Magyarországot és Európa jelentős részét az idei nyár egyik legsúlyosabb hőhulláma érte el. A nappali hőmérséklet több térségben átlépte a 40 Celsius-fokot, miközben egyes nagyvárosokban éjszaka sem hűlt 25 fok alá a levegő. A tartós szárazság miatt folyók apadnak, a talaj egyre mélyebb rétegei száradnak ki, a rendkívüli vízállás pedig már az energiatermelésre is hatással volt – írja a wmn.hu
A rendelkezésre álló előrejelzések szerint a hőhullám csúcspontja csütörtökön következhet be. Több helyen 40–41 fok körüli maximum alakulhat ki, a legforróbb térségekben pedig akár 42 fok közeli érték sem zárható ki. Pénteken északnyugat felől hidegfront közelítheti meg az országot, de az enyhülés nem egyszerre érkezik meg: a Dunántúlon már érezhetően csökkenhet a hőmérséklet, miközben a délkeleti országrészben még mindig 40 fok körüli forróság maradhat.
A hétvégére várhatóan megszűnik az extrém, 40 fok feletti hőség, de tartós lehűlésre egyelőre nem lehet biztosan számítani. A jelenlegi forgatókönyvek alapján vasárnaptól ismét melegedés kezdődhet, bár a mostani szélsőséges értékek visszatérése még bizonytalan.
Európa egyik legforróbb térségévé vált Magyarország
A HungaroMet korábbi előrejelzése már augusztus első napjaira 34–40 fok közötti maximumokat jelzett, hétfőre és keddre pedig 35–40 fokos országos csúcshőmérsékletekkel számolt. Ez azt jelentette, hogy Magyarország több napon át Európa egyik legmelegebb országa lehetett.
A forróság nem egyetlen rendkívüli délután eredménye. A hőhullám több egymást követő napból áll, és az éjszakák sem hoznak megfelelő felfrissülést. Amikor hajnalban is 22–26 fok között marad a hőmérséklet, az épületek, az utak és az emberi szervezet sem tudja leadni a nappal felhalmozódott hőt.
A legmagasabb hőmérsékletek jellemzően az Alföldön, a déli országrészben és a nagyvárosok sűrűn beépített területein alakulnak ki. Az aszfalt, a beton és az épületek falai napközben jelentős mennyiségű hőt nyelnek el, amelyet csak lassan adnak vissza. Emiatt a városi lakásokban még késő este is 30 fok feletti hőmérséklet maradhat.
Sorra dőlnek a nappali és az éjszakai rekordok
A rendelkezésre bocsátott adatok szerint hétfőn Budapest-Újpesten 39,6 Celsius-fokot mértek, amellyel megdőlhetett az adott napra vonatkozó fővárosi rekord. A János-hegyen közben 25,8 fok körül maradhatott az éjszakai minimum, vagyis a magasabban fekvő, egyébként hűvösebb budapesti mérőállomáson sem tudott megfelelően lehűlni a levegő.
Az idei nyár már korábban is rendkívüli rekordokat hozott. Június 28-án Budakalászon 40,7, Budapest-Újpesten 40,6 fokot rögzített a HungaroMet, a János-hegyen pedig 26,1 fokos minimum született. Ez utóbbi az adott napra vonatkozó fővárosi és országos legmagasabb minimumhőmérsékleti rekordot is megdöntötte.
A 2026-os június országos átlagban a második legmelegebb június volt 1901 óta. A havi középhőmérséklet elérte a 22,5 fokot, ami 2,7 fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot. A hónap végén Szécsényben 42,0 Celsius-fokot mértek, amely új magyarországi abszolút maximumként szerepelt a HungaroMet összesítésében.
A forró éjszaka legalább olyan veszélyes, mint a nappali kánikula
A hőhullám egészségügyi veszélyét nem kizárólag az határozza meg, hogy délután 39 vagy 41 fokot mérnek. Legalább ennyire fontos az éjszakai minimum. Ha a levegő hajnalra sem hűl 20 fok alá, trópusi éjszakáról beszélünk. Ha a minimum 25 fok fölött marad, a szervezet regenerációja még nehezebbé válik.
A tartós meleg éjszakák alvászavart, kimerültséget, fejfájást és koncentrációs problémákat okozhatnak. A szív- és érrendszeri betegséggel, magas vérnyomással, légzőszervi betegséggel vagy cukorbetegséggel élők számára a több napon át tartó hőterhelés különösen megterhelő lehet.
Az idősek szomjúságérzete gyakran gyengébb, ezért akkor sem feltétlenül isznak eleget, amikor már jelentős folyadékhiány alakult ki. A kisgyermekek gyorsabban felmelegedhetnek, és nem mindig tudják pontosan elmondani, hogy szédülnek, fáj a fejük vagy rosszul érzik magukat.
Júliusban alig esett, az Alföld egyes részei rendkívüli módon kiszáradtak
A felhasználó által idézett összesítés szerint 2026 júliusa országosan a tizedik legmelegebb és a hatodik legszárazabb július lehetett 1901 óta. Az országos havi középhőmérséklet 22,8 fok körül alakult, a csapadék mennyisége pedig mindössze 19,8 milliméter lehetett, ami mintegy 73 százalékkal maradt el a sokéves átlagtól.
A rendkívüli szárazság már tavasszal kialakult. A HungaroMet adatai szerint 2026 tavasza országosan a harmadik legszárazabb volt a XX. század kezdete óta, és az évszakban a szokásos csapadékmennyiség kevesebb mint 60 százaléka hullott le.
Június szintén szárazon alakult: az országos átlagos csapadékmennyiség 39,8 milliméter volt, ami 45 százalékkal maradt el az éghajlati normáltól. A középső országrészben több helyen még 20 milliméternél is kevesebb eső hullott egész hónapban.
A hosszú csapadékhiány miatt nemcsak a felső talajréteg szárad ki. A mélyebb rétegek vízkészlete is csökken, ami a mezőgazdasági növényeket, az erdőket, a kutakat és a felszíni vizeket egyaránt érinti.
Apadnak a folyók, egyre súlyosabb a vízhiány
A tartós hőség gyorsítja a párolgást, miközben a vízgyűjtő területeken is kevés csapadék hullott. Emiatt a Duna és több kisebb folyó vízállása rendkívül alacsony szintre csökkent.
Július 27-én Paksnál mínusz 106 centiméteres vízállást rögzítettek, amely a közölt információk szerint új negatív rekordot jelentett. Az alacsony vízhozam miatt a Paksi Atomerőmű egyik blokkjának teljesítményét 254 megawattal, nagyjából a felére kellett csökkenteni. Ez az erőmű teljes névleges teljesítményéhez képest körülbelül 13 százalékos visszaesést jelentett.
A Duna állapota a hajózást, az öntözést, a természetes élőhelyeket és az energiatermelést is befolyásolja. Alacsony vízhozamnál ugyanaz a mennyiségű visszavezetett meleg víz nagyobb környezeti hőterhelést okozhat, ezért az erőműnek szigorú korlátokat kell betartania.
Mi történt valójában Pakson?
A rendelkezésre bocsátott hírösszefoglaló szerint Magyar Péter miniszterelnök arról beszélt, hogy az ország egy kritikus éjszakán mindössze néhány milliméterre volt a Paksi Atomerőmű teljes leállításától. Azt közölte, hogy később a vízszint lassú emelkedésnek indult, reggelre mintegy két centimétert nőtt.
Ezt a konkrét, milliméterekben megadott állítást a cikk elkészítésekor nem találtam meg külön az MVM Paksi Atomerőmű vagy az Országos Atomenergia Hivatal nyilvános közleményeiben. Emiatt ezt a miniszterelnöki beszámoló részeként lehet közölni, nem pedig önállóan ellenőrzött műszaki adatként.
Az viszont hivatalosan is megerősített tény, hogy a Duna alacsony vízállása és magas hőmérséklete miatt 2026 nyarán több alkalommal csökkenteni kellett az erőmű teljesítményét. Az MVM már június 26-án megkezdte a Duna fokozott vízhőmérsékleti mérését, miután a víz hőmérséklete elérte a 25,5 fokot.
A teljesítménycsökkentés nem jelentett nukleáris veszélyhelyzetet
A paksi termelés visszafogása elsősorban környezetvédelmi és üzemeltetési intézkedés. Nem azonos nukleáris balesettel, reaktorbiztonsági problémával vagy sugárzási veszéllyel.
Az Országos Atomenergia Hivatal júliusban több alkalommal hangsúlyozta, hogy a Duna vízhőmérséklete miatt végrehajtott leterhelés nem befolyásolta a nukleáris biztonság szintjét. A hatóság szerint az erőmű olyan technológiákkal és tartalékokkal rendelkezik, amelyekkel a blokkok hűtése szélsőséges körülmények között, az átlagosnál akár 90 százalékkal alacsonyabb vízhozam mellett is biztosítható.
A teljes leállítás lehetősége tehát elsősorban az áramtermelés kiesése miatt lenne súlyos, nem azért, mert önmagában nukleáris veszélyt jelentene. A blokkok ellenőrzött leállítása az atomerőművi biztonsági eljárások része.
Miért fontos a 17 és 22 óra közötti fogyasztás?
A hírösszefoglaló szerint az ország villamosenergia-fogyasztása vasárnap és hétfőn 600–700 megawattal maradt el a szakemberek által korábban várt csúcstól. Ez arra utalhat, hogy a lakossági és vállalati takarékossági felhívásoknak érezhető hatásuk volt.
A legkritikusabb időszak jellemzően a késő délután és az este. Napközben a napelemes rendszerek jelentős mennyiségű áramot termelhetnek, de 17 óra után termelésük fokozatosan csökken. Közben az emberek hazaérnek, bekapcsolják a klímát, főznek, mosnak, töltik az elektromos eszközöket és használják a háztartási gépeket.
Ezért kérhetik a lakosságot és a vállalkozásokat arra, hogy 17 és 22 óra között lehetőség szerint halasszák későbbre a mosógép, a szárítógép, a mosogatógép, az elektromos autó töltője és más nagyobb fogyasztók használatát.
A hűtőszekrényt, fagyasztót, orvosi berendezéseket vagy a veszélyeztetett emberek számára szükséges klímát természetesen nem kell kikapcsolni. A takarékosság nem jelentheti az egészség vagy az élelmiszer-biztonság veszélyeztetését.
Csütörtökön jöhet a hőhullám csúcspontja
A jelenlegi előrejelzések szerint szerdán tovább fokozódik a hőség, csütörtökön pedig több térségben elérheti tetőpontját. A legforróbb területeken 40–41, helyenként akár 42 fok közeli csúcshőmérséklet is elképzelhető.
A pontos maximum nagyban függ a felhőzet, a szél, a talaj nedvessége és az esetleges zivatarok alakulásától. Már néhány órányi felhősödés is több fokkal csökkentheti a hőmérsékletet, míg a teljesen derült, száraz, gyenge szeles idő kedvezhet a szélsőséges felmelegedésnek.
A 42 fokos értéket ezért egyelőre lehetséges helyi csúcsnak, nem pedig az egész országra érvényes előrejelzésnek kell tekinteni.
Pénteken érkezhet meg a hidegfront
A hőhullám várható végét egy északnyugat felől érkező hidegfront hozhatja el. A jelenlegi számítások szerint pénteken a Dunántúlon már 7–8 fokkal alacsonyabb maximumok is kialakulhatnak, mint a csütörtöki csúcsponton.
Az ország két fele között ugyanakkor jelentős különbség lehet. Miközben északnyugaton már 28–32 fokos idő és élénkebb szél jöhet, a Dél-Alföldön még pénteken is 38–40 fok körüli forróság maradhat.
A front érkezését záporok, zivatarok, viharos széllökések és helyenként jégeső kísérheti. A csapadék azonban valószínűleg nem egyenletesen oszlik el, így nem mindenhol hoz érdemi enyhülést az aszályban.
Egyetlen zivatar nem oldja meg a szárazságot
A rendkívül kiszáradt talajon a hirtelen lezúduló eső egy része nem tud megfelelően beszivárogni. Gyorsan lefolyhat az utakra, árkokba és vízfolyásokba, miközben néhány kilométerrel távolabb egyáltalán nem esik.
Az aszály tartós enyhítéséhez több napon át tartó, nagyobb területre kiterjedő, csendes esőre lenne szükség. Egy rövid felhőszakadás átmenetileg felfrissítheti a levegőt, de a mélyebb talajrétegek vízhiányát nem pótolja.
A hidegfront ezért elsősorban a hőmérsékletet csökkentheti. A folyók, tavak és mezőgazdasági területek állapotának rendeződéséhez hosszabb, csapadékosabb időszakra lenne szükség.
Európa nagy része szenved a hőségtől
A rendkívüli időjárás nem korlátozódik Magyarországra. Európa déli és középső területein tartósan 30 fok feletti, sok helyen 35–40 fok közötti maximumokat mérnek.
A rendelkezésre bocsátott összefoglaló szerint az Egyesült Királyságban hétfőn már az év huszadik olyan napját rögzítették, amikor a hőmérséklet 32 fok fölé emelkedett. Ez meghaladná az 1995-ben felállított, 19 napos korábbi éves rekordot.
Dél-Európa több térségében a hőséghez erdőtüzek társulnak. A száraz növényzet, az erős szél és a magas hőmérséklet rendkívül gyors tűzterjedést idézhet elő. A Guardian friss összeállításai szerint Spanyolországban és Franciaországban is súlyos erdőtüzekkel küzdöttek, miközben a kontinens nagy részén továbbra is szélsőséges hőség uralkodott.
Mit tanácsolnak azok, akik mindennap extrém hőségben élnek?
A Guardian 25 olyan ember tapasztalatait gyűjtötte össze, akik a világ legforróbb térségeiben élnek vagy dolgoznak. A megszólalók között szerepelt Rio de Janeiró-i vízimentő, egyiptomi régész és más, tartósan forró éghajlathoz alkalmazkodott szakember.
Tanácsaik közös lényege nem valamilyen különleges eszköz vagy drága technológia, hanem a napi rutin tudatos átalakítása. A fizikai munkát és a szabadtéri tevékenységeket kora reggelre vagy késő estére időzítik, a legforróbb órákban pedig árnyékban pihennek.
Nem várják meg, amíg erősen megszomjaznak, hanem egész nap rendszeresen, kis mennyiségeket isznak. A test hűtésére nedves törölközőt, vízpermetet, kézi legyezőt, langyos zuhanyt és természetes légmozgást használnak.
Nem mindig a jéghideg zuhany a legjobb
A nagyon hideg víz elsőre kellemesnek tűnhet, de a bőr ereinek összehúzódását okozhatja. Emiatt a test belsejében tárolt hő leadása átmenetileg nehezebbé válhat.
A langyos vagy kellemesen hűvös zuhany sok ember számára hatékonyabb lehet. Nem okoz hirtelen sokkot, miközben segíti a test felszínének lehűlését.
A nedves kendő a nyakon, csuklón vagy homlokon szintén sokat segíthet. A párolgás hőt von el a bőrtől, ezért a módszer különösen száraz melegben hatékony.
Nagyon párás környezetben azonban a párolgás lassabb, ezért a ventilátor vagy a légkondicionálás fontosabb lehet.
Nem a lehető legkevesebb ruha nyújtja a legjobb védelmet
A tűző napon a fedetlen bőr gyorsabban felmelegszik és könnyebben leég. Forró éghajlatú térségekben ezért gyakran laza, világos, hosszú ujjú ruházatot viselnek.
A könnyű pamut-, len- vagy más jól szellőző anyag árnyékot biztosít a bőrnek, miközben lehetővé teszi a levegő áramlását. A szűk, sötét, műszálas ruházat ezzel szemben fokozhatja a hőérzetet és akadályozhatja az izzadság párolgását.
Szabadtéren széles karimájú kalap, napszemüveg és magas faktorszámú fényvédő is szükséges. A fényvédő azonban nem teszi veszélytelenné a déli napon való hosszú tartózkodást.
A lakást nappal zárni, hajnalban szellőztetni érdemes
A forró országokban régóta alkalmazott módszer, hogy napközben zárva tartják az ablakokat és a külső árnyékolókat, majd hajnalban vagy késő este alaposan átszellőztetik az épületet.
A redőny vagy spaletta akkor a leghatékonyabb, ha még azelőtt leengedik, hogy a napsütés felmelegítené az üveget. A belső függöny is segíthet, de a külső árnyékolás több hőt tart az épületen kívül.
Ha kint melegebb van, mint bent, a nyitott ablak nem hűti, hanem tovább melegíti a lakást. Szellőztetni akkor érdemes, amikor a külső hőmérséklet már alacsonyabb a belsőnél.
A ventilátor elsősorban az ember hőérzetét javítja, a szoba levegőjét nem hűti le. Üres helyiségben ezért felesleges bekapcsolva hagyni.
A klímát sem kell 20 fokra állítani
A légkondicionáló fontos védelmet jelenthet, különösen idősek, betegek, kisgyermekek vagy tetőtéri lakásban élők számára. Nem szükséges azonban 20–21 fokra lehűteni az otthont.
A 25–26 fok körüli beállítás sok esetben már megfelelő komfortot biztosít. A túl nagy különbség a kinti és a benti hőmérséklet között megterhelő lehet, és a klímaberendezés energiafogyasztását is jelentősen növeli.
Érdemes csak a használt helyiségeket hűteni, becsukni az ajtókat, tisztán tartani a szűrőket, és a klímát árnyékolással, hajnali szellőztetéssel kiegészíteni.
A klíma teljes kikapcsolása nem jó megoldás, ha a lakásban veszélyeztetett ember tartózkodik. Az energiatakarékosság ebben az esetben nem írhatja felül az egészségvédelmet.
Folyamatosan, kis kortyokban kell inni
Nagy melegben nem érdemes megvárni az erős szomjúságot. Az ivást érdemes egész nap elosztani, és rendszeresen néhány korty folyadékot fogyasztani.
A víz, a cukormentes tea és a megfelelően hígított italok jó választást jelenthetnek. Nagyobb fizikai terhelés vagy erős izzadás esetén az elvesztett sók és ásványi anyagok pótlására is szükség lehet.
Az alkohol rontja a szervezet hőszabályozását és növelheti a kiszáradás veszélyét. A túl sok koffein szintén fokozhatja a szívdobogást és a rossz közérzetet.
Szív- vagy vesebetegségben az általános folyadékpótlási tanácsok nem mindig alkalmazhatók változtatás nélkül. Ezekben az esetekben az orvos által előírt napi folyadékmennyiséget kell követni.
Könnyű, vízben gazdag ételek segíthetnek
A nagy, zsíros, nehéz ételek megemésztése további hőtermeléssel járhat, és fokozhatja a rossz közérzetet. Forró napokon sokan jobban tolerálják a kisebb adagokat és a könnyebb fogásokat.
Jó választás lehet a leves, joghurt, saláta, uborka, paradicsom, görögdinnye, őszibarack és más magas víztartalmú élelmiszer. Az étkezést a világ forróbb vidékein gyakran későbbre, az esti órákra időzítik.
Az ételbiztonságra azonban különösen figyelni kell. A húsok, tejtermékek, tojásos ételek és készételek a hőségben gyorsan romolhatnak, ezért nem szabad őket hosszú ideig szobahőmérsékleten hagyni.
Ezek a hőguta figyelmeztető jelei
A fejfájás, gyengeség, szédülés, hányinger, erős szomjúság és izomgörcs hőkimerülésre utalhat. Ilyenkor az érintettet hűvös helyre kell vinni, le kell ültetni vagy fektetni, és ha éber, képes nyelni, kis kortyokban folyadékot kell adni neki.
A zavartság, eszméletvesztés, görcs, nagyon magas testhőmérséklet, bizonytalan mozgás vagy szokatlan viselkedés már hőguta jele lehet. Ez életveszélyes állapot, amely azonnali sürgősségi segítséget igényel.
Eszméletlen vagy zavart embernek nem szabad inni adni, mert félrenyelhet. Azonnal mentőt kell hívni, és a segítség megérkezéséig meg kell kezdeni a test hűtését.
A legforróbb órákban minden halasztható tevékenységet el kell tolni
A szabadtéri munkát, sportot, kertészkedést, bevásárlást és ügyintézést lehetőség szerint reggelre vagy késő estére érdemes időzíteni.
A déli és kora délutáni órákban nemcsak a hőmérséklet, hanem az UV-sugárzás is rendkívül erős lehet. Az árnyék sem feltétlenül jelent teljes védelmet, mert a környező felületek visszaverik a hőt és a sugárzást.
Aki fizikai munkát végez, tartson rendszeres pihenőt, igyon gyakran, és figyelje a saját, valamint munkatársai állapotát. A hő okozta zavartságban az érintett sokszor nem ismeri fel, hogy veszélyben van.
A lehűlés már látszik, de addig még a legnehezebb napok következnek
A jelenlegi előrejelzések szerint a hőhullám csütörtökön érheti el csúcspontját. Az ország több részén 40 fok fölötti maximum, a nagyvárosokban pedig ismét rendkívül meleg éjszaka következhet.
Pénteken északnyugat felől hidegfront érkezhet, amely fokozatosan 7–8 fokos lehűlést hozhat. A Dunántúlon hamarabb enyhül a meleg, a Dél-Alföldön azonban még pénteken is 40 fokhoz közeli hőmérséklet alakulhat ki.
A hőmérséklet csökkenése önmagában még nem oldja meg az aszályt. A folyók alacsony vízállása, a kiszáradt talaj és a mezőgazdasági károk tartós, nagy területre kiterjedő csapadék nélkül tovább súlyosbodhatnak.
A következő napokban ezért egyszerre van szükség óvatosságra, takarékos víz- és energiahasználatra, valamint az idősek, betegek, kisgyermekek és egyedül élők fokozott ellenőrzésére. A forróság nem egyszerű kellemetlenség, hanem az egészségügyet, az energiatermelést, a mezőgazdaságot és a természetes vízkészleteket egyszerre terhelő rendkívüli helyzet.
