A papíralapú TB-kiskönyv megszüntetése már nem jövőbeli terv: 2026. január 1-jétől ténylegesen megszűnt a dokumentum vezetési kötelezettsége Magyarországon, és helyét az elektronikus e-TB kiskönyv vette át. A változás jogi alapját azonban nem 2026 őszén teremtették meg. Az Országgyűlés még 2025. május 20-án, vagyis a 2026-os választást megelőző parlamenti ciklusban fogadta el a TB-kiskönyv megszüntetéséről szóló törvényt. A rendszer tehát egy korábban megszavazott digitalizációs reform eredményeként működik ma. Az átállás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a régi papír TB-kiskönyvet most már nyugodtan ki lehet dobni: éppen ellenkezőleg, bizonyos esetekben még hosszú évekig fontos bizonyító irat maradhat.
Évtizedeken keresztül sok munkavállaló ismerte azt a zöldes vagy papíralapú dokumentumot, amelynek hivatalos neve „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” volt. Munkahelyváltáskor rendszerint egyik munkáltatótól a másikhoz került, és ebben vezették a biztosítási jogviszonyokhoz, valamint egyes egészségbiztosítási ellátásokhoz kapcsolódó adatokat. A rendszer azonban egyre inkább anakronisztikussá vált, hiszen az adatok jelentős része eközben már különböző állami elektronikus nyilvántartásokban is szerepelt.
A 2025-ben elfogadott törvény indokolása kifejezetten az adminisztráció csökkentését nevezte meg célként. Az elképzelés lényege az volt, hogy az állam által már elektronikusan nyilvántartott adatokat ne kelljen még egyszer papírra felvezetni, majd a dokumentumot munkáltatóról munkáltatóra továbbítani.
A törvényt 2025 májusában már megszavazták
Fontos időrendben látni a történteket, mert az e-TB kiskönyvről még ma is jelennek meg úgy hírek, mintha egy frissen bejelentett 2026-os változásról lenne szó. A TB-kiskönyv megszüntetéséről szóló 2025. évi XXXIV. törvényt az Országgyűlés 2025. május 20-án fogadta el, a jogszabály pedig a Magyar Közlöny 2025. május 30-i számában jelent meg.
Ez tehát még a 2026. áprilisi országgyűlési választás előtti parlamenti ciklusban történt. Az e-TB-kiskönyv mai működése ezért nem egy 2026 őszén született új politikai döntés, hanem egy korábban elfogadott jogszabály végrehajtásának eredménye.
A törvény TB-kiskönyvre vonatkozó legfontosabb rendelkezései 2026. január 1-jén léptek hatályba. Ettől a naptól a munkáltatóknak már nem kell tovább vezetniük a régi papír TB-kiskönyvet, a társadalombiztosítási kifizetőhelyek pedig elektronikus lekérdezőfelületet használhatnak.
Fontos pontosítás: nem 2026. június 30-án szűnt meg a papír TB-kiskönyv
Több korábbi cikkben elterjedt az az információ, hogy az elektronikus TB-kiskönyv teljes átállása csak 2026. június 30-ig valósul meg, és addig párhuzamosan megmarad a papíralapú rendszer. A hivatalos szabály azonban nem ezt mondja.
A papír TB-kiskönyv vezetési kötelezettsége 2026. január 1-jével megszűnt.
A június 30-i dátum valóban szerepel a 2025-ben elfogadott törvényben, de egy teljesen más rendelkezésnél: bizonyos szociális szolgáltatóknak és intézményeknek kellett egyes adatokat 2026. június 30-ig rögzíteniük az igénybevevői nyilvántartásban. Ennek nincs köze ahhoz, hogy meddig kellett volna vezetni a TB-kiskönyvet.
Ez valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy több korábbi tájékoztatóban összekeveredett a két határidő.
2026. január 1-je óta nem kell új papír TB-kiskönyvet vezetni
A változás leglátványosabb következménye a munkáltatóknál jelentkezett. 2026-tól már nincs szükség arra, hogy egy új dolgozó belépésekor a munkáltató papír TB-kiskönyvet kérjen be, azt kitöltse, majd a biztosítási jogviszony megszűnésekor a következő munkahely számára továbbadja.
A papíralapú dokumentumba új biztosítási vagy ellátási adatokat sem kell tovább vezetni. Azok a foglalkoztatók pedig, amelyek nem működtetnek társadalombiztosítási kifizetőhelyet, a régi TB-kiskönyv megfelelő átadása után sem a papíralapú, sem az elektronikus TB-kiskönyvvel kapcsolatban nem kapnak külön új adminisztrációs feladatot.
Ez fontos különbség. Az e-TB-kiskönyv ugyanis nem egy olyan rendszer, amelybe minden munkáltató szabadon beléphet és megtekintheti valamennyi dolgozó teljes társadalombiztosítási előéletét.
Kik férhetnek hozzá az e-TB-kiskönyvhöz?
A kifizetőhelyi lekérdezőfelületet azok a foglalkoztatók használhatják, amelyek társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtetnek. Ezek jellemzően nagyobb munkáltatók, amelyek például bizonyos táppénz-, CSED- vagy GYED-ügyeket saját kifizetőhelyükön bírálnak el.
A lekérdezés célja nem általános munkáltatói ellenőrzés, hanem az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak és a baleseti táppénznek az elbírálása.
A kifizetőhely ráadásul nem kereshet rá tetszőleges személyre. Csak annak a biztosítottnak az adatait ismerheti meg, aki a lekérdezés pillanatában az adott kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál biztosítási jogviszonyban áll.
Az elektronikus hozzáférés tehát jogosultsághoz és konkrét célhoz kötött.
Sokkal több adat szerepel benne, mint a régi papíron
Az elektronikus nyilvántartás egyik nagy előnye, hogy több forrásból képes egységes rendszerbe rendezni azokat az adatokat, amelyek korábban részben különböző nyilvántartásokban voltak.
Az e-TB kiskönyv tartalmazza többek között a biztosított személyazonosító adatait és TAJ-számát, a korábbi és jelenlegi biztosítási jogviszonyokat, a foglalkoztató nevét és adószámát, a jogviszony jogcímét és időtartamát, valamint az esetleges szünetelési időszakokat.
Megjelenik benne a munkakör FEOR-kódja és a munkaidő mértéke is.
Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásoknál ennél is részletesebb adatokat tartanak nyilván. Látható lehet például az ellátás jogcíme, folyósításának időtartama, naptári napi alapja, az ellátást megállapító hatóság, valamint bizonyos esetekben a kapcsolódó foglalkoztató.
Gyermekápolási táppénz, CSED, GYED vagy örökbefogadói díj esetén az ellátásra jogosító gyermek bizonyos azonosító adatai is részei lehetnek a rendszernek.
A NEAK és a Magyar Államkincstár adatai találkoznak
Az e-TB-kiskönyv hátterében nem egy teljesen új adatbázis áll, amelybe mindent nulláról kellett feltölteni. A rendszer több már meglévő állami nyilvántartás adatait kapcsolja össze.
A biztosítási jogviszonyok nyilvántartásában a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek van központi szerepe, míg az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak jelentős adatköre a Magyar Államkincstár rendszereiből kerül átadásra.
Ennek egyik előnye, hogy például egy táppénz vagy gyermekgondozási díj megállapításakor a kifizetőhelynek nem kell a munkavállalótól ugyanazokat az adatokat papíron újra és újra bekérnie, ha azok már szerepelnek a közhiteles elektronikus nyilvántartásban.
A törvény szerint az e-TB-kiskönyv adatait az érintett személy halálát követően még tíz évig kezelik.
A dolgozó is ellenőrizheti a saját adatait
Az elektronizálás nemcsak a kifizetőhelyeket érinti. A biztosítottak saját maguk is ellenőrizhetik biztosítási előéletük jelentős részét.
A NEAK biztosítási jogviszony lekérdező szolgáltatásában megtekinthető a nyilvántartott biztosítási jogviszony története. Emellett 2026. január 1-jétől a Betegéletút szolgáltatásban a 2023. december 31. után folyósított egyes pénzbeli egészségbiztosítási ellátások adatai is lekérdezhetők.
Ilyen például a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az örökbefogadói díj és a baleseti táppénz.
Ez azért lehet különösen hasznos, mert korábban sokan csak akkor szembesültek egy hiányzó vagy hibás biztosítási időszakkal, amikor valamilyen ellátást igényeltek. Most az adatok egy része előre is ellenőrizhető.
A régi TB-kiskönyvet viszont ne dobd ki
Talán ez a legfontosabb gyakorlati tanács azoknak, akiknek még megvan a régi papír TB-kiskönyvük.
Attól, hogy 2026-tól már nem vezetik, a régi dokumentum nem vált értéktelen papírrá.
A Magyar Államkincstár kifejezetten előírja, hogy amikor a munkáltató visszaadja a régi TB-kiskönyvet, a biztosított azt a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.
Ez akár több évtizedet is jelenthet egy fiatalabb munkavállalónál.
Ennek nagyon egyszerű oka van: a régi papíralapú dokumentum bizonyítékként szolgálhat, ha valamely korábbi biztosítási jogviszony nem vagy hibásan szerepel az elektronikus nyilvántartásban.
A munkáltató sem dobhatja egyszerűen szemétbe
Ha a régi TB-kiskönyv még a foglalkoztatónál van, azt legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor igazolható módon át kell adnia a dolgozónak.
Személyes átadásnál célszerű az átvételt aláírással dokumentálni, postai továbbításnál pedig tértivevényes küldemény biztosíthatja az átadás igazolását.
Ha a munkáltató valamilyen okból nem tudja eljuttatni a dokumentumot az érintettnek – például a volt dolgozó nem elérhető –, akkor nem semmisítheti meg egyszerűen. A dokumentumot a biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő ötödik év végéig meg kell őriznie.
Mi történik, ha a papír és az elektronikus adat nem egyezik?
Ez valós probléma lehet, különösen régi munkaviszonyoknál.
Előfordulhat például, hogy a papír TB-kiskönyvben szerepel egy korábbi biztosítási jogviszony, amelyet a NEAK elektronikus nyilvántartása nem mutat. Ilyen helyzetben nem az a megoldás, hogy elfogadjuk az elektronikus rendszer hiányos adatát.
A biztosított okirati bizonyítási eljárást kezdeményezhet a lakóhelye szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakterületén.
Ebben az eljárásban éppen a régi TB-kiskönyv, munkaszerződés, kilépőpapír vagy más korabeli dokumentum lehet fontos bizonyíték.
Ezért különösen rossz ötlet lenne a papír TB-kiskönyveket tömegesen megsemmisíteni csak azért, mert 2026-ban már elektronikus rendszer működik.
Munkahelyváltáskor már nem kell továbbadni az új munkáltatónak
Korábban a TB-kiskönyv tipikusan együtt „vándorolt” a munkavállalóval. Kilépéskor visszakapta a régi munkahelytől, belépéskor pedig leadta az új foglalkoztatónál.
2026-tól ez a lánc megszakadt.
Egy új munkaviszony létrejöttekor a papír TB-kiskönyvet már nem kell azért átadni, hogy az új munkáltató tovább vezesse. Az új biztosítási jogviszony bejelentése az elektronikus állami rendszerben történik, a szükséges adatokat pedig az arra jogosult szervek és kifizetőhelyek elektronikus nyilvántartásból érik el.
Ez különösen azok számára könnyebbség, akik gyakran változtatnak munkahelyet, vagy több korábbi foglalkoztatójuk volt.
Mi történik egy kisebb cégnél, ahol nincs TB-kifizetőhely?
Ez is fontos különbség.
Ha egy munkáltató nem működtet társadalombiztosítási kifizetőhelyet, akkor nem kap egyszerűen általános hozzáférést az e-TB-kiskönyv teljes rendszeréhez. A papír TB-kiskönyv visszaadását követően az ilyen cégeknek sem a régi könyv vezetésével, sem az e-TB-kiskönyv kezelésével nincs külön feladatuk.
Az egészségbiztosítási ellátási ügyeket az illetékes hatósági rendszer intézi.
Vagyis egy kisebb vállalkozásnak nem kell attól tartania, hogy a papír kiskönyv megszüntetésével helyette egy új, bonyolult elektronikus nyilvántartást kell naponta vezetnie.
Éppen az adminisztráció csökkentése volt a módosítás egyik fő célja.
A TB-kifizetőhelyeknél viszont ténylegesen új munkafolyamat indult
Azoknál a munkáltatóknál, amelyek saját társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtetnek, az e-TB-kiskönyv valóban a napi ügyintézés részévé vált.
A lekérdezőfelület a személyre szabott ügyintézési felületen, vagyis a SZÜF rendszerében érhető el. A kifizetőhely az elektronikus rendszer segítségével tudja megismerni az ellátás megállapításához szükséges biztosítási és korábbi ellátási adatokat.
Az adathozzáférés azonban jogosultsághoz kötött, és a rendszerhez kapcsolódó meghatalmazási szabályokat is teljesíteni kell. A munkáltató tehát nem korlátlanul böngészi a dolgozó teljes egészségügyi életútját.
Az e-TB-kiskönyv nem elektronikus egészségügyi karton. A célja kifejezetten a társadalombiztosítási és pénzbeli egészségbiztosítási ügyintézés támogatása.
A volt munkáltató már nem intézi ugyanúgy a „passzív” ellátásokat
Az új rendszerrel egy másik eljárási változás is életbe lépett.
- január 1-jétől a társadalombiztosítási kifizetőhelyek a biztosítási jogviszony megszűnését követő időszakra már nem állapíthatnak meg és nem folyósíthatnak úgynevezett passzív egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat és baleseti táppénzt.
Ezeknek az ügyeknek az elbírálása és folyósítása 2025. december 31. utáni időszakra a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok hatáskörébe került.
Ez nem azt jelenti, hogy az érintett automatikusan elveszíti valamely jogosultságát. Az ügyintézés helye és módja változott.
Nem ugyanaz, mint az EESZT
Az elektronikus TB-kiskönyvet sokan az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel, az EESZT-vel keverik össze. A két rendszer azonban eltérő célt szolgál.
Az EESZT-ben például receptek, egészségügyi dokumentumok, vizsgálati eredmények és ellátási események találhatók. Az e-TB-kiskönyv ezzel szemben a biztosítási jogviszonyokra és a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások szempontjából szükséges adatokra koncentrál.
Egy munkáltatói TB-kifizetőhely tehát az e-TB-kiskönyv miatt nem kap hozzáférést például a dolgozó laboreredményeihez, diagnózisaihoz vagy receptjeihez.
Ez adatvédelmi szempontból nagyon fontos különbség.
Táppénz, CSED és GYED esetén különösen hasznos lehet az új rendszer
Ezeknek az ellátásoknak a megállapításánál sok esetben számít a korábbi biztosítási idő, a korábbi ellátási időszak és az ellátás alapja. A papíralapú rendszerben az adatok összegyűjtése hosszadalmas lehetett, különösen akkor, ha valakinek rövid időn belül több munkáltatója volt.
Az elektronikus nyilvántartás célja éppen az, hogy az arra jogosult kifizetőhely gyorsabban hozzájusson azokhoz az információkhoz, amelyek már rendelkezésre állnak az állami rendszerekben.
Elméletileg ez csökkentheti az olyan helyzeteket is, amikor egy ellátás megállapítása azért húzódik, mert hiányzik egy korábbi munkáltatótól származó papír.
Az elektronizálás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az adatbázis minden esetben hibátlan. Emiatt maradt meg az adatok ellenőrzésének és szükség esetén az okirati bizonyításnak a lehetősége.
A régi TB-kiskönyv tehát megszűnt – de nem tűnt el egyik napról a másikra
Ez elsőre ellentmondásnak tűnhet.
2026. január 1-jétől megszűnt a papír TB-kiskönyv vezetési kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy új adatokat már nem kell belevezetni, és a rendszer működése már nem erre a dokumentumra épül.
A már korábban kiadott könyvek azonban továbbra is léteznek, és megőrzési kötelezettség kapcsolódik hozzájuk.
Ezért az a pontos megfogalmazás, hogy a papíralapú TB-kiskönyv mint aktívan vezetett társadalombiztosítási nyilvántartási eszköz megszűnt, miközben a régi példányokat bizonyító erejük miatt még nem szabad megsemmisíteni.
Mit érdemes most tennie annak, akinek otthon van a kiskönyve?
Elsőként érdemes biztonságos helyre tenni, nem pedig kidobni. Ha van elektronikus hozzáférésünk, célszerű összehasonlítani a benne szereplő korábbi biztosítási jogviszonyokat a NEAK elektronikus nyilvántartásában látható adatokkal.
Ha minden egyezik, nincs külön teendő, de a dokumentumot akkor is meg kell őrizni az előírt ideig.
Ha eltérés van – például hiányzik egy többéves munkaviszony –, akkor már érdemes utánajárni, mert egy későbbi táppénz-, nyugdíj- vagy más társadalombiztosítási ügyben sokkal kellemetlenebb lehet először szembesülni a hibával.
Különösen régebbi, a digitalizált nyilvántartások előtti munkaviszonyoknál lehet nagy értéke a megmaradt iratoknak.
A változás nem a TAJ-kártyát szüntette meg
Fontos ezt is tisztázni, mert a „TB-kiskönyv megszűnik” hírekből többen arra következtettek, hogy a TAJ-kártyának vagy magának a társadalombiztosítási rendszernek is vége.
Erről nincs szó.
A TAJ-szám továbbra is az egészségbiztosítás egyik alapvető személyazonosítója. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szabályai sem azért változtak meg, mert a papír TB-kiskönyvet megszüntették.
A változás elsősorban az adatok nyilvántartásának és továbbításának módját érinti.
Miért lehet előnyösebb az elektronikus rendszer?
A papír TB-kiskönyv elveszhetett, megsérülhetett, előfordulhatott, hogy egy régi munkáltató nem vezette megfelelően, vagy a dolgozó nem tudta átadni új munkahelyének.
Az elektronikus rendszerben az adat nem egyetlen fizikai dokumentumtól függ. Az arra jogosult szereplők központi adatbázisból kapják meg a szükséges információt, így elvileg gyorsabbá és pontosabbá válhat az ügyintézés.
A munkáltatóknál megszűnik egy olyan adminisztratív kötelezettség, amelynek jelentős része lényegében már egy állami elektronikus nyilvántartásban meglévő információk újraírásából állt.
A biztosított számára pedig az egyik legfontosabb előny az lehet, hogy saját jogviszonyainak jelentős részét online is ellenőrizheti.
Van azonban egy fontos tanulság: a digitalizálás után is ellenőrizzük az adatainkat
Egy elektronikus rendszer attól még nem lesz automatikusan tévedhetetlen. Ha egy korábbi foglalkoztató annak idején hibás adatot jelentett, vagy egy régi jogviszony valamilyen okból nem került be a központi nyilvántartásba, a probléma az elektronikus felületen is megjelenhet.
Éppen ezért különösen érdemes most, amikor még sok ember kezében ott van a régi papírkiskönyv, összevetni a két adatforrást.
Aki ezt most megteszi, évekkel vagy évtizedekkel később sok kellemetlenséget előzhet meg.
2026 őszén tehát már ez a valós helyzet
A papír TB-kiskönyv megszüntetését nem most jelentették be, és nem is 2027-ben fog megtörténni.
A döntést az Országgyűlés még 2025. május 20-án, az előző parlamenti ciklusban meghozta. A törvény 2025. május 30-án megjelent a Magyar Közlönyben, a papír TB-kiskönyv vezetési kötelezettsége pedig 2026. január 1-jén ténylegesen megszűnt.
Azóta a társadalombiztosítási kifizetőhelyek az e-TB-kiskönyv elektronikus lekérdezőfelületét használhatják az ellátások elbírálásához, a biztosított pedig saját biztosítási jogviszonyainak és több pénzbeli ellátásának adatait elektronikus úton ellenőrizheti.
A június 30-i dátum nem a papír TB-kiskönyv megszűnésének határideje volt.
A legfontosabb gyakorlati szabály pedig talán ez: ha megkaptad a régi TB-kiskönyvedet, ne dobd ki. Bár új bejegyzés már nem kerül bele, egy régi, hiányzó biztosítási jogviszony bizonyításakor még hosszú évek múlva is szükség lehet rá.
