Katonai behívóparancsok érkeztek szeptemberben több Tolna és Hajdú-Bihar vármegyei címre, a dokumentumokról készült képek pedig gyorsan terjedni kezdtek a közösségi médiában – a Honvédelmi Minisztérium szerint azonban nincs szó civilek általános behívásáról vagy rendkívüli mozgósításról – írja az Infostart.
Maga a „behívóparancs” szó érthetően sok emberben idézhet fel olyan korszakokat, amikor Magyarországon még működött a békeidőben is kötelező sorkatonai szolgálat. A szeptemberben kézbesített dokumentumok miatt ezért rövid idő alatt találgatások indultak arról, vajon valamilyen rendkívüli katonai intézkedés áll-e a háttérben. A Tolna vármegyei Teol és a Hajdú-Bihar vármegyei Haon ezért közvetlenül a Honvédelmi Minisztériumhoz fordult. A tárca mindkét esetben egyértelmű választ adott: a dokumentumok valódiak, de kizárólag olyan katonákhoz kerültek, akik korábban önként vállalták a tartalékos szolgálatot.
A minisztérium közlése szerint ezek az emberek szolgálati jogviszonyukból következően időszakosan kiképzéseken, gyakorlatokon és más előre meghatározott katonai feladatokban vesznek részt. A behívóparancs ennek hivatalos adminisztratív eszköze.
Vagyis egy civil, aki soha nem vállalt önkéntes tartalékos katonai szolgálatot, nem azért fog ilyen levelet kapni, mert most általános behívás indult volna.
Valódiak a levelek – de nem általános mozgósításról van szó
A Tolna vármegyei esetekről szóló beszámoló szerint a Honvédelmi Minisztérium megerősítette, hogy valóban küldtek ki behívóparancsokat.
A tárca azonban hangsúlyozta:
a címzettek önkéntes tartalékos katonák, akik előre megtervezett szolgálati feladatban vesznek részt.
Tolnában a minisztérium szerint csak néhány embert érintett az intézkedés.
Hasonló választ kapott a Haon is a Hajdú-Bihar vármegyei levelekkel kapcsolatban.
A minisztérium közlése szerint:
„A jelenlegi behívások is ilyen, tervezett szolgálati feladatokhoz kapcsolódnak, és behívóparancsot csak az önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló katonák kapnak.”
A HM hozzátette, hogy ez sem vármegyei, sem országos szinten nem tekinthető rendkívüli intézkedésnek, hanem az önkéntes tartalékos rendszer szokásos működésébe illeszkedik.
Kik azok az önkéntes tartalékosok?
Az önkéntes tartalékos katona olyan személy, aki saját döntéséből vállalja, hogy meghatározott feltételekkel rendelkezésre áll a Magyar Honvédség számára.
A honvédelmi törvény szerint az önkéntes tartalékos önként vállalja a rendelkezésre állást, majd aktivizálása vagy behívása után tényleges szolgálatot teljesíthet a Honvédség feladatainak támogatására.
Ez tehát lényegében már a szolgálati jogviszony része.
A tartalékos nem minden nap katona.
Dolgozhat civil munkahelyen, tanulhat, vállalkozást működtethet, és a hétköznapi életét élheti. Meghatározott időszakokban azonban behívható kiképzésre vagy szolgálati feladat teljesítésére.
Az önkéntes tartalékos jogállását külön honvédelmi miniszteri rendelet szabályozza.
A mostani levelek pontosan ehhez a rendszerhez kapcsolódnak.
Szeptemberben valóban intenzív kiképzések zajlanak
A behívókról szóló hírek időzítése azért is tűnhetett feltűnőnek, mert szeptemberben több területvédelmi alakulatnál is kiképzések zajlanak.
A Magyar Honvédség hivatalos honlapja szeptember 22-én arról számolt be, hogy több mint kétszáz tartalékos katona részvételével tartottak lövész szakfelkészítést három területvédelmi ezrednél szeptember harmadik hétvégéjén.
Az egyik helyszínen, Ócsán több mint negyven tartalékos vett részt atom-, biológiai és vegyivédelmi felkészítésen, valamint tűzakadálypályás gyakorlaton.
Hajdúhadházon szeptember közepén szintén komplex harcászati és lőgyakorlatokat tartottak tartalékosoknak.
Más tartalékosok nemzetközi gyakorlaton vesznek részt Lengyelországban.
A jelenlegi behívások tehát beleillenek egy aktív szeptemberi kiképzési időszakba.
Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy rendkívüli katonai helyzet alakult volna ki Magyarországon.
Mire használják a behívóparancsot?
A behívóparancs hivatalosan rögzíti, hogy az önkéntes tartalékosnak mikor és hol kell szolgálatra jelentkeznie.
A tartalékosokkal a szolgálatteljesítés időpontját általában előzetesen egyeztetik, majd a behívóparancs jelenti a hivatalos elrendelést.
Ez azért fontos különbség, mert kívülről nézve ugyanaz a „behívóparancs” szó szerepelhet egy iraton, a jogi háttér azonban teljesen eltérhet.
Egy önkéntes tartalékos esetében az érintett már előzőleg, saját döntéséből katonai szolgálati jogviszonyt vállalt.
A behívó tehát nem egy váratlan döntés arról, hogy egy civil emberből egyik napról a másikra katona lesz.
A civileket tehát most nem hívják be
A Honvédelmi Minisztérium válaszának ez a legfontosabb része.
A szeptemberben Tolna és Hajdú-Bihar vármegyében megjelent dokumentumok nem a civil lakosság általános behívását jelentik.
Nincs olyan jelenlegi intézkedés, amelynek értelmében minden meghatározott korú magyar férfinak vagy nőnek katonai szolgálatra kellene bevonulnia.
A most behívott emberek már az önkéntes tartalékos állomány tagjai.
Ez a különbség kulcsfontosságú.
Békeidőben önkéntes alapon történik a katonai szolgálat
A jelenlegi magyar honvédelmi szabályok ennél is egyértelműbben fogalmaznak.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény szerint:
„A honvédek békében önkéntes jelentkezés alapján teljesítenek katonai szolgálatot.”
Vagyis Magyarország jelenlegi békeidejű katonai rendszere nem általános sorkötelezettségre épül.
Ezért pontosabb úgy fogalmazni, hogy békeidőben nincs általános sorkatonai behívás, mint azt mondani, hogy a hadkötelezettség jogilag minden körülmények között megszűnt.
A két állítás között fontos különbség van.
Mikor jöhetne szóba kötelező katonai szolgálat?
A magyar jog ugyanis ismeri a hadkötelezettség fogalmát.
A honvédelmi törvény szerint tényleges katonai szolgálatra hadköteles személyt csak a hadiállapot kihirdetésének kormányzati kezdeményezését követően, a hadiállapot kihirdetését követő bevonulási időpontra lehet behívni.
Az Alaptörvény pedig úgy rendelkezik, hogy hadiállapot idején a magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar férfiak katonai szolgálatot teljesítenek; lelkiismereti ok esetén fegyver nélküli szolgálatra is lehetőség van.
Ez azonban egy teljesen más jogi helyzet.
A most Tolna és Hajdú-Bihar vármegyében kézbesített önkéntes tartalékosi behívók nem ilyen hadkötelezettségi behívóparancsok.
Ugyanaz a szó, két egészen különböző helyzet
Éppen ez magyarázza a közösségi médiában kialakult zavart.
A „behívóparancs” szó a honvédelmi jogban többféle helyzethez is kapcsolódhat.
Egy önkéntes tartalékost békeidőben is behívhatnak az általa vállalt szolgálati jogviszony keretében.
Másrészt a honvédelmi törvény külön szabályozza a hadkötelesek hadiállapothoz kötődő behívását is.
A kettőt nem szabad összekeverni.
A szeptemberi eset az első kategóriába tartozik.
Miért van egyáltalán szükség tartalékosokra?
A tartalékos rendszer célja, hogy a Magyar Honvédség rendelkezzen olyan kiképzett állománnyal is, amely nem folyamatosan teljesít hivatásos vagy szerződéses szolgálatot, de szükség esetén meghatározott feladatokra bevonható.
A tartalékosok részt vehetnek kiképzésekben.
Segíthetik a területvédelmi feladatokat.
Gyakorolhatják az objektumvédelmet, járőrözést, ellenőrző-áteresztő pontok működtetését, területzárást és más katonai feladatokat.
A szeptemberi kiképzésekről szóló beszámolók szerint a tartalékosok lőgyakorlatokon, harcászati, egészségügyi és vegyivédelmi felkészítéseken is részt vesznek.
Ez magyarázza azt is, miért van szükség időről időre hivatalos behívásukra.
Több mint kétszáz tartalékost képeztek egyetlen hétvégén
A mostani helyzethez érdekes viszonyítási pontot ad a Honvédség szeptember 22-i közlése.
Eszerint három területvédelmi ezred több mint kétszáz tartalékos katonája vett részt szakfelkészítésen szeptember harmadik hétvégéjén.
Ez megmutatja, hogy a tartalékosok hétvégi vagy rövidebb időszakokra történő szolgálatra rendelése egy működő rendszer része.
A kiképzéseken különböző katonai képességeket gyakorolnak.
A tartalékos állomány tehát nem pusztán egy névjegyzékben létező csoport, hanem rendszeresen részt vesz felkészítéseken.
Hajdúhadházon is aktív felkészítés zajlik
Hajdú-Bihar vármegye különösen azért került most reflektorfénybe, mert a behívókról szóló hírek mellett a Honvédség ott is több kiképzési programot folytat.
Szeptember 17-én a Honvédség hivatalos felülete arról számolt be, hogy Hajdúhadházon komplex lőgyakorlatot hajtottak végre a nyíregyházi területvédelmi alakulat tartalékos katonái.
A katonák egy nemzetközi lengyelországi gyakorlatra készültek fel.
Ez is azt támasztja alá, hogy a szeptemberi időszak valóban aktív kiképzési periódus a tartalékos állománynál.
Tolnában csak néhány embert érintett
A közösségi média alapján könnyen úgy tűnhetett, mintha tömeges levélküldés kezdődött volna.
A Tolna vármegyei eset ennél jóval szűkebb volt.
A Honvédelmi Minisztérium a Teolnak azt közölte, hogy a vármegyében mindössze néhány önkéntes tartalékost érintett az aktuális behívás.
Ők előre tervezett hétvégi kiképzésen és más szolgálati feladatokban vesznek részt.
Ez azért fontos adat, mert önmagában néhány közösségi médiában megosztott dokumentum könnyen keltheti egy nagyobb akció látszatát.
A közösségi médiában gyorsabban terjedt a félelem, mint a magyarázat
Egy katonai dokumentum fényképe különösen alkalmas arra, hogy rövid idő alatt rengeteg megosztást kapjon.
A címzett neve kitakarható.
A „behívóparancs” felirat azonban jól látható marad.
Ha ehhez nem társul azonnal az a magyarázat, hogy a címzett önkéntes tartalékos, a dokumentum teljesen más jelentést kaphat a közösségi médiában.
A HM ezért hangsúlyozta, hogy nincs szó rendkívüli mozgósításról.
Mit jelent mindez annak, aki nem tartalékos?
A hétköznapi civil lakosság számára jelenleg nincs külön teendő ezekkel a hírekkel kapcsolatban.
A mostani behívókat nem véletlenszerűen kiválasztott lakosoknak küldték.
Nem életkor alapján választották ki a címzetteket.
Nem egy általános, országos sorozás részei.
Azok kapták meg őket, akik már korábban önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vállaltak.
Egy ilyen szolgálati jogviszony vállalásakor az érintett azt is elfogadja, hogy meghatározott esetekben szolgálatra hívható.
És mit jelent annak, aki önkéntes tartalékos?
Nála már egészen más a helyzet.
A behívóparancs hivatalos katonai dokumentum.
A megjelölt helyen és időben történő szolgálatteljesítés a tartalékosi jogviszony része.
A konkrét feladat lehet kiképzés, gyakorlat vagy más, előzetesen tervezett katonai szolgálat.
A részletek az adott behívóban, illetve a katonai szervezettel folytatott előzetes egyeztetésben szerepelnek.
Nem érdemes összekeverni a toborzást és a behívást sem
A Magyar Honvédség közben folyamatosan toboroz új hivatásos, szerződéses és tartalékos katonákat is.
Ez önkéntes jelentkezésen alapul.
Szeptember 18-án például csaknem 170, katonai alapfelkészítési programban részt vevő ember tett katonai esküt Nagykanizsán és Salgótarjánban; közülük sokan szerződéses vagy önkéntes tartalékos szolgálatot kezdtek.
Ez szintén a békeidejű, önkéntes rendszer része.
A toborzás tehát nem ugyanaz, mint egy már szolgálati jogviszonyban álló tartalékos hivatalos behívása.
Mi történne egy valódi hadkötelezettségi behívásnál?
A jelenlegi jogszabályok ennél jóval összetettebb eljárást írnak elő.
A honvédelmi törvény alapján a katonai szolgálatra történő hadköteles behívás létszámát és időpontjait a honvédelemért felelős miniszter határozná meg a hadiállapot kihirdetésének kezdeményezését követően.
A hadköteleseket a katonai igazgatási szervek választanák ki.
A behívás szintén behívóparanccsal történne.
Éppen ezért félrevezető kizárólag magából a „behívóparancs” szóból arra következtetni, hogy milyen jogcímen történt az intézkedés.
A mostani ügyben a Honvédelmi Minisztérium egyértelműen közölte: önkéntes tartalékosokról van szó.
A mostani behívók tehát három dolgot nem jelentenek
Nem indult általános civil behívás.
Nem hirdettek rendkívüli országos mozgósítást.
És önmagukban ezek a levelek nem jelentik a békeidejű kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem.
Amit jelentenek: a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos állományának egy részét előre megtervezett szolgálati feladatokra rendelték be.
Ez pedig a tartalékos szolgálat jelenlegi szabályainak része.
Fontos a pontos megfogalmazás a sorkatonaságról is
Gyakran azt mondjuk hétköznapi nyelven, hogy Magyarországon „eltörölték a sorkatonaságot”.
A mai helyzet pontosabban úgy írható le, hogy békeidőben a katonai szolgálat önkéntes, és jelenleg nincs általános békeidejű sorkatonai behívás.
Ugyanakkor a magyar jog hadiállapot esetére továbbra is tartalmaz hadkötelezettségi szabályokat.
Ez azért fontos, mert így a szeptemberi eseményeket sem kell sem elbagatellizálni, sem felnagyítani.
A behívóparancs valódi hivatalos katonai dokumentum.
De a címzettje most nem egy véletlenszerű civil, hanem már korábban önkéntesen szolgálatot vállaló tartalékos.
Ez a legfontosabb üzenet a mostani levelekről
A Tolna és Hajdú-Bihar vármegyében megjelent behívóparancsok tehát nem hamisítványok.
A Honvédelmi Minisztérium megerősítette, hogy valódi dokumentumokról van szó.
Az első pillantásra ijesztő szóhasználat ellenére azonban a jelenlegi információk szerint nincs szó országos civil mozgósításról.
Nincs olyan intézkedés, amely alapján most általánosan magyar lakosokat hívnának be katonai szolgálatra.
A címzettek önkéntes tartalékosok.
A szeptemberi kiképzési időszak pedig valóban intenzív: a Honvédség hivatalos közlése szerint csak a hónap harmadik hétvégéjén több mint kétszáz tartalékos vett részt szakfelkészítésen.
Ezért aki a közösségi médiában egy „behívóparancs” feliratú levelet lát, annak érdemes a dokumentum körülményeit is megnéznie.
A jelenlegi ügyben a szó valóban behívást jelent – de önkéntes tartalékos katonák előre tervezett szolgálatára, nem pedig a civil lakosság általános katonai behívására.
