A választások utáni gazdasági fordulat önmagában még nem garantálja Magyarország felzárkózását. A Magyar Közgazdasági Társaság szakmai kerekasztalának résztvevői szerint a siker legfontosabb feltétele az egyenlő versenyfeltételek megteremtése, a kiszámítható szabályozás és az állami beavatkozások visszaszorítása – írja a Pénzcentrum.
A Tisza-kormány előtt álló feladat jóval összetettebb annál, mint hogy néhány korábbi intézkedést visszavonjon. A gazdasági szerkezet, a támogatási rendszer, a költségvetés és az államhoz szokott vállalati világ mélyreható átalakítására is szükség lehet.
A szakértők szerint a magyar cégeknek meg kell tanulniuk úgy fejleszteni, beruházni és terjeszkedni, hogy nem számíthatnak folyamatos állami támogatásokra, kedvezményes hitelekre vagy személyre szabott szabályokra. Ennek a folyamatnak az egyik végső próbája akár az euró bevezetése is lehet.
A választás után hirtelen mindenki piacpárti lett
Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke és az Erste Bank elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikai fordulat után látványosan megnőtt a piacgazdaság támogatóinak száma. Olyan szereplők is a tisztességes versenyt és a kiszámítható gazdasági környezetet kezdték követelni, akik korábban az erős állami beavatkozás nyertesei voltak.
A bankvezér szerint az elmúlt időszakban az üzleti élet szereplői sokszor kénytelenek voltak elfogadni, hogy bizonyos vállalatoknak kedvezett a szabályozás, az állami megrendelések rendszere vagy a támogatások elosztása. Felidézte, hogy egy korábbi miniszter egy beszélgetésben nyíltan elismerte neki: Magyarországon bizonyos szereplők javára „lejt a pálya”.
A következő évek egyik legfontosabb kérdése ezért az lesz, hogy valóban megszűnik-e ez a gyakorlat. Egy működő piacgazdaságban nem az döntheti el egy vállalkozás sikerét, hogy milyen politikai kapcsolatokkal rendelkezik, hanem a termékének minősége, a hatékonysága, az innovációs képessége és a vásárlók bizalma.
A kerekasztalt a Magyar Közgazdasági Társaság Európai Uniós Szakosztálya szervezte. A résztvevők között Bod Péter Ákos, Jelasity Radován, Sass Magdolna és Halmai Péter szerepelt, a beszélgetést Iván Gábor vezette.
Nem elég új szabályokat írni, a szemléletnek is változnia kell
Iván Gábor szerint különösen figyelemre méltó, hogy több mint három évtizeddel a rendszerváltozás után ismét a piacgazdaság alapelveit kell tisztázni. A verseny, a tulajdonbiztonság, a kiszámítható jogalkotás és az állam semleges szerepe elvileg már régóta a magyar gazdasági rendszer alapját jelenti.
A gyakorlatban azonban sok vállalat és állampolgár továbbra is az államtól várja a gazdasági iránymutatást, a problémák megoldását és gyakran a veszteségek átvállalását is.
Bod Péter Ákos szerint ennek történelmi és társadalmi okai vannak. Magyarországon erős maradt az a gondolkodás, amelyben az állam nem pusztán szabályozóként és ellenőrzőként jelenik meg, hanem aktív tulajdonosként, támogatásosztóként és a gazdasági nyertesek kijelölőjeként is.
Ebből a rendszerből nem lehet egyik napról a másikra átlépni egy valódi versenypiacba. A törvények megváltoztatása gyorsabban megtörténhet, mint a vállalati és társadalmi gondolkodás átalakulása.
Mi lesz az állami megrendelésekből megerősödött cégekkel?
A gazdasági fordulat egyik legérzékenyebb kérdése azoknak a vállalatoknak a sorsa lehet, amelyek az elmúlt években főként állami megrendelésekből, támogatásokból vagy kedvező szabályozási környezetből növekedtek nagyra.
Ezeket gyakran NER-vállalatokként említik, de a helyzetük nem feltétlenül azonos. Lehetnek közöttük valóban versenyképes, exportképes cégek, és olyanok is, amelyek piaci alapon jóval nehezebben maradnának életben.
A támogatási és megrendelési rendszer átalakulása önmagában még nem jelenti e vállalkozások megszűnését. Arra azonban rákényszerítheti őket, hogy új piacokat keressenek, hatékonyabbá váljanak, csökkentsék költségeiket és valódi értéket teremtsenek.
Amelyik cég erre képes, az politikai hátszél nélkül is sikeres maradhat. Amelyik azonban kizárólag az állami kapcsolatrendszerre építette működését, gyorsan felélheti a korábban megszerzett vagyonát, vagy felvásárlási célponttá válhat.
A cégek elszoktak a saját kockázatra történő fejlesztéstől
Jelasity Radován szerint a magyar vállalatok egy részénél veszélyes várakozó magatartás alakult ki. Sok cég nem azért halasztja a beruházását, mert nem lát piaci lehetőséget, hanem azért, mert a következő állami támogatásra vagy kedvezményes hitelprogramra vár.
Ez rövid távon racionális döntésnek tűnhet. Miért finanszírozná valaki saját forrásból a fejlesztését, ha néhány hónappal később olcsóbb hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást kaphat?
Hosszabb távon azonban ez a rendszer gyengíti a vállalkozói kultúrát. A cégek nem tanulják meg felmérni a valódi piaci keresletet, kezelni a kockázatot és saját felelősségükre meghozni a beruházási döntéseiket.
Sass Magdolna arra figyelmeztetett, hogy Magyarországon regionális összehasonlításban is rendkívül erős az állam gazdasági szerepe. Közben a világban is egyre gyakoribbak az iparpolitikai támogatások, az energiaárakba történő beavatkozások és a stratégiai ágazatok állami segítése.
A kérdés tehát nem az, hogy az állam teljesen kivonuljon-e a gazdaságból. Sokkal inkább az, hogy világos, átlátható és minden vállalat számára azonos feltételekkel avatkozzon be.
Az államnak bíróként, nem játékosként kellene működnie
A valódi piacgazdaságban az állam feladata nem az, hogy előre kijelölje a győztes vállalatokat. Meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyek között a jobb termék, az alacsonyabb költség, a magasabb minőség és az innováció dönthet.
Ehhez kiszámítható adórendszerre, stabil jogszabályokra, független intézményekre és átlátható közbeszerzésekre van szükség. Ugyanilyen fontos, hogy a szabályok ne változzanak egyik napról a másikra, és ne sújtsanak különadókkal egy-egy kiválasztott ágazatot vagy vállalati csoportot.
Az államnak természetesen továbbra is szerepe van az oktatásban, az infrastruktúra fejlesztésében, a kutatás támogatásában és a társadalmi különbségek mérséklésében. A különbség abban rejlik, hogy mindezt általános, ellenőrizhető elvek alapján teszi-e, vagy politikai és személyes kapcsolatok határozzák meg a döntéseit.
A szakértők szerint az új gazdasági rendszer hitelessége azon múlhat, hogy a kormány a hozzá közel álló szereplőkkel szemben is ugyanazokat a szabályokat alkalmazza-e.
Nehéz döntések várnak a Tisza-kormányra
Bod Péter Ákos szerint a választási kampány lezárultával a kormány már nem halogathatja a fájdalmasabb döntéseket. A politikai fordulat után néhány látványos, könnyen megváltoztatható intézkedést gyorsan vissza lehet vonni, a gazdaság mélyebb problémái azonban ennél jóval nehezebben kezelhetők.
Ilyen kérdés a költségvetési hiány, az államadósság finanszírozása, a támogatási rendszer, az oktatás helyzete, az egészségügy finanszírozása és a magyar vállalatok gyenge termelékenysége.
Bod Péter Ákos egy korábbi elemzésében arra figyelmeztetett, hogy az áprilisi politikai fordulat után a költségvetés stabilizálása elkerülhetetlen feladattá vált. Az euró bevezetése melletti elköteleződés szerinte korlátot szabhatna a választások előtti rendszeres túlköltekezésnek is.
Az új kormány mögött erős parlamenti felhatalmazás áll, de ez önmagában nem könnyíti meg a társadalmi szempontból népszerűtlen reformokat. Egy támogatás megszüntetése, egy kedvezmény átalakítása vagy egy veszteséges állami rendszer rendbetétele mindig érdekeket sért.
Az uniós forrás nem csodaszer
A gazdasági fordulat egyik legnagyobb lehetőségét az uniós kapcsolatok rendezése és a korábban visszatartott források megnyitása jelentheti. A Tisza Párt választási programjának egyik központi vállalása is az európai pénzek hazahozatala és a magyar vállalkozások fejlesztése volt.
A kerekasztal résztvevői azonban arra figyelmeztettek, hogy egy több milliárd eurós csomag sem oldja meg automatikusan a magyar gazdaság szerkezeti problémáit.
Ha a pénzt ugyanabba a torz rendszerbe öntik, amely korábban is gyenge termelékenységet és alacsony hozzáadott értéket eredményezett, akkor legfeljebb átmeneti növekedést hozhat. A források elköltése önmagában nem gazdaságpolitika.
A valódi kérdés az, hogy mire fordítják az összegeket. Oktatásra, kutatásra, energiahatékonyságra, közlekedési infrastruktúrára és vállalati innovációra, vagy látványos, de gyenge megtérülésű beruházásokra.
A szakértők szerint a pénzek elosztását szakmai értékeléshez, mérhető célokhoz és utólagos ellenőrzéshez kellene kötni. Nem a gyors lehívás, hanem a hosszú távú gazdasági hatás lenne a fontos.
Az euró megmutatná, melyik vállalat versenyképes valójában
Jelasity Radován szerint az euró bevezetése nemcsak monetáris vagy politikai döntés lenne, hanem a magyar vállalati világ egyik legkeményebb tesztje.
A forint árfolyamának változásai időnként elfedhetik a vállalatok gyengeségeit. Egy exportáló cég például akkor is magasabb forintbevételhez juthat, ha nem lett hatékonyabb, csupán gyengült a magyar fizetőeszköz.
Az euró használata megszüntetné ezt a lehetőséget. Nem lenne árfolyamnyereség, amely ellensúlyozhatná az alacsony termelékenységet, a gyenge menedzsmentet vagy az elmaradt technológiai fejlesztéseket.
A közös valuta így világosan megmutatná, mely vállalatok képesek valóban versenyezni az európai piacon. Azok a cégek, amelyek csak a gyenge forintra vagy az állami támogatásra építettek, nehéz helyzetbe kerülhetnének.
Az euró azonban önmagában nem old meg mindent
Sass Magdolna a szlovák tapasztalatokra hivatkozva óvatosságra intett. Az euró bevezetése csökkentheti az árfolyamkockázatot, egyszerűbbé teheti a kereskedelmet és növelheti a pénzügyi kiszámíthatóságot, de önmagában nem teszi versenyképesebbé a vállalatokat.
Ha egy gazdaságban gyenge az oktatás, alacsony az innováció, lassú a termelékenység növekedése és bizonytalan a jogi környezet, ezeket a problémákat a közös valuta sem tünteti el.
Bod Péter Ákos ugyanakkor úgy látja, hogy a magyar gazdaság már most is erősen euroizálódott. Sok ingatlanügylet, vállalati szerződés, megtakarítás és nemzetközi üzleti kapcsolat eleve az euró árfolyamához igazodik.
Korábbi nyilatkozatában arról beszélt, hogy megfelelő politikai és intézményi elköteleződés mellett az euróhoz vezető folyamat felgyorsítható lehet.
A csatlakozási dátum fegyelmezhetné a költségvetést
Az euróövezeti tagság egyik kevésbé látványos, de fontos hatása a gazdaságpolitikai fegyelem erősítése lehet.
Ha Magyarország kijelölne egy hiteles csatlakozási céldátumot, annak eléréséhez teljesítenie kellene az inflációra, a költségvetési hiányra, az államadósságra, a kamatokra és az árfolyam-stabilitásra vonatkozó feltételeket.
Ez megnehezítené, hogy a mindenkori kormány a választások előtt nagy összegű, fedezet nélküli költekezésbe kezdjen. A túlzott hiány ugyanis veszélybe sodorná a közösen vállalt csatlakozási menetrendet.
Bod Péter Ákos szerint a magyar gazdaság elmúlt évtizedeiben visszatérő probléma volt a választási túlköltekezés, amelyet később megszorítások és kényszerű kiigazítások követtek. Ez nagyobb gazdasági kilengésekhez és gyengébb regionális teljesítményhez vezetett.
Dráguló munkaerő mellett már nem lehet az olcsóságra építeni
A magyar gazdaság hosszú időn keresztül részben az olcsóbb munkaerőre, a gyenge forintra és a külföldi összeszerelő beruházásokra épített. Ez a modell azonban egyre kevésbé fenntartható.
A bérek emelkednek, a dolgozók száma korlátozott, a fiatal és képzett munkavállalókért pedig nemzetközi verseny zajlik. A cégeknek ezért kevesebb emberrel, modernebb technológiával és magasabb hozzáadott értékkel kell termelniük.
A következő évek nyertesei azok a vállalkozások lehetnek, amelyek képesek:
- automatizálni a termelésüket;
- digitalizálni az adminisztrációjukat;
- saját terméket és márkát fejleszteni;
- külföldi piacokra lépni;
- képzett munkaerőt megtartani;
- kutatásra és innovációra költeni.
Az olcsó hitel és az állami támogatás hiánya kezdetben visszafoghat bizonyos beruházásokat. Hosszabb távon azonban egészségesebb vállalati szerkezetet hozhat létre, ha a fejlesztések mögött valódi piaci kereslet áll.
Új európai üzleti lehetőségek nyílhatnak meg
Magyarország európai kapcsolatainak rendezése nemcsak támogatásokhoz, hanem új üzleti lehetőségekhez is hozzásegítheti a hazai vállalkozásokat.
A következő években jelentős uniós programok indulhatnak a védelmi iparban, az energetikában, a közlekedési infrastruktúrában és a digitális fejlesztésekben. A magyar cégek ezekből akkor részesedhetnek, ha megfelelnek a szakmai, átláthatósági és versenyképességi követelményeknek.
Ukrajna későbbi újjáépítése szintén komoly piacot jelenthet az építőipari, energetikai, logisztikai, egészségügyi és technológiai vállalatoknak. Ez azonban nem automatikus lehetőség. A munkákért európai és globális cégek fognak versenyezni.
A magyar vállalkozások csak akkor tudnak részt venni ezekben a programokban, ha megfelelő tőkével, szakemberekkel, referenciákkal és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek.
A kisvállalkozások számára egyszerre jöhet nehezebb és tisztább időszak
Az állami támogatások visszaszorítása elsőként sok kisebb vállalkozás számára jelenthet bizonytalanságot. A kedvezményes hitelek és támogatási pályázatok számos cég beruházásait segítették az elmúlt években.
A kisebb állami szerep azonban előnyt is hozhat, ha megszűnik a politikai kapcsolatokon alapuló megkülönböztetés. Egy helyi vagy családi vállalkozás számára sokszor nem az a legnagyobb probléma, hogy nem kap támogatást, hanem az, hogy a versenytársa kedvezőbb szabályokhoz, állami megrendelésekhez vagy olcsóbb finanszírozáshoz jut.
Az egyenlő feltételek között a kisebb cégek is könnyebben érvényesülhetnek. Ehhez azonban egyszerűbb adózásra, kevesebb adminisztrációra, gyorsabb hatósági ügyintézésre és valóban nyitott közbeszerzésekre lenne szükség.
A piacgazdaság nem azt jelenti, hogy az állam magára hagyja a vállalkozásokat. Azt jelenti, hogy nem egyedi kegyekkel, hanem mindenki számára hozzáférhető szolgáltatásokkal segíti őket.
A gazdasági fordulat sikere nem néhány hónap alatt dől el
A politikai változások gyorsak lehetnek, a gazdasági szerkezet átalakulása azonban hosszú folyamat. Egy új törvény néhány hét alatt elfogadható, de egy vállalat versenyképessége, az oktatás minősége vagy a társadalmi bizalom nem javul meg egyik napról a másikra.
Az első időszakban akár gazdasági visszaesés vagy vállalati kudarcok is követhetik az állami támogatások visszafogását. Ez önmagában még nem feltétlenül jelenti a reformok bukását. A hosszabb távú eredmény attól függ, hogy helyükre létrejönnek-e működő piaci intézmények és új, versenyképes vállalkozások.
A kormány feladata az lehet, hogy kiszámítható átmenetet teremtsen. Nem célszerű egyik napról a másikra minden támogatást megszüntetni, de világos menetrendet kell adni arról, mely programok maradnak meg, és melyek futnak ki.
A vállalatoknak pedig el kell fogadniuk, hogy a korábbi kényelmes rendszer nem tér vissza. A jövőben saját teljesítményük, nem pedig politikai kapcsolataik alapján kell boldogulniuk.
Esély van a felzárkózásra, de garancia nincs
A magyar gazdaság előtt ritka lehetőség nyílhat. A politikai fordulat, az európai kapcsolatok rendezése, az uniós források megnyílása és az intézményi reformok együtt valódi pályaváltást eredményezhetnek.
Ehhez azonban nem elegendő új szereplőket ültetni a régi rendszerbe. Magát a működési modellt kell megváltoztatni.
A siker kulcsa az lehet, hogy:
- minden vállalat számára azonos szabályok érvényesüljenek;
- csökkenjen az egyedi állami beavatkozások száma;
- átláthatóbbá váljanak a közbeszerzések és támogatások;
- javuljon az oktatás és a kutatás helyzete;
- stabilizálják a költségvetést;
- a cégek innovációval, ne politikai kapcsolatokkal versenyezzenek;
- hiteles menetrend készüljön az euró bevezetésére.
A következő időszak a Tisza-kormány és a magyar vállalati szektor közös próbája lesz. Az államnak meg kell tanulnia kevesebbet és kiszámíthatóbban beavatkozni, a cégeknek pedig azt, hogyan lehet valódi piaci környezetben fennmaradni.
A lehetőség adott arra, hogy Magyarország közelebb kerüljön az Európai Unió fejlettebb országaihoz. Ahogyan a szakmai beszélgetés egyik legfontosabb üzenete is szólt: esély van rá, de garancia nincs.
Szerinted a magyar vállalatok képesek lennének állami támogatások nélkül is sikeresen versenyezni, vagy az átállás túl sok céget sodorna veszélybe? Írd meg kommentben a véleményedet!
