Évekig csak a háttérben beszélt. Információkat adott újságíróknak, miközben a neve nem jelent meg a cikkekben. Most azonban Vályi-Nagy Vilmos úgy döntött, arccal és névvel mondja el a saját történetét – írja a Promotions.
A második Orbán-kormány egykori infokommunikációs vezetője a Partizánnak adott interjúban beszélt állami informatikai beszerzésekről, a Microsoft-ügyről és saját eltávolításáról. Olyan állításokat is tett, amelyek közvetlenül kormányzati szereplőket érintenek.
Fontos rögtön különválasztani két dolgot. A Microsoft magyarországi üzleteivel kapcsolatban amerikai hatóságok valóban dokumentáltak korrupciós szabálytalanságokat. Vályi-Nagy ugyanakkor több személyre vonatkozó új állítása jelenleg az ő beszámolója, nem jogerősen megállapított tény.
A kormány egyik fontos informatikai vezetője volt
Vályi-Nagy Vilmos 2010 és 2014 között töltött be vezető tisztségeket az infokommunikáció területén. Előbb helyettes államtitkárként, később államtitkárként dolgozott a második Orbán-kormány idején.
A Promotions beszámolója szerint korábban a Vám- és Pénzügyőrségnél dolgozott, majd az állami informatikai rendszer átalakításában kapott szerepet. Saját állítása szerint jelentős összegeket sikerült megtakarítani az informatikai kiadások átszervezésével.
A konfliktusok azonban akkor kezdtek komolyabbá válni, amikor egyes informatikai beszerzéseket kifogásolt.
Ezek között voltak Microsoft-licencek vásárlásával kapcsolatos ügyek is.
A Microsoft-ügy nem pusztán politikai állítás
A történetnek van egy olyan része, amelyet hivatalos amerikai dokumentumok is alátámasztanak.
Az amerikai igazságügyi minisztérium 2019-ben közölte, hogy a Microsoft magyarországi leányvállalata több mint 8,7 millió dolláros büntetést vállalt egy Foreign Corrupt Practices Acthez kapcsolódó ügy lezárásakor.
Az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC külön eljárásban további több mint 16 millió dolláros visszafizetést és kamatot írt elő a Microsoftnak több országot érintő ügyek miatt. A Microsoft saját pénzügyi jelentése összesen körülbelül 25,3 millió dollárnyi magyarországi ügyhöz kapcsolódó pénzügyi terhet rögzített.
Az amerikai hatóságok szerint 2013 és 2015 között egyes magyarországi Microsoft-alkalmazottak nagy kedvezményeket kértek viszonteladók számára. Ezeknek a kedvezményeknek egy része nem jutott el az állami végfelhasználókhoz.
A DOJ dokumentuma szerint a megmaradó árrést részben szabálytalan kifizetések finanszírozására használták.
Ez tehát dokumentált része az ügynek.
Vályi-Nagy szerint már korábban problémákat látott
A volt államtitkár azt mondta a Partizánnak, hogy már 2011 körül próbálta csökkenteni az állam Microsoft-licencköltségeit. Nyílt forráskódú megoldások szélesebb használatát is támogatta.
Elmondása szerint egy alkalommal olyan Microsoft-licencbeszerzés került elé, amelyet súlyosan túlárazottnak tartott.
Vályi-Nagy állítása szerint közbelépett, és végül törölték az eljárást. Beszámolója alapján ezzel körülbelül egymilliárd forintot sikerült megtakarítani az államnak.
A volt államtitkár azt mondta, hogy ezt követően Vágujhelyi Ferenc, a NAV akkori elnökhelyettese figyelmeztette.
A történetet ismertető sajtóbeszámolók szerint a közlés így hangzott:
„Ezt nagyon elrontottad, súlyos árat fogsz fizetni.”
Ez az állítás Vályi-Nagy beszámolóján alapul. A nyilvánosan elérhető amerikai iratok önmagukban nem igazolják, hogy ez a beszélgetés valóban így történt.
Később 50 milliós kenőpénz elfogadásával vádolhatták
A történet következő része még személyesebb.
Vályi-Nagy szerint 2014-ben már nem kapott helyet az új kormányzati struktúrában. Később Németh Lászlóné korábbi fejlesztési minisztertől úgy értesült, hogy vele kapcsolatban olyan állítás jutott el a miniszterelnök környezetéhez, amely szerint 50 millió forintos kenőpénzt fogadott el.
Vályi-Nagy ezt az állítást hamisnak nevezte.
A Partizán-interjúban azt mondta, információi szerint egy Orbán családi összejövetelen is szóba került a sorsa, és Tiborcz István közvetített róla információkat.
Ezt különösen óvatosan kell kezelni.
A Partizán megkeresésére Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója „kacsának” nevezte az erről szóló állítást.
Vagyis ebben a kérdésben egymással szemben álló állításokról beszélünk.
A NAV egyik beszerzését az amerikai SEC is részletesen dokumentálta
A történet azért különösen érdekes, mert az amerikai SEC több konkrét magyar állami beszerzés részleteit is rögzítette.
Az egyik ilyen ügy a NAV-hoz kapcsolódott.
A SEC szerint egy Microsoft-partner jelentős kedvezménnyel jutott licencekhez, miközben a teljes kedvezményt nem adták tovább az állami vásárlónak. Az ügyletben a viszonteladói lánc összesen körülbelül 1,06 millió eurós bruttó árrést termelt.
A hatóság megállapítása szerint ennek egy részét szabálytalan kifizetések finanszírozására használták.
Egy másik ügy az Országos Rendőr-főkapitányság Microsoft-licencbeszerzésével függött össze.
Ott a SEC dokumentuma körülbelül 1,56 millió eurós bruttó árrést említ, és szintén azt állapította meg, hogy a Microsoftnál indokolt nagyobb kedvezmények nem teljes egészében jutottak el az állami végfelhasználóhoz.
Ezek már nem politikai nyilatkozatok, hanem amerikai hatósági dokumentumban szereplő megállapítások.
Ettől még nem igazolható automatikusan minden új állítás
Ez a különbség kulcsfontosságú.
Az, hogy a Microsoft magyarországi üzleteiben az amerikai hatóságok szabálytalanságokat tártak fel, nem bizonyít automatikusan minden olyan személyes állítást, amelyet Vályi-Nagy most tett.
A korábbi államtitkár több története szereplőkhöz, belső megbeszélésekhez és politikai döntésekhez kapcsolódik.
Ezeknek egy részére nincs jelenleg nyilvánosan elérhető dokumentum, amely önmagában eldöntené a vitát.
Éppen ezért újságírói szempontból fontos mindenhol jelezni: mit állít Vályi-Nagy, mit dokumentáltak amerikai hatóságok, és mit cáfolnak az érintettek.
Azt állítja, később megfigyelték
Vályi-Nagy másik súlyos állítása Pintér Sándorhoz és az úgynevezett Eclipse-ügyhöz kapcsolódik.
A volt államtitkár szerint konfliktusba került a belügyminiszterrel, majd 2014-es távozása után több mint két éven keresztül megfigyelték, követték és lehallgatták. Azt is állította, hogy őt és családját fenyegetések érték.
Ezeket a kijelentéseket szintén Vályi-Nagy állításaiként kell kezelni.
A nyilvánosan hozzáférhető források alapján nem lehet kijelenteni, hogy a megfigyelésre vonatkozó teljes történetet független eljárás bizonyította volna.
Éveken keresztül újságíróknak adott információkat
A történet egyik legérdekesebb része az, ami ezután történt.
Vályi-Nagy elmondása szerint a kormányzati távozását követően is kapcsolatban maradt az állami intézményekben és informatikai cégeknél dolgozó emberekkel.
Az így hozzá eljutó információk egy részét később tényfeltáró újságíróknak adta tovább. Hosszú éveken keresztül úgy segítette a sajtó munkáját, hogy neve nem jelent meg nyilvánosan.
Most először vállalta mindezt kamerák előtt.
Ez önmagában is fontos fejlemény, mert egy korábbi magas rangú állami vezető első kézből beszél arról, hogyan látta a kormányzati informatikai beszerzések rendszerét.
Az interjú második részében még súlyosabb állítások következtek
A történet ráadásul nem állt meg a Microsoft-ügynél.
A Partizánban megjelent folytatásban Vályi-Nagy már az Antenna Hungária állami visszavásárlásáról, a 4iG-ről, Jászai Gellértről és más állami üzletekről is beszélt.
A volt államtitkár egyebek mellett azt állította, hogy Orbán Viktor utasítása miatt az Antenna Hungária visszavásárlásakor az állam a korábban kialkudottnál 5 milliárd forinttal magasabb árat fizetett volna. A Fidesz kommunikációs vezetője ezt az állítást is „kacsának” nevezte.
A 4iG szintén reagált az interjúban elhangzottakra.
A cég közlése szerint Vályi-Nagy Jászai Gellértre és a 4iG-re vonatkozó kijelentései között „súlyos ténybeli tévedések, félrevezető csúsztatások, valamint rosszindulatú és valótlan állítások” szerepelnek.
Ezért ezeknél a történeteknél is nélkülözhetetlen az érintettek cáfolatának bemutatása.
Mi az, amit jelenleg biztosan tudunk?
A Microsoft magyarországi korrupciós ügye nem pusztán politikai szóbeszéd.
Az amerikai igazságügyi minisztérium és a SEC hivatalos dokumentumokban rögzített szabálytalanságokat, a Microsoft magyar leányvállalata pedig 2019-ben több millió dolláros büntetésről kötött megállapodást.
Az is tény, hogy Vályi-Nagy Vilmos 2010 és 2014 között magas rangú kormányzati tisztséget töltött be, most pedig nyilvánosan súlyos állításokat fogalmazott meg korábbi tapasztalatairól.
A személyekre és belső politikai döntésekre vonatkozó kijelentéseinek jelentős része viszont jelenleg állítás, amelyet az érintettek közül többen vitatnak.
Ez a különbség döntő.
Egy ilyen ügyben ugyanis nem az a kérdés, hogy melyik politikai oldal története hangzik meggyőzőbben. Az számít, mely állításokhoz kerülnek elő dokumentumok, tanúk vagy más, egymástól független bizonyítékok.
Vályi-Nagy megszólalásával most olyan történetek kerültek nyilvánosságra, amelyek várhatóan még sokáig témát adnak. Hogy ezekből mi bizonyítható, az már a következő időszak egyik fontos kérdése lesz.
Mit gondolsz: szükség lenne arra, hogy a korábbi állami informatikai beszerzéseket Magyarországon is újra részletesen kivizsgálják? Írd meg kommentben, és kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le a fejleményekről.
