Az utóbbi napokban több külföldi hírportál is arról számolt be, hogy két nagy tanulmány újraindította a vitát a Covid–19 elleni védőoltások lehetséges mellékhatásairól. Az egyik kutatás a légúti fertőzések mintázatának megváltozását vizsgálta a járvány után, a másik pedig azt találta, hogy az oltás összefügghet a heveny veseelégtelenség (akut vesekárosodás) és a dialízis kissé emelkedett kockázatával – miközben a beoltottaknál alacsonyabb volt az összes okból fakadó halálozás.
Fontos azonban már az elején leszögezni: a kutatások megfigyeléses jellegűek, tehát nem bizonyítják, hogy az oltás okozza ezeket a jelenségeket. A szakértők kifejezetten figyelmeztetnek, hogy az eredményeket óvatosan, a teljes képet látva kell értelmezni, és nem szabad pánikba esni.
1. Mit talált a koreai tanulmány a légúti fertőzésekről?
Az első vizsgálatot dél-koreai kutatók végezték, és az International Journal of Infectious Diseases folyóiratban jelent meg. A céljuk az volt, hogy megnézzék:
-
hogyan változtak az egyes fertőző betegségek a Covid-járvány alatt és után,
-
és van-e látható kapcsolat a Covid-oltások és bizonyos légúti fertőzések előfordulása között. ijidonline.com
A kutatók több év adatait hasonlították össze, és azt találták, hogy:
-
a járvány elején az influenzaszerű megbetegedések drasztikusan visszaestek (maszkviselés, távolságtartás, lezárások miatt),
-
2023–2024-re viszont a felső légúti fertőzések (nátha, enyhébb megfázásos tünetek) jóval magasabb szinten jelentek meg, mint amit korábban vártak volna,
-
a szamárköhögés (pertussis) esetei a történelmi átlaghoz képest több mint negyvenszeresére nőttek. Fox News
Mit mutatott az oltásokkal való összehasonlítás?
Amikor a kutatók külön megnézték, mi a helyzet azoknál, akik négy vagy több Covid–19 elleni oltást kaptak, a következő mintázat rajzolódott ki:
-
Kevesebb volt körükben az influenzaszerű megbetegedés
-
Kevesebb szamárköhögés fordult elő ebben a csoportban
-
Ugyanakkor gyakoribb volt náluk a nátha és más enyhébb felső légúti fertőzés Ez elsőre ellentmondásosnak tűnhet: hogyan lehetséges, hogy bizonyos fertőzések ritkábban, mások gyakrabban fordulnak elő ugyanabban az oltott csoportban?
A vezető szerző, Jihun Song szerint ez inkább azt jelzi, hogy:
-
az immunrendszerünk helyzete a járvány után más,
-
megváltoztak az emberek szokásai, viselkedése (többet vagy kevesebbet járnak orvoshoz, máshogy vigyáznak magukra),
-
illetve az is számít, hogy kik kapnak több oltást (idősebbek, krónikus betegek stb.).
A kutatók külön hangsúlyozták, hogy a tanulmány megfigyeléses, tehát:
-
nem állítja, hogy a Covid-oltás okozná a náthaszerű betegségek emelkedését,
-
csak azt mutatja, hogy bizonyos mintázatok másképp alakultak az oltott és kevésbé oltott csoportok között.
2. Szakértői kritikák: életkor, viselkedés, egészségügyi ellátás
Az egyik független szakértő, Jacob Glanville, egy biotechnológiai cég vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbbször:
-
azok kaptak több oltást, akik idősebbek (átlagosan 67 évesek),
-
a kevesebb dózist kapók pedig jellemzően fiatalabb korosztályból kerültek ki (37–47 év).
Ez óriási különbség, és önmagában képes eltolni az eredményeket, hiszen:
-
az idősebb emberek amúgy is gyakrabban fordulnak orvoshoz,
-
náluk több a krónikus betegség, gyengébb lehet az immunrendszer,
-
így nagyobb eséllyel rögzítenek náluk bármilyen fertőzést.
A szakértők szerint emiatt szigorúbb statisztikai korrekciókra van szükség (életkor, alapbetegségek, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés), mielőtt messzemenő következtetéseket vonnánk le.
3. A veseproblémákról szóló tanulmány: nagy adatbázis, árnyalt eredmények
A másik, sokat idézett kutatás az International Journal of Medical Sciences című folyóiratban jelent meg, és a Covid-oltás, a heveny veseelégtelenség (akut vesekárosodás, AKI), valamint a halálozás kapcsolatát vizsgálta. ResearchGate
A tajvani kutatók egy óriási, elektronikus egészségügyi adatbázist (TriNetX) használtak, és:
-
több mint 1,45 millió beoltott
-
és 1,45 millió oltatlan
páciens adatait hasonlították össze, lehetőleg minél közelebb eső paraméterekkel (életkor, nem, alapbetegségek stb.).
Mit találtak?
A vizsgálat eredményei szerint:
-
a beoltott csoportban kissé magasabb volt az akut vesekárosodás (AKI) és a dialízis előfordulása az egyéves követésben, mint az oltatlanoknál,
-
ugyanakkor alacsonyabb volt az összes okból bekövetkező halálozás a beoltottaknál.
Fontos részlet, amit a szerzők és az őket idéző cikkek is kiemelnek:
-
abszolút értékben ezek a kockázatok alacsonyak maradtak,
-
a vizsgálat asszociációt, nem pedig bizonyított ok-okozati kapcsolatot mutat.
Ráadásul más kutatások azt találták, hogy maga a Covid-fertőzés sokkal nagyobb eséllyel okoz vesekárosodást, mint az oltás – vagyis a fertőzés önmagában is komoly terhelést róhat a vesékre. MDPI
4. Mit mondanak az orvosok és független szakértők?
Az orvos-szakértők nagy része – köztük a Fox News által megszólaltatott szakemberek is – arra figyelmeztet, hogy:
-
ezek a tanulmányok fontos jelzések, amiket komolyan kell venni,
-
de nem bizonyítják, hogy a Covid-oltások tömegesen és közvetlenül vesekárosodást vagy fertőzéshullámot okoznának.
Az egyik idézett professzor külön kiemelte, hogy:
-
mindkét tanulmányban vannak pozitív és negatív megállapítások is,
-
ezért hiba lenne csak a lehetséges negatív hatásokat kiemelni, és figyelmen kívül hagyni azt, hogy az oltottaknál például alacsonyabb volt a halálozás, illetve egyes súlyosabb fertőzések ritkábban fordultak elő.
További fontos korlátok:
-
hiányos adat az oltások dózisairól, pontos időzítéséről,
-
kevés információ a laboreredményekről, immunválaszról,
-
korlátozott adat a krónikus betegségekről, életmódról, gyógyszerszedésről,
-
retrospektív (visszamenőleges) dizájn, ami mindig magában hordozza a torzítás lehetőségét.
5. Kell-e aggódni az oltások miatt?
A jelenlegi tudományos álláspont – nem csak ez a két friss tanulmány alapján – nagyjából így foglalható össze:
-
A Covid–19 elleni oltásoknak lehetnek ritka, de komoly mellékhatásaik, köztük vesét érintő szövődmények is, amelyekről folyamatosan gyűlnek az adatok.
-
Ugyanakkor maga a Covid-fertőzés is erősen terheli a szervezetet, és számos vizsgálat igazolta, hogy súlyos szövődmények, halálozás és vesekárosodás szempontjából a fertőzés nagyobb kockázat, mint az oltás. A friss tanulmányok inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy:
-
folyamatosan monitorozni kell az oltások hosszú távú hatásait,
-
javítani kell az adatgyűjtésen (ki, hány dózist, milyen időzítésben kapott),
-
és jobban kell érteni, hogyan alakul át az immunrendszerünk a poszt-Covid korszakban.
-
A vezető kutatók maguk is azt mondják:
ezek az eredmények nem azt jelentik, hogy kerülni kellene a Covid-oltást, hanem azt, hogy:
-
érdemes tovább vizsgálni a lehetséges kockázatokat,
-
és közben nem szabad megfeledkezni az oltások előnyeiről, például a súlyos lefolyású Covid, a kórházi kezelés és a halálozás csökkenéséről.
6. Mit tehet az, aki most aggódik?
Ha valaki korábban megkapta az oltást, vagy a jövőben fontolgatja az újabb dózis felvételét, a legfontosabb lépés nem a pánik, hanem a tájékozódás és az orvossal való konzultáció:
-
Krónikus vesebetegség, cukorbetegség, magas vérnyomás, szívbetegség esetén mindenképp érdemes a kezelőorvossal vagy nefrológussal átbeszélni az egyéni kockázat–haszon arányt.
-
Ha valakinél az oltás után szokatlan panaszok jelentkeznek (fokozott ödéma, vizelési zavar, erős fáradtság, légszomj), nem szabad legyinteni – ilyenkor indokolt lehet a vér- és vizeletvizsgálat, vesefunkció-ellenőrzéssel.
-
Az is fontos, hogy az esetleges mellékhatások bejelentése segítse a hatóságokat és kutatókat a jobb kockázatfelmérésben.
Összegzés
Ez a két friss tanulmány nem arról szól, hogy „a Covid-oltások tömegesen tönkreteszik a vesét” vagy „legyengítik az immunrendszert”, hanem arról, hogy:
-
a járvány utáni világ fertőzési és megbetegedési mintázata összetettebb,
-
az oltott és oltatlan csoportok közt láthatók eltérések bizonyos betegségek kockázatában,
-
és ezeket a különbségeket komolyan, de higgadtan kell értelmezni, további kutatásokkal.
A tudományos üzenet inkább ez:
a Covid–19 elleni oltásoknak – minden más orvosi beavatkozáshoz hasonlóan – vannak kockázatai, de vannak bizonyított előnyei is; a feladat az, hogy minél pontosabban mérlegeljük ezeket, és személyre szabott döntéseket hozzunk, lehetőleg orvosi konzultációval.
