Forsthoffer Ágnes részletesen összegezte az Országgyűlés elnökeként eltöltött első 72 napját. A házelnök közösségi oldalán nemcsak a parlament működéséről, az ülésteremben kialakult konfliktusokról és a képviselői hiányzásokról írt, hanem azt is nyilvánosságra hozta, milyen juttatásokról mondott le hivatalba lépése után – írja a Promotions.
A beszámoló egyik legnagyobb figyelmet kiváltó része az volt, hogy nem fogadta el a számára felajánlott, több száz négyzetméteres elnöki rezidenciát. Magáncélra használható szolgálati autót sem vett át, és támogatta a parlamenti tisztségviselők fizetésének csökkentését is.
Forsthoffer Ágnes szerint azonban a személyes példamutatás mellett a parlament működésében is változtatásokra van szükség. Ősszel módosítaná a Házszabályt, hatékonyabbá tenné az üléseket, és olyan fegyelmi rendszert alakítana ki, amely világos, arányos és a gyakorlatban is alkalmazható.
Nem fogadta el a több száz négyzetméteres elnöki rezidenciát
Forsthoffer Ágnes azt írta, hogy már a házelnöki kinevezését megelőző tárgyalások során egyértelművé tette: nem kíván beköltözni a számára felkínált reprezentatív ingatlanba.
„Nem fogadtam el már az előkészítő tárgyalások során felkínált, fényűző, többszáz négyzetméteres elnöki rezidenciát” – fogalmazott.
A házelnök a bejegyzéséhez fűzött hozzászólások között fényképeket is megosztott az épület belső tereiről. A felvételeken faburkolatok, klasszikus bútorok, nagyméretű reprezentatív helyiségek és prémium anyaghasználat látható. Bár a képek nem mutatják be a teljes ingatlant, jól érzékeltetik annak méretét és fényűző jellegét.
Forsthoffer Ágnes ehelyett egy jóval kisebb szolgálati lakást igényelt. Tájékoztatása szerint várhatóan ősszel költözhet be egy körülbelül 70 négyzetméteres ingatlanba. A döntést azzal a szemlélettel hozta összefüggésbe, amelyet megválasztásakor is képviselni kívánt: a közjogi tisztséget nem kiváltságnak, hanem szolgálatnak tekinti.
A magáncélra felajánlott szolgálati autót sem vette át
A házelnöki tisztséghez kapcsolódó másik juttatásról is lemondott. Közlése szerint nem vette át a magánhasználatra felajánlott személygépkocsit.
„Nem vettem át a magáncélú használatra felkínált személygépjárművet” – írta röviden, de egyértelműen.
A szolgálati gépkocsi használata önmagában jogszerű és a tisztséghez kapcsolódó lehetőség lenne. Forsthoffer Ágnes döntésének jelentősége ezért elsősorban politikai és szimbolikus: azt kívánja megmutatni, hogy a magas közjogi pozíció nem szükségszerűen jár együtt minden elérhető kedvezmény igénybevételével.
A bejelentés illeszkedik ahhoz az üzenethez, amelyet a házelnök megválasztásakor fogalmazott meg. Akkor azt mondta: „Ez a ház újra a szerénység és alázat, a szolgálat és a tenni akarás háza lesz.”
Évente több mint 28 millió forinttal csökkent a fizetése
Forsthoffer Ágnes a képviselői és vezetői illetmények csökkentését célzó törvényt is támogatta. A változás a házelnöki fizetését is közvetlenül érintette.
Számítása szerint az ő jövedelme 35 százalékkal lett alacsonyabb. Ez éves szinten több mint 28 millió forint megtakarítást jelent az államnak.
A házelnök ezt nem személyes áldozatként, hanem a közpénzekkel való felelős gazdálkodás részeként mutatta be. Beszámolója szerint a rezidencia visszautasítása, a szolgálati autóról való lemondás és a fizetéscsökkentés egyaránt azt jelzi, hogy a politikai vezetőknek saját döntéseikkel is igazodniuk kell az általuk meghirdetett elvekhez.
Az intézkedés természetesen nem oldja meg önmagában az állami kiadások minden problémáját. Ugyanakkor fontos jelzés lehet egy olyan időszakban, amikor a választók különösen érzékenyek a politikusi juttatásokra, a szolgálati ingatlanokra és a közpénzből finanszírozott kiváltságokra.
Emberi módon próbálta kezelni a parlamenti konfliktusokat
A bejegyzés jelentős része az Országgyűlés működéséről szólt. Forsthoffer Ágnes szerint az elmúlt hetekben több olyan üléstermi konfliktus alakult ki, amely próbára tette az elnöklés eszközeit és a jelenlegi fegyelmi szabályokat.
A házelnök azt írta, hogy minden esetben objektív és emberi megoldásra törekedett. Kezdetben abban bízott, hogy a parlamenti frakciók képesek lesznek egymás között megállapodni az elfogadható viselkedési normákról.
Úgy látja azonban, hogy a jelenlegi Házszabály és az Országgyűlésről szóló törvény nem minden helyzetben ad megfelelő eszközt az ülést vezető elnök kezébe. A problémát nem feltétlenül a szankciók hiánya jelenti, hanem az, hogy azok sok esetben túl merevek vagy aránytalanul súlyosak.
Nem tartja jó megoldásnak a több millió forintos büntetéseket
Forsthoffer Ágnes nem támogatná azt a gyakorlatot, amelyben szinte minden parlamenti fegyelemsértésre több millió forintos pénzbüntetés a válasz.
Szerinte a túlzó bírságok nem feltétlenül javítják a parlamenti kultúrát. Előfordulhat, hogy inkább újabb politikai konfliktusokat teremtenek, és az érintett képviselők mártírként mutatják be magukat.
A házelnök ezért arányosabb rendszert szeretne. Olyan szabályokat tart szükségesnek, amelyek egyértelműen különbséget tesznek egy kisebb rendzavarás, egy ismétlődő szabálysértés és az ülés munkájának tudatos akadályozása között.
A cél nem az, hogy minden parlamenti vitát elfojtsanak. A heves politikai véleménykülönbség a demokratikus működés része. Az azonban már nem elfogadható, ha a képviselők szándékosan lehetetlenné teszik a tanácskozást, vagy a parlamentet kizárólag közösségi médiás botrányok helyszíneként használják.
Az ülésteremben történő videózást is szabályozná
A házelnök külön kitért az ülések alatt készített videókra és a közösségi oldalakon megjelent tartalmakra. Elmondása szerint több olyan eset is történt, amikor a videózás megzavarta az ülés menetét.
Az érintett képviselőknek írásbeli figyelmeztetést küldött. Arra kérte őket, hogy tartózkodjanak a botránykeltéstől, és vegyék figyelembe, hogy viselkedésük az egész parlament társadalmi megítélését befolyásolja.
„A képviselők, a közjogi méltóságok és a parlamenti munka iránti általános közbizalom rongálása egyetlen parlamenti képviselőnek sem lehet célja” – fogalmazott.
A kérdés azért érzékeny, mert a képviselőknek joguk van tájékoztatni a választóikat és felvételeket készíteni saját politikai munkájukról. Másfelől az Országgyűlésnek biztosítania kell, hogy az ülés rendje és a képviselők jogai se sérüljenek.
A tervezett változtatásnak ezért világosan meg kell majd határoznia, mikor tekinthető a videózás egyszerű tájékoztatásnak, és mikor válik az ülés munkáját akadályozó politikai akcióvá.
Az igazolatlan hiányzásoknak pénzügyi következményük lehet
Forsthoffer Ágnes a képviselői hiányzásokról is határozottan fogalmazott. Közlése szerint a júniusi, megfelelő indoklás nélküli távolmaradásokat már nem tudta elfogadni.
Emiatt bizonyos esetekben sor kerülhet a képviselői illetmény csökkentésére. A házelnök ezzel azt kívánja jelezni, hogy az országgyűlési mandátum nemcsak jogokat és kiemelt fizetést, hanem tényleges munkavégzési kötelezettséget is jelent.
A parlamenti képviselő feladata nem kizárólag a plenáris üléseken való részvétel. Bizottsági munkát végez, törvényjavaslatokat és módosító indítványokat készít, választókkal találkozik és számos más közéleti feladatot lát el.
Ennek ellenére az indokolatlan távolmaradás a parlamenti szavazásokról és vitákról joggal válthat ki társadalmi felháborodást. Különösen akkor, ha az érintett képviselő rendszeresen hiányzik, miközben teljes illetményét felveszi.
Ősszel módosíthatják a Házszabályt
Forsthoffer Ágnes szerint az őszi ülésszak előtt több ponton is szükség lesz a Házszabály „finomhangolására”.
A tervezett módosítás egyik fő célja a parlamenti munka hatékonyságának javítása. Emellett világosabb és életszerűbb fegyelmi szabályokat szeretne, amelyeknél a szankció súlya igazodik az elkövetett szabálytalansághoz.
A módosítás érintheti:
- az ülésteremben történő videózást;
- az ülés rendjét megzavaró magatartást;
- az ismétlődő fegyelemsértéseket;
- az igazolatlan képviselői hiányzásokat;
- a pénzbírságok és más szankciók mértékét;
- az elnöklő számára rendelkezésre álló azonnali eszközöket.
A részletes szabályokról egyelőre nincs végleges javaslat. A házelnök bejegyzése inkább a változtatások irányát jelölte ki, mintsem kész törvényszöveget mutatott volna be.
Több mint száz javaslat érkezett az Országgyűlés munkatársaitól
Forsthoffer Ágnes nemcsak a képviselők viselkedését és a plenáris ülések működését vizsgálta meg. A parlamenti hivatal munkatársaitól is javaslatokat kért arra, hogyan lehetne modernebbé és emberközpontúbbá tenni a munkahelyet.
A megkeresésére több mint száz válasz érkezett. Ezeket a következő időszakban szeretné feldolgozni, és a tapasztalatokat felhasználni egy korszerűbb, szolgáltató szemléletű hivatal kialakításához.
Ez azért is fontos, mert az Országgyűlés működését nem csak a nyilvánosság előtt vitázó politikusok biztosítják. Jogászok, szakértők, adminisztratív dolgozók, technikai munkatársak, biztonsági szakemberek és számos más alkalmazott dolgozik azon, hogy a törvényhozás folyamatosan működjön.
A házelnök szerint a hatékony parlamenthez jól szervezett, kiszámítható és emberséges munkahelyi környezetre is szükség van.
Május 9-én választották házelnökké
Forsthoffer Ágnest 2026. május 9-én választotta meg az Országgyűlés elnökének. A titkos szavazáson 193 képviselő támogatta, ketten szavaztak ellene. Szili Katalin után ő lett a rendszerváltás utáni Magyarország második női házelnöke.
Megválasztása előtt a turizmusban és a szállodaiparban dolgozott. Hosszú éveken keresztül családi vállalkozásuk vezetésében vett részt, és szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátott.
Hivatalba lépésekor hangsúlyozta, hogy tisztában van a feladat súlyával, ezért intenzíven készül a közjogi szerepre. Az erre vonatkozó mondatait egyesek gúnyosan fogadták, ő azonban úgy értékelte, hogy a tanulás és a saját korlátok felismerése nem gyengeség, hanem felelős vezetői magatartás.
Átmenetileg az államfői feladatokat is ellátja
Forsthoffer Ágnes beszámolója azért is különleges időpontban jelent meg, mert jelenleg átmenetileg a köztársasági elnök feladat- és jogköreit is gyakorolja.
Ebben az időszakban az Országgyűlés elnöki feladatait Hallerné Nagy Anikó látja el. A két tisztség ideiglenes szétválasztása biztosítja, hogy a parlament vezetése és az államfői feladatok ellátása egyaránt folyamatos maradjon.
Ez tovább növeli a házelnök közjogi felelősségét. Az átmeneti államfői szerepben olyan döntések és aláírások is hozzá kerülhetnek, amelyek túlmutatnak az Országgyűlés belső működésén.
A szerénységet nemcsak szavakban szeretné képviselni
Forsthoffer Ágnes első 72 napjáról szóló beszámolójának legfontosabb üzenete az volt, hogy a politikai kultúra megváltoztatását a személyes példánál kell elkezdeni.
A rezidencia és a magánhasználatú autó visszautasítása önmagában nem változtatja meg a parlament működését. Ahogyan a fizetéscsökkentés sem old meg minden, közpénzekkel kapcsolatos problémát.
Ezek a döntések azonban jelzéseket küldenek arról, milyen vezetői stílust szeretne meghonosítani. A házelnök azt kívánja bizonyítani, hogy a szerénység és az alázat nem pusztán ünnepi beszédekben használható kifejezés.
A valódi próba ugyanakkor ősszel következhet. Akkor derülhet ki, hogy sikerül-e olyan Házszabályt kialakítani, amely egyszerre őrzi meg a politikai vita szabadságát, védi az Országgyűlés tekintélyét, és valóban működőképes eszközöket ad az ülésvezetéshez.
Nem a csendes parlament, hanem a működő parlament a cél
Egy demokratikus parlament természeténél fogva vitákkal teli hely. A képviselők eltérő politikai közösségeket, világnézeteket és választói érdekeket képviselnek, ezért nem várható el tőlük, hogy mindenben egyetértsenek.
A kérdés inkább az, hogy a vita megmarad-e a demokratikus keretek között. Lehet-e élesen bírálni a kormányt vagy az ellenzéket anélkül, hogy az ülés működésképtelenné válna? Lehet-e politikai üzenetet közvetíteni úgy, hogy közben más képviselők jogai és a törvényhozás rendje ne sérüljön?
Forsthoffer Ágnes tervei ezekre a problémákra keresnek választ. Nem egy minden konfliktustól mentes parlamentet ígér, hanem olyan szabályokat, amelyek között a konfliktusok kezelhetők maradnak.
Az első 72 nap összegzése alapján a házelnök egyszerre szeretne takarékosabb vezetői példát mutatni és határozottabb rendet teremteni az ülésteremben. Hogy a két törekvésből mennyi valósul meg, azt az őszi parlamenti időszak és a tervezett szabálymódosítások mutathatják meg.
Szerinted helyes döntés volt visszautasítani a fényűző rezidenciát és a szolgálati autót? Írd meg kommentben a véleményedet!
