Fontos támogatást kapott a kormány 2027-es nyugdíjemelési terve: a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület alapvetően egyetért azzal, hogy elsőként a legkisebb nyugdíjból élők helyzetén javítsanak. Karácsony Mihály, a szervezet elnöke ugyanakkor ennél tovább menne. Szerinte nemcsak azt kellene vizsgálni, hogy valakinek mekkora a nyugdíja, hanem azt is, van-e más rendszeres jövedelme. Így kevesebb ember között lehetne elosztani a rendelkezésre álló pénzt, a valóban rászorulók viszont nagyobb emelést kaphatnának. A KSH adatai pedig megmutatják, miért tartják kevésnek a tervezett 120 ezer forintos alsó szintet – írja az Infostart.
A 2027-es nyugdíjemelés egyik legfontosabb újdonsága, hogy a kormány nem kizárólag az eddig megszokott, mindenkire azonos százalékkal vonatkozó januári emelésben gondolkodik. A legalacsonyabb ellátásoknál külön, sávos korrekció érkezne, vagyis minél kisebb valakinek a nyugdíja, annál nagyobb célzott segítséget kaphat.
A Nyugdíjas Parlament szerint ez jó irány, mert hosszú idő után először jelenik meg ilyen hangsúlyosan a szolidaritási szempont. A szervezet ugyanakkor úgy látja, hogy a következő lépésnél már nemcsak a nyugdíj összegét, hanem a nyugdíjas tényleges anyagi helyzetét is figyelembe kellene venni.
Ez komoly változást jelentene ahhoz képest, ahogyan ma a legtöbb nyugdíjemelés működik.
Karácsony Mihály: jó irányba történt meg az első lépés
A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke az InfoRádióban beszélt a kormány tervéről. Karácsony Mihály szerint örvendetes, hogy a reform első lépése kifejezetten azok felé irányul, akiknek jelenleg a legnehezebb a megélhetésük.
A szervezet elsősorban a differenciálást üdvözli. Ez azért lényeges, mert az általános százalékos emelések esetében ugyanaz a százalék nagyon eltérő forintösszeget jelent.
Ha például mindenki 4 százalékos emelést kapna, akkor egy 120 ezer forintos nyugdíj mindössze 4800 forinttal növekedne. Egy 400 ezer forintos nyugdíjnál ugyanaz a 4 százalék viszont már 16 ezer forintos havi többletet jelentene.
A százalék tehát ugyanaz, de a tényleges segítség közel sem azonos.
Ez változik 2027. január 1-jétől
A kormány bejelentése szerint 2027-től jelentősen átalakul a legalacsonyabb nyugdíjak kezelése. A jelenleg 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimumot 120 ezer forintra emelik.
A 28 500 forintos összeg 2008 óta változatlan volt. Emiatt az évek során gyakorlatilag elvesztette eredeti jelentőségét, hiszen az árak és a bérek közben többszörösen emelkedtek.
A változás azonban nemcsak azokat érinti majd, akik közvetlenül a nyugdíjminimum közelében vannak. A kormány sávos kiegészítést is bejelentett a 146 ezer forint alatti alacsony nyugdíjakra.
Fontos, hogy ezt a célzott korrekciót a szokásos januári, inflációkövető általános nyugdíjemelés után kell majd kiszámítani.
Így néz ki a jelenleg bejelentett sávos emelés
A kormány tájékoztatása alapján, ha a januári általános emelés után valakinek a nyugdíja továbbra sem éri el a 108 ezer forintot, az ellátását 120 ezer forintra egészítik ki.
A további sávok a következőképpen alakulnak:
| Januári általános emelés utáni nyugdíj | További célzott emelés |
|---|---|
| 108 ezer Ft alatt | 120 ezer Ft-ra emelés |
| 108–125 ezer Ft | +12 000 Ft |
| 125–130 ezer Ft | +10 000 Ft |
| 130–135 ezer Ft | +8 000 Ft |
| 135–140 ezer Ft | +6 000 Ft |
| 140–146 ezer Ft | 146 000 Ft-ra emelés |
Ez tehát nem egyszerűen egy újabb százalékos nyugdíjemelés lesz. A cél az, hogy a legkisebb összegeknél nagyobb legyen a beavatkozás.
A kormány szerint összesen több mint 700 ezer ember ellátását érinthetik a különböző változások.
Körülbelül 455 ezer nyugdíjas kaphat célzott segítséget
A hivatalos kormányzati tájékoztatás szerint körülbelül 455 ezer nyugdíjast érinthetnek közvetlenül a nyugellátásokhoz és kapcsolódó juttatásokhoz kötődő változások.
Emellett mintegy 238 ezer megváltozott munkaképességű ember ellátása is emelkedik, az időskorúak járadékának növelése pedig hozzávetőleg 8500 embert érinthet.
A rokkantsági és rehabilitációs ellátásoknál 10 százalékos emelést jelentettek be. A 65 év feletti rokkantsági ellátásban részesülőknél szintén megjelenik a 120 ezer forintos alsó határ.
Az árvaellátás minimuma is nő: a jelenlegi 50 ezer forintos legkisebb összeg 60 ezer forintra emelkedik.
A Nyugdíjas Parlament egy dolgot még megváltoztatna
Karácsony Mihály ugyanakkor azt mondja: egy későbbi, valóban szolidaritási alapú rendszerben önmagában a nyugdíj összege nem feltétlenül mutatja meg, hogy ki szorul rá leginkább az állami segítségre.
Képzeljünk el két embert.
Az egyik nyugdíja havi 125 ezer forint, de mellette rendszeresen dolgozik, és további 250 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkezik.
A másik ember nyugdíja 140 ezer forint, nincs munkajövedelme, nincs rendszeresen kiadott ingatlana, nincs más ellátása, és ebből az egyetlen összegből kell kifizetnie a lakhatását, élelmiszerét és gyógyszereit.
Ha kizárólag a nyugdíj összegét nézzük, az első ember tűnik rosszabb helyzetben lévőnek.
Ha viszont a tényleges havi jövedelmet vizsgáljuk, már egészen más kép rajzolódik ki.
„Többet szeretnénk adni kevesebbeknek”
A Nyugdíjas Parlament elképzelésének lényege ebben foglalható össze.
Nem feltétlenül több pénzt kérnének ugyanannyi ember között szétosztani. Inkább pontosabban meghatároznák, hogy kik vannak valóban nehéz anyagi helyzetben, és az így szűkebb jogosulti körnek magasabb támogatást adnának.
Ez azonban fontos különbséget igényel.
Nem arról van szó, hogy egy nyugdíjas korábban megszerzett nyugdíját azért csökkentenék, mert például tovább dolgozik.
Karácsony Mihály nyilatkozatából inkább az következik, hogy a célzott, szolidaritási alapon adott többletemelésnél vagy kiegészítésnél kellene figyelembe venni a nyugdíjon kívüli rendszeres jövedelmeket.
Ez egészen más modell lenne.
A megszerzett nyugdíj és a szociális segítség két külön dolog
Ennek azért van nagy jelentősége, mert a magyar öregségi nyugdíj alapvetően járulék- és szolgálatiidő-alapú ellátás.
A nyugdíj összegét az aktív évek alatt megszerzett, nyugdíjszámításnál figyelembe vehető keresetek és a megszerzett szolgálati idő alapján határozzák meg.
Ez a biztosítási elv.
Ugyanakkor az állami nyugdíjrendszerben a szolidaritási elv is jelen van. A felosztó-kirovó rendszer lényege, hogy az aktuálisan dolgozók befizetései finanszírozzák az aktuális nyugdíjkifizetések jelentős részét.
A két elv ezért egyszerre van jelen a rendszerben.
>>> IDE JÖN A HIRDETÉS <<<
Az Alkotmánybíróság is foglalkozott ezzel
A biztosítási és a szolidaritási elv viszonya régóta része a magyar alkotmányjogi gondolkodásnak.
Az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben is hangsúlyozta, hogy a társadalombiztosítás nem tekinthető egyszerű magánbiztosításnak, ahol minden befizetett forinthoz pontosan meghatározott későbbi kifizetés társul.
A rendszerben egyszerre jelenhet meg a megszerzett jogosultság védelme és a társadalmi szolidaritás.
A Nyugdíjas Parlament most lényegében azt állítja, hogy az elmúlt időszakban túlságosan háttérbe szorult ez a második elem.
A kormány 2027-re meghirdetett differenciált emelésében ezért látnak irányváltást.
A KSH számai alapján a 120 ezer forint valóban kevésnek tűnik
Karácsony Mihály az interjúban egy különösen érdekes KSH-adatra is felhívta a figyelmet.
A Központi Statisztikai Hivatal felmérése azt vizsgálja, hogy az emberek saját megítélésük szerint mekkora havi nettó jövedelmet tartanak szükségesnek különböző megélhetési szintekhez.
A legutóbbi elérhető, 2024-re vonatkozó adatok szerint azokban a háztartásokban, ahol a referenciaszemély 65 éves vagy idősebb, a „nagyon szűkös” megélhetéshez szükségesnek tartott összeg havi:
155 900 forint fejenként.
Ez csaknem 36 ezer forinttal magasabb a 2027-re tervezett 120 ezer forintos nyugdíjminimumnál.
Fontos: ez nem hivatalos létminimum
Ezt az adatot azonban megfelelően kell értelmezni.
A KSH 155,9 ezer forintos száma nem azt jelenti, hogy az állam hivatalosan ennyiben határozta meg a létminimumot.
Ez egy lakossági felmérés eredménye: azt mutatja, hogy az érintett háztartások mekkora nettó jövedelmet tartottak szükségesnek ahhoz, hogy nagyon szűkösen meg tudjanak élni.
Ettől függetlenül az adat jól érzékelteti az alacsony nyugdíjak problémáját.
A „nagyon szűkös” kategória nem kényelmes életet jelent. Éppen ellenkezőleg: már a megnevezés is arra utal, hogy az alapvető kiadásokat nagyon szigorúan kell beosztani.
A nyugdíjas háztartásoknál szinte ugyanez az összeg jött ki
Egy másik KSH-tábla kifejezetten a nyugdíjas háztartásokat vizsgálja.
Eszerint 2024-ben a nyugdíjas háztartások tagjai a „nagyon szűkös” megélhetéshez átlagosan 154 300 forint/fő/hó nettó jövedelmet tartottak szükségesnek.
Ez nagyon közel áll a 65 év feletti referenciaszemélyeknél mért 155,9 ezer forinthoz.
Vagyis két különböző bontás is ugyanabba az irányba mutat: havi 120 ezer forint még a nagyon szűkösnek tekintett jövedelmi szint alatt van.
A szegénységi küszöb ennél is magasabb
Karácsony Mihály arra is utalt, hogy a KSH relatív jövedelmi szegénységi küszöbe szintén magasabb 120 ezer forintnál.
A legutóbb közzétett, 2024-es referenciaévre vonatkozó adat szerint egy egyszemélyes háztartás éves szegénységi küszöbe 2 085 245 forint volt.
Ez havi átlagra átszámítva körülbelül 174 ezer forintot jelent.
Vagyis a 120 ezer forintos összeg még ettől is jelentősen elmarad.
Fontos ugyanakkor, hogy a szegénységi küszöb statisztikai mutató. Nem azt jelenti, hogy mindenki, akinek ennél valamivel alacsonyabb a havi nyugdíja, ugyanabban az élethelyzetben van.
A lakhatási költségek, a háztartás mérete, az egészségi állapot, a gyógyszerkiadás és az egyéb jövedelmek rendkívül sokat számítanak.
Egy saját lakásban élő és egy albérletet fizető nyugdíjas helyzete teljesen más
Ez jól mutatja, miért vetette fel a Nyugdíjas Parlament a teljes jövedelmi helyzet vizsgálatát.
Egy saját, tehermentes lakásban élő nyugdíjas havi kiadásai egészen mások lehetnek, mint annak, aki albérleti díjat vagy magas lakhatási költséget fizet.
Hasonlóan nagy különbséget jelenthet, ha valaki egyedül él, vagy házastársával közös háztartásban.
Az egészségi állapot szintén döntő. Van, aki havonta néhány ezer forintot költ gyógyszerre, másnak rendszeresen több tízezer forintos egészségügyi kiadása van.
Ezért egyetlen nyugdíjösszegből nem lehet tökéletesen meghatározni a tényleges rászorultságot.
De a jövedelemvizsgálatnak is lennének problémái
A Nyugdíjas Parlament elképzelése elsőre logikusnak tűnhet, de a gyakorlatban számos kérdést kellene megoldani.
Mi számítana rendszeres jövedelemnek?
A munkabér nyilvánvalóan igen. De mi történne az ingatlan-bérbeadásból származó bevétellel, a kamatokkal, osztalékokkal, magánnyugdíj-megtakarítások kifizetésével vagy a családtagok rendszeres támogatásával?
A vagyont is vizsgálnák, vagy kizárólag a jövedelmet?
Egy értékes saját lakás számítana, ha az illető abban él és abból nincs bevétele?
Egy egyszeri nagyobb jövedelem kizárná valakit a következő évi támogatásból?
Ezek olyan kérdések, amelyekre egy rászorultsági rendszer kialakításakor pontos választ kellene adni.
A munkavégzést sem lenne szerencsés büntetni
Különösen érzékeny kérdés a nyugdíj mellett tovább dolgozók helyzete.
Sok idős ember nem azért vállal munkát, mert különösen jó anyagi helyzetben van, hanem éppen azért, mert a nyugdíja önmagában nem elegendő a megélhetéshez.
Ha egy célzott emelés szabályai túl szigorúan vennék figyelembe a munkából származó jövedelmet, az akár azt az üzenetet is közvetíthetné, hogy nem éri meg tovább dolgozni.
Ezért a rendszer kialakításánál valószínűleg szükség lenne megfelelő jövedelmi határokra és kivételekre.
Nem ugyanaz a nyugdíjemelés és a szociális támogatás
A következő évek egyik legfontosabb szakpolitikai kérdése éppen ez lehet.
Az általános januári nyugdíjemelés célja jelenleg alapvetően a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése.
Ez nem rászorultsági támogatás.
Aki havi 500 ezer forintos nyugdíjat kap, ugyanúgy jogosult az inflációkövető emelésre, mint aki 150 ezer forintot.
A célzott, alacsony nyugdíjakra koncentráló kiegészítés azonban már más logika szerint működik. Itt a szolidaritási elem kerül előtérbe.
Ezért elméletileg elképzelhető olyan rendszer, amelyben az általános emelés továbbra is mindenkinek jár, a külön szolidaritási kiegészítés viszont jövedelemfüggő.
Nem arról van szó, hogy a magasabb nyugdíjakat elvennék
Ez az egyik legfontosabb félreértés, amelyet érdemes elkerülni.
Sem a kormány jelenlegi bejelentése, sem Karácsony Mihály mostani nyilatkozata nem arról szól, hogy általánosan csökkentenék a magasabb nyugdíjakat.
A vita arról folyik, hogyan használják fel azt a pluszforrást, amelyet a legalacsonyabb ellátások felzárkóztatására szánnak.
Az egyik megoldás az, amit a kormány jelenleg tervez: az alacsony nyugdíjösszegek alapján határozza meg a kiegészítést.
A Nyugdíjas Parlament ennél célzottabb rendszert szeretne, amely az érintettek egyéb rendszeres jövedelmét is figyelembe venné.
Miért lehet jelentős fordulat a differenciálás?
Az elmúlt években gyakori kritika volt az inflációkövető nyugdíjemelési rendszerrel szemben, hogy növeli a nyugdíjak közötti nominális különbségeket.
Ha két ember nyugdíja között kezdetben 200 ezer forint a különbség, az azonos százalékos emelés után forintban még nagyobb lesz az eltérés.
Ez matematikailag szükségszerű.
A rendszer támogatói szerint ugyanakkor az azonos százalék őrzi meg a korábban megszerzett nyugdíjak egymáshoz viszonyított arányát.
A differenciált emelés ezzel szemben tudatosan közelebb hozza egymáshoz az alsó és felső nyugdíjösszegeket.
Ez már nem pusztán technikai számítási kérdés, hanem nyugdíjpolitikai döntés.
A 120 ezer forint fontos előrelépés, de nem old meg mindent
A 28 500 forintos nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése önmagában rendkívül jelentős nominális változás.
De a KSH adatai alapján érthető, miért mondja a Nyugdíjas Parlament, hogy ez még nem lehet a folyamat vége.
Ha a 65 éves vagy idősebb referenciaszeméllyel rendelkező háztartások már 2024-ben közel 156 ezer forintot tartottak szükségesnek egy nagyon szűkös havi megélhetéshez, akkor a 2027-es 120 ezer forintos minimum továbbra is alacsony.
Ráadásul a 155,9 ezer forintos adat 2024-es árszínvonalon értendő.
2027 januárjáig újabb két és fél év telik el, amely alatt az árak tovább változhatnak.
Ezért akar a Nyugdíjas Parlament kevesebb embernek többet adni
Karácsony Mihály álláspontja lényegében abból indul ki, hogy ugyanakkora költségvetési keret kétféleképpen is felhasználható.
El lehet osztani szélesebb körben, kisebb összegekben.
Vagy szűkebb jogosulti kört lehet meghatározni, és nekik lényegesen nagyobb havi segítséget lehet biztosítani.
A Nyugdíjas Parlament a második megoldást támogatná.
Ehhez azonban nem elegendő pusztán azt tudni, hogy az érintettnek mennyi nyugdíjat folyósít az állam. Látni kellene a rendszeres egyéb jövedelmeit is.
A szervezet már elküldte észrevételeit a kormánynak
Karácsony Mihály elmondása szerint a Nyugdíjas Parlament a társadalmi egyeztetés keretében az illetékes tárcához is eljuttatta a javaslatait.
Választ is kaptak: a minisztérium megköszönte az észrevételeket.
Ez azonban egyelőre nem jelenti azt, hogy a kormány elfogadta volna a jövedelemvizsgálatra vonatkozó elképzelést.
A jelenlegi hivatalos kormányzati tájékoztatás továbbra is a nyugdíj összegéhez kötött sávos emelésről szól.
Vagyis 2026. október 18-án nincs bejelentett szabály arról, hogy a 2027-es célzott nyugdíjemelésnél a munkabért, bérleti díjat vagy más rendszeres jövedelmet is vizsgálnák.
A következő hetekben jöhetnek a részletes szabályok
A 2027-es költségvetés és a hozzá kapcsolódó törvénymódosítások kulcsfontosságúak lesznek.
A kormány már bejelentette a politikai döntés fő irányát, de a végrehajtáshoz pontos jogszabályi rendelkezésekre lesz szükség.
Ezekből derül majd ki, hogyan számolják a januári általános emelést és az azt követő sávos korrekciót, pontosan mely ellátások tartoznak bele, milyen időpont szerinti összegből indulnak ki, valamint hogyan kezelik azokat, akik egyszerre többféle ellátást kapnak.
Az is kiderülhet, hogy a társadalmi egyeztetés során érkezett javaslatokból bekerül-e bármi a végleges rendszerbe.
Több százezer ember számára havi szinten számít a döntés
A 2027-es változás nem egyszeri támogatás.
Ha valakinek például havi 12 ezer forinttal emelkedik a nyugdíja, az éves szinten 144 ezer forintos többletet jelent már a rendes tizenkét havi ellátásban.
Ehhez ráadásul kapcsolódhat a 13. havi nyugdíj és – a 2027-re véglegesen elfogadott szabályoktól függően – a 14. havi nyugdíj is.
Ezért a havi alapnyugdíj megemelése hosszabb távon lényegesen nagyobb hatással járhat, mint egy egyszeri támogatás.
A legalacsonyabb nyugdíjak rendezése ebből a szempontból valóban alapvető változás lehet.
A legnagyobb kérdés most az, hol húzzák meg a határt
A Nyugdíjas Parlament tehát nem vitatja a kormány célját. Éppen ellenkezőleg: támogatja, hogy a legrosszabb helyzetben lévő idősek kapják a legnagyobb segítséget.
A vita inkább arról szól, hogyan lehet meghatározni, hogy ki van valóban a legrosszabb helyzetben.
Csak a nyugdíj összege számítson?
Vagy nézzék meg a nyugdíj mellett szerzett rendszeres jövedelmet is?
És ha igen, hol legyen az a jövedelmi határ, amely felett valaki már nem kapna célzott kiegészítést?
Ezekre egyelőre nincs végleges válasz.
Az viszont már most látszik, hogy a 2027-es nyugdíjpolitika egyik meghatározó fogalma a differenciálás és a szolidaritás lehet.
A Nyugdíjas Parlament álláspontját pedig Karácsony Mihály egy rövid mondattal foglalta össze a legérthetőbben:
„Többet szeretnénk adni kevesebbeknek.
