Újra napirendre került a férfiak kedvezményes nyugdíjazásának kérdése Magyarországon. A közbeszédben Férfiak40 néven emlegetett elképzelés lényege az lenne, hogy a nők számára már elérhető kedvezményhez hasonlóan a férfiak is a korhatár betöltése előtt vonulhassanak teljes öregségi nyugdíjba, amennyiben elegendő jogosultsági idővel rendelkeznek.
A lehetőség sok, hosszú évtizedek óta dolgozó férfi számára jelentene komoly könnyebbséget. Farkas András nyugdíjszakértő szerint azonban a rendszer egyszerű lemásolása rendkívül jelentős költségvetési terhet okozhatna, ezért a részleteket nagyon körültekintően kellene kidolgozni.
A legfontosabb tudnivaló jelenleg az, hogy a Férfiak40 még nem hatályos nyugdíjszabály, és egyelőre nem lehet erre hivatkozva nyugdíjat igényelni. A nyilvánosságra került politikai vállalás a lehetőség megvizsgálásáról szól, nem pedig egy már elfogadott és kihirdetett törvényről. A jelenlegi szabályok szerint a férfiak főszabály szerint a 65. életévük betöltése után válhatnak jogosulttá öregségi nyugdíjra.
Mit jelentene valójában a Férfiak40?
A Férfiak40 elnevezés egy olyan kedvezményes nyugdíjazási lehetőségre utal, amely a Nők40 rendszerének mintájára biztosíthatná a korhatár előtti nyugdíjba vonulást.
A legegyszerűbb változat szerint az a férfi, aki megszerezte az előírt, például 40 évnyi jogosultsági időt, életkorától függetlenül kérhetné a teljes összegű öregségi nyugdíját.
Ez azt jelenthetné, hogy egy korán munkába álló férfi már 60–62 éves kora körül, bizonyos esetekben akár ennél korábban is visszavonulhatna. Ha valaki például 18 éves korától megszakítás nélkül dolgozott, 58 éves korára már negyven év munkaviszonnyal rendelkezhetne.
A részletek azonban egyáltalán nem mindegyiek. Dönteni kellene többek között arról, hogy pontosan mi számítana jogosultsági időnek, beszámítanák-e a katonai szolgálatot, a szakmunkástanulói éveket, az álláskeresési ellátás időszakát vagy a felsőfokú tanulmányokat.
Ezekre jelenleg nincs elfogadott Férfiak40-szabály, ezért nem lehet biztosan kijelenteni, hogy minden negyven év szolgálati idővel rendelkező férfi automatikusan jogosult lenne a kedvezményre.
Jelenleg csak a nőknek jár a korhatár nélküli kedvezmény
A hatályos magyar nyugdíjrendszerben a Nők40 különleges lehetőséget biztosít. Az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági időt szerzett, életkorától függetlenül kérheti a kedvezményes öregségi nyugdíját.
Ez minden szempontból öregségi nyugdíjnak minősül, vagyis nem csökkentett összegű, ideiglenes vagy korhatár előtti ellátásról van szó.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint főszabály szerint a negyven éven belül legalább 32 évet keresőtevékenységgel kell megszerezni. Legfeljebb nyolc év számítható be gyermeknevelésre tekintettel folyósított ellátásból, bár többgyermekes nők és tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket gondozók esetében eltérő szabályok érvényesülhetnek.
A Nők40-nél tehát már ma sem elegendő feltétlenül az, hogy valakinek egyszerűen negyven év általános szolgálati ideje legyen. A jogosultsági idő ennél szűkebb fogalom, és bizonyos időszakokat nem lehet beleszámítani.
A férfiaknál jelenleg a 65 éves korhatár az irányadó
A férfiak számára jelenleg nincs a Nők40-hez hasonló, általánosan elérhető kedvezményes öregségi nyugdíj.
Főszabály szerint teljes öregségi nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 65. életévét és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. Legalább tizenöt év szolgálati idő esetén a korhatár betöltése után öregségi résznyugdíj állapítható meg.
Ez azt jelenti, hogy egy férfi hiába dolgozott már negyven, negyvenöt vagy akár ennél több évet, önmagában a hosszú szolgálati idő alapján nem kérheti a teljes öregségi nyugdíját 65 éves kora előtt.
Vannak speciális ellátások és egyes foglalkozási csoportokat érintő szabályok, ezek azonban nem jelentenek minden férfira kiterjedő, általános Férfiak40-rendszert.
Miért került ismét napirendre a kérdés?
A Férfiak40 gondolata nem új. Az elmúlt években többször felmerült társadalmi, érdekképviseleti és politikai javaslatként, de eddig nem született olyan jogszabály, amely általánosan lehetővé tette volna a férfiak negyven év utáni nyugdíjazását.
A TISZA Párt nyugdíjjal kapcsolatos vállalásai között szerepel a Férfiak40 bevezetési lehetőségének vizsgálata, a Nők40 tapasztalatainak és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának figyelembevételével. Ez a megfogalmazás egyelőre vizsgálatról szól, nem automatikus bevezetésről és nem végleges feltételekről.
Az elképzelés támogatói szerint igazságtalan, hogy a hosszú ideje dolgozó férfiaknak akkor is meg kell várniuk a 65 éves korhatárt, ha már több mint négy évtizedes munkaviszonnyal rendelkeznek.
A kezdeményezés mögött az is erős érvként jelenik meg, hogy a férfiak átlagosan rövidebb ideig élnek, ezért kevesebb időn keresztül részesülnek nyugdíjban.
A rövidebb férfi élettartam az egyik legerősebb érv
Farkas András elemzése szerint a férfiak kedvezményes nyugdíja mellett komoly társadalmi érv, hogy várható élettartamuk alacsonyabb a nőkénél.
A nyugdíjszakértő által ismertetett adatok szerint miközben a teljes magyar népesség körülbelül 48 százaléka férfi, a 65 év feletti korosztályban arányuk már csak 38,4 százalék körül alakul. A nők részaránya ezzel párhuzamosan az idősebb korcsoportokban lényegesen magasabb.
Ez arra utal, hogy sok férfi jóval rövidebb ideig élvezheti a nyugdíjas éveket, noha akár negyvenöt vagy ennél is több éven keresztül fizetett járulékot.
Különösen erősen merülhet fel az igazságosság kérdése azoknál, akik nehéz fizikai munkát végeztek, több műszakban dolgoztak, vagy egészségkárosító munkakörülmények között töltötték pályájuk jelentős részét.
A nehéz fizikai munkát végzők különösen várják a változást
Egy irodai munkakörben dolgozó ember és egy építőipari munkás, bányász, mezőgazdasági dolgozó vagy folyamatos műszakban dolgozó gyári munkás terhelése jelentősen eltérhet.
Sokan úgy érzik, hogy 60 éves koruk felett fizikailag már egyre nehezebben képesek ugyanazt a munkát ellátni, miközben még éveket kellene dolgozniuk a nyugdíjkorhatár eléréséig.
A Férfiak40 számukra valódi menekülőutat jelenthetne. Nem kellene egészségük teljes leromlásáig munkában maradniuk, és nem kényszerülnének arra, hogy a nyugdíj előtt tartós betegállományba, álláskeresői helyzetbe vagy bizonytalan megélhetési állapotba kerüljenek.
Egy általános rendszer azonban nem tud automatikusan különbséget tenni a rendkívül megterhelő és a fizikailag kevésbé igénybe vevő munkakörök között. Ez is felveti, hogy valóban mindenkire azonos feltételeket kellene-e alkalmazni.
A szakértő szerint óriási lehetne a költségvetési teher
A kedvezményes férfinyugdíj bevezetésének legnagyobb akadálya a finanszírozás lehet.
Farkas András szerint a Nők40 önmagában évente több száz milliárd forintos kiadást jelent. Egy 2026 júniusában közölt szakértői becslés szerint a konstrukció éves költsége már körülbelül 539 milliárd forintos nagyságrendű lehet. A férfiakra kiterjesztett hasonló rendszer szintén több száz milliárd forintos új kiadást okozhatna.
Ez nemcsak abból adódna, hogy sokan korábban kezdenék megkapni a nyugdíjukat. Az állam egyidejűleg elveszítené az érintettek után fizetett járulékok egy részét is, hiszen a korábban nyugdíjba vonulók már nem feltétlenül maradnának aktív munkavállalók.
A költségvetés szempontjából tehát kettős hatás jelentkezne: emelkedne a nyugdíjkiadás, miközben csökkenhetne a járulékbevétel.
A férfiak átlagos nyugdíja magasabb lehetne
A költségeket az is növelheti, hogy a férfiak életpályája és kereseti adatai átlagosan eltérnek a nőkétől.
Farkas András korábbi számítása szerint a férfiaknál figyelembe vehető, járulékalapot képező kereset átlagosan magasabb lehet, ezért a kedvezményes férfinyugdíjak átlagos összege is meghaladhatná a Nők40 keretében folyósított ellátásokét.
Ez részben a továbbra is meglévő férfi-női kereseti különbségekből, részben a munkában töltött időszakok eltérő szerkezetéből következhet.
Ha tehát ugyanannyi férfi és nő venné igénybe a kedvezményt, a Férfiak40 még akkor is többe kerülhetne, ha a jogosulti létszám azonos lenne.
A tényleges költség természetesen attól függne, hogy hány év jogosultsági időt írnának elő, milyen életkori korlátot vezetnének be, és csökkentenék-e a korábban megállapított nyugdíj összegét.
Negyven helyett 43 év lehetne reálisabb?
A nyugdíjszakértő szerint a férfiak kedvezményes nyugdíját a legkedvezőbb esetben sem feltétlenül lenne célszerű pontosan negyven év jogosultsági időhöz kötni.
Farkas András egyik elemzésében azt vetette fel, hogy a férfiak esetében legalább 43 év jogosultsági idő jelenthetne pénzügyileg kevésbé kockázatos feltételt.
Ez már lényegesen szűkebb jogosulti kört jelentene. Egy 18 éves korában munkába álló férfi legkorábban 61 évesen érné el a 43 évet, egy 20 évesen dolgozni kezdő pedig 63 éves korában.
A kedvezmény így sokak számára továbbra is előnyt biztosítana a 65 éves általános korhatárhoz képest, de a nyugdíjban töltött plusz idő rövidebb lenne, mint egy szigorúan negyvenéves rendszerben.
Az is lehetséges lenne, hogy a szükséges jogosultsági időt fokozatosan vezessék be, vagy egy minimális életkorral együtt alkalmazzák.
Nem biztos, hogy teljes összegű nyugdíjat kapnának
A Nők40 jelenlegi formájában teljes öregségi nyugdíjat biztosít. A Férfiak40 azonban nem feltétlenül ugyanígy működne.
A fenntarthatóbb változatok között felmerülhetne olyan rendszer, amelyben a korhatár előtt nyugdíjba vonuló személy ellátását tartós levonás terhelné.
Például minden, a 65 éves korhatár előtt igénybe vett év után néhány százalékkal alacsonyabb nyugdíjat állapíthatnának meg. Ilyen típusú megoldás több európai nyugdíjrendszerben is létezik.
Ennek előnye, hogy aki egészségi, családi vagy munkaerőpiaci okból mindenképpen korábban szeretne visszavonulni, megtehetné, de számolnia kellene a véglegesen alacsonyabb havi összeggel.
Aki tovább dolgozik, magasabb nyugdíjat kaphatna. Ez rugalmasabbá tenné a rendszert, ugyanakkor már nem lenne azonos a Nők40 teljes összegű kedvezményével.
A rugalmas nyugdíj lehetne az alternatíva
Farkas András szerint egy általános, mindkét nemre kiterjedő rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer hosszabb távon igazságosabb és pénzügyileg kezelhetőbb megoldás lehetne.
Ebben a rendszerben a nők és a férfiak meghatározott feltételek mellett egyaránt dönthetnének a korábbi nyugdíjba vonulás mellett.
A kedvezmény mértéke függhetne a megszerzett szolgálati időtől, az életkortól és attól, hány évvel a hivatalos korhatár előtt igénylik az ellátást.
Ezzel megszűnne az a helyzet, hogy kizárólag nemi alapon jár teljes összegű korhatár előtti nyugdíj, miközben a rendszer jobban figyelembe vehetné az egyéni életutakat.
A rugalmas nyugdíj viszont felvetné a Nők40 jelenlegi formájának átalakítását is. Ez társadalmilag és politikailag rendkívül érzékeny kérdés lenne, hiszen a kedvezmény sok nő számára évtizedek óta fontos biztonságot jelent.
Megszűnhetne a Nők40 a Férfiak40 miatt?
Jelenleg nincs olyan elfogadott döntés, amely a Nők40 megszüntetéséről rendelkezne.
A szakértői elemzések azonban arra figyelmeztetnek, hogy két teljes összegű, széles körben igénybe vehető, korhatár előtti kedvezmény egyidejű finanszírozása rendkívül nagy terhet róna a nyugdíjkasszára.
Ezért egy rendszerszintű reform során felmerülhetne, hogy a Nők40-et és az esetleges férfikonstrukciót egységes, mindkét nem számára elérhető rugalmas nyugdíj váltja fel.
Ez azonban csak egy szakértői lehetőség, nem bejelentett törvényi változás. A jelenlegi szabályok szerint a Nők40 továbbra is elérhető az arra jogosult nők számára.
A már megállapított nyugdíjakat egy későbbi szabályváltozás rendszerint nem érintené visszamenőleg, de egyelőre nincs olyan konkrét jogszabálytervezet, amely alapján erről pontos következtetést lehetne levonni.
Mi számítana jogosultsági időnek a férfiaknál?
Ez a Férfiak40 egyik legfontosabb, még megválaszolatlan kérdése.
A férfiak életpályájában több olyan időszak fordulhat elő, amely a Nők40 jogosultsági szabályaiban vagy nem releváns, vagy nem számítható be automatikusan.
Ilyen például a kötelező katonai szolgálat. Sok ma nyugdíj előtt álló férfi hónapokat vagy akár hosszabb időt töltött sorkatonaként. Szolgálati időként ez bizonyos esetekben elismerhető lehet, de egy leendő Férfiak40-jogosultsági szabályban külön meg kellene határozni, hogy beleszámít-e a szükséges negyven vagy 43 évbe.
Hasonló kérdés a szakmunkástanulói idő, a nappali tagozatos felsőoktatás, a munkanélküli-ellátás, a külföldön végzett munka és a megállapodással vásárolt szolgálati idő.
A Nők40 szabályai szerint több ilyen időszak nem minősül jogosultsági időnek, még akkor sem, ha az általános nyugdíjszámításban szolgálati időként figyelembe vehető.
A szolgálati idő és a jogosultsági idő nem ugyanaz
Sokan azért érthetik félre a Férfiak40 tervét, mert a szolgálati időt azonosnak tekintik a jogosultsági idővel.
A szolgálati idő egy tágabb nyugdíjjogi fogalom. Befolyásolja, hogy valaki jogosult-e öregségi nyugdíjra, valamint azt is, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset hány százaléka jár neki.
A jogosultsági idő ezzel szemben egy speciális, szűkebb kategória, amelyet jelenleg elsősorban a Nők40 elbírálásánál használnak.
Előfordulhat tehát, hogy valakinek a nyugdíjnyilvántartás szerint negyven év szolgálati ideje van, de a Nők40 rendszerében csak 37 vagy 38 év jogosultsági időt ismernek el.
Egy későbbi Férfiak40-rendszernél ezért pontosan meg kellene határozni, hogy szolgálati időt vagy a Nők40-hez hasonló jogosultsági időt kérnek-e.
Külföldi munkaviszony is bonyolíthatná a helyzetet
Sok magyar férfi dolgozott vagy dolgozik külföldön, különösen az Európai Unió más tagállamaiban.
Az uniós koordinációs szabályok alapján a különböző országokban szerzett biztosítási időszakok bizonyos esetekben összeszámíthatók a nyugdíjjogosultság megállapításához. Minden állam azonban alapvetően a saját területén szerzett idő és kereset alapján fizeti a rá eső nyugdíjrészt.
A Nők40 esetében a külföldön szerzett idők figyelembevétele különösen összetett lehet, és az adott ország, valamint a jogviszony jellegétől függ.
Egy leendő Férfiak40-rendszernél ezért azt is rendezni kellene, hogy a külföldi biztosítási idő milyen feltételekkel számítható be a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges jogosultsági időbe.
Ez több tízezer érintett számára meghatározó részlet lehetne.
Mikor lehetne legkorábban bevezetni?
Jelenleg nincs kihirdetett bevezetési dátum.
Ahhoz, hogy a Férfiak40 valóban elinduljon, részletes jogszabályt kellene kidolgozni, meg kellene teremteni a költségvetési fedezetet, módosítani kellene a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló szabályokat, és fel kellene készíteni az ügyintéző szerveket.
Meg kellene határozni a jogosultsági feltételeket, az igénylés módját, az ellátás számítását, az esetleges levonást és azt is, hogy a nyugdíj mellett milyen feltételekkel lehetne tovább dolgozni.
Mindez nem történhet meg pusztán egy politikai bejelentés alapján. Elfogadott törvényre, végrehajtási szabályokra és hivatalos Magyar Államkincstár-tájékoztatásra lenne szükség.
Ezért az érintetteknek jelenleg nem érdemes egy konkrét dátumra vagy biztos kifizetésre alapozniuk a nyugdíjba vonulásukat.
Nem érdemes emiatt most felmondani
A Férfiak40-ről szóló hírek sok, negyven év körüli szolgálati idővel rendelkező férfiban kelthetnek reményt.
Amíg azonban nincs elfogadott jogszabály, senkinek sem érdemes kizárólag a feltételezett kedvezmény miatt megszüntetnie a munkaviszonyát, felmondania vagy más jelentős pénzügyi döntést hoznia.
Ha a rendszer később elindul, a jogosultsági feltételek akár szigorúbbak is lehetnek a köznyelvben elterjedt „negyven év munka után nyugdíj” elképzelésnél.
Előfordulhat minimális életkori feltétel, 43 éves jogosultsági idő, csökkentett nyugdíjösszeg vagy fokozatos bevezetés.
Az is lehetséges, hogy a végleges szabály csak bizonyos munkakörökre, egészségi állapotra vagy korosztályokra terjedne ki.
Már most érdemes ellenőrizni a nyugdíjnyilvántartást
Bár a Férfiak40 még nem igényelhető, a nyugdíj előtt állóknak ettől függetlenül érdemes ellenőrizniük a nyilvántartott szolgálati idejüket.
A több évtizedes életpályákban gyakran előfordulhatnak hiányzó munkaviszonyok, téves adatok vagy olyan időszakok, amelyekhez további igazolás szükséges.
A hiányzó adatokat sokkal könnyebb még a nyugdíjigény beadása előtt rendezni, mint akkor, amikor az érintett már az ellátás megállapítására vár.
Különösen fontos ellenőrizni a régi munkakönyvekben szereplő időszakokat, a megszűnt munkáltatóknál töltött éveket, a katonai szolgálatot, a vállalkozói jogviszonyokat és a külföldi munkavégzést.
Az adategyeztetés ugyanakkor nem jelenti a Férfiak40 előzetes igénylését, és nem garantál későbbi jogosultságot. Csupán abban segít, hogy a nyilvántartás pontos legyen.
Hogyan számítanák ki az ellátás összegét?
Ha a Férfiak40 a Nők40 mintájára teljes öregségi nyugdíjnak minősülne, az összeget várhatóan az általános nyugdíjszámítási szabályok szerint határoznák meg.
A nyugdíj összege alapvetően az 1988. január 1-jétől elért, járulékalapot képező keresetekből számított havi átlagkeresettől és az elismert szolgálati idő hosszától függ.
A Magyar Államkincstár jelenlegi táblázata szerint negyven év szolgálati időnél az átlagkereset 80 százaléka adja a nyugdíj számítási mértékét. Negyvenegy évnél 82, negyvenkét évnél 84, negyvenhárom évnél pedig 86 százalék az alkalmazott arány.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy valaki automatikusan az utolsó fizetése 80 százalékát kapná. A nyugdíjalap számítása több lépcsőből áll, nettósítással, valorizációval és az életpálya során szerzett keresetek figyelembevételével.
Ha csökkentett összegű korai nyugdíjat vezetnének be, erre az összegre további levonást is alkalmazhatnának.
Dolgozhatnának-e tovább a Férfiak40 mellett?
Erről sincs még elfogadott szabály.
Ha a kedvezmény teljes öregségi nyugdíjnak minősülne, akkor nagy valószínűséggel az öregségi nyugdíjasokra vonatkozó általános munkavégzési szabályok lennének irányadók.
A versenyszférában dolgozó öregségi nyugdíjasok jelenleg általában jövedelmi korlátozás nélkül vállalhatnak munkát. Egyes közszférás jogviszonyokban azonban speciális rendelkezések lehetnek érvényben.
A munkavégzés lehetősége jelentősen befolyásolná a rendszer költségeit és munkaerőpiaci hatását. Sokan ugyanis a nyugdíj megállapítása után részmunkaidőben vagy könnyebb munkakörben tovább dolgoznának.
Ez mérsékelhetné a munkaerőhiányt és adóbevételt hozhatna, de a nyugdíjkassza kiadását önmagában nem szüntetné meg.
A munkaerőpiacot is átalakíthatná
A Férfiak40 bevezetése nem csupán nyugdíjkérdés lenne.
Ha egyszerre több tízezer tapasztalt férfi hagyná el a munkaerőpiacot, az egyes ágazatokban súlyos munkaerőhiányt okozhatna. Különösen érintett lehetne az ipar, az építőipar, a közlekedés, a mezőgazdaság, a karbantartás és számos műszaki szakma.
A vállalatoknak több fiatal munkavállalót kellene felvenniük és betanítaniuk, ami hosszabb távon generációváltást segíthetne elő.
Rövid távon azonban értékes szakmai tapasztalat tűnhetne el, és egyes munkáltatók nehezen tudnák pótolni a távozó dolgozókat.
Ezt mérsékelhetné, ha a kedvezményes nyugdíjasok részmunkaidőben tovább dolgozhatnának, vagy fokozatos nyugdíjba vonulási lehetőséget kapnának.
Nem minden férfi nyerne ugyanannyit
A Férfiak40 leginkább azoknak kedvezne, akik nagyon fiatalon kezdtek dolgozni és hosszú, folyamatos biztosítási idővel rendelkeznek.
Azok, akik nappali felsőoktatásban tanultak, később léptek be a munkaerőpiacra, hosszabb ideig voltak munkanélküliek, vagy külföldi jogviszonyaik nehezen igazolhatók, később érnék el a szükséges jogosultsági időt.
Egy 18 évesen munkába álló szakmunkás jóval korábban teljesítheti a negyven évet, mint egy 25 éves koráig egyetemen tanuló diplomás.
Ez önmagában akár igazságosnak is tekinthető, hiszen a rendszer a ténylegesen munkában töltött hosszú időt jutalmazná.
Ugyanakkor a részletszabályok döntik majd el, hogy a rendszer milyen életutakat ismer el, és kik maradnának ki belőle.
Mit tehetnek most az érintett férfiak?
Elsőként érdemes különválasztani a politikai vállalást, a szakértői javaslatot és a hatályos jogszabályt.
Jelenleg a Férfiak40-ről szakmai és politikai vita zajlik, de nincs olyan hatályos rendelkezés, amely alapján negyven év után automatikusan igényelhető lenne a férfiak kedvezményes nyugdíja.
Az érintettek ellenőrizhetik szolgálati idejüket, összegyűjthetik a régi munkaviszonyokat igazoló dokumentumokat, és nyomon követhetik a hivatalos jogszabályváltozásokat.
A döntő fordulópontot nem egy sajtócikk vagy szakértői nyilatkozat jelentené, hanem az, ha megjelenne a konkrét törvényjavaslat, majd annak elfogadása után a végleges szabály a Magyar Közlönyben.
Addig minden pontos életkor, összeg és bevezetési dátum csak feltételezés.
A Férfiak40 legfontosabb kérdései továbbra is nyitottak
Egyelőre nem ismert, hogy valóban negyven vagy inkább 43 év jogosultsági idő lenne-e szükséges.
Nem tudni, lenne-e alsó életkori határ, teljes vagy csökkentett összegű nyugdíj járna-e, beszámítanák-e a katonai szolgálatot, és milyen szabály vonatkozna a külföldi munkaviszonyokra.
Az sem ismert, hogy minden férfi számára megnyitnák-e a lehetőséget, vagy elsősorban a hosszú szolgálati idővel rendelkező, nehéz fizikai munkát végző dolgozókra koncentrálnának.
A finanszírozás módja szintén nyitott kérdés. Több száz milliárd forintos új éves kiadás csak jelentős költségvetési átrendezéssel, többletbevétellel vagy a rendszer más elemeinek módosításával lenne kezelhető.
Nagy könnyebbség lehetne, de komoly ára lenne
A Férfiak40 társadalmilag érthető és sokak számára vonzó elképzelés. Valós segítséget jelenthetne azoknak a férfiaknak, akik negyven évnél hosszabb munkaviszony után fizikailag vagy egészségileg már nehezen tudnak tovább dolgozni.
A rövidebb férfi élettartam, a hosszú járulékfizetés és a nehéz munkakörök mind komoly érvek a korábbi nyugdíjba vonulás lehetősége mellett.
A szakértői számítások ugyanakkor azt mutatják, hogy egy Nők40-típusú, teljes összegű és széles körben igénybe vehető férfikonstrukció több száz milliárd forintos éves költséget jelenthetne, és növelhetné a nyugdíjrendszer finanszírozási kockázatait.
A vita ezért várhatóan nem arról szól majd, hogy megérdemlik-e a hosszú ideje dolgozó férfiak a kedvezményt, hanem arról, hogyan lehetne azt úgy kialakítani, hogy közben a már folyósított és a jövőbeni nyugdíjak biztonsága se kerüljön veszélybe.
A legfontosabb tudnivaló röviden
A Férfiak40 jelenleg még nem igényelhető, és nincs elfogadott bevezetési dátuma.
A TISZA Párt vállalása a lehetőség megvizsgálásáról szól. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a Nők40 egyszerű kiterjesztése jelentős költségvetési kockázatot hordozna, ezért elképzelhetőnek tartana szigorúbb, például 43 éves jogosultsági feltételt vagy mindkét nemre kiterjedő rugalmas nyugdíjrendszert.
A férfiakra jelenleg továbbra is a 65 éves általános nyugdíjkorhatár vonatkozik. Aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, teljes öregségi nyugdíjat, legalább tizenöt évvel pedig résznyugdíjat kérhet a korhatár betöltése után.
