A nyugdíjazás előtti évek számos dilemmával járnak, amelyek többsége anyagi természetű.
Az egyik legnagyobb kérdés, hogy érdemes-e megtartani a biztos munkahelyet és kivárni a nyugdíjazást akkor is, ha valaki elégedetlen a fizetésével vagy más miatt szívesen váltana. Megéri magasabb fizetés reményében váltani? Mennyit számít ez a nyugdíjszámításnál?
Megéri kitartani és azt a pár évet inkább kihúzni a biztos munkahelyen? És vajon érdemes a cégeknek seniorokat alkalmazni? Milyen esélyei vannak a munkaerőpiacon az idősödő korosztálynak? A Pénzcentrum ezekről a kérdésekről szakértőket kérdezett.
Magyarországon az 55-65 éves korosztály, illetve a 65 év feletti korosztály egyre nagyobb hányadát teszi ki a foglalkoztatottak csoportjának. Míg 2013-ban az 55-65 éves korosztály tagjai a foglalkoztatottak 13,3 százalékát tették ki, addig 2023-ban már 16,7 százalékát.
Emellett folyamatosan emelkedik a nyugdíjaskorúak részaránya is a foglalkoztatottak körében. Az 55-59 éves korcsoportban 2013-ban a foglalkoztatottak aránya 59,6% volt, míg 2022-ben 80,1%-ra emelkedett.
A 60-64 évesek esetében a foglalkoztatottak aránya 16,9%-ról 52,9%-ra nőtt ugyanebben az időszakban.
Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint a korfa alakulásának köszönhetően az 55 év felettiek aránya egyre nagyobb az összes foglalkoztatott körében. „Bár a mortalitás hatása már érezhető az 55-59 év közötti korosztályban, a 455 ezres foglalkoztatotti számuk alig tér el a 25-29 évesek 477 ezres tömegétől.
A népesség elöregedése miatt pár éven belül ebben a korosztályban fog kicsúcsosodni a foglalkoztatottak száma, ezért a cégeknek is egyre inkább erre a korosztályra kell támaszkodniuk” – mondta el a szakértő lapunknak.
Jelenleg azonban a cégek attitűdje eléggé ellentmondásos az 55 év felettiekkel kapcsolatban. „A munkavállalók ebben a korban már elérték vagy túl vannak a legproduktívabb életkorukon, ami megváltoztatja a helyzetüket.
Egyrészt kiszolgáltatottabbak a munkaerőpiaci dinamikáknak, másrészt sokszor okoz megugorhatatlan akadályt a kényszerű váltás.
Mások eddigre már mindent elértek az adott területen belül, ők pedig vagy kiégnek, vagy önállósodás, például saját cégalapítás irányába mozdulnak el” – fejtette ki Nógrádi.
A legtöbben ugyanakkor igyekeznek megtartani a pozíciójukat az adott cégnél, mert félnek attól, hogy váltás esetén már nincs esélyük elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
Bár elvileg nem lehet diszkriminatívnak lenni egy idősebb munkavállalóval szemben, a cégek jellemzően a fiatalokat keresik. Ez a hozzáállás azonban a demográfiai változások miatt hamarosan megváltozhat.
Kevésbé fizetik meg az idősödő korosztályt?
A KSH adatai szerint 2023-ban a bruttó átlagkereset 571 182 forint volt. Korosztályok szerint bontva a 30-39 évesek átlagosan 610 ezer forintot, a 40-49 évesek 609 ezer forintot, az 50-59 évesek 559 ezer forintot, míg a 60 év felettiek 586 ezer forintot kerestek.
Ez azt mutatja, hogy a középkorúak átlagbére magasabb, mint az idősödő korosztályé. Természetesen ez egyénenként és szakmánként eltérő lehet.
Előfordulhat, hogy hiába van valaki hosszú ideje a pályán, nem tud versenyezni a fiatalokkal. Más foglalkozások esetében viszont az idősebbek magasabb bért kaphatnak. Így lehetséges, hogy valaki az aktív évei vége felé különösen elégedett a helyzetével, míg mások elégedetlenek a fizetésükkel és rosszabb a munkaerőpiaci helyzetük.
Azok, akik komoly karriert futottak be, gyakran elégedettek a fizetésükkel, de aggódnak a nyugdíjazás okozta életszínvonal-csökkenés miatt. Akik nem értek el hasonló sikereket, gyakran elégedetlenek a bérükkel, de mivel tisztában vannak csökkenő lehetőségeikkel a munkaerőpiacon, ennek nem adnak akkora hangot. A munkáltatók ezt sok esetben ki is használják.
A Trenkwalder rendszeres felméréseket végez a dolgozók elégedettségével kapcsolatban. Nógrádi József szerint az 55 év feletti korosztály munkaerőpiaci helyzete éppen annyira nehéz, amennyire sötéten viszonyul hozzájuk a munkaerőpiac.
