2026. október 25-én, vasárnap hajnalban ismét át kell állítani az órákat Magyarországon: 3 órakor 2 órára kell visszatekerni a mutatókat, így azon az éjszakán egy órával hosszabb lesz az éjszaka. A telefonok, számítógépek és más internetkapcsolattal rendelkező modern eszközök többsége automatikusan elvégzi az átállást, a hagyományos faliórákat, karórákat, sütők és mikrohullámú sütők óráit, illetve egyes autók kijelzőit azonban továbbra is kézzel kell beállítani. A 2026-os őszi óraátállítás pontos időpontja október 25., amikor Magyarország a nyári időszámításról visszatér a közép-európai standard időre – írja az Origo.
A változás technikailag egyszerű, mégis évről évre komoly vitát vált ki. Sokan feleslegesnek tartják az évente kétszeri óraigazítást, mások az esti világosságot vagy a jelenlegi egységes európai rendszert tartanák meg. Az Európai Unióban pedig már nyolc éve napirenden van az átállítás megszüntetése, mégsem sikerült olyan megoldást találni, amelyben a tagállamok közösen meg tudnának állapodni.
2026-ban azonban ismét megmozdult az ügy. Az Európai Parlament hivatalos jogalkotási nyilvántartása szerint a 2025-ös lengyel tanácsi elnökség alatt újra előkerült a kérdés, az Európai Bizottság pedig részletes új elemzés elkészítéséről döntött, hogy több adat álljon rendelkezésre a további politikai döntésekhez. Az eljárás ettől még jelenleg is elakadt állapotban van, a Tanács ugyanis továbbra sem alakította ki azt a közös álláspontot, amely szükséges lenne az uniós szabály megváltoztatásához.
Fontos pontosítás: ősszel vissza, tavasszal előre állítjuk az órát
Az óraátállítással kapcsolatban könnyű összekeverni az irányokat, ezért érdemes egyszerűen megjegyezni.
Tavasszal előre állítjuk az órát. 2026. március 29-én például hajnali 2 órakor rögtön 3 óra lett, vagyis azon az éjszakán egy órával rövidebb idő állt rendelkezésre.
Ősszel ennek az ellenkezője történik. 2026. október 25-én hajnalban 3:00 órakor visszaállítjuk az órát 2:00 órára.
Ezért október 25-én hajnalban a 2 és 3 óra közötti időszak lényegében kétszer következik be. Aki a megszokott időpontban fekszik le és kel fel, elméletileg egy órával hosszabb éjszakát kap.
A változás után reggel hamarabb lesz világos, délután viszont az óránkat nézve korábban sötétedik. Ez az a része a téli időszámításra való visszatérésnek, amelyet sokan a leginkább észrevesznek a hétköznapokban.
Október 25. nem véletlenül lett a dátum
Az Európai Unióban az óraátállítás nem tagállamonként különböző dátumokon történik.
A jelenleg hatályos 2000/84/EK irányelv szerint a nyári időszámítás minden tagállamban március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapján ér véget.
2026-ban október utolsó vasárnapja éppen október 25-re esik.
Ez egyben a hónap legkorábbi olyan dátuma, amelyre az október utolsó vasárnapja eshet, ezért idén valóban viszonylag korán térünk vissza a standard időszámításhoz.
A szabály nem magyar sajátosság. Az uniós harmonizáció egyik fő célja éppen az volt, hogy ne különböző országok különböző heteken állítsák át az órákat, mert ez különösen a közlekedésben, kereskedelemben és a határokon átnyúló szolgáltatásoknál okozna komoly problémákat.
Már 2018-ban úgy tűnt, hogy hamarosan eltörölhetik az óraátállítást
Nem új ötlet az évente kétszeri állítgatás megszüntetése.
Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én terjesztette elő azt a jogszabály-javaslatot, amely véget vetett volna a szezonális óraátállításnak az Európai Unióban. A terv szerint a tagállamok továbbra is maguk dönthették volna el, melyik standard időzónát választják, de évente kétszer már nem módosíthatták volna az órájukat.
A lépést egy rendkívül nagy érdeklődést kiváltó európai konzultáció előzte meg.
A Bizottság szerint körülbelül 4,6 millió válasz érkezett, és a válaszadók 84 százaléka az óraátállítás megszüntetését támogatta.
Fontos azonban, hogy ez nyílt internetes konzultáció volt, nem pedig az EU teljes lakosságát reprezentáló közvélemény-kutatás. Az eredmény ezért azt mutatta meg, hogy a konzultációban részt vevők között rendkívül erős volt az eltörlés támogatottsága, de nem szabad úgy értelmezni, mintha az összes európai polgár 84 százalékáról készült volna reprezentatív mérés.
Az Európai Parlament 2019-ben már megszavazta az eltörlés irányát
A folyamat 2019-ben még úgy tűnt, gyorsan halad.
Az Európai Parlament 2019. március 26-án 410 igen szavazattal, 192 nem ellenében és 51 tartózkodás mellett elfogadta saját első olvasatbeli álláspontját. A parlamenti terv szerint az óraátállítás 2021-ben érhetett volna véget.
Azok a tagállamok, amelyek állandó nyári időszámítást választottak volna, 2021 márciusában állították volna át utoljára az órát. Az állandó standard, vagy köznyelvben téli időt választó országok pedig 2021 októberében hajthatták volna végre az utolsó visszaállítást.
Csakhogy ehhez nem volt elegendő az Európai Parlament támogatása.
Az uniós jogalkotáshoz ebben az ügyben a tagállamokat képviselő Tanácsnak is közös álláspontot kell kialakítania. Ez nem történt meg. Az Európai Bizottság jelenlegi tájékoztatója ma is azt írja, hogy a Tanács még nem véglegesítette álláspontját.
Így 2021 elmúlt, az óraátállítás pedig maradt.
Miért ilyen nehéz eldönteni, hogy melyik idő maradjon?
Elsőre egyszerűnek tűnhet a megoldás: töröljük el az óraátállítást, és kész.
A probléma ott kezdődik, hogy utána el kell dönteni, melyik időszámítás maradjon állandó.
Az állandó nyári időszámítás hívei azt emelik ki, hogy tavasszal, nyáron és az év egy részében tovább lenne világos este. Ez sok ember szabadidős tevékenységének és a késő délutáni életnek kedvezhetne.
Az állandó standard időszámítás mellett viszont az szólhat, hogy a reggeli világosság időpontja jobban közelítene a természetes napciklushoz, különösen télen.
A döntés ráadásul nem csak egyetlen ország belügye.
Ha egymással szomszédos államok teljesen összehangolatlanul választanának időzónát, új időeltérések jöhetnének létre olyan országok között, ahol ma ugyanannyi az idő. Ez vasúti és repülési menetrendeket, nemzetközi fuvarozást, vállalkozások működését és a határon ingázók mindennapjait is érinthetné. A 2018-as bizottsági javaslat ezért már akkor hangsúlyozta a koordináció fontosságát.
Magyarország szempontjából sem mindegy, melyik megoldás születne
Magyarország jelenleg a közép-európai időzónához tartozik.
Télen a CET, vagyis UTC+1 standard időt használjuk, nyáron pedig CEST-re, UTC+2-re váltunk.
Ha az uniós óraátállítás egyszer megszűnik, az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy Magyarország melyik állandó időt választaná, és hogyan hangolná össze ezt a környező országok döntésével.
Az uniós szabályozás eredeti koncepciója szerint ugyanis a tagállamok standard időzónájukról továbbra is maguk dönthetnének. A Bizottság 2018-as javaslata nem egyetlen kötelező „európai időzónát” akart létrehozni, hanem a szezonális váltogatást szüntette volna meg.
Ezért még az óraátállítás megszüntetéséről szóló elvi megállapodás sem oldana meg minden kérdést.
Az európai országoknak azt is össze kellene hangolniuk, hol húzódjanak a tartós időzóna-határok.
2025-ben újra előkerült az ügy
Az évekig alig mozduló folyamat 2025-ben ismét nagyobb figyelmet kapott.
Az Európai Parlament jogalkotási nyilvántartása szerint a lengyel tanácsi elnökség alatt újra megindultak az egyeztetések, majd az Európai Bizottság úgy döntött, hogy új, részletes tanulmányt készíttet a további döntések megalapozására.
- október 23-án az Európai Parlament plenáris ülésén külön vitát is tartottak az óraátállítás megszüntetéséről.
A Bizottság részéről Apostolos Tzitzikostas közlekedési biztos ekkor arról beszélt, hogy a testület új elemzésen dolgozik, amelynek eredményeit a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel is megosztják majd. A biztos azt is hangsúlyozta, hogy a tagállamok Tanácsban továbbra sem jutottak egységes álláspontra.
Ez azért fontos, mert az ügy nem került le végleg az asztalról.
Ugyanakkor az sem igaz, hogy már megszületett volna az eltörlésről szóló új uniós döntés.
Mit tudunk a 2026-os új tanulmányról?
A forráscikk szerint az Európai Bizottság 2026 februárjában indította el az új vizsgálatot, amely több lehetséges forgatókönyvet elemez.
A hivatalos európai parlamenti jogalkotási nyilvántartás 2026. február 20-i állapota valóban azt rögzítette, hogy a Bizottság részletes új tanulmányt készít a jövőbeni döntéshozatal támogatására. A nyilvántartás az eljárás állapotát ugyanakkor továbbra is „blocked”, vagyis elakadt státusszal jelölte.
Az Origo beszámolója ennél részletesebb információkat közölt: eszerint az elemzés tíz lehetséges forgatókönyvet vizsgál, és többek között a gazdasági, egységes piaci, nemzetközi közlekedési, energiafogyasztási és közegészségügyi következményeket is értékeli.
A jelenleg könnyen hozzáférhető hivatalos uniós összefoglalók a tanulmány létezését és célját megerősítik, de a tíz forgatókönyv teljes részletes módszertanát nem teszik közzé ugyanilyen formában. Ezt ezért célszerű a sajtóban megjelent részletes információként kezelni, nem pedig már lezárt uniós eredményként.
A tanulmány elkészülte ráadásul önmagában még semmit nem töröl el.
Új politikai megállapodásra és jogalkotási döntésre is szükség lenne.
A régi kutatások sem adtak minden kérdésre egyetlen választ
Az Európai Parlament kutatószolgálata már 2017-ben részletesen áttekintette a nyári időszámítással kapcsolatos kutatásokat.
Az összefoglaló szerint a rendszernek lehetnek előnyei például a belső piac összehangoltságában és a szabadtéri szabadidős tevékenységek szempontjából, az energiamegtakarítás azonban csak marginálisnak mutatkozott. Más gazdasági ágazatoknál az eredmények több esetben nem voltak egyértelműek.
Az egészségügyi kutatások egy része közben összefüggést talált az óraátállítás és a cirkadián ritmus, vagyis a szervezet belső biológiai órájának átmeneti megzavarása között. A 2017-es európai parlamenti értékelés ugyanakkor arra is kitért, hogy az alkalmazkodás a vizsgált adatok alapján jellemzően napokon vagy legfeljebb néhány héten belül megtörténik.
Ez is megmutatja, miért nem egyszerű az ügy.
Az óraátállítás kérdése egyszerre érinti a közlekedést, az energiát, az emberek napi ritmusát, az egységes piacot, a szabadidőt és az időzónák közötti koordinációt.
Az energiamegtakarítás már nem olyan egyértelmű érv, mint régen
A nyári időszámítás történetének egyik klasszikus érve az energiamegtakarítás volt.
A logika egyszerűnek tűnt: ha este tovább van világos, később kell felkapcsolni a világítást, ezért kevesebb villamos energia fogy.
Csakhogy a háztartások energiafelhasználása az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltozott. A világítás mellett ma már légkondicionálók, számítógépek, szórakoztató elektronikai eszközök és számtalan más fogyasztó működik.
A 2017-es európai parlamenti hatásvizsgálat az energiamegtakarítást már csak csekélynek értékelte.
A 2025-ös parlamenti vitában Tzitzikostas uniós biztos ennél is határozottabban fogalmazott, amikor azt mondta, hogy a jelenlegi technológiai környezetben a rendszer szerinte már nem eredményez érdemi energiamegtakarítást. Ez a Bizottság képviselőjének politikai-szakpolitikai álláspontja volt a plenáris vitában, nem önmagában új tudományos konszenzus.
2027-ben biztosan lesz még óraátállítás?
A jelenlegi jog szerint igen.
Az Európai Bizottság 2026. március 18-án hivatalosan közzétette a 2027 és 2031 közötti nyári időszámítási időpontokat.
A jelenlegi szabályok alapján:
- 2027: március 28. és október 31.
- 2028: március 26. és október 29.
- 2029: március 25. és október 28.
- 2030: március 31. és október 27.
- 2031: március 30. és október 26.
Ezeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában tették közzé.
A dátumlista azonban nem azt jelenti, hogy politikai döntés született az óraátállítás 2031-ig történő fenntartásáról.
A jelenleg hatályos 2000/84/EK irányelv előírja, hogy a Bizottság ötéves időszakokra előre tegye közzé a menetrendet. Ha időközben megváltozik az uniós jog, akkor a jövőbeli menetrend is módosulhat.
Vagyis 2031-ig előre látjuk a dátumokat, de bármikor közbejöhet egy új szabály
Ez elsőre ellentmondásnak tűnhet.
Ha az EU éppen az óraátállítás eltörlését vizsgálja, miért adja ki közben egészen 2031-ig az átállási dátumokat?
Azért, mert az uniós intézményeknek a jelenleg hatályos jog alapján kell működniük.
Ma továbbra is érvényes a 2000/84/EK irányelv. Ezért a Bizottság köteles előre rögzíteni, mikor kezdődik és mikor ér véget a nyári időszámítás.
Ha később megszületik az eltörlésről szóló jogszabály, annak hatálybalépési dátuma felülírhatja a későbbi átállásokat.
Ezért ma még nem lehet kijelenteni, hogy 2031 októberében egészen biztosan állítgatni fogjuk az órát.
Azt viszont ki lehet jelenteni, hogy ha addig nem változik meg a szabályozás, akkor a közzétett menetrend szerint kell eljárni.
Miért nem döntheti el egyszerűen Magyarország, hogy holnaptól nem állít órát?
Azért, mert Magyarországot is köti a jelenlegi uniós szabályozás.
Az óraátállítás dátumait azért egységesítették európai szinten, hogy az eltérő nemzeti gyakorlatok ne okozzanak káoszt a belső piacon.
Képzeljük el, hogy Magyarország márciusban nem állítana órát, Ausztria igen, Szlovákia másik időpontban tenné, Románia pedig egy harmadik megoldást választana.
A nemzetközi vonatok, repülőjáratok, autóbuszok, szállítási láncok, online kereskedelmi rendszerek és határon átnyúló munkaidők kezelése azonnal bonyolultabbá válna.
Éppen ezért az uniós vita nemcsak arról szól, hogy „szeretjük-e az óraátállítást”.
A kérdés az is, hogyan lehet úgy megszüntetni, hogy közben ne alakuljon ki egy új európai időzóna-mozaik.
Mit kell tennünk október 25-én?
A legtöbb embernek szinte semmit.
Az okostelefon, számítógép, tablet és az internethez kapcsolódó okosóra általában automatikusan átáll.
A hagyományos eszközöket azonban érdemes már szombat este ellenőrizni. Ilyen lehet a falióra, a mechanikus vagy kvarc karóra, a sütő, a mikrohullámú sütő, egy régebbi ébresztőóra vagy az autó műszerfalának órája.
A pontos szabály könnyen megjegyezhető:
2026. október 25-én hajnalban 3:00 óráról 2:00 órára állunk vissza.
Aki vasárnap reggel fontos programra indul, annak érdemes különösen figyelnie, ha olyan ébresztőórát használ, amely nem áll át automatikusan.
Utazásnál különösen fontos lehet az időpont
Az óraátállítás hajnalában a közlekedési szolgáltatóknak külön menetrendi helyzetet kell kezelniük.
A 2 és 3 óra közötti időszak ugyanis kétszer fordul elő.
Ezért aki október 24-ről 25-re virradó éjszaka vonattal, busszal vagy repülővel utazik, ne kizárólag abból induljon ki, hogy „egy órával többet kapott”.
A konkrét járat indulási idejét mindig a szolgáltató aktuális menetrendje alapján érdemes ellenőrizni.
Az európai időszámítás egységesítésének egyik történeti oka pontosan a közlekedés volt: a különböző nemzeti átállási időpontok jelentős szervezési problémákat okoztak.
Az alvásritmusnak is kellhet néhány nap
Az őszi átállás általában kevésbé tűnik megterhelőnek, mint a tavaszi, hiszen ekkor elméletileg egy órával hosszabb az éjszaka.
Ettől azonban a szervezet napi ritmusa még változik.
Az Európai Parlament korábbi hatásvizsgálata szerint az óraátállítással kapcsolatos egészségügyi kutatásokban megjelenik a cirkadián ritmus és az alvási szokások átmeneti megzavarása. A vizsgálatok eredményei ugyanakkor nem minden területen egyformák, és az alkalmazkodás jellemzően viszonylag rövid idő alatt megtörténik.
A hétköznapokban ezért érdemes inkább egyszerűen gondolkodni.
Ha valaki érzékeny az alvási időpont változására, az átállás előtti napokban fokozatosan igazíthatja a lefekvés és ébredés idejét. A reggeli természetes fény pedig segíthet abban, hogy az új napi ritmus hamarabb megszokottá váljon.
Mi történne, ha végül az állandó nyári időt választanánk?
Ez az egyik legérdekesebb kérdés, mert az óraátállítás megszüntetése önmagában nem mondja meg, milyen idő szerint élnénk utána.
Állandó nyári idő esetén a mostani nyári órabeosztás maradna egész évben.
Ennek egyik látványos következménye az lenne, hogy télen a nap óránk szerint később kelne fel, viszont később is nyugodna le.
Ez azoknak lehet vonzó, akik munka vagy iskola után több világos időt szeretnének.
Mások számára viszont a nagyon sötét téli reggelek jelentenének hátrányt.
A vita ezért nem pusztán technikai. Nagyon eltérő lehet az emberek preferenciája attól függően, mikor kelnek, mikor dolgoznak, van-e iskolás gyermekük, illetve életük melyik részében tartják fontosabbnak a természetes világosságot.
És mi történne állandó standard idő esetén?
Ebben az esetben egész évben azt az időt használnánk, amelyhez most október végén visszatérünk.
Télen ez lényegében nem jelentene változást a jelenlegi rendszerhez képest.
Nyáron azonban az óránk szerint egy órával korábban kelne és nyugodna a nap, mint a mostani nyári időszámítás mellett.
Ez több reggeli világosságot, de rövidebb világos estéket jelentene.
A két megoldás között tehát nincs olyan objektív választás, amely minden ember számára minden szempontból jobb lenne.
Az Európai Unió számára ráadásul a tagállamok közötti összehangolás legalább olyan fontos kérdés, mint maga a választott idő.
A 2018-as terv azért akadt el, mert nem elég azt mondani: ne állítsunk órát
A 2018-as kezdeményezés lendületét részben az törte meg, hogy a gyakorlati részletek sokkal összetettebbnek bizonyultak.
Az Európai Parlament támogatta a megszüntetést, de a Tanácsban a tagállamok nem alakítottak ki végleges álláspontot. A parlamenti jogalkotási nyilvántartás 2026-ban továbbra is blokkolt eljárásként tartotta nyilván az ügyet.
A tagállamoknak nemcsak azt kell eldönteniük, hogy eltöröljék-e az átállítást.
Meg kell egyezniük abban is, hogyan kerüljék el az egymással össze nem hangolt időzóna-választásokat.
A Bizottság 2018-as javaslata már külön figyelmeztetett arra, hogy a harmonizált megközelítés nélkül az egységes piac működésében fennakadások keletkezhetnek.
Ez magyarázza, hogy egy elsőre rendkívül egyszerűnek tűnő kérdés miért húzódik lassan egy évtizede.
Az új tanulmány ezért lehet fontos
A jelenlegi folyamatban az új bizottsági elemzés jelentősége éppen az lehet, hogy olyan összehasonlítható adatokat adjon a tagállamoknak, amelyek alapján ismét érdemi politikai tárgyalás kezdődhet.
Az Európai Parlament 2026-os nyilvántartása szerint a Bizottság a lengyel elnökség alatt újraindult egyeztetéseket követően döntött a részletes tanulmányról.
Ez azonban nem egyenlő az óraátállítás megszüntetésével.
A tanulmány eredményének közzététele után is szükség lesz a Tanács és az Európai Parlament közötti jogalkotási megállapodásra.
Addig az európai polgárok ugyanúgy folytatják az évente kétszeri átállást.
2026 őszén tehát biztosan vissza kell állítani az órát
A jelenlegi uniós szabályok alapján ezen már nincs bizonytalanság.
2026. október 25-én, vasárnap hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órákat Magyarországon. Aznap hivatalosan véget ér a nyári időszámítás.
Az okoseszközök döntő többsége ezt automatikusan elvégzi, a hagyományos órákról azonban nekünk kell gondoskodnunk.
Az EU közben tovább vizsgálja a rendszer jövőjét. A 2018-as eltörlési javaslat nem tűnt el, az Európai Parlament korábban támogatta, a Tanács azonban a mai napig nem alakított ki végleges közös álláspontot. Az új bizottsági tanulmány ezt az elakadt vitát próbálhatja új adatokkal továbbmozdítani.
2031-ig már megvannak a dátumok, de ettől még előbb véget érhet az óraátállítás
A Bizottság márciusban a 2027–2031 közötti menetrendet is hivatalosan kihirdette, vagyis ha a szabályok változatlanok maradnak, pontosan tudjuk, mikor kell a következő években előre és visszaállítani az órákat.
Ez azonban adminisztratív menetrend a jelenlegi jog alapján, nem politikai garancia arra, hogy 2031-ig biztosan velünk marad az óraátállítás.
Ha az új tanulmány után a tagállamok megállapodnak, és az uniós jogalkotási folyamat is lezárul, a rendszer korábban is megszűnhet.
2026 őszén azonban még biztosan a megszokott szabály érvényes: október 25-én hajnalban nem előre, hanem egy órával vissza kell állítani az órákat. Hogy ez hány alkalommal ismétlődik még meg, arra egyelőre nincs végleges válasz. Az új uniós vizsgálat azt jelzi, hogy a kérdés újra napirenden van, de az eltörlést ma még nem jelentették be.
