Meglepő adatokat hozott nyilvánosságra az Országos Rendőr-főkapitányság: kiderült, melyik tíz magyarországi traffipax rögzíti a legtöbb gyorshajtást, és pontosan hol találhatók ezek a sebességmérők. A lista élén egy budapesti kamera áll, de az M2-es autóút, az M3-as autópálya és több vidéki főút is felkerült a rangsorba. A számok önmagukban is megdöbbentőek: 2026 első hat hónapjában csak Budapesten 157 105 gyorshajtást rögzítettek, amelyek miatt összesen több mint 7,2 milliárd forint bírságot szabtak ki. Ez naponta átlagosan 868 szabályszegést jelent a fővárosban. A rendőrség ráadásul azt is elárulta, hogy további sebességmérők beszerzését tervezi. Mutatjuk a tízes országos toplistát, a legveszélyesebb fővárosi útszakaszokat, valamint azt is, milyen gyorshajtásért mekkora büntetés járhat 2026-ban.

Nyilvánosságra kerültek a leggyakrabban bírságoló traffipaxok helyszínei

Magyarországon évről évre jelentős összegeket fizetnek ki az autósok gyorshajtás miatt, pedig a fix sebességmérők elhelyezkedése nem titkos. A készülékek jelenlétét a vonatkozó szabályok szerint előre jelzik, a közlekedők pedig különböző navigációs alkalmazásokban is találkozhatnak az ellenőrzési pontokkal. Mindezek ellenére rengetegen hajtanak el a megengedettnél nagyobb sebességgel a kamerák előtt, ami súlyos pénzbírságokat eredményez.

Az Országos Rendőr-főkapitányság a Vezess.hu megkeresésére részletes adatokat adott a magyarországi sebességmérésekről. A 2026. november 3-án nyilvánosságra hozott információk alapján összeállt azoknak a fix sebességmérési pontoknak az országos rangsora, amelyek különösen sok gyorshajtást rögzítenek. A listán forgalmas budapesti bevezető utak, autópályák és vidéki főútszakaszok egyaránt szerepelnek.

A legtöbb szabályszegést rögzítő helyszínek között olyan utak is megtalálhatók, amelyeken naponta több tízezer jármű közlekedik. A rendőrség szerint a kamerák telepítésének elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek megelőzése. Az adatok ugyanakkor azt is megmutatják, hogy sok autós még a rendszeresen ellenőrzött szakaszokon sem tartja be a megengedett sebességet.

Itt az országos TOP 10: ezeken a helyeken rögzítik a legtöbb gyorshajtást

A rendőrségi adatok alapján összeállított 2026-os rangsor első helyére a Budapest XIX. kerületében található Nagykőrösi út egyik kamerája került. A második helyet az M3-as autópálya fővárosi kivezető szakaszán működő sebességmérő szerezte meg, míg a harmadik helyen már egy vidéki mérőpont, az M2-es autóút készüléke szerepel.

A lista a Vezess.hu által az ORFK adatai alapján összeállított rangsor más sajtóorgánumok által is közölt helyszíneit tartalmazza. A nyilvánosan hozzáférhető összefoglalók az egyes kamerákhoz tartozó pontos esetszámokat nem ismertetik, ezért a helyezésekhez nem rendelünk becsült bírságösszegeket.

A felsorolás különösen érdekes, mert nemcsak a fővárosban működő kamerák bizonyultak eredményesnek. A vidéki gyorsforgalmi utak és főutak mérőpontjai szintén nagy számban rögzítettek szabályszegéseket. Az országos első hely ugyanakkor egy olyan budapesti útszakaszé lett, amelyen a közlekedők jelentős része rendszeresen áthalad.

Ez a budapesti traffipax lett az országos első

Az ország legtöbb gyorshajtást rögzítő kamerája a Budapest XIX. kerületében található Nagykőrösi út 46. számnál működik. A helyszín azért is figyelemre méltó, mert a Nagykőrösi út a főváros egyik fontos déli közlekedési útvonala, amelyen jelentős az ingázó és az átmenő forgalom. Az ilyen nagy forgalmú szakaszokon különösen fontos a megfelelő sebesség megválasztása, hiszen a járművezetők gyakran sávváltásokkal, torlódásokkal és eltérő tempóban haladó járművekkel találkoznak.

Az első helyezés azt mutatja, hogy a kamera rendkívül sok gyorshajtást dokumentált a vizsgált időszakban. Ebből azonban önmagában nem következik, hogy minden ott közlekedő autós gyakrabban lépi túl a sebességhatárt, mint más útszakaszokon. A rögzített szabályszegések számát a forgalom nagysága, az útszakasz kialakítása, a sebességkorlátozás és más tényezők egyaránt befolyásolhatják.

A Nagykőrösi út másik mérőpontja is felkerült a tízes rangsorba: a XX. kerületben, a 185. számnál működő kamera a hetedik helyet szerezte meg. Ez azt jelzi, hogy ugyanazon fővárosi útvonal több szakaszán is jelentős számban fordulnak elő sebességtúllépések.

Az M3-as bevezető és kivezető is az élmezőnybe került

A budapesti M3-as autópálya bevezető és kivezető szakaszán, a Szerencs utca kereszteződésénél található mérőpontok szintén előkelő helyezést értek el. A kifelé vezető irányban működő kamera a második, a befelé vezető irányban elhelyezett készülék pedig a negyedik helyen végzett. A két mérőpont ugyanannak a nagy forgalmú közlekedési folyosónak különböző irányaiban ellenőrzi a járműveket.

A fővárosból kifelé és befelé tartó autósoknak ezeken a szakaszokon különösen oda kell figyelniük a sebességkorlátozásokra. Az autópályáról a városi úthálózatba történő átmenet során a megengedett sebesség megváltozhat, ezért nem lehet automatikusan az autópályákon általánosan megengedett legnagyobb sebességből kiindulni. A közlekedőknek mindig az adott útszakaszon érvényes jelzőtáblákat kell követniük.

A rendőrségi rangsor azt is mutatja, hogy a fővárosi bevezető és kivezető utak ellenőrzése kiemelt szerepet tölt be a gyorshajtások visszaszorításában. Ezeken az útvonalakon a nagy forgalom mellett gyakran eltérő közlekedési helyzetek alakulnak ki, ami különösen veszélyessé teheti a túlzott sebességet.

Az M2-es autóút kamerája a harmadik helyre került

A legnagyobb számban gyorshajtást rögzítő, fővároson kívüli mérőpontok közül az M2-es autóút jobb pályájának 17+981-es kilométerszelvényében található kamera végzett a legelőkelőbb helyen. A készülék az országos rangsor harmadik helyére került, ami azt mutatja, hogy a gyorsforgalmi úton is jelentős számban fordulnak elő a megengedett sebességet meghaladó járművek.

Az M2-es autóút az északi agglomeráció és a főváros közötti közlekedés fontos útvonala. Az autósok egy része naponta jár erre munkába, mások hosszabb utak során használják a szakaszt. A nagyobb sebességű közlekedésre alkalmas utaknál ugyanakkor már viszonylag rövid figyelmetlenség is jelentős következményekkel járhat, különösen akkor, ha a járművezető nem alkalmazkodik az aktuális sebességkorlátozáshoz.

A mérőpont pontos helyét kilométerszelvénnyel határozták meg, ami lehetővé teszi az útszakasz egyértelmű azonosítását. Fontos azonban, hogy a gyorsforgalmi utakon az aktuálisan megengedett sebesség nem minden esetben egyezik meg az adott útkategóriára vonatkozó általános értékkel. Egyes szakaszokon táblák, útépítések, forgalomterelések vagy más körülmények miatt alacsonyabb határérték lehet érvényben.

Püspökladány is felkerült az országos listára

A tízes rangsor hatodik helyén a Hajdú-Bihar vármegyei Püspökladánynál, a 42-es főút 1+707-es kilométerszelvényében működő mérőpont szerepel. A 42-es főút fontos kelet-magyarországi közlekedési útvonal, amelyen a személyautók mellett jelentős teherforgalom is előfordul. A helyszín listára kerülése azt mutatja, hogy a gyorshajtások nem kizárólag a fővárosi bevezető utakon vagy az autópályákon jelentenek problémát.

A vidéki főutakon a sebességtúllépés különösen veszélyes lehet, ha az útvonal lakott területeken, kereszteződéseken vagy gyalogosforgalommal érintett szakaszokon halad át. A megengedett sebességet meghaladó járművezetőnek kevesebb ideje marad reagálni egy váratlan közlekedési helyzetre, miközben a féktávolság is jelentősen megnő.

A püspökladányi mérőpont országos helyezése egyben arra is emlékeztet, hogy a sebességhatárok ellenőrzése nemcsak az autópályákon történik. A rendőrség a nagyobb forgalmú főutakon és a településeket érintő útszakaszokon is alkalmaz fix kamerákat, valamint mobil sebességmérőket.

A 67-es főút és az M3-as autópálya is a leggyakrabban bírságoló helyszínek között van

A nyolcadik helyre a 67-es főút 86+415-ös kilométerszelvényében működő traffipax került. A 67-es főút a Dunántúl egyik fontos észak–déli közlekedési útvonala, amelynek egyes szakaszai nagyobb sebességű haladásra alkalmasak, míg más részeken külön sebességkorlátozások vannak érvényben. A járművezetőknek ezért ezen az útvonalon is mindig az adott szakasz jelzéseihez kell igazítaniuk a haladási tempót.

Az M3-as autópálya pedig nemcsak a budapesti bevezető és kivezető szakaszokkal került fel a listára. A jobb pálya 143+000-es kilométerszelvényében működő kamera a kilencedik, míg a bal pálya 88+074-es kilométerszelvényében található mérőpont a tizedik helyen végzett. Ez azt mutatja, hogy a nagy sebességű, hosszabb távú autópályás közlekedés során is gyakori a szabálytalanul gyors haladás.

Az autópályákon különösen veszélyes lehet a sebességtúllépés, mert a nagyobb sebesség miatt egy esetleges ütközés következményei súlyosabbak lehetnek. A megfelelő követési távolság, az útviszonyokhoz igazodó haladás és a sebességhatárok betartása ezért nemcsak az ellenőrzési pontok közelében, hanem az autópálya teljes hosszán alapvető közlekedésbiztonsági követelmény.

Ezek a budapesti kamerák rögzítik a legtöbb gyorshajtást

Az országos tízes toplista mellett a rendőrség a főváros különösen aktív sebességmérőiről is adatokat szolgáltatott. A fővárosi esetszámok alapján az alábbi helyszínek tartoznak a legtöbb gyorshajtást rögzítő mérőpontok közé:

• Budapest III. kerület – Szentendrei út;

• Budapest IX. kerület – Üllői út;

• Budapest XI. kerület – a Petőfi híd budai hídfője;

• Budapest XI. kerület – a Rákóczi híd budai hídfője;

• Budapest XXII. kerület – Hunyadi János út, a Duna utca térségében.

Ezek a helyszínek különösen forgalmas fővárosi útszakaszokon találhatók. A Szentendrei út a főváros északi részének egyik fontos közlekedési folyosója, az Üllői út pedig több kerületen át vezet, miközben jelentős személyautó- és közösségi közlekedési forgalmat bonyolít. A Petőfi híd és a Rákóczi híd budai hídfői szintén olyan csomópontok, ahol a járművezetőknek rövid idő alatt kell alkalmazkodniuk a változó forgalmi helyzetekhez.

A budapesti sebességmérő hálózat bővítését részben a korábbi súlyos közlekedési balesetek is indokolták. A főváros az Árpád hídon történt tragikus események után jelentős figyelmet fordított az állandó ellenőrzési pontok számának növelésére. Az új kamerák már az üzembe helyezésük utáni első időszakban több kirívó gyorshajtást dokumentáltak.

Több mint 7,2 milliárd forint bírság fél év alatt – csak Budapesten

A rendőrség által közölt adatok egyik legmegdöbbentőbb része a gyorshajtások száma és a hozzájuk kapcsolódó bírságok összege. Az ORFK szerint a fővárosban 2026 első hat hónapjában 157 105 gyorshajtást rögzítettek a sebességmérők. Ez azt jelenti, hogy átlagosan naponta 868 alkalommal dokumentáltak a bírságolási feltételeknek megfelelő sebességtúllépést.

A két szám nagyságrendje önmagában is sokatmondó, de fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem országos, hanem kizárólag budapesti adatok. Az ország többi részén működő sebességmérők által kiszabott bírságok ezekben az összegekben nem szerepelnek. A 7,2 milliárd forint ráadásul kiszabott bírságot jelent, ami nem feltétlenül azonos azzal az összeggel, amely a vizsgált időszak végéig ténylegesen be is folyt.

A statisztikákból az is kiderül, hogy 2025-ben egész évben 349 126 gyorshajtást rögzítettek Budapesten, amelyek miatt összesen több mint 18,4 milliárd forint bírságot szabtak ki. A 2024-es teljes éves adat 228 481 gyorshajtás és közel 11,8 milliárd forintnyi bírság volt. Az idei első félév a tavalyi egész éves adatok felénél kedvezőbb eredményt mutat, ugyanakkor a korábbi évek alapján még nem lehet végleges következtetést levonni a 2026-os teljes év alakulásáról.

Ennyivel változott a gyorshajtások száma az elmúlt években

A fővárosi statisztikák alapján 2024-ről 2025-re jelentősen emelkedett a rögzített gyorshajtások száma. Az adatok értékelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy közben a sebességmérő hálózat is bővült, így több készülék ellenőrizhette a forgalmat. A magasabb esetszám ezért önmagában nem bizonyítja, hogy minden autós nagyobb gyakorisággal lépte túl a sebességhatárt.

A 2026-os első hat hónap eredményei már kedvezőbbek a 2025-ös teljes éves adatok felénél. Ez arra utalhat, hogy a rendszeres ellenőrzések és az új mérőpontok jelenléte egyes útszakaszokon visszafogja a sebességtúllépéseket. A rendőrség is arról számolt be, hogy a kamerák környezetében érzékelhetően csökkent a járművek sebessége.

Az éves adatok összehasonlításakor ugyanakkor az időszakok hosszára, a mérőeszközök számára és a forgalom alakulására is figyelni kell. A 2026-os első féléves eredményből még nem lehet pontosan megmondani, hogy az év végéig hány gyorshajtást fognak dokumentálni.

468 ezer forintos bírságot is kiosztottak – elképesztő sebességeket mértek

A fővárosi sebességmérők nemcsak kisebb sebességtúllépéseket rögzítettek. Az ORFK adatai alapján az elmúlt időszakban több olyan eset is előfordult, amikor az autósok a megengedett sebesség kétszeresével vagy akár háromszorosával haladtak. Ezek a szabályszegések már nemcsak jelentős pénzbírságot eredményezhetnek, hanem súlyos veszélyt is jelentenek a többi közlekedő számára.

Az egyik legkirívóbb esetet Budapest IX. kerületében, az Üllői úton dokumentálták, ahol egy járművezető az 50 km/órás sebességkorlátozás ellenére 158 km/órával közlekedett. Az autós 468 ezer forintos közigazgatási bírságot kapott. Ugyancsak 50 km/órás sebességhatár mellett mértek 147 km/órát a III. kerületi Szentendrei úton, 134 km/órát a XIII. kerületi Váci úton, illetve 135 km/órát a Ferihegyi repülőtérre vezető úton.

A XXII. kerületben, a 6-os főút egyik szakaszán 60 km/órás korlátozás mellett 153 km/órával haladó járművet is rögzítettek. Az Árpád hídon pedig már a kamerák üzembe helyezését követő első hónapban előfordult, hogy autósokat 140, 143 és 149 km/órás sebességgel mértek be a megengedett 70 km/óra helyett. A rendőrség tájékoztatása szerint ezekben az esetekben 140 ezer forintos közigazgatási bírságot szabtak ki az akkori szabályok alapján.

Az ilyen sebességtúllépések rendkívül veszélyesek, mivel a nagyobb sebesség jelentősen növeli a fékutat és csökkenti a járművezető rendelkezésére álló reakcióidőt. Egy váratlanul megálló jármű, egy sávváltás vagy egy gyalogos megjelenése sokkal súlyosabb következményekkel járhat, ha a jármű nem a megengedett sebességgel közlekedik.

Gyorshajtási bírságok 2026-ban: ennyi pénzt kell fizetni

A gyorshajtásokra vonatkozó közigazgatási bírságok összegét a 410/2007. (XII. 29.) kormányrendelet határozza meg. A jelenleg hatályos szabályok szerint a legalacsonyabb, automatikus közigazgatási bírság 50 ezer forint, a legsúlyosabb sebességtúllépésekért pedig akár 468 ezer forintot is ki lehet szabni. A bírság pontos összege attól függ, hogy mennyi a megengedett legnagyobb sebesség, és ezt milyen mértékben lépte túl a járművezető.

Az alábbi táblázat azt mutatja, mekkora bírság járhat egy 50 km/órás sebességkorlátozással érintett útszakaszon.

A táblázat az egész km/órában megadott sebességeket és az üzemben tartói közigazgatási bírságok hatályos sávjait szemlélteti. A pontos jogkövetkezmény mindig a konkrét mérési és eljárási körülményektől függ.

A számokból jól látható, hogy már viszonylag kisebb sebességtúllépés is jelentős kiadást okozhat. Fontos azonban megjegyezni, hogy az automatikus közigazgatási bírság küszöbértéke nem jelent megengedett sebességráhagyást. A rendőr kisebb sebességtúllépés esetén is intézkedhet, és más szankciók is alkalmazhatók.

Autópályán is több százezer forintba kerülhet a gyorshajtás

A sebességtúllépésért kiszabható bírságok nem kizárólag lakott területen alkalmazhatók. Az autópályákon és autóutakon is meghatározott mértékű túllépés esetén indulhat automatikus közigazgatási bírságolás. A magasabb megengedett sebesség miatt azonban a bírságsávok határértékei eltérnek az 50 km/órás korlátozásnál alkalmazottaktól.

Egy általános, 130 km/órás autópályás sebességkorlátozásnál például 151 km/órás mért sebességnél már 50 ezer forintos közigazgatási bírság szabható ki. Jelentősebb sebességtúllépés esetén a büntetés fokozatosan emelkedik, és a legsúlyosabb szabályszegéseknél elérheti a 468 ezer forintot is.

Éppen ezért fontos a sebességhatárok folyamatos figyelése, különösen az autópályás munkaterületeknél és tereléseknél. Ezeken a szakaszokon a szokásos 130 km/órás korlátozás helyett alacsonyabb megengedett sebesség is érvényben lehet, amelynek túllépése ugyanúgy szankcionálható.

Újabb traffipaxokat vásárolhat a rendőrség

Az Országos Rendőr-főkapitányság a Vezess.hu érdeklődésére a sebességmérő hálózat jövőjéről is beszámolt. A rendőrség közlése szerint a közeljövőben újabb sebességmérő készülékek beszerzését tervezik, vagyis a magyarországi ellenőrzési rendszer további bővítése várható.

A nyilvánosságra került tájékoztatás azonban nem tartalmazott végleges adatokat arról, pontosan hány új készülék beszerzésére kerülhet sor, milyen ütemezéssel történne a telepítés, és az ország mely területein helyeznék el az új eszközöket. Ezért jelenleg nem lenne megalapozott konkrét új telepítési helyszíneket vagy átadási időpontokat megnevezni.

A rendőrség célja a közlekedésbiztonság javítása és a gyorshajtások visszaszorítása. A tervezett fejlesztések mellett a már meglévő hálózatot is folyamatosan használják, így az autósoknak a fixen telepített mérők mellett mobil ellenőrzésekre is számítaniuk kell.

Az M1-es autópályán már működnek az új, napelemes traffipaxok

A sebességmérő hálózat fejlesztésének egyik legfrissebb példája az M1-es autópálya bővítés alatt álló szakasza. Itt 2026 októberében tíz új, modern sebességmérőt helyeztek üzembe, amelyek a munkaterületek és az ott dolgozók biztonságát szolgálják. A berendezések sajátossága, hogy napelemes energiaellátással működnek, ezért olyan helyeken is alkalmazhatók, ahol nincs megfelelően kiépített elektromos hálózat.

Az új eszközök mikrohullámú radarral mérik a járművek sebességét, a hozzájuk kapcsolódó kijelzők pedig vizuális visszajelzést adhatnak a közlekedőknek. A technológia alkalmazását az indokolja, hogy az autópálya-bővítés során megváltozott a forgalmi rend, szűkebb sávokkal, terelésekkel és munkagépekkel kell számolni. Az ilyen szakaszokon különösen fontos a megengedett sebesség betartása.

Az október eleji üzembe helyezést követően a rendőrség az M1-esen 8859 közigazgatási bírságról számolt be, összesen több mint 488 millió forint értékben. Ez is mutatja, hogy az új eszközök rövid idő alatt jelentős számú gyorshajtást dokumentálhatnak.

Mi a különbség a fix traffipax és a traffibox között?

A magyar utakon több különböző típusú sebességellenőrző eszközzel találkozhatnak az autósok. A fix traffipaxok állandó telepítési helyen működő, megfelelően hitelesített sebességmérő berendezések. Ezek folyamatosan vagy a meghatározott működési feltételek szerint ellenőrizhetik a forgalmat, és az általuk rögzített szabályszegések alapján közigazgatási eljárás indulhat.

A traffibox ezzel szemben egy olyan védődoboz, amelyet az utak mentén helyeznek ki, és amelybe hordozható sebességmérő berendezés telepíthető. Nem minden traffibox tartalmaz folyamatosan aktív kamerát, így a közlekedők nem feltétlenül tudják megállapítani, hogy az adott pillanatban történik-e sebességmérés. A dobozoknak ezért a tényleges ellenőrzés mellett visszatartó szerepük is lehet.

A VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat ennél összetettebb rendszer, amely többféle közlekedési szabályszegés ellenőrzésére alkalmas technológiákat alkalmaz. A kamerák nemcsak a sebességhatár túllépését dokumentálhatják, hanem megfelelő technikai feltételek mellett más szabálytalanságokat is észlelhetnek.

Nemcsak a gyorshajtást figyelhetik a kamerák

Sok autós kizárólag sebességmérőként tekint az utak mentén elhelyezett rendőrségi kamerákra, pedig a korszerű ellenőrzési rendszerek ennél több feladatra is alkalmasak. A VÉDA-hálózat technológiája lehetőséget biztosít különböző közlekedési szabályszegések dokumentálására, köztük bizonyos esetekben a biztonsági öv használatának és más előírások betartásának ellenőrzésére.

A biztonsági öv használata továbbra is kiemelt közlekedésbiztonsági kérdés Magyarországon. A 2026-os adatok szerint a hazai övhasználati arány körülbelül 93 százalék, amely elmarad a 95 százalék körüli európai átlagtól. Bár ez első pillantásra kis különbségnek tűnhet, nagy forgalom mellett jelentős számú olyan közlekedőt jelenthet, aki nem használja megfelelően a biztonsági övet.

Fontos ugyanakkor, hogy nem minden sebességmérő kamera rendelkezik azonos ellenőrzési képességekkel, és a technikai alkalmasság nem jelenti automatikusan valamennyi szabálytalanság szankcionálását. A különböző eszközök eltérő feladatokra és ellenőrzési eljárásokra használhatók.

Miért lassítanak sokan csak a kamera előtt?

A sebességmérő rendszerek egyik legnagyobb kihívása, hogy egyes járművezetők kizárólag a közvetlen ellenőrzési pont környezetében tartják be a sebességhatárokat. A rendőrségi tapasztalatok szerint több helyszínen valóban csökkent a járművek sebessége a fix kamerák telepítése után, azonban továbbra is előfordul, hogy egyes autósok a mérőpont elhagyását követően ismét gyorsítanak.

A közlekedésbiztonság szempontjából ugyanakkor nem elegendő néhány száz méteren betartani a korlátozásokat. A sebesség a teljes útvonalon befolyásolja a baleset bekövetkezésének esélyét és annak várható súlyosságát. Különösen a lakott területeken, a gyalogátkelőhelyek közelében, a kereszteződéseknél és a nagy forgalmú bevezető utakon fontos az előírások következetes betartása.

A fix traffipaxok nyilvános helyszínlistája ezért elsősorban tájékoztatási és közlekedésbiztonsági szempontból fontos. Az autósok számára a legbiztosabb megoldást továbbra is az jelenti, ha minden útszakaszon az aktuálisan megengedett sebességgel, az út- és látási viszonyokhoz igazodva közlekednek.

Egyre több helyen számíthatnak ellenőrzésre a magyar autósok

A 2026-os rendőrségi adatok szerint a gyorshajtás továbbra is jelentős probléma Magyarországon. A fővárosban működő 38 fix és 33 mobil sebességmérő az év első felében több mint 157 ezer gyorshajtást rögzített, a kiszabott bírságok összege pedig meghaladta a 7,2 milliárd forintot. Az országos toplista élén Budapest XIX. kerületének Nagykőrösi úti mérőpontja áll, de az M2-es autóúton, az M3-as autópályán, a 42-es főúton és a 67-es főúton működő kamerák is az élmezőnybe kerültek.

A rendőrség újabb sebességmérők beszerzését tervezi, így a jövőben tovább bővülhet a magyarországi traffipaxhálózat. A már működő eszközök mellett a mobil ellenőrzések is jelentős szerepet töltenek be, ezért nemcsak a közismert fix mérőpontoknál lehet sebességmérésre számítani.

A legfontosabb tudnivaló: a gyorshajtási bírság 2026-ban már 50 ezer forintnál kezdődhet, súlyos szabályszegésnél pedig elérheti a 468 ezer forintot. A rendőrség szerint a kamerák célja nem pusztán a szabályszegők megbüntetése, hanem a gyorshajtás visszaszorítása és a súlyos közlekedési balesetek megelőzése.