A száraz, forró idő ellenére sem tűntek el a szúnyogok. Sőt, a lakóövezetekben egyre több olyan inváziós faj jelenik meg, amelynek már egy pohárnyi pangó víz is elegendő a szaporodáshoz. A katasztrófavédelem ezért a július 20-ával kezdődő héten is folytatja az országos szúnyoggyérítési programot. A szakemberek több kiemelt térségben biológiai kezelést végeznek, máshol pedig földi kémiai beavatkozásra is szükség lesz.
Az érintett területek között szerepelnek a Balaton szegélyzónái, a Dráva mente és a Tisza-tó környéke. Emellett Budapest két kerületében, Sopronban és több Hajdú-Bihar vármegyei településen is terveznek kezeléseket.
Az aszály ellenére is egyre több a szúnyog a kertekben
Elsőre furcsának tűnhet, hogy a tartós szárazság idején is szükség van szúnyoggyérítésre. A folyók mentén kialakuló árvízi fajok valóban alig jelentek meg az idei szezonban.
Egészen más a helyzet azonban a lakóövezetekben.
Az inváziós szúnyogfajoknak nincs szükségük nagy vízfelületre. Egy virágcserép alatt maradt víz, egy nyitott vödör vagy egy eldugult ereszcsatorna is elég lehet számukra.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint ezeknek a fajoknak a lárvái akár néhány deciliter vízben is nagy számban fejlődhetnek. Emiatt egy nyári zápor vagy a rendszeres kerti locsolás után gyorsan új tenyészőhelyek alakulhatnak ki.
Ezeken a területeken lesz biológiai gyérítés
A következő napokban több természetközeli területen biológiai módszerrel védekeznek a szúnyoglárvák ellen.
A kezelések érintik:
- a Balaton növényzettel borított szegélyzónáit;
- a Dráva mentén található állandó tenyészőhelyeket;
- a Tisza-tó természetvédelmi oltalom alatt nem álló részeit.
Ezeken a helyeken tömegesen jelentek meg a szúnyoglárvák, ezért még azelőtt próbálják visszaszorítani őket, hogy kifejlett, csípő szúnyogokká válnának.
A biológiai gyérítés során olyan készítményt juttatnak a vízbe, amely a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el. A módszer célzottan a lárvák ellen hat, ezért környezetkímélőbb, mint a kifejlett rovarok elleni permetezés.
Mit jelent a biológiai szúnyoggyérítés?
A kezelésnél egy természetes eredetű baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt használnak.
A szúnyoglárvák táplálkozás közben felveszik ezt az anyagot, amely elpusztítja őket. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a kijuttatott mennyiség más élőlényekre nem jelent veszélyt.
A biológiai módszer akkor a leghatékonyabb, amikor a szúnyogok még lárvaállapotban vannak. Ezért a szakemberek rendszeresen ellenőrzik a vízpartokat, holtágakat, nádasokat és más ismert tenyészőhelyeket.
Ha időben észlelik a lárvák tömeges megjelenését, jóval kisebb területet kell kezelni, mintha már a kifejlett szúnyogokat kellene irtani.
A védett területeken nem mindenhol lehet beavatkozni
A Tisza-tó jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. Ezeken a területeken még a biológiai kezelés alkalmazása is szigorú feltételekhez kötött.
Ezért a szakemberek csak azokon a részeken végeznek lárvagyérítést, ahol azt a természetvédelmi előírások lehetővé teszik.
A védett tenyészőhelyekről ugyanakkor a kifejlett szúnyogok kirepülhetnek a közeli településekre. Emiatt a Tisza-tó környékén helyenként földi kémiai kezelésre is szükség lehet.
A cél ilyenkor már nem a vízben fejlődő lárvák, hanem a lakott területeken megjelent kifejlett szúnyogok számának csökkentése.
Budapesten két kerületet érinthet a kezelés
A katasztrófavédelem közlése szerint Budapest III. és XXI. kerületében is szükség lesz beavatkozásra.
A III. kerület Óbudát és Békásmegyert, a XXI. kerület pedig Csepelt foglalja magában.
Ezeken a területeken elsősorban az inváziós szúnyogok erősödő jelenléte indokolja a kezelést.
A pontos utcákat, időpontokat és pótnapokat az aktuális heti program, valamint az érintett önkormányzatok tájékoztatása tartalmazhatja. A kezeléseket az időjárás is befolyásolja, ezért erős szél vagy eső esetén a munkát későbbi időpontra halaszthatják.
Sopronban is gyéríteni kell
Sopronban szintén a lakókörnyezetben elszaporodó inváziós fajok miatt terveznek földi kémiai kezelést.
Ezek a szúnyogok gyakran nappal is csípnek, bár a késő délutáni és esti időszakban lehetnek a legaktívabbak.
A városi kertekben, telkeken és társasházi udvarokban sok apró vízgyűjtő alakulhat ki. Egy nyitva hagyott kanna, egy letakart ponyva mélyedése vagy egy gyermekjátékban maradt víz is megfelelő hely lehet a lárvák számára.
Ezért önmagában a központi gyérítés nem oldja meg teljesen a problémát. A lakók együttműködésére is szükség van.
Hajdú-Bihar vármegyében több település érintett
A heti program több Hajdú-Bihar vármegyei települést is érint.
A beavatkozásra itt is az inváziós fajok növekvő száma miatt van szükség. A pontos települési lista a katasztrófavédelem aktuális heti ütemtervében ellenőrizhető.
A központi programban a kezeléseket minden esetben szakértői felmérés előzi meg. A szakemberek nem automatikusan, hanem a tényleges szúnyogártalom és a tenyészőhelyek állapota alapján tesznek javaslatot a beavatkozásra.
A heti programokat rendszerint minden hét első munkanapján teszik közzé a katasztrófavédelem honlapján.
Mi a különbség a biológiai és a kémiai kezelés között?
A két módszer eltérő fejlődési szakaszban támadja a szúnyogokat.
A biológiai kezelés a vízben élő lárvák ellen irányul. Ezt tavak, holtágak, árterek és más ismert tenyészőhelyek esetében alkalmazzák.
A kémiai gyérítés a már kifejlett, repülő szúnyogok számát csökkenti. Ezt jellemzően járműről, a föld közelében permetezve végzik.
A földi kémiai kezelés általában napnyugta után kezdődik. Ilyenkor a szúnyogok aktívabbak, miközben a nappali beporzó rovarok többsége már kevésbé mozog.
A kezelés során nagyon kis mennyiségű készítményt juttatnak a levegőbe. A permet ködszerűen terjed, majd rövid idő alatt lebomlik.
Mikor halaszthatják el a kezelést?
A szúnyoggyérítés erősen időjárásfüggő.
Erős szélben a permet elsodródhat, esőben pedig nem fejti ki megfelelően a hatását. Emiatt ilyen időben a munkát elhalaszthatják.
A heti programokban rendszerint pótnapot is kijelölnek. Ha az első tervezett időpontban nem lehet elvégezni a kezelést, akkor ezen a napon próbálkoznak újra.
A lakossági tájékoztatásban ezért mindig érdemes nemcsak az első időpontot, hanem a pótnapot is megnézni.
Erre figyelj, ha a környékeden permeteznek
A földi szúnyoggyérítés idején nincs szükség rendkívüli óvintézkedésre, de néhány egyszerű lépéssel csökkenthető a készítménnyel való érintkezés.
A kezelés idején érdemes:
- bezárni az ablakokat és az ajtókat;
- bevinni a szabadban száradó ruhákat;
- letakarni vagy elpakolni a gyermekjátékokat;
- az állatok itató- és etetőtálait fedett helyre vinni;
- az udvaron tárolt élelmiszereket eltenni;
- a kezelés után megmosni a kint hagyott tárgyakat.
Az ablakokat a permetezés után rövid idő elteltével ismét ki lehet nyitni.
A méhészeket az érintett településeken külön is értesíthetik, mivel számukra fontos a kezelés pontos időpontjának ismerete.
A lakók is sokat tehetnek a szúnyogok ellen
A katasztrófavédelem hangsúlyozza, hogy az inváziós szúnyogok elleni védekezésben a lakosságnak is komoly szerepe van.
A központi program nem tudja kezelni a magántelkeken kialakult több ezer apró tenyészőhelyet. Ezek felszámolása elsősorban a tulajdonosok feladata.
Érdemes hetente legalább egyszer körbejárni a kertet és az udvart.
Öntsd ki a vizet:
- a virágcserepek alátétjéből;
- a vödrökből és kannákból;
- a ponyvák mélyedéseiből;
- a kerti játékokból;
- a talicskából;
- az elhasznált gumiabroncsokból;
- a háziállatok régi itatóiból;
- az eldugult ereszcsatornából.
Az esővízgyűjtőt zárt fedéllel vagy sűrű szúnyoghálóval célszerű lefedni.
Az állatok vizét is rendszeresen cserélni kell
A kutyák, macskák és madarak itatóját természetesen nem szabad üresen hagyni a nyári melegben.
A vizet azonban célszerű naponta cserélni, az edényt pedig időnként alaposan kimosni.
Ha a víz több napon át érintetlenül áll, a szúnyogok petéket rakhatnak bele. A lárvák meleg időben gyorsan fejlődnek, ezért néhány nap alatt újabb szúnyogok jelenhetnek meg.
Ugyanez igaz a madáritatókra és a kisebb díszmedencékre is.
A kerti locsolás után is maradhatnak tenyészőhelyek
Sokan azt gondolják, hogy csak az eső után kell ellenőrizni a kertben összegyűlt vizet.
Pedig az automata öntözőrendszer, a slag használata vagy a medence körül kifröccsenő víz is létrehozhat kisebb pocsolyákat.
A katasztrófavédelem szerint az inváziós fajok számára egy kis pohárnyi víz is elegendő lehet.
Ezért locsolás után érdemes megnézni, maradt-e víz kaspókban, takarófólián, játékokban vagy egyéb kerti tárgyakban.
Miért terjednek ennyire az inváziós fajok?
Az inváziós szúnyogok eredetileg nem Magyarországon honosak. Kereskedelmi szállítmányokkal, járművekkel és különféle árukkal jutottak el Európa számos országába.
Terjedésüket a melegedő éghajlat is segíti. Az enyhébb telek és a hosszabb, melegebb nyarak kedvezőbb körülményeket teremthetnek számukra.
Az egyik legismertebb ilyen faj az ázsiai tigrisszúnyog. Jellegzetes fekete-fehér csíkozásáról felismerhető, és gyakran nappal is támad.
A jelenléte nem jelenti automatikusan azt, hogy betegséget terjeszt. A szúnyog csak akkor adhat tovább egy kórokozót, ha azt korábban fertőzött embertől vagy állattól felvette.
Nem minden szúnyogot lehet teljesen eltüntetni
A szúnyoggyérítés célja nem az összes szúnyog elpusztítása.
Ez sem környezetvédelmi, sem gyakorlati szempontból nem lenne reális. A program arra törekszik, hogy az emberi életet és a szabadtéri tartózkodást jelentősen zavaró egyedszámot elfogadható szintre csökkentse.
A kezelések hatása ráadásul időleges. Ha a környéken sok új tenyészőhely marad, néhány héten belül ismét megemelkedhet a szúnyogok száma.
Ezért fontos a központi gyérítés, az önkormányzati intézkedés és a lakossági védekezés együttes alkalmazása.
Így ellenőrizheted, mikor lesz gyérítés a településeden
A központi program heti ütemterve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szúnyoggyérítési oldalán érhető el.
A kezelések tervezett időpontjáról az érintett önkormányzatok is tájékoztatást adhatnak saját honlapjukon vagy közösségi oldalaikon.
Érdemes figyelni:
- a település hivatalos weboldalát;
- az önkormányzat Facebook-oldalát;
- a helyi hirdetményeket;
- a katasztrófavédelem heti programját;
- a kezelést végző szolgáltató értesítéseit.
A heti lista változhat, ha az időjárás vagy a szakértői felmérés ezt indokolja.
Ezek a legfontosabb érintett térségek
A július 20. és 26. közötti héten az országos program alapján az alábbi területeken várható beavatkozás:
- a Balaton szegélyzónáiban;
- a Dráva menti állandó tenyészőhelyeken;
- a Tisza-tó nem védett vízparti területein;
- a Tisza-tó körüli érintett településeken;
- Budapest III. kerületében;
- Budapest XXI. kerületében;
- Sopronban;
- több Hajdú-Bihar vármegyei településen.
A pontos településeket és kezelési napokat mindig a hivatalos heti program alapján kell ellenőrizni.
Az aszály nem jelenti azt, hogy megszűnt a szúnyogveszély
Az idei száraz időjárás miatt a nagy folyók mentén jóval kevesebb árvízi szúnyog jelent meg.
A lakóövezetekben terjedő inváziós fajok azonban éppen azért jelentenek új kihívást, mert nagyon kis vízmennyiség mellett is képesek szaporodni.
Ezért a következő hetekben sem lehet kizárólag az országos gyérítéstől várni a megoldást.
Ha minden háztartás csak néhány kisebb vízgyűjtőt megszüntet, már azzal is jelentősen csökkenthető a környéken fejlődő szúnyogok száma.
Nálatok sok a szúnyog idén, vagy az aszály miatt kevésbé érzitek őket? Írd meg kommentben.
