Az elektromos rollerek néhány év alatt teljesen átalakították a városi közlekedést. Ami eleinte játékos, kényelmes és környezetbarát alternatívának tűnt a rövid távú utakra, mára komoly közlekedésbiztonsági kérdéssé vált. A rollerek ott vannak a belvárosi utcákon, kerékpárutakon, járdák szélén, buszmegállók környékén, iskolák közelében és sétálóutcákban is. Sokan szeretik őket, mert gyorsak, olcsón használhatók, nem kell parkolóhelyet keresni velük, és néhány perc alatt át lehet jutni a város egyik pontjáról a másikra. Csakhogy a gyors terjedéssel együtt a balesetek száma is látványosan nőtt, és egyre erősebb a társadalmi nyomás: végre világos, betartható és ellenőrizhető szabályokra van szükség – írja a veol.hu.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ezért gyorsabb szabályozást sürget. A miniszter szerint a rolleres balesetek száma és súlyossága miatt nem biztos, hogy meg lehet várni a teljes KRESZ átfogó reformját. A kormány így két lépcsőben módosíthatja a szabályokat: előbb külön kezelnék az elektromos rollerek sürgető kérdését, majd később jöhetne az átfogóbb, teljes KRESZ-átírás. A 444 beszámolója szerint Vitézy az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a kormány akár néhány héten belül tárgyalhatja a rollerekre vonatkozó gyors módosítást.
A téma nemcsak Budapesten égető. Pápán is egyre többen használnak elektromos rollert rövidebb városi utakra, ráadásul száz közösségi roller áll rendelkezésre ötven kijelölt mikromobilitási ponton. A helyiek véleménye viszont erősen megoszlik: van, aki praktikus, modern közlekedési lehetőségként tekint rájuk, mások szerint viszont a belvárosi, sétálóutcai és gyalogosforgalmú területeken már most túl sok a konfliktus.
Vitézy szerint nem lehet tovább várni a szabályozással
A közlekedési miniszter álláspontja szerint az elektromos rollerek kérdését nem szabad beszorítani egy több évig húzódó, átfogó KRESZ-reformba. A KRESZ teljes újragondolása önmagában is nagy munka: érinti az autósokat, kerékpárosokat, gyalogosokat, tömegközlekedést, mikromobilitási eszközöket, sebességhatárokat, városi közlekedési logikát és számos más területet. A rollerek esetében azonban a baleseti adatok olyan gyorsan romlanak, hogy indokolt lehet a külön, gyorsabb beavatkozás.
A HVG összefoglalója szerint Vitézy úgy fogalmazott: a KRESZ átfogó reformra szorul, de a rolleres balesetek súlyossága és száma miatt például a nagy teljesítményű rollerekre vonatkozó szabályok felülvizsgálatát külön ütemben is javasolná. Ez a mondat jól mutatja, hogy a szabályozás központi kérdése nem egyszerűen az lesz, ki használhat rollert, hanem az is, milyen típusú rollerről beszélünk.
Ma ugyanis óriási különbség van egy kisebb, városi közösségi roller és egy nagy teljesítményű, gyors, nehéz elektromos roller között. Az előbbi sokszor rövid utakra, alacsonyabb sebességgel használt eszköz. Az utóbbi viszont már sebességben, tömegben és kockázatban is közelebb kerülhet a segédmotoros járművek világához. Ha ezekre ugyanazokat a laza szabályokat alkalmazzák, abból könnyen veszélyes helyzetek lesznek.
Riasztó számok: több száz felnőtt és gyerek sérült meg idén
A szabályozási vita mögött nem elméleti aggodalom áll, hanem nagyon is konkrét baleseti adatok. A Veol beszámolója szerint az interneten elérhető adatok alapján 2026. május 22-ig már 745 felnőtt és 449 gyermek sérült meg rollerbalesetben, míg tavaly ugyanebben az időszakban 603 felnőtt és 257 gyermek volt érintett hasonló esetekben. Ez különösen a gyermekeknél jelent látványos növekedést, ami érthető módon erősíti a szabályozási nyomást.
A balesetek súlyosságát tovább növeli, hogy sok rolleres védőfelszerelés nélkül közlekedik. Bukósisak, térdvédő, könyökvédő, fényvisszaverő kiegészítő vagy megfelelő világítás nélkül egy esés sokkal komolyabb sérülést okozhat. Egy elektromos roller kis kereke könnyen megakad egy úthibában, padkaszegélyben, kátyúban, sínen vagy csúszós burkolaton. A vezető álló testhelyzetben halad, ezért hirtelen fékezésnél vagy ütközésnél könnyen előrebukhat, fejjel, vállal vagy kézzel érkezve az aszfaltra.
Az Indexnek adott interjúban Vitézy Dávid különösen súlyos esetekre is utalt: idén már két 14 év alatti gyerek halt meg elektromos rollerrel, egy 13 éves pedig hónapok óta kómában fekszik egy budapesti kórházban; a beszámoló szerint egyikük sem viselt védőfelszerelést. Ezek azok a tragédiák, amelyek után a szabályozás kérdése már nem halogatható technikai vitának tűnik, hanem gyermekvédelmi és közlekedésbiztonsági ügynek.
Az éjszakai rollerezés és az alkohol különösen veszélyes kombináció
A rolleres baleseteknél nemcsak az számít, hányan sérülnek meg, hanem az is, milyen körülmények között történnek ezek az esetek. A Portfolio egy kutatásra hivatkozva arról írt, hogy az elektromos rollerrel kapcsolatos sérülések 45,8 százaléka éjszaka történt, miközben a kerékpáros sérüléseknél ez az arány mindössze 9,2 százalék, a hagyományos rolleres sérüléseknél pedig 14,1 százalék volt. A cikk szerint az elektromos rolleres sérülések az összes eset 19,1 százalékát adták, de éjszaka ez az arány 52,3 százalékra ugrott.
Ez önmagában is figyelmeztető adat. Éjszaka rosszabbak a látási viszonyok, a gyalogosok és autósok nehezebben észlelik a rollereseket, a rolleresek pedig sokszor nem elég jól kivilágított eszközön közlekednek. Ha ehhez még fáradtság, buli utáni hazajutás, figyelmetlenség vagy alkohol is társul, a kockázat megsokszorozódik.
Ugyanez a Portfolio-cikk arról is beszámolt, hogy míg a kerékpárosok 4,6 százaléka és a hagyományos rolleresek 5,8 százaléka fogyasztott alkoholt a baleset időpontjában, addig az elektromos rollereseknél ez az arány 26,8 százalék volt. Ez nagyon súlyos jelzés: az e-roller sokak fejében még mindig nem „igazi jármű”, hanem laza, alkalmi eszköz, amelyre akár alkoholfogyasztás után is felpattannak. Pedig sebességben és sérülési kockázatban egyáltalán nem ártalmatlan.
Pápán is forr a vita: praktikus közlekedési eszköz vagy belvárosi veszélyforrás?
A pápai helyzet jól mutatja, hogy a rollerügy nemcsak nagyvárosi probléma. A városban száz közösségi roller áll rendelkezésre, amelyeket ötven kijelölt mikromobilitási ponton lehet felvenni és leadni. A szolgáltatás bevezetése kétségtelenül modern, kényelmes és környezetbarát lehetőséget kínál rövid városi utakra, de a mindennapi használat már több konfliktust is felszínre hozott.
A város hivatalos tájékoztatója szerint a rollerek használata alkalmazáson keresztül történik, a feloldási díj 269 forint, a percdíj 85 forint, és az applikáció a bankkártyát 1000 forinttal terheli meg, amelyet a rollerezés során lehet felhasználni. Ez a rendszer könnyen elérhetővé teszi az eszközöket, de éppen ez a könnyű hozzáférés okozhat gondot, ha a felhasználók nem ismerik vagy nem tartják be a közlekedési szabályokat.
A Veol cikke szerint a helyi kommentelők között többen sürgetik a helyi szabályozást, különösen a Kossuth utcai behajtás és a belvárosi közlekedés ügyében. Mások azt hangsúlyozzák, hogy minden szabály csak annyit ér, amennyit betartatnak belőle, ezért szerintük valódi ellenőrzés és kemény büntetés nélkül nem lesz változás. Akadt olyan vélemény is, amely a belvárosi rollerezés betiltását támogatná.
A belváros és a sétálóutcák különösen érzékeny területek
A rolleres közlekedés legnagyobb konfliktusai általában ott jelennek meg, ahol sok a gyalogos. Sétálóutcában, belvárosi főutcán, piac környékén, iskolák mellett, buszmegállóknál vagy keskeny járdákon egy gyorsan haladó roller könnyen ijesztő vagy veszélyes lehet. A gyalogos nem mindig hallja a rollert, a rolleres pedig sokszor túl későn reagál, ha valaki kilép elé.
Pápán a Kossuth utca körüli vita ezért nem véletlen. A belvárosi tér nem ugyanaz, mint egy kerékpárút vagy széles, forgalomcsillapított útvonal. Itt sok a gyalogos, a gyerek, az idős ember, a kirakatokat néző vásárló, a babakocsit toló szülő és a váratlanul irányt váltó járókelő. Egy roller ilyen környezetben akkor is kockázatot jelenthet, ha a vezetője nem akar veszélyesen közlekedni.
A kérdés az, hogy a helyi önkormányzatok milyen mozgásteret kapnak. Lesz-e lehetőségük kijelölni tiltott zónákat, lassított zónákat, kötelező parkolási pontokat, vagy olyan belvárosi szabályokat, amelyek igazodnak az adott település szerkezetéhez? A budapesti Mobi-pontok rendszere például éppen arra épül, hogy a közösségi rollereket ne lehessen bárhol szétdobálva otthagyni, hanem kijelölt pontokon kelljen felvenni és leadni őket. Hasonló logika kisebb városokban is segíthet, de önmagában a parkolási rend nem oldja meg a sebesség és a közlekedési fegyelem kérdését.
Mit tartalmazhat a készülő szabályozás?
A pontos végleges szabályok még nem ismertek, de a korábbi KRESZ-tervezetek és szakmai összefoglalók alapján több fontos irány látszik. Az egyik legfontosabb kérdés a roller kategóriákba sorolása lehet. Nem mindegy, hogy egy kisebb, legfeljebb 25 km/órára képes városi rollerről, vagy egy erősebb, nehezebb, gyorsabb eszközről beszélünk. A Hegylakók korábbi összefoglalója szerint a tervezett új KRESZ-ben 1000 watt és 35 kilogramm lehet a felső határ bizonyos rollerkategóriánál, a nagyobb, erősebb eszközök pedig a segédmotoros kategóriához közelíthetnének.
Felmerülhet életkori korlát, bukósisak-kötelezettség, sebességkorlátozás, utasszállítás tiltása, járdahasználati szabályok pontosítása, világítási és műszaki követelmények bevezetése, valamint az ittas rollerezés egyértelműbb tiltása is. Egyes szakmai összefoglalók szerint a tervezetben szerepelhetett, hogy 12 éves kortól lehetne bizonyos rollereket vezetni, bukósisak viselése kötelező lehet, járdán legfeljebb 10 km/órával, kerékpárúton vagy úttesten pedig legfeljebb 20 km/órával lehetne haladni.
Fontos azonban óvatosan fogalmazni: ezek a végleges szabályok kihirdetéséig csak tervezeti vagy szakmai értelmezési elemek. A kormány gyorsított módosítása eltérhet a korábbi átfogó KRESZ-tervezet részleteitől. Ami biztosnak tűnik: a jelenlegi bizonytalan, sokszor értelmezésre épülő helyzetet valamilyen formában le akarják zárni.
A járdán rollerezés az egyik legnagyobb konfliktusforrás
A rolleres közlekedés egyik legnehezebb kérdése, hogy hol közlekedhet a roller. A járda a gyalogosoké, az úttest az autóké, a kerékpárút pedig sok helyen már most is zsúfolt. A roller valahol ezek között helyezkedik el: gyorsabb és veszélyesebb, mint a gyalogos, de sérülékenyebb és kisebb, mint az autó vagy motor.
A jelenlegi helyzetben sok felhasználó bizonytalan: hol mehet, milyen sebességgel, kell-e sisak, lehet-e járdán közlekedni, lehet-e ketten állni egy rolleren, hol kell letenni az eszközt. A biztosítási tájékoztatók és szakmai anyagok is arra utalnak, hogy bizonyos mikromobilitási eszközöknél a járdán közlekedés tilos, ha nincs kerékpárút, akkor az úton való közlekedés merülhet fel, de a részletszabályok sokak számára továbbra sem egyértelműek.
A gyakorlatban ebből rengeteg konfliktus lesz. A gyalogosok a járdán érzik magukat veszélyben, az autósok az úton tartják kiszámíthatatlannak a rollereseket, a kerékpárosok pedig a kerékpárúton panaszkodnak a hirtelen mozgó, gyakran kezdő vagy bizonytalan rollerhasználókra. Ezt a hármas feszültséget csak világos szabályokkal és következetes ellenőrzéssel lehet enyhíteni.
A műszaki előírások sem maradhatnak ki
Pápán a helyi hozzászólók között is megjelent az igény a műszaki előírások szigorítására. Többen kötelező csengőt, dudát, irányjelzőt és komolyabb biztonsági feltételeket vezetnének be. Ez nem túlzó felvetés. Egy jármű akkor illeszkedik biztonságosan a közlekedésbe, ha látható, hallható, irányítható és fékezhető.
Sok elektromos rolleren van világítás, de nem minden esetben elég erős vagy jól látható. Az irányjelzés különösen problémás, mert a rolleresek többsége kézzel nehezen jelez, hiszen a kormány elengedése instabillá teszi az eszközt. Egy hirtelen balra húzó roller az autósoknak, kerékpárosoknak és gyalogosoknak is veszélyes lehet. A csengő vagy hangjelzés hiánya pedig gyalogos környezetben okoz gondot.
A fékek állapota szintén kulcsfontosságú. Egy rosszul karbantartott közösségi roller vagy olcsó, gyenge fékrendszerű magánroller nagy sebességnél már komoly kockázat. Ha a szabályozás csak a vezetőre koncentrál, de nem kezeli az eszköz műszaki alkalmasságát, akkor a biztonsági probléma fele megoldatlan marad.
A bukósisak kérdése megkerülhetetlen
A rolleres balesetek egyik legsúlyosabb következménye a fejsérülés. Álló helyzetből, akár 20–25 km/órás sebességnél elesni nagyon más, mint gyalog megbotlani. A test tehetetlenül előrebukhat, a kéz, váll, arc és fej pedig közvetlenül érkezhet az aszfaltra. Gyermekeknél ez különösen veszélyes, mert a kockázatérzékelésük még fejletlenebb, és gyakrabban vállalnak felesleges rizikót.
Vitézy Dávid is arról beszélt, hogy a teljes betiltást túlzásnak tartja, de az arányos szabályozásnak helye van. Ebbe az arányosságba jól illeszkedhet a sisakkötelezettség, legalább gyermekeknél, fiataloknál vagy bizonyos sebesség, illetve teljesítmény felett. A bukósisak sokaknak kényelmetlen, de egy súlyos fejsérüléshez képest csekély kellemetlenség.
A szabályozásnál azonban az is kérdés, hogyan ellenőrizhető a sisakhasználat. A közösségi rollereknél különösen nehéz, hiszen az eszköz bárhol felvehető, a felhasználó nem biztos, hogy hord magánál sisakot. Ha a sisak kötelező lesz, a szolgáltatóknak, önkormányzatoknak és felhasználóknak is alkalmazkodniuk kell.
A szolgáltatók felelősségét is tisztázni kell
A közösségi rollerek esetében nemcsak a felhasználó, hanem a szolgáltató szerepe is fontos. Az applikáció figyelmeztethet a szabályokra, korlátozhatja a sebességet bizonyos zónákban, kötelezővé teheti a kijelölt parkolási pontok használatát, kizárhatja a szabálytalan felhasználókat, és adatokat adhat az önkormányzatnak a problémás területekről.
A geofencing, vagyis a digitális zónakijelölés sok városban fontos eszköz lett. Ezzel megoldható, hogy a roller bizonyos belvárosi részeken automatikusan lassítson, tiltott zónában ne legyen használható, vagy csak kijelölt ponton lehessen lezárni. Ez azonban csak akkor működik jól, ha a város és a szolgáltató együttműködik, az adatok pontosak, a felhasználók pedig nem tudják könnyen kijátszani a rendszert.
Pápán a száz roller és ötven mikromobilitási pont már eleve rendezettebb használatot feltételez, mint a teljesen szabadon hagyott rendszer. De a helyi panaszok azt mutatják, hogy a kijelölt pontok önmagukban nem oldják meg a belvárosi közlekedési konfliktusokat. A sebesség, a behajtási zónák, a járdahasználat és a szabálykövetés továbbra is nyitott kérdés.
Tiltás vagy szabályozás? Ez a vita lényege
A rollerek körüli társadalmi vita két szélső álláspont között mozog. Az egyik szerint az elektromos roller modern, környezetbarát, hasznos eszköz, amely csökkentheti az autóhasználatot, gyorsíthatja a városi közlekedést, és jó kiegészítője lehet a tömegközlekedésnek. A másik szerint a rollerek veszélyesek, kaotikusak, zavarják a gyalogosokat, és túl sok balesetet okoznak.
Az igazság valószínűleg a kettő között van. Az elektromos roller önmagában nem ellenség, de szabályok nélkül valóban veszélyforrás. Nem az a kérdés, hogy létezhet-e roller a városokban, hanem az, milyen feltételekkel. Hol mehet, milyen sebességgel, ki vezetheti, milyen felszereléssel, milyen műszaki állapotban, és milyen következményekkel jár a szabályszegés.
Vitézy álláspontja is ebbe az irányba mutat: nem teljes tiltást, hanem arányos szabályozást tart szükségesnek. Ez fontos különbség. A teljes tiltás sokak számára túlzó lenne, hiszen a roller valóban hasznos közlekedési eszköz lehet. A teljes szabályozatlanság viszont már nem tartható, mert a baleseti számok és a helyi konfliktusok egyre erősebbek.
A legnagyobb feladat a betartatás lesz
A pápai hozzászólók egyik legfontosabb mondata általános igazság: minden szabály annyit ér, amennyit betartatnak belőle. Ha a KRESZ-módosítás szépen leírja, hol és hogyan lehet rollerezni, de senki nem ellenőrzi, akkor a gyakorlatban kevés fog változni. Ha viszont lesznek világos szabályok, rendőri vagy közterület-felügyeleti ellenőrzések, szolgáltatói szankciók és helyi tiltott zónák, akkor a közlekedési kultúra is gyorsabban alkalmazkodhat.
A büntetés önmagában persze nem minden. Szükség van oktatásra, tájékoztatásra, applikációs figyelmeztetésekre, iskolai kampányokra, szülői felelősségre és közlekedési kultúraváltásra is. A gyerekeknek és fiataloknak tudniuk kell, hogy az elektromos roller nem játék, hanem közlekedési eszköz. A felnőtteknek pedig meg kell érteniük, hogy ittas állapotban rollerre ülni nem ártatlan hazajutási trükk, hanem veszélyes döntés.
Az önkormányzatoknak helyi szinten kell megoldaniuk a belvárosi és sétálóutcai problémákat. A kormánynak országos szabályokat kell adnia. A szolgáltatóknak technikai korlátokat és felhasználói fegyelmet kell biztosítaniuk. A rollereseknek pedig fel kell nőniük ahhoz, hogy a szabadság felelősséggel jár.
Pápán is dönteni kell: hogyan fér meg a roller a város életében?
Pápa példája azért érdekes, mert nem egy túlzsúfolt metropoliszról, hanem egy közepes méretű városról van szó, ahol a közösségi roller egyszerre jelenthet valódi kényelmet és új konfliktusforrást. A száz roller sok embernek adhat gyors eljutási lehetőséget, de ha a használatuk rendezetlen, akkor a belváros, a sétálóutcák és a gyalogos terek feszültségpontokká válhatnak.
A helyi szabályozásnak ezért nem a technológia ellen kellene szólnia, hanem a város élhetőségét kellene védenie. Lehetnek olyan zónák, ahol a roller csak lassan haladhat. Lehetnek olyan szakaszok, ahol tolni kell. Lehetnek olyan közterek, ahol tilos a behajtás. Lehetnek kötelező parkolási pontok, rendszeres ellenőrzések és szolgáltatói korlátozások is.
A lényeg az, hogy a szabály ne papíron létezzen, hanem a mindennapi használatban is érződjön. Ha a gyalogos biztonságban érzi magát, a rolleres tudja, merre mehet, az autós kiszámítható mozgással találkozik, a szolgáltató pedig felelősen működik, akkor a roller valóban hasznos része lehet a városi közlekedésnek.
Most jöhet a fordulópont
Az elektromos rollerek szabályozása körüli vita már régóta húzódik, de most úgy tűnik, a baleseti adatok és a tragikus esetek miatt felgyorsulhat a folyamat. Vitézy Dávid gyors KRESZ-módosítást sürget, a kormány hetek alatt napirendre veheti a kérdést, a városok pedig egyre türelmetlenebbül várják, milyen országos keretek között szabályozhatják saját területeiket.
A cél nem az, hogy eltűnjenek a rollerek az utakról. A cél az, hogy ne szabálytalanul, védtelenül, ittas állapotban, túl gyorsan, gyalogosok között cikázva vagy gyerekek kezében kontroll nélkül jelenjenek meg. A roller lehet jó városi eszköz, de csak akkor, ha a használata nem mások biztonságának rovására történik.
A következő hetek ezért fontosak lehetnek minden rolleresnek, autósnak, gyalogosnak és önkormányzatnak. Ha a szabályozás valóban gyorsan érkezik, akkor rövid időn belül világosabbá válhat, ki, hol, hogyan és milyen feltételekkel használhat elektromos rollert Magyarországon.
Addig is a józan ész a legfontosabb szabály: sisak nélkül, nagy sebességgel, gyalogosok között, éjszaka, alkohol után vagy ketten egy rolleren közlekedni nem vagányság, hanem veszély. A város nem versenypálya, a roller nem játék, a balesetek száma pedig azt mutatja, hogy a szabályozásnak már nincs sok ideje várni.
