Aki rendszeresen szed gyógyszert, jól tudja, mekkora tétel lehet havonta a patikai számla. Egy krónikus betegség, például magas vérnyomás, cukorbetegség vagy szívprobléma mellett sokszor több készítményre is szükség van, és ezek ára hónapról hónapra összeadódik. Különösen nehéz ez azoknak, akik kis nyugdíjból vagy alacsony jövedelemből élnek, hiszen nekik minden ezer forint számít. Pedig létezik egy támogatás, amely ezen a terhen jelentősen könnyíthet: a közgyógyellátás. Segítségével bizonyos gyógyszerekhez, gyógyászati segédeszközökhöz és kezelésekhez térítésmentesen vagy kedvezményesen lehet hozzájutni. A szakemberek tapasztalata szerint mégis sokan vannak, akik jogosultak lennének rá, de nem tudnak róla, vagy úgy gondolják, hogy túl bonyolult az igénylés – írja a hovege.hu
A jó hír, hogy az ügyintézés egyáltalán nem ördöngösség, és a családtagok is segíthetnek benne, ha a beteg maga nem tud intézkedni. Érdemes tehát utánanézni, mert egy sikeres igénylés hosszú éveken át havi szintű megtakarítást jelenthet. Ebben a cikkben összegyűjtöttük, milyen segítséget nyújt pontosan a közgyógyellátás, kik kaphatják meg automatikusan, és kik jövedelmük alapján. Azt is megmutatjuk, mennyi a gyógyszerkeret, meddig érvényes a jogosultság, hol és hogyan lehet beadni a kérelmet, és milyen papírokat kell hozzá csatolni. Ha Ön vagy egy családtagja rendszeresen gyógyszert szed, olvassa végig, mert könnyen lehet, hogy pénzt hagy az asztalon.
Mit ad a közgyógyellátás?
A közgyógyellátás a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és egyes gyógyító ellátások térítési díjához nyújt segítséget. A célja az, hogy a rászorulóknak ne kelljen választaniuk a gyógyszer és a mindennapi megélhetés között. Aki rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, az bizonyos termékekhez és szolgáltatásokhoz térítésmentesen juthat hozzá. Ide tartoznak a gyógyszerek és egyes tápszerek, a gyógyászati segédeszközök, például járókeret, vérnyomásmérő vagy hallókészülék, sőt ezek javítása és kölcsönzése is. A támogatás a gyógyászati ellátásokra is kiterjedhet, például a gyógyfürdőkezelésekre, amelyek sok mozgásszervi panasszal küzdő idős ember számára jelentenek valódi enyhülést.
Fontos tudni, hogy a közgyógyellátás nem korlátlan, hanem meghatározott keretek között működik, ezekről később részletesen írunk. Egy rendszeresen gyógyszert szedő ember számára azonban még így is komoly havi megtakarítást jelenthet, amely egy év alatt akár több tízezer forintra is rúghat. Sok család ezt a pénzt a rezsire, az élelmiszerre vagy éppen az unokák ajándékaira tudja fordítani. Ráadásul a támogatás nemcsak az idősekre vonatkozik: fiatalabb, tartósan beteg emberek és bizonyos ellátásban részesülő családok is jogosultak lehetnek rá. Éppen ezért érdemes minden olyan háztartásban utánanézni, ahol valaki rendszeres orvosi kezelésre szorul.
Kinek jár alanyi jogon a közgyógyellátás?
A közgyógyellátásra kétféleképpen lehet jogosultságot szerezni: alanyi jogon, illetve jövedelem alapján, más néven normatív alapon. Az alanyi jogon járó közgyógyellátás azt jelenti, hogy bizonyos ellátásokban részesülőknek a jövedelmüktől függetlenül jár a támogatás, vagyis nem kell igazolniuk, mennyi pénzből élnek. A jogszabály szerint az alábbi csoportok tartoznak ide:
- az átmeneti gondozásban részesülő és a nevelésbe vett kiskorúak;
- az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személyek;
- a pénzellátásban részesülő hadigondozottak és nemzeti gondozottak;
- a rokkantsági járadékban részesülők;
- akik magasabb összegű családi pótlékot kapnak, illetve akik után a szülő vagy az eltartó magasabb összegű családi pótlékot kap;
- azok a rokkantsági ellátásban részesülők, akiknek egészségi állapota nem haladja meg a 30 százalékos mértéket;
- azok a rokkantsági ellátásban részesülők, akik 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak;
- azok az öregségi nyugdíjasok, akik 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek.
A lista elsőre bonyolultnak tűnhet, ezért néhány pontot érdemes közérthetően is elmagyarázni. A 30 százalékos egészségi állapot a megváltozott munkaképesség minősítésénél használt mérce: minél alacsonyabb ez a szám, annál súlyosabb az egészségkárosodás. Aki tehát ilyen minősítést kapott, az a legsúlyosabb állapotú betegek közé tartozik, és neki alanyi jogon jár a támogatás. A 2011-es dátum azért szerepel a listán, mert akkor alakították át a rokkantsági rendszert. Aki akkoriban I. vagy II. csoportú rokkantsági nyugdíjat kapott, az a mostani ellátási formájától függetlenül megtarthatja ezt a jogosultságot, még akkor is, ha azóta már öregségi nyugdíjas lett.
Ha valaki nem biztos benne, hogy beletartozik-e valamelyik csoportba, érdemes elővenni a korábbi határozatait, például a rokkantsági ellátásról vagy a családi pótlékról szóló papírokat. Ezekből általában kiderül, milyen jogcímen kapja az ellátását. Ha így sem egyértelmű, a kormányablakban vagy a járási hivatalban is segítenek eligazodni. Sokan azért nem igénylik a közgyógyellátást, mert azt hiszik, hogy ha alanyi jogon jár, akkor automatikusan meg is kapják. Ez azonban nem így van: a támogatást alanyi jogosultság esetén is kérelmezni kell, magától nem érkezik meg. Aki tehát beletartozik a fenti körbe, de még nincs közgyógyellátási igazolványa, annak mindenképpen érdemes minél hamarabb beadnia a kérelmét.
Közgyógyellátás jövedelem alapján: milyen feltételeknek kell megfelelni?
Aki nem tartozik az alanyi jogosultak közé, az is kaphat közgyógyellátást, ha a jövedelme alacsony, a gyógyszerköltségei pedig magasak. A jövedelem alapján járó támogatásra az a krónikus beteg lehet jogosult, akinek a rendszeres gyógyító ellátás havi költsége meghaladja a 2850 forintot, vagyis a szociális vetítési alap 10 százalékát. Ez nem nagy összeg: egy-két rendszeresen szedett gyógyszer havi ára is könnyen túllépheti. A gyógyszerköltség mellett azonban egy jövedelmi feltételnek is teljesülnie kell, és sokaknál ez dönti el, hogy megkapják-e a támogatást. Ezért fontos pontosan tudni, mekkora jövedelemmel lehet még jogosult valaki, és hogyan kell ezt kiszámolni.
A jövedelmi határ attól függ, hogy a kérelmező családban vagy egyedül él. Családban élő kérelmező esetén a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladhatja meg a 29 925 forintot. Ehhez a család összes nettó jövedelmét össze kell adni, majd el kell osztani a családtagok számával. Egyedül élő kérelmezőnél a havi jövedelem felső határa 44 175 forint. Ezek az összegek alacsonyak, ezért a jövedelem alapján járó közgyógyellátás elsősorban a legnehezebb helyzetben lévőknek szól. Mégis érdemes kiszámolni, mert egy nagyobb család egy főre jutó jövedelme meglepően alacsony is lehet, és ilyenkor a beteg családtag számára is járhat a támogatás.
Mennyi a gyógyszerkeret összege?
A közgyógyellátás gyógyszerkerete két részből áll. Az első a rendszeres gyógyszerszükségletet fedező havi egyéni gyógyszerkeret, amelynek maximuma 12 ezer forint. Ezt nem mindenki kapja meg teljes összegben: a pontos keretet a háziorvos vagy a szakorvos igazolása alapján számítják ki, mégpedig úgy, hogy a legalacsonyabb napi terápiás költségű, azonos hatóanyagú készítményeket veszik figyelembe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a keretet a legolcsóbb, ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó gyógyszer árához igazítják. Ezért érdemes a háziorvossal és a gyógyszerésszel is megbeszélni, melyik készítmény fér bele a keretbe, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a támogatásból.
A keret második része az úgynevezett eseti keret, amely az akut, váratlan megbetegedésekből eredő költségekre szolgál, és éves összege 6000 forint. Ez akkor jön jól, amikor a megszokott gyógyszerek mellé hirtelen valami másra is szükség lesz, például egy megfázás, fertőzés vagy egyéb rövid lefolyású betegség miatt. Az eseti keret nem nagy összeg, de egy-egy váratlan patikai kiadásnál sokat segíthet, különösen a téli időszakban, amikor gyakoribbak a fertőzések. Érdemes tehát tudni róla, és a gyógyszertárban rákérdezni, hogy az adott vásárlást lehet-e ebből a keretből fedezni, mert sokan egyszerűen elfelejtik igénybe venni.
Mennyi ideig érvényes a közgyógyellátás?
A jogosultság időtartama attól függ, milyen jogcímen állapították meg a támogatást. Alanyi jogon a jogosultság addig tart, amíg az alapjául szolgáló körülmény fennáll, például amíg valaki az adott ellátásban részesül, de legalább négy évre. Jövedelem alapján, vagyis normatív esetben a jogosultságot négy évre állapítják meg. A pontos időtartam minden esetben szerepel a határozatban, ezért azt érdemes gondosan megőrizni, és a lejárat előtt időben gondoskodni az újraigénylésről. Az érvényesség alatt felülvizsgálat is kérhető, ha időközben megváltoztak a beteg gyógykezelési szükségletei, például új gyógyszert írtak fel neki, vagy ha a gyógyszerek térítési díja változott. Így a keret a valós szükségletekhez igazítható.
Hogyan és hol lehet igényelni a közgyógyellátást?
A kérelmet az erre szolgáló nyomtatványon lehet benyújtani, amely letölthető a kormányhivatalok honlapjáról, személyes ügyintézésnél pedig a kormányablakban is elkérhető. A kérelmet több helyen is be lehet adni: a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási, illetve fővárosi kerületi hivatalnál, a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, valamint bármelyik kormányablakban. Aki jártas az interneten, online is elindíthatja az ügyintézést a Magyarország.hu felületén, ügyfélkapus azonosítással. Ez különösen kényelmes azoknak, akiknek nehezükre esik elmenni egy hivatalba, és a fiatalabb családtagok is könnyen segíthetnek benne otthonról.
A kérelemhez néhány dokumentumot is csatolni kell, és ezeket érdemes előre összegyűjteni, hogy ne kelljen többször fordulni. Mindenképpen szükség van háziorvosi igazolásra a rendszeres gyógyító ellátásokról. Ez alól csak az a kivétel, aki alanyi jogon kéri a közgyógyellátást, és nem kér egyéni gyógyszerkeretet. Alanyi jogcím esetén a szociális ellátásról, a rokkantsági vagy rehabilitációs minősítésről szóló igazolásokat is be kell nyújtani. Jövedelem alapján igénylőknél pedig a jövedelmi helyzetet igazoló iratokra és egyéb igazolásokra is szükség van. A háziorvosnál érdemes jelezni, hogy közgyógyellátást szeretne igényelni, mert az igazolást a szükséges formában kell kiállítani.
Mi a teendő, ha a beteg nem tud maga intézkedni?
Gyakori probléma, hogy a beteg az állapota miatt nem tud személyesen elmenni a hivatalba, vagy egyáltalán nem képes saját maga intézni az ügyeit. Ez főleg a fekvőbetegeknél és az idős, gondozásra szoruló embereknél fordul elő, akiknek pedig a legnagyobb szükségük lenne a támogatásra. A jó hír, hogy ilyenkor sem kell lemondani a közgyógyellátásról. A fekvőbetegek, illetve a cselekvőképtelen személyek helyett meghatalmazással is el lehet indítani az igénylést. Így a hozzátartozók vagy az ápolást végző személyek beszerezhetik a háziorvosi igazolást, és benyújthatják a szükséges dokumentumokat a rászoruló nevében, hogy minél hamarabb hozzájusson a támogatott gyógyszerekhez.
Ha tehát a családban van egy idős szülő, nagyszülő vagy más rokon, aki rendszeresen szed gyógyszert, érdemes vele együtt átnézni, jogosult lehet-e a közgyógyellátásra. Sokan szégyellnek segítséget kérni, vagy egyszerűen nem tudnak a lehetőségről, pedig a támogatás éppen nekik szól. Egy rövid beszélgetés a háziorvossal, néhány papír összegyűjtése és egy kérelem benyújtása évekre csökkentheti a gyógyszerkiadásokat. A megspórolt pénz pedig a mindennapokban is érezhető könnyebbséget jelenthet. Ha bármiben bizonytalan, forduljon bizalommal a legközelebbi kormányablakhoz, ahol segítenek a nyomtatvány kitöltésében és a szükséges dokumentumok összeállításában is.
