Sokan még mindig úgy gondolnak a szifiliszre – régi nevén vérbajra vagy lueszre –, mint egy olyan betegségre, amely főként a történelemkönyvek lapjaira tartozik. A friss magyar és európai járványügyi adatok azonban egészen más képet mutatnak. Magyarországon az elmúlt években meredeken emelkedett a bejelentett fertőzések száma, és különösen aggasztó, hogy egyre több nő, várandós és újszülött érintett – írja a Dívány.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az NNGYK előzetes, részben tisztított negyedéves adatai szerint 2023-ban 1157, 2024-ben 1503, 2025-ben pedig már 2053 szifiliszes esetet jelentettek. 2026 első hat hónapjában további 1369 esetet regisztráltak, szemben 2025 azonos időszakának 782 esetével.
Van azonban egy fontos adatpontosítás: egy későbbi, feldolgozott NNGYK-közlés szerint 2025-ben összesen 2467 szifiliszes megbetegedést jelentettek Magyarországon. A két eltérő szám különböző időpontban lezárt, illetve tisztított adatbázisokból származik, ezért egy friss cikkben érdemes ezt külön jelezni, és nem kész tényként kizárólag a korábbi 2053-as előzetes adatot használni.
Egyre több nőt érint a fertőzés
A tendencia egyik legfontosabb változása, hogy a fertőzöttek között gyorsan emelkedik a nők aránya. Az előzetes NNGYK-adatok szerint míg 2023-ban a bejelentett szifiliszes esetek kevesebb mint 30 százaléka érintett nőket, 2026 első negyedévében már 42,3 százalék, a második negyedévben pedig 46,4 százalék volt az arányuk.
Ez közegészségügyi szempontból azért különösen fontos, mert a szifilisz várandósság alatt az anyáról a magzatra is átjuthat. A veleszületett szifilisz súlyos magzati és újszülöttkori következményekhez vezethet, ugyanakkor megfelelő időben végzett szűréssel és kezeléssel nagyrészt megelőzhető.
A WHO hangsúlyozza, hogy a veleszületett szifilisz megelőzésének kulcsa a várandós nő időben történő diagnózisa és megfelelő penicillinkezelése. Ha a fertőzést korán felismerik és megfelelően kezelik, a magzatot érintő kedvezőtlen következmények kockázata jelentősen csökkenthető.
Ez azért fontos pontosítás, mert nem helyes azt állítani, hogy a magzat „teljes biztonsággal” megóvható. A korai, megfelelő kezelés rendkívül hatékony, de az orvostudományban ilyen helyzetben nem indokolt százszázalékos garanciáról beszélni.
Magyarország különösen érintett a veleszületett szifiliszben
Az európai adatok is komoly figyelmeztetést jelentenek. Az ECDC 2026 májusában közzétett jelentése szerint 2024-ben 140 igazolt veleszületett szifiliszes esetet jelentettek 14 EU/EGT-országból, miközben 2023-ban 78 ilyen esetet regisztráltak.
Különösen figyelemre méltó, hogy Bulgária, Magyarország és Portugália együtt a 2024-ben jelentett európai veleszületett szifiliszes esetek 62 százalékát adta. Az ECDC szerint a 2024-es esetszám volt a legmagasabb azóta, hogy 2009-ben az intézmény átvette a veleszületett szifilisz uniós felügyeletének koordinációját.
A hazai számok közben tovább romlottak. Egy későbbi NNGYK-adatközlés szerint 2025-ben 91 veleszületett szifiliszes esetet jelentettek Magyarországon, 2026. július 6-ig pedig már 81-et igazoltak. Az idei esetek közül addig 18 méhen belüli magzati halálozással, további négy pedig újszülött-halálozással végződött.
Itt is látható az adatfrissítés jelentősége: az előzetes negyedéves adatsor még 74 veleszületett esetet jelzett 2025-re és 63-at 2026 első félévére, míg a későbbi feldolgozott közlések ennél magasabb számokat tartalmaztak.
Európa egészében is több mint kétszeresére nőtt a fertőzési arány
A magyarországi növekedés nem elszigetelt jelenség. Az ECDC szerint 2024-ben 45 577 megerősített szifiliszes esetet jelentettek 29 EU/EGT-tagállamból, ami 10,8 esetet jelentett 100 ezer lakosra.
A szifilisz bejelentési aránya 2015 és 2024 között több mint kétszeresére nőtt Európában. Bár továbbra is jóval magasabb a férfiak körében, az ECDC szerint az elmúlt években a heteroszexuális férfiak és nők között is növekedés figyelhető meg.
A veleszületett szifilisz európai helyzete még gyorsabban romlott: az ECDC szerint azokban az országokban, amelyek folyamatosan szolgáltattak adatokat, 2015 és 2024 között 243 százalékkal nőtt az esetek száma.
Hevesben kiugróan magas volt a lakosságarányos esetszám
A fertőzés Magyarországon nem egyenletesen terjed.
Az NNGYK előzetes adatai alapján 2026 első félévében Budapesten jelentették a legtöbb szifiliszes esetet, összesen 429-et. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 156, Bács-Kiskunban 126, Hevesben 125, Jász-Nagykun-Szolnokban pedig 106 esetet regisztráltak.
Lakosságarányosan azonban Heves vármegye került az első helyre: 100 ezer lakosra 44,2 bejelentett eset jutott, miközben az országos érték 14,4 volt. Jász-Nagykun-Szolnokban 30,3, Szabolcs-Szatmár-Beregben 30,0, Bács-Kiskunban 25,7, Budapesten pedig 25,5 eset jutott százezer lakosra.
Mi okozza valójában a szifiliszt?
A szifiliszt a Treponema pallidum nevű baktérium okozza. Elsősorban szexuális érintkezéssel terjed, amikor valaki közvetlen kapcsolatba kerül fertőző szifiliszes elváltozással. A fertőzés hüvelyi, anális és orális szex során egyaránt átadható.
A másik kiemelten fontos átviteli mód az anyáról magzatra történő, úgynevezett vertikális fertőzés. Ez már a méhen belüli élet során bekövetkezhet.
Az óvszer következetes és helyes használata jelentősen mérsékli a szifilisz és számos más szexuális úton terjedő fertőzés kockázatát, de nem jelent tökéletes védelmet, mert fertőző elváltozás olyan bőrterületen is lehet, amelyet az óvszer nem fed.
Nem feltétlenül három hét után jelentkeznek a tünetek
Az eredeti szöveg egyik pontját itt is érdemes pontosítani.
Nem úgy van, hogy a szifilisz első tünetei „leghamarabb három hét múlva” jelennek meg. Az elsődleges szifilisz lappangási ideje körülbelül 10 és 90 nap között változhat, az átlag nagyjából három hét.
Az első tünet rendszerint egy vagy több fekély, az úgynevezett sánker a fertőzés behatolási helyén. Ez megjelenhet a nemi szervek környékén, a végbélnyílásnál, a szájban vagy az ajkakon.
Azért különösen alattomos, mert a klasszikus szifiliszes fekély gyakran fájdalmatlan, ezért az érintett észre sem veszi. Néhány hét alatt kezelés nélkül is eltűnhet – ettől azonban a beteg nem gyógyul meg, a fertőzés továbbhaladhat a következő stádiumba.
A tenyéren és a talpon is megjelenhetnek a kiütések
A másodlagos szifilisz tünetei egészen sokfélék lehetnek. Jellegzetes lehet a testszerte jelentkező kiütés, amely a tenyéren és a talpon is megjelenhet, és sok esetben nem viszket.
Előfordulhat továbbá láz, torokfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, fejfájás, izomfájdalom, fáradtság és foltos hajhullás. A szájban vagy a nemi szervek területén nyálkahártya-elváltozások, illetve széles, szemölcsszerű elváltozások, úgynevezett condylomata lata is kialakulhatnak.
A tünetek ebben a szakaszban is megszűnhetnek kezelés nélkül. Ez azonban ismét nem gyógyulást jelent.
Évekig tünetmentesen is jelen lehet
A másodlagos szakaszt követheti az úgynevezett látens szifilisz, amikor a fertőzöttnek nincsenek látható tünetei, a fertőzés azonban továbbra is jelen van a szervezetében. Ez az állapot akár hosszú ideig fennállhat.
Ez az egyik oka annak, hogy önmagában az, hogy valakinek nincs panasza, nem alkalmas a fertőzés kizárására.
Kezeletlenül a szifilisz késői szövődményeket is okozhat, és több szervrendszert károsíthat. Idegrendszeri, szemészeti vagy hallással kapcsolatos érintettség ráadásul nem kizárólag a betegség legutolsó stádiumában jelenhet meg.
A biztos diagnózishoz laboratóriumi vizsgálat kell
A tünetek alapján önmagában nem lehet biztonsággal megállapítani, hogy valaki szifiliszes-e. A WHO szerint a diagnózis a kórelőzmény, a fizikális vizsgálat és a laboratóriumi tesztek együttes értékelésén alapul.
A vérvizsgálatok mellett ma már gyorstesztek is rendelkezésre állnak. Egy szűrővizsgálat pozitív vagy bizonytalan eredményét általában megfelelő megerősítő vizsgálat követi.
A magyar kormány most társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezete is azt írná elő, hogy várandósság esetén a kétes vagy pozitív eredményt eltérő módszertanú vizsgálattal kell megerősíteni.
Változhat a várandósgondozás: másodszor is kötelező lenne a szifiliszszűrés
A drámai hazai adatok miatt a kormány most a várandósgondozási szabályok további szigorítását tervezi.
Jelenleg már évtizedek óta része a magyar várandósgondozásnak az első trimeszterben végzett szifiliszszűrés. Az NNGYK 2025 novemberében emellett országos programot indított a veleszületett szifilisz felismerésének javítására.
A 2026. augusztus 13-án társadalmi egyeztetésre közzétett hivatalos rendelettervezet azonban ennél tovább menne. A terv szerint az első trimeszteri vizsgálat mellett a várandósság második trimeszterében is ismételt szifiliszszűrés történne.
A tervezet szerint ennek időpontja a várandósság 24–28. hete lenne.
A szülőszobán is jöhetne gyorsteszt
A tervezett szabályozás egy másik fontos biztonsági elemet is bevezetne.
Ha a várandós egyáltalán nem vett részt várandósgondozáson, vagy az országos tisztifőorvos módszertani útmutatója alapján magas szifiliszkockázatúnak számít, a szülést levezető orvosnak szifilisz-gyorstesztet kellene végeznie.
Az eredményről az újszülöttet ellátó orvost haladéktalanul értesíteni kellene, és gondoskodni kellene az érintett anya megfelelő kezeléséről.
A javaslat azt is rendezné, mi történjen azokkal, akiknek a várandóssága a szabály hatálybalépésekor már túlhaladt a második szűrésre előírt időszakon: náluk a következő várandósgondozási alkalommal kellene pótolni a vizsgálatot.
Fontos: ez augusztus 18-án még tervezet
Ezt a részt különösen fontos helyesen megfogalmazni.
2026. augusztus 18-án a második trimeszteri kötelező vizsgálat még nem hatályos végleges rendelet, hanem társadalmi egyeztetés alatt álló tervezet. Az egyeztetés határideje augusztus 21., a tervezet pedig jelenlegi formájában 2026. szeptember 1-jei hatálybalépéssel számol.
Ezért jelenleg nem helyes azt írni, hogy „a kormány már kötelezővé tette” a 24–28. hét közötti új vizsgálatot. Pontosabban úgy fogalmazhatunk: a kormány kötelezővé tenné, és a tervezet szerint szeptember 1-jétől lépne életbe.
Miért nem elég feltétlenül az első trimeszteri vizsgálat?
A probléma egyszerű: aki az első trimeszteri negatív teszt után fertőződik meg, annál az első vizsgálat természetesen nem tudja kimutatni a később megszerzett fertőzést.
Márpedig a szifilisz tünetmentesen is jelen lehet. Emiatt az ECDC kifejezetten azt javasolja azokban az országokban, ahol emelkedik a veleszületett szifilisz gyakorisága, hogy erősítsék a várandóssági szűrést, és mérlegeljék a várandósok univerzális harmadik trimeszteri újratesztelését is.
A magyar terv a második trimeszteri ismételt vizsgálattal, illetve szükség esetén a szülőszobai gyorsteszttel próbálná csökkenteni annak esélyét, hogy egy később szerzett fertőzés rejtve maradjon.
A veleszületett fertőzésnek súlyos következményei lehetnek
A szifilisszel fertőzött anya magzata akár úgy is megfertőződhet, hogy az anyának közben nincsenek feltűnő tünetei.
A veleszületett szifilisz többek között vetéléshez, halvaszületéshez, koraszüléshez és újszülöttkori halálozáshoz vezethet. A megszületett gyermeknél súlyos vérszegénység, máj- és lépmegnagyobbodás, sárgaság, bőrtünetek, csonteltérések, valamint idegrendszeri problémák is kialakulhatnak.
Különösen megtévesztő, hogy egy veleszületett szifilisszel világra jött csecsemő születésekor akár teljesen tünetmentesnek is tűnhet. Kezelés nélkül azonban hetekkel, hónapokkal vagy akár évekkel később súlyos problémák jelentkezhetnek.
Jó hír: a szifilisz kezelhető
A számok riasztóak, de van egy rendkívül fontos különbség sok más fertőző betegséggel szemben: a szifilisz megfelelő antibiotikum-kezeléssel gyógyítható.
A WHO első választásként benzathin-penicillin G alkalmazását ajánlja. A szükséges kezelés a fertőzés stádiumától és az érintett beteg helyzetétől függ, ezért a terápiát orvos határozza meg.
Várandósság alatt különösen fontos a megfelelő kezelés: a WHO szerint a veleszületett szifilisz megelőzésében a penicillinkezelésnek kiemelt szerepe van.
Nemcsak magát a fertőzött személyt kell azonban kezelni. A szexuális partnerek értesítése, vizsgálata és szükség esetén kezelése is fontos, különben fennmaradhat a továbbfertőződés és az újrafertőződés kockázata.
Mikor érdemes szűrésre menni?
Szifiliszvizsgálat indokolt lehet például akkor, ha valaki új vagy több szexuális partnerrel él nemi életet, védekezés nélküli szexuális kapcsolata volt, partnerénél szifiliszt diagnosztizáltak, vagy szokatlan fekélyt, kiütést, nyirokcsomó-duzzanatot, esetleg más, nemi úton terjedő fertőzésre utaló panaszt észlel.
Várandósság esetén a szűrés jelentősége még nagyobb. A WHO minden várandós számára javasolja a korai szifiliszvizsgálatot, pozitív eredmény esetén pedig a mielőbbi kezelést.
Magyarországon nemi úton terjedő fertőzések miatt STI-szakrendelésekhez, illetve bőr- és nemibeteg-gondozókhoz lehet fordulni.
A tünetek eltűnése nem jelenti azt, hogy elmúlt a betegség
Talán ez az egyik legfontosabb tudnivaló a szifiliszről.
Az első fekély magától begyógyulhat. A másodlagos kiütések és egyéb panaszok ugyancsak eltűnhetnek kezelés nélkül. Ettől a fertőzés azonban nem feltétlenül szűnik meg: látens szakaszba kerülhet, és kezelés nélkül évekkel később is problémákat okozhat.
Ezért nem érdemes megvárni, hogy egy gyanús elváltozás „magától elmúljon”.
Nem egy szűk társadalmi csoport problémájáról van szó
A szifiliszt hosszú ideig sok stigma és tévhit övezte. Az európai és magyar adatok viszont azt mutatják, hogy bár egyes csoportokban továbbra is magasabb a fertőzés gyakorisága, a probléma ennél szélesebb körű. Az ECDC 2024-es jelentése szerint a megerősített esetek többségét továbbra is férfiaknál jelentették, ugyanakkor több országban a nők és a heteroszexuális népesség körében is növekedett az incidencia.
Magyarországon különösen látványos a nők részarányának emelkedése, ami a várandósság alatti fertőzések és a veleszületett szifilisz szempontjából közvetlen jelentőséggel bír.
A fertőzés terjedésének visszaszorításához ezért nem a megbélyegzés, hanem a tájékoztatás, az óvszerhasználat, a könnyen elérhető szűrés, a korai kezelés és a partnerkövetés a kulcs.
A következő hetekben fontos döntés jöhet
A magyar kormány által közzétett rendelettervezet szerint 2026. szeptember 1-jétől már nemcsak az első, hanem a második trimeszterben is el kellene végezni a várandós nők szifiliszszűrését. A társadalmi egyeztetés azonban augusztus 21-ig tart, így augusztus 18-án még nem beszélhetünk végleges, kihirdetett új szabályról.
A változtatás hátterében mindenesetre nagyon komoly adatok állnak. Magyarországon néhány év alatt többszörösére nőtt a szifiliszes esetek száma, a nők aránya meredeken emelkedett, és a veleszületett fertőzések számában Magyarország európai összehasonlításban is a legsúlyosabban érintett országok közé került.
A legfontosabb üzenet ugyanakkor nem az, hogy pánikra lenne szükség. A szifilisz felismerhető, szűrhető és megfelelő antibiotikum-kezeléssel gyógyítható. A veszély elsősorban akkor növekszik meg, ha a fertőzés rejtve marad, a beteg nem jut el vizsgálatra, vagy a kezelés túl későn kezdődik meg.
Fő források
A hazai esetszámokhoz az NNGYK előzetes negyedéves adatait összesítő Portfolio-adatokat, valamint az NNGYK későbbi, feldolgozott adatközlését használtuk.
A várandósgondozás módosításának részletei a 2026 augusztusában társadalmi egyeztetésre közzétett hivatalos egészségügyi miniszteri rendelettervezetből származnak.
Az európai járványügyi adatok forrása az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, az ECDC 2024-es szifilisz- és veleszületett szifilisz-jelentése.
A betegség terjedésére, tüneteire és kezelésére vonatkozó egészségügyi információkhoz az Egészségvonal, a WHO és a CDC szakmai tájékoztatóit vettük alapul.
