piacról.
A 25 milliárd forintos keret jelentős állami vállalás, a konkrét felhasználásáról azonban egyelőre kevesebb részlet ismert, mint amennyit egy már meghirdetett pályázat esetében megszokhattunk.
A magyar kisvállalkozásoknak mindössze 5 százaléka exportál
A bejelentés egyik legfontosabb adata, hogy Kapitány István szerint a magyar kis- és középvállalkozásoknak jelenleg mindössze körülbelül 5 százaléka értékesít külföldi piacokon.
Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások túlnyomó része továbbra is elsősorban a magyarországi vásárlókra és üzleti partnerekre támaszkodik.
Ez önmagában nem feltétlenül probléma. Sok helyi szolgáltatás, például egy fodrászat, egy autószerviz vagy egy kisebb építőipari vállalkozás természeténél fogva a környező településeken találja meg ügyfeleit.
Más a helyzet azonban azokkal a vállalkozásokkal, amelyek olyan termékeket gyártanak vagy szolgáltatásokat kínálnak, amelyek külföldön is értékesíthetők lennének.
Egy magyar élelmiszer-feldolgozó, bútorgyártó, kozmetikai márka, szoftverfejlesztő vagy speciális ipari alkatrészeket készítő vállalat számára a magyar piac mérete egy idő után korlátot jelenthet.
Ha viszont sikerül megfelelő külföldi partnereket találniuk, jelentősen megnövelhetik az elérhető vásárlók számát.
A miniszter által említett 5 százalékos arány ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy a hazai cégek nemzetközi jelenlétében még jelentős növekedési lehetőség lehet.
Fontos ugyanakkor, hogy az 5 százalékos adat a tárcavezető bejelentésében szerepel. Az arány pontos értelmezése függhet attól is, milyen vállalkozói kört és milyen exporttevékenységet vesznek figyelembe.
Miért fontos, hogy több magyar vállalkozás jusson külföldi piacokra?
Magyarország viszonylag kis belső piaccal rendelkezik. Egy olyan vállalkozás, amely kizárólag a hazai fogyasztóknak értékesít, természetes növekedési korlátokkal találkozhat.
Külföldi értékesítéssel azonban új ügyfelek, nagyobb megrendelések és hosszabb távú üzleti kapcsolatok válhatnak elérhetővé.
Ez különösen fontos lehet azoknak a cégeknek, amelyek már rendelkeznek megfelelő gyártókapacitással, jó minőségű termékkel vagy versenyképes szakmai tudással, de Magyarországon nem tudnak elegendő új ügyfelet szerezni.
A külföldi piacokon való megjelenés a működés fejlesztésére is ösztönözheti a vállalkozásokat. A nemzetközi vevők ugyanis gyakran magasabb minőségi, szállítási, dokumentációs vagy ügyfélszolgálati követelményeket támasztanak.
Ezek teljesítése kezdetben többletkiadással járhat, hosszabb távon azonban javíthatja a vállalkozás hatékonyságát és versenyképességét.
Az export egy másik előnye, hogy a cég nem kizárólag a magyarországi kereslettől függ. Ha a hazai piacon átmenetileg visszaesnek a megrendelések, a külföldi ügyfelekből származó bevételek bizonyos esetekben segíthetnek átvészelni a nehezebb időszakot.
A külpiaci terjeszkedés természetesen új kockázatokat is jelenthet. Az árfolyamváltozások, a szállítási költségek, az eltérő jogszabályok és a külföldi partnerek fizetési kockázata mind olyan tényezők, amelyekre fel kell készülni.
Több mint 200 magyar vállalat tapasztalataira épül az új stratégia
A bejelentett exportfejlesztési program egyik fontos sajátossága, hogy a kidolgozása során több mint 200 magyar vállalkozás közvetlen tapasztalatait gyűjtötték össze.
Kapitány István tájékoztatása szerint a cégeket arról kérdezték, milyen tényezők segítik, és melyek akadályozzák a külföldi piacokon történő növekedésüket.
A vizsgált kérdések között szerepelt az is, milyen vállalati képességek szükségesek a sikeres külpiaci jelenléthez, illetve mely területeken tud az állam valódi segítséget nyújtani.
Ez azért lehet fontos, mert a nemzetközi értékesítés akadályai vállalkozásonként jelentősen eltérhetnek.
Egy kis élelmiszergyártónak például a külföldi viszonteladói hálózat hiánya jelentheti a legnagyobb problémát. Egy technológiai vállalkozás számára a nemzetközi üzletfejlesztés, az idegen nyelvű értékesítés vagy a megfelelő üzleti kapcsolatok kialakítása lehet nehéz.
Más cégeknél a terjeszkedéshez szükséges finanszírozás, a nagyobb megrendelések teljesítéséhez szükséges kapacitás vagy a különböző országok szabályozási környezete jelent akadályt.
A több mint 200 vállalkozás bevonásával kialakított stratégia ezért nem kizárólag pénzügyi támogatásban gondolkodik, hanem a külföldi piacra lépéshez szükséges feltételek javításában is.
Három területen segítenék a magyar vállalkozások külföldi terjeszkedését
A miniszter által ismertetett exportstratégia három fő támogatási területre összpontosít.
Az első a vállalati képességfejlesztés. Ennek célja, hogy a magyar cégek jobban felkészüljenek a nemzetközi versenyre, és rendelkezzenek azokkal az üzleti, szakmai és szervezeti feltételekkel, amelyek a tartós külföldi jelenléthez szükségesek.
A második terület a külpiaci disztribúciós hálózatok kiépítése. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a vállalkozások segítséget kaphatnak termékeik és szolgáltatásaik eljuttatásához a külföldi vásárlókhoz.
A harmadik támogatási irány maga a piacra lépés. Egy új országban történő értékesítés ugyanis sokszor jelentős előkészítést, kapcsolatépítést és kezdeti beruházást igényel.
Az új stratégia ezekre a nehézségekre próbálna megoldást kínálni.
Egyelőre azonban még nem derült ki, hogy a három területre a teljes keretből pontosan mekkora összeg jut, és milyen támogatási formában valósulnak meg az egyes programok.
Mit jelent a vállalati képességfejlesztés a gyakorlatban?
A külföldi piacokon történő sikeres értékesítéshez nem mindig elegendő egy jó termék.
Egy vállalkozásnak megfelelő gyártási, szállítási, pénzügyi és ügyfélkezelési kapacitással is rendelkeznie kell. Ha például egy külföldi kereskedelmi partner a korábbinál jóval nagyobb mennyiségben rendel, a cégnek biztosítania kell a megfelelő minőséget és a szerződésben vállalt határidőket.
Ez nemcsak pénzügyi, hanem szervezési és technológiai feladat is.
A vállalati képességfejlesztés ezért általában magában foglalhatja az üzleti tervezést, a minőségirányítás javítását, a munkatársak felkészítését, a digitális értékesítési folyamatok fejlesztését és az exporttevékenységhez szükséges szakmai tudás megszerzését.
A bejelentett program esetében azonban ezek egyelőre lehetséges fejlesztési irányok, nem a már jóváhagyott támogatási tételek hivatalos listája.
A pontos elszámolható költségeket a későbbi pályázati felhívások határozhatják meg.
Az biztosan látszik, hogy az új stratégia nemcsak a közvetlen pénzügyi segítséget tartja fontosnak, hanem azt is, hogy a cégek hosszú távon önállóan is versenyképesek legyenek a külföldi piacokon.
Külföldi értékesítési hálózatok kiépítését is segíthetik
Sok kisebb magyar vállalkozás számára a külföldi piacra lépés egyik legnagyobb akadálya, hogy nem rendelkezik megfelelő üzleti kapcsolatokkal.
Előfordulhat, hogy egy cég már évek óta sikeresen működik Magyarországon, termékei jó minőségűek, és a termelési kapacitása is megfelelő lenne a nagyobb megrendelésekhez.
A vállalkozás azonban nem tudja, hogyan találhatna megbízható külföldi viszonteladót, nagykereskedőt vagy más üzleti partnert.
Az új exportstratégia éppen ezen a területen ígér segítséget.
A disztribúciós hálózat kiépítése azt jelenti, hogy a magyar cég olyan külföldi partnerekkel alakíthat ki kapcsolatot, amelyek segítségével a termékei eljutnak a helyi vásárlókhoz.
Egy élelmiszeripari vállalkozás számára ez jelenthet kapcsolatot egy külföldi nagykereskedővel vagy üzletlánccal. Egy gyártócég számára pedig olyan ipari partnert, amely rendszeresen vásárolja és továbbértékesíti az általa készített termékeket.
A megfelelő terjesztési hálózat csökkentheti annak szükségességét, hogy a vállalkozás minden külföldi piacon saját üzletet vagy telephelyet nyisson.
Ugyanakkor az ilyen kapcsolatok kialakítása alapos partnerellenőrzést, tárgyalásokat és szerződéses előkészítést igényel.
Egy magyar termékből nemzetközi márka is lehet
A külpiacra lépés nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy vállalkozásnak azonnal hatalmas nemzetközi céggé kell válnia.
Sok esetben már az első rendszeres külföldi megrendelés is fontos mérföldkő.
Egy kisebb magyar kozmetikai márka például kezdetben néhány külföldi viszonteladóval építhet kapcsolatot. Ha a termékek iránt megfelelő a kereslet, később bővítheti a kínálatát és az értékesítési hálózatát.
Hasonló lehetőségek nyílhatnak a magyar élelmiszeripari vállalkozások, bútor- és lakberendezési termékek gyártói, különleges kézműves árucikkeket készítő cégek vagy innovatív technológiai szolgáltatók előtt is.
A külföldi terjeszkedés ugyanakkor jelentős előkészítést igényelhet.
Az adott országban érvényes termékbiztonsági, címkézési, fogyasztóvédelmi és adózási előírásokat is figyelembe kell venni. Az élelmiszerek és kozmetikumok esetében pedig további ágazati követelmények merülhetnek fel.
Az exportfejlesztési program egyik lehetséges gazdasági előnye éppen az lehet, ha a vállalkozások könnyebben jutnak hozzá az ehhez szükséges szakmai segítséghez.
A szolgáltató vállalkozások is lehetnek exportképesek
A külföldi értékesítésről sokan elsősorban a gyárakra és a termékeket előállító vállalatokra gondolnak. Pedig a szolgáltatások is jelentős szerepet tölthetnek be a nemzetközi kereskedelemben.
Egy magyar szoftverfejlesztő vállalkozás például külföldi ügyfeleknek készíthet informatikai rendszereket, miközben a munkatársak Magyarországon dolgoznak.
Ugyanez igaz lehet egy mérnöki tervezőirodára, egy digitális marketinggel foglalkozó cégre vagy más, távolról nyújtható szakmai szolgáltatásra.
Ezeknél a vállalkozásoknál nem feltétlenül a fizikai szállítás jelenti a legnagyobb kihívást. Sokkal inkább a külföldi ügyfelek megszerzése, a nemzetközi szerződések kezelése, az üzleti bizalom kialakítása és a versenyképes szolgáltatási színvonal fenntartása.
Kapitány István bejelentésében külön is hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nemcsak termékeket, hanem tudást és szolgáltatásokat is exportálnia kellene.
Ez alapján a program stratégiai céljai közé a szolgáltatásexport erősítése is illeszkedik.
Azt azonban még nem közölték, hogy a későbbi pályázatok pontosan mely szolgáltatási ágazatokat fogják támogatni.
A HEPA és az Eximbank is részt vesz a program megvalósításában
Az exportfejlesztési stratégia végrehajtásában két fontos intézmény kap szerepet: a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség, vagyis a HEPA, valamint az Eximbank.
A két szervezet eltérő, de egymást kiegészítő feladatokat lát el.
A HEPA elsősorban a vállalkozások külpiaci felkészítésében, az üzleti kapcsolatok kialakításában és a nemzetközi értékesítési lehetőségek feltérképezésében nyújt segítséget.
Az Eximbank ezzel szemben a külkereskedelemhez kapcsolódó finanszírozási igények és pénzügyi kockázatok kezelésében játszik fontos szerepet.
A miniszter szerint a háttérintézmények együttműködésének célja, hogy az exportfejlesztési programok hatékonyan, megfelelő pénzügyi háttérrel jussanak el a vállalkozásokhoz.
Ez különösen azok számára lehet fontos, akiknek nemcsak üzleti kapcsolatokra, hanem a nagyobb megrendelések teljesítéséhez szükséges forrásra is szükségük lenne.
Miben segíthet a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség?
A HEPA jelenleg is többféle szolgáltatást kínál az exportban érdekelt magyar vállalkozásoknak.
Az ügynökség hivatalos tájékoztatása szerint segítséget nyújt a külpiaci megjelenéshez, a nemzetközi partnerkereséshez és az exporttal kapcsolatos felkészüléshez.
A szolgáltatások között szerepel a nemzetközi szakkiállításokon való részvétel támogatása, üzleti fórumok szervezése, külföldi partnerek közvetítése és az exportérettség felmérése.
Az exportérettség-vizsgálat különösen hasznos lehet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek most először szeretnének külföldi piacon megjelenni.
Egy ilyen felmérés segíthet meghatározni, hogy a vállalkozás rendelkezik-e a szükséges kapacitással, szervezeti háttérrel és üzleti felkészültséggel.
A HEPA külpiaci tanácsadást és képzéseket is kínál. Ezek a szolgáltatások már a most működő intézményi rendszer részei, ezért nem szabad őket automatikusan az új, 25 milliárdos keretből finanszírozott program elemeinek tekinteni.
Ugyanakkor jól mutatják, milyen típusú szakmai segítség kapcsolódhat az exportfejlesztési stratégia megvalósításához.
Az Eximbank a finanszírozásban nyújthat segítséget
A külföldi piacra lépés sok esetben jelentős tőkét igényel.
Egy exportmegrendelés teljesítéséhez például alapanyagokat kell beszerezni, növelni kell a termelési kapacitást, vagy hosszabb időn keresztül kell finanszírozni a gyártást, mielőtt a külföldi vevő fizetne.
Ez különösen a kisebb cégek számára lehet nehéz, hiszen a napi működéshez szükséges pénzügyi tartalékukat nem feltétlenül tudják hosszabb időre lekötni.
Az Eximbank jelenlegi feladatai között szerepel a magyar exporthoz kapcsolódó finanszírozás támogatása, a külföldi vevőkkel kötött ügyletek pénzügyi feltételeinek javítása és különböző exportfinanszírozási konstrukciók működtetése.
Bizonyos helyzetekben a finanszírozás nem közvetlenül a magyar eladónak, hanem a külföldi vevőnek nyújtott hitel formájában is megvalósulhat.
Az exportügyletekhez kapcsolódó biztosítási és garanciális megoldások emellett segíthetnek mérsékelni egyes fizetési kockázatokat.
Fontos azonban, hogy a hitel és a vissza nem térítendő támogatás nem ugyanaz. Egy Eximbankon keresztül elérhető finanszírozásnál a visszafizetési és egyéb szerződéses feltételeket teljesíteni kell.
A most bejelentett új program esetében még nem ismert, hogy a 25 milliárd forintos keretből mennyi jut közvetlen támogatásra, kedvezményes finanszírozásra vagy más exportfejlesztési szolgáltatásra.
Kik pályázhatnak a 25 milliárd forintos támogatásra?
A támogatási program kapcsán jelenleg ez az egyik legfontosabb nyitott kérdés.
Kapitány István bejelentése egyértelműen a hazai vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások exportképességének javítására helyezi a hangsúlyt.
A részletes jogosultsági feltételeket azonban 2026. október 26-ig nem hozták nyilvánosságra.
Egyelőre nem ismert, hogy az új program egyetlen nagy pályázatként, több különböző támogatási konstrukció formájában vagy pénzügyi és szakmai szolgáltatások kombinációjaként indul-e.
Nem közölték azt sem, hogy a támogatás kizárólag meghatározott ágazatokban működő cégek számára lesz elérhető, vagy többféle tevékenységre is kiterjed.
Szintén nem tisztázott, hogy a mikrovállalkozások és az egyéni vállalkozók milyen feltételekkel vehetnek majd részt benne.
A kkv-knak szóló stratégiai célkitűzés tehát önmagában még nem jelenti azt, hogy valamennyi kisvállalkozás automatikusan jogosult lesz a pénzügyi támogatásra.
A pontos részletek a későbbi hivatalos pályázati felhívásokból derülhetnek ki.
Az egyéni vállalkozók is kaphatnak támogatást?
Magyarországon sok olyan egyéni vállalkozó működik, aki nemcsak helyben végez szolgáltatásokat, hanem külföldi ügyfeleknek is dolgozik.
Ilyenek lehetnek például a digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozók, a webfejlesztők, a grafikusok, a fordítók vagy más szakmai szolgáltatók.
Az exportfejlesztés gazdasági céljaihoz ezek a tevékenységek is illeszkedhetnek, hiszen a külföldi megrendelőnek nyújtott szolgáltatás szintén része lehet a nemzetközi kereskedelemnek.
A mostani bejelentés azonban nem tartalmaz konkrét szabályokat az egyéni vállalkozók jogosultságáról.
Ezért jelenleg nem jelenthető ki, hogy egy átalányadózó vagy más adózási formában működő egyéni vállalkozó biztosan jogosult lesz a 2027-es támogatásra.
A támogatási felhívásban várhatóan külön meg kell majd határozni, milyen vállalkozási formák, tevékenységi körök és gazdasági feltételek mellett lehet jelentkezni.
Érdemes külön figyelni arra is, hogy az egyéni vállalkozók esetleges részvételét nem feltétlenül az adózási formájuk határozza meg, hanem a konkrét program feltételei.
Kell majd önerő vagy saját beruházás?
A korábbi vállalkozásfejlesztési programokban gyakran előfordult, hogy az állami támogatás csak a beruházás költségeinek egy részét fedezte.
Az igénylőnek ilyenkor saját forrást is biztosítania kellett, vagy a támogatáshoz megfelelő pénzügyi és üzleti feltételeket kellett teljesítenie.
A mostani exportfejlesztési program esetében azonban még nem ismert, hogy lesz-e kötelező önerő, és ha igen, mekkora mértékben.
Az sem derült ki, hogy a vállalkozások milyen minimális vagy maximális összegre pályázhatnak majd.
A 25 milliárd forintos keretösszeget ezért nem lehet egyszerűen elosztani a magyar vállalkozások között, és abból egyéni támogatási összegeket következtetni.
A támogatás elosztását meghatározhatja a részt vevő vállalatok száma, az egyes fejlesztési programok költségigénye és az is, hogy milyen pénzügyi eszközök kapnak szerepet.
Egy külpiaci képzés támogatási igénye egészen más lehet, mint egy több országra kiterjedő értékesítési hálózat kialakításáé.
A vállalkozásoknak ezért érdemes megvárniuk a konkrét kiírást, mielőtt jelentős összegeket költenének előkészítésre vagy szerződéseket kötnének egy várható állami támogatásra alapozva.
Ingyenpénz vagy kedvezményes finanszírozás? Fontos a különbség
A támogatási programokkal kapcsolatos hírekben gyakran szerepel az ingyenpénz kifejezés, amely azt a benyomást keltheti, hogy a vállalkozásoknak csupán jelentkezniük kell, és máris megkapják az állami forrást.
A 25 milliárdos exportfejlesztési bejelentésből azonban egyelőre nem következik ilyen lehetőség.
Az exportfejlesztés többféle támogatási formát foglalhat magában.
Elképzelhető közvetlen, vissza nem térítendő támogatás, kedvezményes hitel, tanácsadás, nemzetközi üzleti kapcsolatok szervezése vagy más szakmai segítség. A bejelentés azonban még nem határozta meg, ezek közül pontosan melyekre és mekkora összegben fordítanak majd pénzt.
A vissza nem térítendő támogatást megfelelő teljesítés esetén nem kell visszafizetni, a hitelt viszont a szerződéses feltételek alapján törleszteni kell.
A szakmai szolgáltatások pedig nem feltétlenül jelentenek a vállalkozás számlájára érkező készpénzt.
Ezért fontos hangsúlyozni: a most bejelentett 25 milliárd forint állami exportfejlesztési keret, nem pedig minden vállalkozásnak alanyi jogon járó támogatás.
Milyen vállalkozások számára lehet különösen fontos a lehetőség?
A program többféle gazdasági ágazatban működő cég számára nyithat fejlődési lehetőséget, amennyiben a végleges szabályok lehetővé teszik a részvételüket.
Az élelmiszeriparban a megfelelő minőségű, versenyképes magyar termékek külföldi értékesítésének bővítése jelenthet lehetőséget.
A feldolgozóipari és gépgyártó vállalkozások számára új beszállítói kapcsolatok kialakítása lehet a növekedés egyik útja.
A bútor- és lakberendezési iparban a külföldi viszonteladói hálózatok, míg a technológiai és informatikai szektorban a nemzetközi szolgáltatási szerződések lehetnek különösen fontosak.
Az egészségipari, kozmetikai és innovatív termékeket előállító vállalkozásoknak szintén jelentős piacot kínálhatnak a külföldi vásárlók.
Ezek azonban olyan ágazati példák, amelyek a program általános céljaihoz illeszkednek, nem a hivatalosan kihirdetett jogosultak listáját jelentik.
A tényleges támogatási lehetőségekről a végleges pályázati dokumentáció alapján lehet majd dönteni.
Egy kisvállalkozásnak már az első külföldi szerződés is nagy előrelépés lehet
A nemzetközi terjeszkedés sokszor nem egyetlen nagy beruházással kezdődik.
Egy magyar kisvállalkozás például először külföldi szakmai kiállításon jelenhet meg, ahol megismerheti a piaci szereplőket és az adott ország vásárlói igényeit.
A következő lépés lehet egy kisebb próbarendelés, majd egy hosszabb távú üzleti együttműködés.
Ha a vállalkozás megbízhatóan teljesíti a megrendeléseket, és termékei iránt megfelelő kereslet alakul ki, fokozatosan növelheti az exporttevékenységét.
Ez a folyamat akár hosszabb időt is igénybe vehet, különösen akkor, ha a célpiacon erős verseny van.
Az állami exportfejlesztési program sikere ezért nem feltétlenül a támogatás folyósítását követő első hónapokban lesz mérhető.
A lényeg az lehet, hogy hány vállalkozás tud tartós külföldi kapcsolatokat építeni, mennyivel növekszik a rendszeres exportértékesítésük, és javul-e hosszabb távon a működésük eredményessége.
Nem minden vállalkozásnak a külföldi piac jelenti a legjobb megoldást
Bár az export jelentős növekedési lehetőséget kínálhat, nem minden vállalkozás számára ez a megfelelő következő lépés.
Egy cégnek először a saját működési feltételeit, kapacitását és pénzügyi helyzetét kell felmérnie.
Ha a vállalkozás a jelenlegi magyarországi megrendeléseket is csak nehezen tudja teljesíteni, egy külföldi partner kiszolgálása további szervezési és pénzügyi nehézségeket okozhat.
Hasonlóan fontos az adott termék vagy szolgáltatás versenyképessége. A külföldi piacokon más árazási szokások, eltérő fogyasztói igények és erősebb versenytársak is jelen lehetnek.
A nemzetközi értékesítés sikere ezért nem garantálható pusztán a támogatási összegből.
A megfelelő exportstratégia része lehet az is, hogy a vállalkozás csak egyetlen, jól kiválasztott célországban próbálja ki az értékesítést, és kizárólag az első tapasztalatok alapján bővíti tevékenységét.
Ez sok esetben kisebb kockázattal járhat, mint több ország egyidejű meghódítása.
Magyar munkahelyeket is teremthet a külföldi terjeszkedés
A támogatási program nemcsak az egyes vállalkozások számára lehet fontos, hanem hosszabb távon a magyar gazdaság egészére is hatással lehet.
Ha egy hazai vállalat tartósan növelni tudja külföldi megrendeléseinek számát, szükségessé válhat a termelési vagy szolgáltatási kapacitás bővítése.
Ez új beruházásokat, gépbeszerzéseket, technológiai fejlesztéseket és bizonyos esetekben további munkavállalók felvételét is eredményezheti.
A sikeres külföldi értékesítés tehát közvetetten hozzájárulhat a magyarországi munkahelyek megőrzéséhez és új állások létrehozásához.
A nagyobb árbevétel és a jobb termelékenység lehetőséget teremthet béremelésekre is, bár ez természetesen a vállalat gazdasági helyzetétől és üzleti döntéseitől függ.
A program valódi eredményességét hosszabb távon az mutathatja meg, hogy a támogatott vállalkozások tartósan több terméket vagy szolgáltatást tudnak-e külföldön értékesíteni.
A bejelentett összeg tehát nem csupán rövid távú gazdaságélénkítő intézkedésként értelmezhető, hanem olyan befektetésként is, amely a magyar tulajdonú cégek hosszú távú megerősödését célozza.
A kormány a magyar gazdaság szerkezetét is átalakítaná
Kapitány István bejelentésének egyik fontos eleme, hogy a gazdaságpolitika a magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket kívánja előtérbe helyezni.
Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság fejlődésében a jövőben nagyobb szerepet szánnak a hazai innovációnak, termékfejlesztésnek, technológiai tudásnak és szolgáltatásexportnak.
A cél az, hogy Magyarország ne kizárólag külföldi vállalatok magyarországi gyártókapacitására építse a növekedését.
A miniszter ezt a célkitűzést így fogalmazta meg:
„Célunk, hogy Magyarország tudásintenzív ország legyen, amely nem csak összeszerel, hanem fejleszt, és a világ minden pontjára magyar tudást, terméket és szolgáltatást exportál.”
Ez a gazdaságpolitikai irány a magyar tulajdonú vállalkozások versenyképességének erősítésére épül.
A megközelítés szerint hosszabb távon nagyobb értéket teremthet, ha a vállalkozások nemcsak beszállítói vagy összeszerelési feladatokat végeznek, hanem saját termékekkel, fejlesztésekkel és szolgáltatásokkal is megjelennek a nemzetközi piacokon.
Ennek megvalósítása azonban összetett feladat. Nemcsak exporttámogatásra, hanem megfelelő képzésre, innovációs háttérre, finanszírozásra és kiszámítható gazdasági környezetre is szükség van.
A 25 milliárd forintos keret ennek a szélesebb gazdasági célkitűzésnek lehet az egyik eleme.
Mikor indulhat a támogatás, és hol lehet majd jelentkezni?
A jelenlegi információk alapján a 25 milliárd forintos keret a 2027-es költségvetési tervekhez kapcsolódik.
A kormány ugyanakkor egyelőre nem ismertette a konkrét pályázati ütemezést, és a jelentkezés kezdő időpontját sem közölte.
Ez azt jelenti, hogy a bejelentés alapján 2026. október 26-án még nem áll rendelkezésre olyan új, végleges pályázati felhívás, amelyből az egyedi támogatási összegek, a határidők és a jogosultsági feltételek megállapíthatók lennének.
A vállalkozásoknak ezért célszerű különbséget tenniük a már működő exportfinanszírozási lehetőségek és a most bejelentett, 2027-re tervezett program között.
A HEPA és az Eximbank jelenleg is kínál különböző szolgáltatásokat és finanszírozási konstrukciókat, ám ezeknek saját feltételeik vannak.
Az új exportstratégia megvalósításában mindkét szervezet szerepet kap, ezért a későbbi tájékoztatások szempontjából különösen fontos lehet a hivatalos oldalaik figyelése.
A pályázati feltételek megjelenésekor derülhet ki, milyen dokumentumokat kérnek, hogyan lehet jelentkezni, és milyen elbírálási rendszer alapján választják ki a támogatott vállalkozásokat.
Mire érdemes felkészülnie annak, aki szeretne külföldön értékesíteni?
A támogatási program hivatalos indulása előtt is érdemes átgondolni, hogy a vállalkozás készen áll-e a külföldi piacra lépésre.
Az első lépés a lehetséges célország kiválasztása lehet. Egy szomszédos európai uniós országban történő értékesítés például más feltételekkel járhat, mint egy Európai Unión kívüli piacon való megjelenés.
Ezt követően célszerű megvizsgálni a termék vagy szolgáltatás iránti keresletet, a helyi versenytársakat és az adott piacon jellemző árakat.
Fontos lehet az idegen nyelvű termékinformációk és az üzleti dokumentáció előkészítése is. Fizikai áruknál a csomagolás, a címkézés, a szállítás és a termékmegfelelőség kérdéseire külön figyelmet kell fordítani.
A vállalkozásnak emellett fel kell mérnie, hogy egy esetleges nagyobb megrendelést képes lenne-e határidőre teljesíteni.
A külpiaci szerződésekhez megfelelő pénzügyi tervezés is szükséges, különösen akkor, ha a külföldi vevő csak a teljesítést követően fizet.
Az előzetes felkészülés előnye, hogy a vállalkozás később könnyebben tudhatja felmérni, egy konkrét támogatási lehetőség valóban illeszkedik-e üzleti céljaihoz.
Ezek a kérdések még tisztázásra várnak
A 25 milliárd forintos keretösszeg és az exportstratégia fő irányai már ismertek, de számos fontos kérdés nyitott maradt.
| Kérdés | Jelenleg ismert információ |
|---|---|
| Mekkora a program tervezett kerete? | 25 milliárd forint |
| Melyik évhez kapcsolódik? | A 2027-es költségvetési tervekhez |
| Kik a fő célcsoportok? | A hazai vállalkozások, különösen a kkv-k |
| Milyen fejlesztéseket céloz? | Képességfejlesztés, külföldi értékesítési hálózatok, piacra lépés |
| Mely intézmények vesznek részt? | Többek között a HEPA és az Eximbank |
| Hány vállalkozás tapasztalataira épül? | Több mint 200 magyar vállalatéra |
| Mikor lehet pályázni? | Még nincs közölt kezdődátum |
| Mekkora összeget kaphat egy cég? | Még nem ismert |
| Lesz vissza nem térítendő támogatás? | A részletes támogatási formákat nem közölték |
| Lehet-e önerőkötelezettség? | Még nem ismert |
| Egyéni vállalkozók részt vehetnek? | A pontos jogosultsági kör nem ismert |
| Hol érdemes figyelni a részleteket? | A minisztérium, a HEPA és az Eximbank hivatalos tájékoztatásaiban |
A táblázatból látható, hogy a program gazdaságpolitikai célja már világos, de a tényleges pályázati lehetőségek még nem határozhatók meg egyéni vállalkozói szinten.
A magyar vállalkozások előtt új lehetőség nyílhat 2027-ben
A kormány által bejelentett 25 milliárd forintos exportfejlesztési program jelentős lehetőséget teremthet a magyar kis- és középvállalkozások számára.
A cél az, hogy a hazai cégek nagyobb arányban jelenjenek meg a nemzetközi piacokon, új üzleti kapcsolatokat építsenek, és hosszabb távon növeljék versenyképességüket.
A program kidolgozásában több mint 200 magyar vállalkozás tapasztalatait vették figyelembe, a megvalósításban pedig többek között a HEPA és az Eximbank kap szerepet.
A támogatások három területre összpontosítanának: a vállalati képességek fejlesztésére, a külpiaci értékesítési hálózatok kiépítésére és a piacra lépés elősegítésére.
A bejelentés különösen azoknak a vállalkozásoknak lehet érdekes, amelyek már rendelkeznek versenyképes termékkel vagy szolgáltatással, de eddig nem tudtak stabil külföldi ügyfélkört kialakítani.
A legfontosabb tudnivaló azonban az, hogy a 25 milliárd forintos keret még nem jelent automatikusan igényelhető, vissza nem térítendő támogatást minden magyar vállalkozás számára.
Az egyedi támogatási összegek, a jogosultsági feltételek és a jelentkezési határidők a későbbi hivatalos felhívásokból derülhetnek ki.
A vállalkozásoknak addig is érdemes felmérniük saját exportképességüket, megvizsgálniuk a szóba jöhető külföldi piacokat, és figyelemmel kísérniük a program részleteit.
Ha a stratégia eredményesen valósul meg, hosszabb távon több magyar vállalkozás, több hazai fejlesztésű termék és szolgáltatás találhat vevőre a nemzetközi piacokon. Ez pedig nemcsak az érintett cégeknek, hanem a magyar gazdaság egészének is előnyös lehet.
