Rendkívüli helyzet alakult ki a Dunánál: a tartós csapadékhiány és a nyári kánikula következtében 2026. július 27-én mínusz 106 centiméteres vízállást mértek Paksnál, amivel új történelmi mélypont született. Az alacsony vízszint és a folyó felmelegedése már a Paksi Atomerőmű működésére is közvetlen hatást gyakorolt.
Az MVM Paksi Atomerőmű hivatalos tájékoztatása szerint az 1-es blokk teljesítményét július 27-én este 21 óra 45 perctől 254 megawattal csökkentették. Az intézkedés célja nem műszaki meghibásodás kezelése volt, hanem a Duna hőterhelésére vonatkozó környezetvédelmi előírások betartása.
A vállalat folyamatosan figyeli a folyó vízhozamát és hőmérsékletét, a blokkok teljesítményét pedig az aktuális körülményekhez igazítja. A mostani esemény nem az erőmű teljes leállását jelenti, hanem egy blokk jelentős, átmeneti visszaterhelését.
Soha nem mértek még ilyen alacsony vízállást Paksnál
A Duna vízállása Paksnál július 27-én érte el a mínusz 106 centiméteres szintet. Az MVM közlése szerint ez minden korábbi rekordnál alacsonyabb érték volt az érintett mérési ponton.
Fontos megérteni, hogy a mínusz 106 centiméter nem azt jelenti, hogy a folyó medre több mint egy méterrel a tengerszint alatt lenne, és azt sem, hogy a Duna „elfogyott”. A vízmércék egy helyileg meghatározott viszonyítási ponthoz képest mutatják a vízállást, ezért negatív érték is előfordulhat.
A történelmi rekord ennek ellenére rendkívül komoly jelzés. Azt mutatja, hogy a folyó vízszintje az adott mérce korábbi legalacsonyabb értékénél is mélyebbre süllyedt.
Az Országos Vízjelző Szolgálat július 27-én kiadott előrejelzése további lassú apadást valószínűsített. A számítás szerint Paksnál július 29-ére mínusz 109–110 centiméter körüli vízállás is kialakulhatott, bár az előrejelzés bizonytalansága az időtáv növekedésével egyre nagyobb.
Az alacsony vízállás önmagában is komoly kihívás
A tartósan alacsony vízszint számos területre hatással lehet. Nehezebbé válhat a hajózás, csökkenhet a folyó természetes hígító- és hőelvezető képessége, valamint sérülékenyebbé válhatnak a vízi élőhelyek.
A kisebb víztömeg a nyári napsütésben gyorsabban felmelegedhet. Ha közben a levegő hőmérséklete is tartósan magas, a folyó nehezebben tudja leadni a hőt.
Ez különösen fontos a Paksi Atomerőmű szempontjából, amely a Dunából vesz ki vizet a turbinákhoz kapcsolódó hűtési folyamatokhoz, majd a felmelegedett hűtővizet szabályozott módon visszavezeti a folyóba.
Minél kisebb a Duna vízhozama, annál kevesebb víz áll rendelkezésre a visszavezetett melegebb víz elkeveredéséhez. Emiatt ugyanakkora erőművi teljesítmény nagyobb helyi hőterhelést jelenthet.
Ezért kellett visszafogni az 1-es blokkot
A Paksi Atomerőmű négy blokkja együtt több mint 2000 megawatt névleges villamos teljesítményre képes. Az 1-es blokk teljesítményének 254 megawattos csökkentése tehát jelentős, de nem jelenti az egész atomerőmű kiesését.
A leterhelés lényege, hogy a blokk kevesebb villamos energiát termel, így kisebb mennyiségű hulladékhőt kell a hűtőrendszeren keresztül elvezetni. Ennek következtében mérsékelhető a Dunába visszajuttatott víz hőterhelése.
Az erőmű közlése alapján az intézkedést a környezetvédelmi szabályok betartása érdekében hajtották végre. A szakemberek a folyó vízhozama, vízállása és hőmérséklete alapján döntenek arról, hogy mekkora teljesítmény tartható fenn biztonságosan és jogszerűen.
A teljesítménycsökkentés tehát ebben az esetben nem váratlan meghibásodás, hanem tudatos üzemviteli beavatkozás.
Szigorú hőmérsékleti határérték védi a Dunát
A Paksi Atomerőmű működésére vonatkozó környezetvédelmi előírások meghatározzák, hogy a felmelegített hűtővíz visszavezetése után milyen magas lehet a Duna hőmérséklete.
A hatályos szabály szerint a kibocsátási ponttól folyásirányban 500 méterre kijelölt folyószelvény bármely pontján a Duna vizének hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 Celsius-fokot.
Ez a korlátozás a folyó ökológiai állapotát védi. A túl magas vízhőmérséklet csökkentheti a víz oldottoxigén-tartalmát, megterhelheti a halakat és más vízi élőlényeket, továbbá megváltoztathatja az élővilág természetes egyensúlyát.
Az erőmű ezért nem működhet kizárólag a villamosenergia-termelési igények alapján. A termelést a folyó aktuális állapotához és a környezetvédelmi korlátokhoz is hozzá kell igazítani.
Már 25 fokos dunai víznél megkezdik a fokozott mérést
A Paksi Atomerőmű hivatalos eljárása szerint, ha a Duna vízhőmérséklete eléri a 25 Celsius-fokot, megkezdik a folyó hőterhelésének részletesebb, hivatalos mérését.
Az MVM június 26-án arról számolt be, hogy a Duna hőmérséklete akkor már 25,5 fok volt, ezért elindították a rendszeres hőcsóvaméréseket.
A mérés nem kizárólag közvetlenül a kifolyó víznél történik. A jogszabályban meghatározott ellenőrzési pontokon azt vizsgálják, hogy a felmelegített víz hogyan keveredik el a folyó természetes vizével, és 500 méterrel lejjebb teljesül-e a 30 fokos határérték.
Amennyiben a vízhőmérséklet megközelíti a korlátot, az erőmű teljesítményét csökkenteni kellhet. Ha a folyó később lehűl vagy növekszik a vízhozam, a blokkok teljesítménye ismét emelhető.
Nem először kellett beavatkozni ezen a nyáron
A 2026-os rendkívül forró és száraz nyár során nem ez volt az első alkalom, hogy a Duna állapota miatt módosítani kellett az erőmű működését.
Az MVM tájékoztatása szerint júniusban és júliusban több alkalommal is szükségessé vált a blokkok teljesítményének mérséklése. A döntéseket minden esetben a folyó hőmérséklete, vízhozama és a környezetvédelmi előírások alapján hozták meg.
Július elején, amikor a Duna hőmérséklete és a mért hőterhelési értékek csökkentek, az erőmű ismét növelni tudta a blokkok teljesítményét. Július 4-én például 160 megawattos teljesítménynövelést hajtottak végre, miközben az erőmű továbbra is 40 megawattal a névleges teljesítménye alatt üzemelt.
Ez jól mutatja, hogy a teljesítménykorlátozás nem feltétlenül tartós. Az erőmű üzemállapota a Duna változó körülményeihez igazodik.
Nem az atomerőmű biztonsági rendszere hibásodott meg
A teljesítménycsökkentés híre könnyen azt a benyomást keltheti, hogy műszaki hiba vagy nukleáris biztonsági probléma történt. A rendelkezésre álló hivatalos információk azonban nem erről szólnak.
Az MVM közleménye kifejezetten a Duna rekordalacsony vízállását, a csökkent vízhozamot és a környezetvédelmi előírások betartását nevezte meg az intézkedés okaként.
Az erőmű reaktorainak hűtése és a villamosenergia-termeléshez szükséges kondenzátorhűtés nem ugyanaz a rendszer. A reaktorok biztonságát több, egymástól független rendszer védi, míg a Duna vizét elsősorban a turbinák után kilépő gőz visszahűtésére használják.
A teljesítmény visszafogása ugyanakkor megelőző jellegű biztonsági és környezetvédelmi intézkedés is: kevesebb termelés mellett kisebb hőmennyiséget kell elvezetni.
Mit jelent a 254 megawattos kiesés?
Egy paksi blokk teljesítménye megközelítőleg 500 megawatt. A 254 megawattos csökkentés azt jelenti, hogy az érintett blokk termelését nagyjából a felével fogták vissza.
Ez jelentős mennyiség, hiszen a Paksi Atomerőmű normál üzemmenetben Magyarország villamosenergia-termelésének közel felét biztosítja.
A 254 megawatt azonban az egész magyar villamosenergia-rendszer szempontjából nem azonos egy országos áramhiánnyal. A villamosenergia-rendszerben az erőművek termelése, az import, a megújuló források és az aktuális fogyasztás folyamatosan változik.
A rendszerirányítónak gondoskodnia kell arról, hogy minden pillanatban egyensúlyban maradjon a termelés és a fogyasztás. Egy erőművi blokk visszaterhelését ezért más termelőegységek, tartalékok vagy villamosenergia-import ellensúlyozhatja.
A hivatalos közlemény nem tett említést fogyasztói korlátozásról vagy ellátási zavarról.
Nem helyes „paksi leállásról” beszélni
A történtek pontos megfogalmazása különösen fontos. Az 1-es blokkot nem állították le teljesen, hanem 254 megawattal csökkentették a teljesítményét.
A teljes leállás azt jelentené, hogy a blokk nem termel villamos energiát. A mostani intézkedés ezzel szemben részleges leterhelés, amely mellett az érintett blokk tovább működhet, csak alacsonyabb teljesítményszinten.
Ugyanígy nem állt le a teljes Paksi Atomerőmű sem. A másik három blokk működéséről a július 27-i közlemény nem jelzett újabb leállást.
A pontos megfogalmazás tehát: a Duna rekordalacsony vízállása miatt jelentősen csökkentették a Paksi Atomerőmű 1-es blokkjának teljesítményét.
Miért befolyásolja a folyó a termelést?
Az atomerőműben a reaktor által termelt hő segítségével gőzt állítanak elő. Ez a gőz hajtja meg a turbinákat, amelyek a villamos energiát termelő generátorokat működtetik.
A turbinán áthaladó gőzt ezt követően vissza kell hűteni és ismét vízzé kell alakítani. Ehhez nagy mennyiségű hűtővízre van szükség.
Paksnál ezt a hűtési feladatot a Duna vizének felhasználásával végzik. A folyóból kivett víz nem kerül kapcsolatba a reaktor radioaktív primer körével: a hűtési rendszerek egymástól elválasztva működnek. Az erőmű működését bemutató hivatalos tájékoztató szerint a primer és a szekunder kör zárt rendszer, a dunai hűtővíz pedig a kondenzátorokban végzi a hőelvonást.
A folyóba visszakerülő víz ezért alapvetően hőt visz magával, és ennek környezeti hatását kell szigorúan szabályozni.
A kisebb vízhozam miatt romlik a hőelvezetés
A Duna nagy vízhozam mellett hatékonyabban képes elkeverni és elszállítani a visszavezetett melegebb vizet. Alacsony vízállásnál azonban kisebb víztömeg áll rendelkezésre ehhez.
A probléma nem kizárólag a vízszintből adódik. Két azonos vízállású napon is eltérő lehet a folyó vízhozama és hőmérséklete, ezért az erőmű több különböző adatot vizsgál.
A nyári kánikulában a Duna már eleve meleg vizet szállít. Ha ehhez alacsony vízhozam társul, jóval kisebb mozgástér marad a felmelegített hűtővíz biztonságos visszavezetésére.
Ez vezethet ahhoz, hogy a 30 fokos határérték betartásához csökkenteni kell az erőmű teljesítményét.
Meddig tarthat a korlátozás?
A rendelkezésre álló hivatalos közlemény nem határozta meg, pontosan meddig marad érvényben az 1-es blokk teljesítménycsökkentése.
A vállalat közlése szerint a szakemberek folyamatosan nyomon követik a vízhozam és a vízhőmérséklet változását, és az aktuális helyzethez igazítják a döntéseiket.
Ha a Duna vízszintje tovább csökken, miközben a folyó hőmérséklete magas marad, további korlátozásra is szükség lehet. Ha viszont a vízhőmérséklet mérséklődik, vagy a vízhozam emelkedik, lehetőség nyílhat a termelés fokozatos visszaállítására.
A vízállás-előrejelzés szerint rövid távon még további néhány centiméteres apadás volt valószínű Paksnál. A hosszabb távú értékek azonban már jelentős bizonytalanságot tartalmaztak.
Az eső önmagában nem emeli meg azonnal a Dunát
Sokan azt gondolhatják, hogy néhány zivatar vagy egy kiadósabb magyarországi eső gyorsan megoldhatja a problémát. A Duna vízállása azonban hatalmas nemzetközi vízgyűjtő terület csapadékviszonyaitól függ.
A Paksnál megjelenő víz jelentős része Németország, Ausztria, Szlovákia és a folyó más felsőbb szakaszainak vízgyűjtő területéről érkezik.
Ahhoz, hogy tartós és számottevő vízszintemelkedés következzen be, többnyire kiterjedt, jelentős csapadékra van szükség a felső vízgyűjtőkön. Ennek hatása ráadásul csak napokkal később érkezik meg Magyarországra.
Egy helyi paksi zivatar átmenetileg lehűtheti a levegőt és kisebb mennyiségű vizet juttathat a folyóba, de önmagában aligha fordítja meg a Duna teljes vízjárását.
A hűvösebb idő vízszintemelkedés nélkül is segíthet
Az atomerőmű szempontjából nem kizárólag a vízállás számít. Már az is javíthatja a helyzetet, ha csökken a levegő és a Duna hőmérséklete.
Hűvösebb folyóvíz esetén nagyobb lehet a különbség a természetes vízhőmérséklet és a jogszabályban meghatározott 30 fokos felső határ között.
Ez nagyobb mozgásteret adhat az erőműnek még akkor is, ha a Duna vízhozama továbbra is alacsony marad.
Ezért előfordulhat, hogy egy hidegfront után a blokkok teljesítménye emelhető, noha a folyó vízszintje még nem nőtt számottevően.
Az élővilág számára is veszélyes a meleg, sekélyebb folyó
Az alacsony vízállás nemcsak az energiatermelés szempontjából probléma. A sekélyebb és lassabban áramló folyószakaszok gyorsabban felmelegedhetnek, ami megterhelheti a vízi ökoszisztémát.
A melegebb víz kevesebb oldott oxigént képes megtartani. Ez különösen a hidegebb és oxigéndúsabb vizet kedvelő halfajoknak okozhat problémát.
Az alacsony vízállás emellett csökkentheti egyes mellékágak és sekély parti élőhelyek vízellátását. Bizonyos ívó- és táplálkozóhelyek időszakosan elszigetelődhetnek vagy kiszáradhatnak.
A Paksi Atomerőműre vonatkozó 30 fokos korlát éppen azt szolgálja, hogy az erőmű működése ne növelje elfogadhatatlan mértékben a természetes hőterhelést.
A hajózásban is fennakadást okozhat az apadás
Alacsony vízállásnál csökken a hajózható vízmélység, ezért a nagyobb teherhajók csak kisebb rakománnyal közlekedhetnek biztonságosan.
Ez növelheti a szállítás költségét, mert ugyanannyi áru továbbításához több hajóra vagy több fordulóra lehet szükség.
Egyes kikötők és rakodóhelyek megközelítése is nehezebbé válhat. A sekélyebb részeken nőhet a fennakadás vagy zátonyra futás veszélye.
A folyami szállítás problémái közvetve az ipart, a mezőgazdaságot és az energiaellátást is érinthetik, különösen olyan termékeknél, amelyeket nagy mennyiségben szállítanak vízi úton.
A lakossági ivóvízellátás nem ugyanaz a kérdés
A Duna rekordalacsony vízállása érthető módon aggodalmat kelthet a folyó mentén élőkben, de az alacsony vízmérceérték önmagában nem jelenti azt, hogy az ivóvíz azonnal elfogy.
A vízművek különböző vízbázisokat, kutakat és vízkezelési rendszereket használnak. Az ellátás biztonsága helyi körülményektől függ, ezért országos következtetést nem lehet kizárólag a paksi vízállásból levonni.
A tartós aszály ugyanakkor fokozhatja a vízbázisokra nehezedő terhelést. Emiatt továbbra is fontos a takarékos és tudatos vízhasználat, különösen ott, ahol a szolgáltató vagy az önkormányzat korlátozást rendel el.
Jelenleg a paksi atomerőművi közlemény nem lakossági ivóvízhiányról, hanem a folyó csökkent vízhozamának erőművi következményeiről szólt.
Az aszály egyre több ágazatot érint
A rekordalacsony dunai vízállás egy szélesebb körű problémára is rámutat. A tartós csapadékhiány nemcsak a folyókat, hanem a talaj nedvességtartalmát, a mezőgazdaságot, a természetes élőhelyeket és a vízkészleteket is érinti.
A magas hőmérséklet fokozza a párolgást, ezért a talaj és a felszíni vizek gyorsabban veszítenek víztartalmukból.
A növények vízigénye közben megnövekszik, ami tovább terheli az öntözőrendszereket és a rendelkezésre álló készleteket.
Az energiatermelésre gyakorolt hatás azt mutatja, hogy a hőség és az aszály már nem pusztán mezőgazdasági vagy természetvédelmi kérdés, hanem az infrastruktúrát és a gazdaság működését is befolyásolja.
Gyakoribbá válhatnak a hasonló helyzetek
A jövőben az atomerőművek és más nagy vízigényű ipari létesítmények számára egyre fontosabbá válhat az alkalmazkodás a tartós hőhullámokhoz és az alacsony folyóvízállásokhoz.
A folyóvízzel hűtött erőművek érzékenyek lehetnek arra, ha egyszerre csökken a vízhozam és emelkedik a vízhőmérséklet.
Ez nem kizárólag magyarországi jelenség. Európa több országában előfordult már, hogy a nagy folyók felmelegedése vagy apadása miatt csökkenteni kellett hőerőművek és atomerőművek teljesítményét.
A helyzet kezelésében szerepet kaphatnak műszaki fejlesztések, hatékonyabb hűtési megoldások, vízgazdálkodási intézkedések és a villamosenergia-rendszer termelési forrásainak sokszínűbbé tétele.
A biztonság és a környezetvédelem az első
Az MVM közleménye szerint az elsődleges cél az erőmű biztonságos működésének fenntartása és a környezetvédelmi előírások maradéktalan betartása.
A teljesítménycsökkentés gazdasági és villamosenergia-termelési szempontból kedvezőtlen lehet, de éppen azt mutatja, hogy az erőmű működését korlátozzák, amikor a Duna állapota ezt indokolja.
A környezetvédelmi határértéket nem lehet figyelmen kívül hagyni azért, hogy mindenáron fenntartsák a maximális termelést.
A következő napokban ezért a vízállás mellett elsősorban a Duna hőmérsékletének alakulása lesz meghatározó.
A legfontosabb tudnivalók
A Duna vízállása 2026. július 27-én mínusz 106 centiméterre süllyedt Paksnál, ami új történelmi negatív rekord.
A rendkívül alacsony vízszint és a meleg folyóvíz miatt a Paksi Atomerőmű július 27-én 21 óra 45 perctől 254 megawattal csökkentette az 1-es blokk teljesítményét.
Nem az egész atomerőmű állt le, és a hivatalos tájékoztatás nem műszaki vagy nukleáris biztonsági hibáról számolt be. Az intézkedés célja a Duna hőterhelésére vonatkozó környezetvédelmi szabályok betartása volt.
A folyó hőmérséklete az erőmű által visszavezetett hűtővíz elkeveredése után, a kibocsátási ponttól 500 méterre sem haladhatja meg a 30 Celsius-fokot.
Az MVM folyamatosan figyeli a vízhozamot és a vízhőmérsékletet. A blokk teljesítményének további alakulása attól függ, hogyan változik a Duna állapota a következő napokban.











