Szinte minden otthonban akad olyan sarok, ahol a WiFi már alig működik: a hálószobában akadozik a videó, a teraszon eltűnik a jel, az emeleti szobában pedig hiába van gyors internet-előfizetés, a telefon vagy a laptop mégis lassúnak érződik. Ilyenkor sokan azonnal új router, WiFi-jelerősítő vagy mesh rendszer vásárlására gondolnak, pedig néha egy egészen egyszerű, gyakorlatilag ingyenes módszerrel is javítható a lefedettség. Az egyik legrégebbi internetes trükk szerint ehhez mindössze egy üres alumínium üdítős- vagy sörösdobozra van szükség.
A módszer első hallásra furcsán hangzik, mégis van mögötte fizikai magyarázat. Az alumínium visszaverheti a rádiófrekvenciás hullámok egy részét, ezért megfelelő formában és megfelelő helyre téve egyfajta reflektorként működhet a router antennája mögött. Ahelyett, hogy a WiFi-jel nagyjából minden irányba egyformán terjedne, a fémfelület bizonyos irányokból visszaverheti és a kívánt terület felé terelheti annak egy részét.
Fontos azonban már az elején tisztázni egy gyakran félreértett állítást. A módszer nem teszi ténylegesen tízszer nagyobb teljesítményűvé a routert, és nem garantálja, hogy tízszer messzebbre jut majd az internet. A valós eredmény függ a router típusától, az antennák kialakításától, a lakás falaitól, a használt frekvenciától és attól is, pontosan merre helyezzük el a reflektort. Jó esetben érezhetően javulhat a jel egy kiválasztott irányban, rosszul elhelyezve viszont akár gyengébb is lehet a WiFi.
Mit csinál valójában az alumíniumdoboz?
A legtöbb külső antennával rendelkező hagyományos router antennája alapvetően több irányba sugározza a rádiójelet. Ha azonban maga a router a lakás egyik szélén áll, ennek nem feltétlenül van sok értelme. A jel egy része például a külső falon keresztül az udvar vagy akár a szomszéd irányába indul, miközben a lakás másik végében már gyenge lehet a kapcsolat.
Ilyenkor jöhet jól egy irányított reflektor. A megfelelően kialakított alumíniumfelület az antenna mögött visszaverheti a rádióhullámok egy részét, így valamivel több energia indulhat abba az irányba, amerre ténylegesen használni szeretnénk az internetet. Hasonló elven működnek bizonyos irányított antennák és parabola-reflektorok is, csak természetesen jóval precízebb kialakítással.
Egy kísérleti tanulmányban például egy megfelelően kialakított parabola-reflektorral egyetlen antennás router kívánt irányban mért jelerősségét körülbelül 40 százalékkal sikerült javítani. Ez azonban jól mutatja azt is, hogy a közösségi médiában gyakran terjedő „tízszeres WiFi” inkább túlzó megfogalmazás, mint általánosan reprodukálható eredmény.
Ehhez valóban elég lehet egy üres doboz
A házi változathoz egy tiszta, üres alumínium italosdobozra lesz szükség. Teljesen mindegy, hogy korábban üdítő vagy sör volt benne, a lényeg maga az alumínium burkolat. A dobozt használat előtt érdemes alaposan kiöblíteni és teljesen megszárítani, különösen azért, mert a router és más elektromos berendezések környezetében semmilyen folyadéknak nincs helye.
A barkácsolásnál viszont óvatosnak kell lenni. A felvágott alumíniumdoboz széle rendkívül éles lehet, ezért vastagabb kesztyű használata erősen ajánlott. Gyerekeknek ezt a műveletet semmiképpen sem érdemes egyedül végezniük.
Elsőként a doboz alsó részét lehet levágni, majd a felső rész közelében körbevágni úgy, hogy egy keskeny szakaszon továbbra is egyben maradjon a doboz fala és a teteje. Ezután a palástot hosszában is fel kell vágni, majd óvatosan szétnyitni.
A végeredmény egy enyhén ívelt, nagyjából U alakú alumíniumfelület lesz, amelynek közepén megmarad a doboz felső nyílása.
Így kerülhet a router antennája mögé
A doboz nyílása külső antennás router esetén ráhelyezhető az egyik antennára úgy, hogy a szétnyitott alumíniumfelület mögötte helyezkedjen el. A nyitott oldalnak abba az irányba kell néznie, amerre erősebb WiFi-jelet szeretnénk.
Ha például a router a nappali egyik külső falánál van, a gyenge hálószoba pedig a lakás másik végében, akkor az alumíniumreflektor ívelt felületét úgy érdemes beállítani, hogy a WiFi nagyobb része a hálószoba irányába verődjön vissza.
Nem érdemes azonban rögtön minden antennára külön dobozt tenni. Modern, többantennás routereknél a WiFi-rendszer összetettebb módon használhatja az antennákat, ezért egy túl nagy fémdarab akár ronthatja is a kapcsolatot. Először egyetlen reflektorral célszerű kísérletezni, majd megnézni, ténylegesen javult-e a jel a problémás helyen.
A rossz irányba néző reflektor éppen ronthatja a WiFi-t
Ez a trükk egyik legfontosabb hátránya. Az alumínium nem hoz létre új rádióenergiát. A router teljesítménye ugyanaz marad, csupán megváltoztatjuk a jel eloszlását.
Ha több jel jut a lakás egyik irányába, könnyen előfordulhat, hogy a router másik oldalán gyengébb lesz a lefedettség. Ezért különösen jól működhet olyan helyzetben, amikor egyetlen konkrét szobában vagy a kert egy adott pontján szeretnénk jobb kapcsolatot, viszont kevésbé jó ötlet akkor, ha minden irányban egyformán erős WiFi-re van szükség.
Gyakorlati tesztekben az is előfordult, hogy egy rosszul elhelyezett alumíniumdoboz éppen lerontotta a jelerősséget, a kapcsolat pedig lassabb lett. Ezért nem az a jó megoldás, hogy elkészítjük a reflektort, felhelyezzük, majd automatikusan sikeresnek tekintjük a kísérletet. Mérni kell az eredményt.
Telefon segítségével könnyen letesztelhető
A legegyszerűbb módszer, ha a változtatás előtt ugyanazon a helyen megmérjük a WiFi sebességét és jelerősségét. Ezután felhelyezzük a reflektort, nem mozdítjuk el a telefont vagy laptopot, és újra megismételjük a mérést.
Érdemes legalább három-négy különböző pozíciót kipróbálni az alumíniumfelülettel. Már néhány centiméter vagy néhány fokos elfordítás is módosíthatja az eredményt. Ha az egyik beállításnál jobb lesz a kapcsolat, érdemes azt megtartani; ha viszont semmilyen javulás nincs, nem sok értelme van a router köré fémdobozokat építeni.
Az internetsebesség mellett a WiFi-jelerősséget is lehet figyelni. Sok alkalmazás dBm értékben mutatja a vett jelet. Minél közelebb kerül az érték a nullához, annál erősebb a kapcsolat. Például a -50 dBm jóval erősebb jel, mint a -75 dBm.
A router helyének megváltoztatása sokszor többet ér
Mielőtt bárki ollót ragadna, érdemes kipróbálni egy még egyszerűbb megoldást: helyezzük át a routert. A gyártók tapasztalata szerint a gyenge otthoni WiFi egyik leggyakoribb oka nem maga a router, hanem annak rossz elhelyezése.
A router ideális esetben a lakás központibb részén, nyitott és valamivel magasabb helyen áll. Nem jó ötlet bezárni egy szekrénybe, eldugni a televízió mögé vagy a padlóra tenni egy sarokba. A falak, különösen a vastag beton- és vasbeton szerkezetek jelentősen gyengíthetik a rádiójelet, a fém tárgyak pedig vissza is verhetik azt.
Egy router fél méteres vagy egy-két méteres áthelyezése néha látványosabb eredményt hozhat, mint bármilyen házilag készített antenna.
A hűtőszekrény és a tükör sem a WiFi barátja
Különösen érdemes kerülni a nagy fémtárgyak közelségét. A hűtőszekrény, fémszekrény, kazán vagy más nagy fémtömeg jelentősen befolyásolhatja a rádióhullámokat. Nagy tükrök mögött szintén lehet fémréteg, amely visszaveri a jelet.
A víz is csillapíthatja a rádióhullámokat, ezért egy nagy akvárium sem ideális hely a router és a telefon közötti útvonalon. Ha tehát a nappaliban gyenge a WiFi, miközben a router egy akvárium mögött áll, sokkal egyszerűbb lehet áthelyezni az eszközt, mint külön jelerősítőkkel kísérletezni.
A mikrohullámú sütő és egyes vezeték nélküli eszközök szintén zavarhatják elsősorban a 2,4 GHz-es WiFi-sávot.
A 2,4 GHz és az 5 GHz között is óriási a különbség
Sok mai router egyszerre 2,4 és 5 GHz-es WiFi-hálózatot is biztosít. A két frekvenciatartomány között fontos különbség van: az 5 GHz általában gyorsabb adatátvitelt biztosít, viszont kisebb a hatótávolsága, és rosszabbul jut át vastag falakon. A 2,4 GHz ezzel szemben általában messzebbre terjed, bár kisebb sebességet és nagyobb interferenciát tapasztalhatunk rajta.
Ha tehát a kert végében vagy a lakás távolabbi szobájában szeretnénk internetezni, először azt is érdemes ellenőrizni, nem az 5 GHz-es hálózathoz próbál-e ragaszkodni a telefon. Ugyanazon router 2,4 GHz-es hálózata ilyen távolságnál sok esetben stabilabb kapcsolatot biztosíthat.
Ez természetesen nem minden routeren működik ugyanúgy, különösen azokon a modern eszközökön, amelyek automatikusan választanak frekvenciasávot, de a fizikai különbség továbbra is létezik.
Az antenna állása is számíthat
Külső antennás routernél az antennák helyzete sem mindegy. Egyetlen szinten lévő lakásnál a függőleges antennaállás általában megfelelő megoldás, mert így a jel eloszlása kedvező lehet a lakás síkjában.
Többszintes háznál már érdemes lehet az antennákat különböző szögekbe állítani, hogy az emeletek között is jobb lefedettség alakuljon ki. Több gyártó körülbelül 30 fokos eltérő antennaállást is ajánl többszintes környezetben.
Ez szintén ingyenes megoldás, ezért érdemes még az alumíniumdobozos kísérlet előtt kipróbálni.
A WiFi-csatorna megváltoztatása is segíthet
Társasházban akár több tucat közeli WiFi-hálózat működhet egyszerre. Ha sok router ugyanazt vagy egymást átfedő csatornákat használ, interferencia alakulhat ki, amit a felhasználó egyszerűen lassú internetként érzékel.
Ilyenkor hiába erősítjük egy adott irányban a jelet, maga a rádiós környezet továbbra is zsúfolt marad. Modern routerek gyakran automatikusan választják ki a megfelelő csatornát, régebbi készülékeknél azonban manuálisan is érdemes lehet másik csatornát kipróbálni.
A 2,4 GHz-es hálózatnál különösen gyakran használják az 1-es, 6-os és 11-es csatornákat, mert megfelelő csatornaszélesség mellett ezek kevésbé fedik egymást.
Ha nagy a ház, a sörösdoboz már kevés lesz
Egy házilag készített reflektor akkor lehet érdekes, ha csak egy kisebb holtterületet szeretnénk javítani. Ha azonban kétszintes családi házról, vastag vasbeton falakról vagy több száz négyzetméteres ingatlanról van szó, az alumíniumdoboz nem helyettesít valódi hálózati infrastruktúrát.
Ilyenkor WiFi-jelerősítő, külön hozzáférési pont vagy mesh rendszer jelenthet tartósabb megoldást. A mesh rendszereknél több egység dolgozik együtt, így nem egyetlen routernek kell az egész épületet lefednie. Ideális esetben az egyes pontokat Ethernet-kábellel lehet összekötni, de több rendszer vezeték nélkül is képes kommunikálni.
A legstabilabb kapcsolat továbbra is a vezetékes Ethernet, különösen asztali számítógéphez, televízióhoz vagy játékkonzolhoz.
Mikor érdemes tehát kipróbálni az alumíniumdobozos módszert?
Akkor lehet értelme, ha a router külső antennával rendelkezik, egy konkrét irányban gyenge a jel, és a router mögötti irányban nincs szükség erős WiFi-re. Jó példa lehet, ha a router egy külső fal mellett áll, miközben a ház belseje vagy a kert egyik iránya felé szeretnénk nagyobb lefedettséget.
Szintén érdemes kipróbálni akkor, ha egyetlen szoba van közvetlenül a használható WiFi-határ szélén. Már néhány decibeles javulás is elég lehet ahhoz, hogy az addig szakadozó kapcsolat stabillá váljon.
Viszont ha minden szobában rossz a jel, sok eszköz használja egyszerre a hálózatot, vagy maga az internetkapcsolat is lassú, akkor az alumínium reflektor valószínűleg nem oldja meg az alapvető problémát.
A „tízszer erősebb WiFi” állítást érdemes fenntartással kezelni
Az eredeti trükk számos változatban terjed az interneten, gyakran olyan ígérettel, hogy tízszeresére növeli a WiFi hatótávolságát. Erre azonban nincs olyan általános műszaki bizonyíték, amely minden routerre és lakásra érvényes lenne.
Kísérletekben mértek néhány decibeles javulást a kívánt irányban, és megfelelően megtervezett reflektoroknál jelentősebb növekedést is kimutattak. Más gyakorlati tesztekben viszont az alumíniumdoboz rossz elhelyezése éppen rontotta a kapcsolatot.
Ez teljesen logikus, hiszen nem valódi erősítőről beszélünk. Az alumínium nem ad plusz energiát a WiFi-rádiónak. A router ugyanakkora teljesítménnyel sugároz, csak a meglévő rádióhullámok eloszlását próbáljuk megváltoztatni.
Egy filléres trükk tehát valóban működhet, csak tudni kell, mire való
Ha van otthon egy üres alumíniumdoboz, a módszer gyakorlatilag semmibe sem kerül, ezért kísérletként érdemes lehet kipróbálni. A legjobb eredményhez azonban ne egyszerűen tegyük a fémdobozt az antenna köré, hanem kezeljük reflektorként: a görbített alumínium legyen az antenna mögött, a nyitott oldal pedig abba az irányba nézzen, ahol jobb WiFi-t szeretnénk.
Ezután mérjük meg a kapcsolatot ugyanazon a helyen, és forgassuk finoman a reflektort, amíg meg nem találjuk a legjobb pozíciót. Ha nincs javulás, vegyük le – az alumíniumdoboz nem minden routerrel és minden lakásban működik.
A módszer legfontosabb tanulsága talán éppen az, hogy a gyenge WiFi nem mindig oldható meg drágább eszközzel. Néha a router jobb elhelyezése, az antenna megfelelő beállítása, a 2,4 GHz használata vagy egy egyszerű irányított reflektor is elegendő lehet ahhoz, hogy egy korábban problémás helyen stabilabb legyen a kapcsolat.
Mielőtt új routert vennél, ezt a sorrendet érdemes végigpróbálni
Elsőként helyezd a routert nyitottabb, magasabb és központibb helyre. Nézd meg, nincs-e mellette nagy fémtárgy, mikrohullámú sütő, televízió vagy más zavaró eszköz. Távolabbi helyiségnél próbáld ki a 2,4 GHz-es hálózatot, majd ellenőrizd az antennák állását és szükség esetén a WiFi-csatornát.
Ha ezek után is egyetlen meghatározott irányban gyenge a kapcsolat, jöhet az alumíniumdobozból készített reflektor. Ha pedig még így sem megfelelő a lefedettség, akkor érdemes jelerősítőben, hozzáférési pontban vagy mesh rendszerben gondolkodni.
Az üres sörös- vagy üdítős doboz tehát nem varázsol tízszer erősebb routert a régi készülékből, de megfelelően kialakítva képes lehet a WiFi-jel egy részét a kívánt irányba terelni. Egy egyszerű kísérletnek mindenképpen érdekes, és ha pont néhány méter hiányzik a stabil kapcsolathoz, még az is előfordulhat, hogy egy kidobásra szánt alumíniumdoboz oldja meg a problémát.
