Május 26-án csütörtök délután 14.30-as kezdettel tartotta meg az aktuális Kormányinfót Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
Ahogy a Blikk is megírta tegnap, a kormány rezsivédelmi alapot és honvédelmi alapot hoz létre, innen fizetik a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit. Erről az idénre és jövőre tervezett intézkedésről jelenleg annyit tudni, hogy kötelezik a bankokat, biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extra profitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be. A mai Kormányinfón vélhetően ezzel kapcsolatban derülnek ki újabb részletek.
Gulyás Gergely kiemelte, hogy jelenleg a kormány legnagyobb és legnehezebb feladata az árstopok fenntartása és a rezsicsökkentés védelme, mert Európában többszörösére nőnek az energiaárak és a piaci árakban 3-4-5-6-szoros emelkedés történt. Elmondta, hogy a háborús veszélyhelyzetben a kormány a rendkívüli felhatalmazásával élve rezsivédelmi és honvédelmi alapot hozott létre. Úgy véli, az energiaárak növekedése a brüsszeli szankcióspolitika és a megugrott nyeresanyagárak együttes eredménye.
A kormány legfontosabb feladata szerinte, hogy a háborús helyzetben is megvédjék az ország gazdaságát, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést. A rezsivédelmi és honvédelmi alapba extraprofit-különadók kerülnek, és ez biztosítja, hogy a kormány hosszabb távon is tudja finanszírozni a rezsicsökkentést és a honvédelmi fejlesztéseket. Gulyás szerint méltányos döntés, hogy elvonják ezektől a vállalatoktól az extraprofitot.
Ezek az intézkedések garanciát adnak, hogy teljesüljön az idei évre vállalt 4,9 százalékos hiánycél. A Költségvetési Tanácsnak 10 napja van hátra, hogy áttekintse a költségvetési tervet. Az inflációt 5,2 százalékosra tervezik és reális a 4,1 százalékos növekedés.
Mindeközben a kormány ismert szerinte arról, hogy a költségvetési célokat mindig betartotta. 2020 volt kivétel a járvány miatt. Ezek az intézkedések arra is garanciát adnak, hogy az idei 4,5 százalékos hiánycélt teljesíteni tudja a kormány. A jövő évi költségvetést pedig a kormány ma átadja a költségvetési tanácsnak. Az Országgyűlés június első felében kezdi meg tárgyalni a költségvetési tervezetet. 5,2 százalékos inflációval és 3,5 százalékos hiánycéllal számolnak.
Gulyás Gergely elmondta, hogy nálunk a legolcsóbb a benzin és a gázolaj, de mivel visszaélések vannak, ezért péntektől kizárólag magyar rendszámú autóknak lesz lehetséges az olcsó tankolás, ez új intézkedés lesz.
A különadók részletei
Ezt követően Nagy Márton vette át a szót, aki azzal kezdte, hogy növekednek a recessziós félelmek, ezért válságálló gazdaságot kell építenünk. A rezsivédelmi és a honvédelmi alap mögé bevételek tesznek. A kormány idén 4,9 és jövőre 3,5 százalékos költségvetési hiánnyal számol.
A bevételek növelése mellett kiadáscsökkentéssel is jön a kormány, de közben igyekeznek megvédeni a családvédelmi intézkedéseket, a nyugdíjasokat, a teljes foglalkoztatást és a rezsicsökkentést.
Egyrészt csökkenteni kell a minisztériumok költségvetését, másrészt az állami beruházásokat át kell ütemezni, és csak a piaci beruházásokat ösztönözni. A kiadáscsökkentés 60, a bevételek 40 százalékban járulnak hozzá a tervezett számok teljesüléséhez.
Az extraprofit-különadók 8 területen lépnek érvénybe:
- A bankszektortól elvonják az extraprofitot, aminek éves összege 300 milliárd forint lesz. A kormány ezt idén és jövőre is beszedi.
- A biztosítói szektortól 50 milliárd forintot vonnak el.
- Az energiaszektorból (ahol az ár 2-4-szeresére emelkedett) 300 milliárd forintot vonnak. Itt főként a Mol érintett.
- A kiskereskedelmi szektortól 60 milliárd forintot vonnak el.
- A telekommunikációs szektor 90 milliárd forintot vonnak el, mivel a Covid-válság idején mindenki többet maradt otthon, többet netezett, több bevétel és profit keletkezett.
- A légitársaságoktól 30 milliárd forintot szednének be.
- A nagy gyógyszertáraktól 20 milliárd forintra számítanak.
- A reklámadó pedig 15 milliárd forint bevételt hoz a számításaik szerint. Ez összefügg a tévézéssel és a reklámozással.
Ez így összesen 800 milliárd forint bevétel.
„Mi nem vesszük el a profitot, az extraprofitot vonjuk el” – jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter, aki éppen ebből kifolyólag nem gondolja, hogy ezek a nagyon jelentős elvonások megjelennek a fogyasztóknál.
Újságírói kérdések
Gulyás Gergely azt mondta, hogy mivel már a háborús veszélyhelyzet előtt fokozott védettség volt a határon, ezt fenntartja a kormány, így nem látja indokoltnak, hogy szigorítsák a határvédelmet. Arra a kérdésre, ki felel majd a gazdaságvédelemért, gazdaságfejlesztésért, a mellette álló Nagy Mártonra mutatott, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter és Palkovics László technológiai és ipari minisztert említette.
Nagy Márton elmondta, hogy a különadókkal kapcsolatban a bankszektor képviselőivel már szerdán találkozott, és azzal viccelődött, hogy az egyeztetés után most épségben itt van. Gulyás Gergely szerint ezek az intézkedések elegendőek lesznek a rezsivédelemhez és a honvédelmi fejlesztésekhez, illetve hozzátette: a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a családtámogatásokból egy fillért sem engednek, és a jövő évi költségvetésben ugyanannyi pénz áll rendelkezésre családtámogatásokra, mint idén.
Gulyás szerint soha több bizonytalanság nem volt a világban akár az energiaárakkal és az olajárral kapcsolatban, mint ma és a rendkívüli helyzetet az is jelzi, hogy a beruházásokat egy évre elhalasztották.
Gulyás Gergely egy kérdésre válaszolva azt mondta, természetesen számítanak arra, hogy a különadókat illetően Brüsszelből kritikák érkeznek majd, de ezeket már megszokták, és szerinte jogilag megalapozott kritikákra van szükség. A reklámadó szerinte már kiállta a jog próbáját. A keletkező extraprofit egy részét vonják majd el a cégektől, és úgy vélik, hogy jogszerűen teszik ezt.
Az olajembargó kérdésében Gulyás elismételte a magyar álláspontot, miszerint fontos a szolidaritás Ukrajnával, de olyan szankciót nem fognak támogatni, ami Magyarországnak jobban fáj, mint Oroszországnak. Erre a problémára várják a megoldást az Európai Uniótól.
