Komoly döntések előtt áll a magyar nyugdíjrendszer. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a hamarosan benyújtandó 2027-es költségvetésből derülhet ki, milyen irányba indul tovább a kormány: folytatják-e a 14. havi nyugdíj fokozatos bővítését, változtatnak-e a jogosultságon, illetve mekkora szerepet kap a kisnyugdíjasok célzott támogatása. A szakértő közben egy különösen erős adatot is kiemelt: Magyarország a GDP-arányos nyugdíjkiadások alapján az Európai Unió utolsó országai között található – írja az ATV.
Farkas András az InfoRádiónak arról beszélt, hogy a magyar nyugdíjrendszer következő időszakának egyik legfontosabb dokumentuma a 2027-es költségvetés lesz. Ennek benyújtási határidejét az új kormány október 31-re módosította, vagyis már valóban csak napokat kell várni arra, hogy a legfontosabb számok nyilvánosságra kerüljenek.
A költségvetésből nemcsak az derülhet ki, mennyi pénzt különítenek el a nyugdíjakra. Választ kaphatunk arra is, mi történik a 14. havi nyugdíjjal, mennyire erősödik a rászorultsági szemlélet, és folytatódik-e az a nyugdíjpolitikai fordulat, amelynek első látványos eleme a legkisebb nyugdíjak 2027-es jelentős emelése.
Magyarország csak két uniós országot előz meg
Farkas András egyik legfontosabb kijelentése az volt, hogy Magyarország a nyugdíjakra fordított GDP-arányos kiadást tekintve a 27 tagú Európai Unió mezőnyének végén helyezkedik el.
A szakértő szerint hazánk a 25. helyen áll, vagyis mindössze két uniós tagállam található mögötte.
A legfrissebb Eurostat-adatok lényegében alátámasztják ezt a megállapítást. A 2024-re vonatkozó harmonizált uniós statisztikában Magyarország teljes nyugdíjkiadása a GDP körülbelül 7 százalékának felelt meg.
Az uniós átlag eközben jóval 12 százalék fölött alakult.
A rangsor végén Írország és Málta szerepelt, közvetlenül előttük pedig Magyarország.
Fontos azonban pontosan érteni, mit jelent ez az adat. Nem azt, hogy minden magyar nyugdíjas a harmadik legalacsonyabb összegű nyugdíjat kapja az Európai Unióban. Ez egy GDP-arányos állami és társadalombiztosítási kiadási mutató, vagyis azt mutatja meg, hogy egy ország gazdaságának teljesítményéhez képest mekkora összeget fordít nyugdíjakra.
Farkas András szerint több mint 2000 milliárd forint a különbség
A szakértő az interjúban úgy számolt, hogy ha Magyarország az uniós átlaghoz hasonló arányban költene a nyugdíjrendszerre, akkor nagyságrendileg 2000 milliárd forinttal több forrás kerülne erre a területre.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egyszerűen 2000 milliárd forintot szét lehetne osztani a nyugdíjasok között. Az uniós országok nyugdíjrendszerei jelentősen különböznek egymástól.
Van, ahol erősebb az állami rendszer, máshol jelentős foglalkoztatói vagy magánnyugdíj-pillérek működnek. Eltér a nyugdíjkorhatár, az átlagos nyugdíjban töltött idő, a foglalkoztatási szerkezet és a járulékfizetés módja is.
A magyar adat mégis figyelemre méltó, mert azt mutatja, hogy a hazai gazdaság méretéhez képest viszonylag alacsony a nyugdíjcélú kiadás.
A magyar nyugdíjas különösen függ az állami nyugdíjtól
Farkas András szerint a magyar helyzetet azért kell különösen óvatosan kezelni, mert nálunk sok más európai országhoz képest jóval nagyobb szerepe van az állami nyugdíjnak.
Magyarországon nincs olyan széles körű, erős foglalkoztatói nyugdíjpillér, amely a rendes állami nyugdíj mellett jelentős második havi jövedelmet biztosítana az időseknek.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak, nyugdíjbiztosítások és egyéb hosszú távú megtakarítások léteznek, de a teljes nyugdíjas társadalomhoz képest korlátozott a szerepük.
Sok idős ember számára tehát az állami nyugdíj gyakorlatilag az egyetlen rendszeres és kiszámítható jövedelem.
Ez különösen az alacsonyabb ellátásból élőknél fontos. Ha valaki havi 120–160 ezer forintból él, nincs jelentős megtakarítása, és nincs más rendszeres bevétele, már néhány ezer forintos változásnak is komoly jelentősége lehet.
Ezért nem mindegy, mi történik a 14. havi nyugdíjjal
A 14. havi nyugdíj 2026-ban jelent meg először a magyar rendszerben.
Az első évben nem egy teljes havi nyugdíjat fizettek ki, hanem a februári havi nyugdíj 25 százalékának megfelelő összeget.
Ez gyakorlatilag egy heti nyugdíjnak megfelelő pluszpénzt jelentett.
Ha valakinek például 200 ezer forint volt a februári nyugdíja, akkor:
50 000 forint 14. havi nyugdíjat kapott.
300 ezer forintos havi ellátásnál:
75 000 forint járt.
500 ezer forintos nyugdíjnál pedig:
125 000 forint volt az első részlet.
A nagy kérdés most az, hogyan folytatódik mindez 2027-ben.
Az egyik forgatókönyv szerint jövőre már kétheti összeg jöhet
Farkas András szerint az egyik lehetőség az eredetileg elképzelt fokozatos bevezetés folytatása.
Ennek logikája szerint a 2026-os 25 százalék után 2027-ben a havi nyugdíj 50 százalékának megfelelő pluszösszeg érkezhetne.
Ez már nagy különbség lenne.
Ha ezt a forgatókönyvet választaná a kormány, akkor például:
120 000 forintos nyugdíjnál 60 000 forint,
200 000 forintos nyugdíjnál 100 000 forint,
250 000 forintos nyugdíjnál 125 000 forint,
300 000 forintos nyugdíjnál 150 000 forint,
500 000 forintos nyugdíjnál pedig 250 000 forint
lenne a 14. havi nyugdíj következő részlete.
Ezek azonban egyelőre példaszámítások, nem hivatalosan kihirdetett 2027-es összegek.
Jelenleg még nincs végleges döntés a 2027-es összegről
Ezt különösen fontos hangsúlyozni.
- október 18-án még nincs kihirdetett olyan új szabály, amely biztosan kimondaná, hogy 2027-ben minden jogosult pontosan a havi nyugdíja felét kapja meg 14. havi nyugdíjként.
A 2025 végén elfogadott törvény létrehozta a 14. havi nyugdíjat, és 2026-ra külön szabályként 25 százalékban határozta meg annak összegét.
A későbbi évek pontos ütemezése azonban éppen az egyik olyan kérdés, amelyhez a következő költségvetési és jogalkotási döntések szükségesek.
Ezért Farkas András is forgatókönyvekről beszél, nem pedig már eldöntött összegekről.
Felmerült a rászorultsági alapú 14. havi nyugdíj is
A második lehetőség ennél jóval nagyobb változást jelentene.
A kormány az elmúlt hónapokban több alkalommal jelezte, hogy a szociálpolitikai döntéseknél nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a rászorultságra.
Ez felvetette azt a kérdést is, hogy a 13. vagy a 14. havi nyugdíjat a jövőben mindenki ugyanolyan szabály alapján kapja-e.
Jelenleg ugyanis alapvetően arányos rendszer működik.
Aki magasabb havi nyugdíjat kap, annak a 13. havi, illetve a 14. havi nyugdíja is magasabb.
Egy 500 ezer forintos nyugdíjjal rendelkező ember így jóval több pluszpénzt kap, mint az, akinek 150 ezer forintos a havi ellátása.
Egy rászorultsági rendszer ezt módosíthatná, például úgy, hogy a kisebb nyugdíjból élők nagyobb segítséget kapnának.
Farkas András ezt mégsem tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek
A szakértő szerint a rászorultsági elv erősödése jól látható, de nem feltétlenül a 14. havi nyugdíjon keresztül fogják megvalósítani.
Ennek oka, hogy a kormány már más eszközzel elkezdte célzottan segíteni az alacsony nyugdíjból élőket.
A legfontosabb változás 2027. január 1-jén jön.
A kormány hivatalos tájékoztatása szerint a legkisebb teljes öregségi nyugdíj összege az eddigi 28 500 forintról 120 000 forintra emelkedik.
Emellett nemcsak azok kapnak többet, akik közvetlenül a minimum alatt vagy annak közelében vannak.
A 120 ezer forint feletti kisnyugdíjakat is emelik
A kormány sávos rendszert jelentett be.
A januári általános nyugdíjemelés után az alacsony nyugdíjaknál további korrekció történik.
A jelenlegi terv szerint azoknál, akiknek az ellátása az általános januári emelés után sem érné el a 108 ezer forintot, 120 ezer forintra emelik az összeget.
A 108 és 125 ezer forint közötti nyugdíjakhoz havi 12 ezer forintos emelés társul.
125 és 130 ezer forint között 10 ezer forinttal,
130 és 135 ezer között 8 ezer forinttal,
135 és 140 ezer között 6 ezer forinttal nőhet az ellátás.
A 140 és 146 ezer forint közötti nyugdíjakat pedig 146 ezer forintra egészítik ki.
Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a kormány a legalacsonyabb jövedelmű nyugdíjasokat külön támogatja.
Több mint 700 ezer embert érinthetnek a változások
A kormány tájékoztatása szerint a nyugdíjak és kapcsolódó ellátások emelése összesen több mint 700 ezer embert érinthet.
Ezen belül több százezer nyugdíjas kaphat magasabb ellátást, de változás jön a megváltozott munkaképességű személyek egyes ellátásainál és az időskorúak járadékánál is.
Ez azért fontos a 14. havi nyugdíjról szóló vita szempontjából, mert jól láthatóan két eltérő elv jelenik meg.
Az egyik a biztosítási elv: aki többet keresett, több járulékot fizetett és hosszabb ideig dolgozott, magasabb nyugdíjra jogosult.
A másik a szolidaritási elv: az állam külön segítséget nyújt azoknak, akiknek a nyugdíja nem biztosít megfelelő megélhetést.
A következő évek egyik legfontosabb nyugdíjpolitikai kérdése az lehet, hogyan teremtenek egyensúlyt a kettő között.
A nyugdíj nem klasszikus szociális segély
Farkas András külön felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar nyugdíjrendszer alapvetően munka- és járulékalapú rendszer.
Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásában kulcsszerepe van a szolgálati időnek és a figyelembe vehető kereseteknek.
Vagyis valaki nem egyszerűen azért kap magasabb nyugdíjat, mert az állam úgy dönt, hogy neki több jár.
A magasabb összeg mögött jellemzően hosszabb szolgálati idő és magasabb járulékalapot képező kereset áll.
Ezért különösen érzékeny kérdés, ha valamely nyugdíjrendszeren belüli juttatást teljesen rászorultsági alapon kezdenének elosztani.
A társadalmi szolidaritás szükséges, de közben meg kell őrizni azt az elvet is, hogy a befizetett járulék és a ledolgozott évek számítsanak.
Miért lenne politikailag kockázatos a 14. havi nyugdíj átalakítása?
Képzeljünk el két nyugdíjast.
Az egyik havi 150 ezer forintos nyugdíjat kap.
A másik 400 ezer forintot.
A jelenlegi arányos logika szerint a magasabb nyugdíjú embernek a pluszjuttatása is magasabb.
Ha ezt egy rászorultsági plafonnal vagy egységes összeggel váltanák fel, az első nyugdíjas jobban járhatna, a második viszont úgy érezhetné, hogy az évtizedeken keresztül befizetett magasabb járuléka ellenére elveszít egy korábban járó ellátási részt.
Ez az oka annak, hogy Farkas András szerint egy ilyen változtatásnak komoly politikai kockázata lenne.
Közben a költségvetés helyzete sem egyszerű
A 2027-es nyugdíjpolitikát nem lehet különválasztani az államháztartás helyzetétől.
Az új kormány nyári költségvetési átvilágítása szerint a 2026-os államháztartási hiány a korábban tervezettnél jóval magasabb lehet.
A kormány hivatalos értékelése szerint további intézkedések nélkül 7,5 százalék körüli GDP-arányos hiány alakult volna ki.
A 2027-re vonatkozó előzetes számítások szintén jelentős hiánnyal számolnak.
Éppen ezért különösen fontos kérdés, hogy milyen ütemben vállalnak új, több százmilliárd forintos állandó kiadásokat.
A kormány nyári átvilágításában ugyanakkor már külön tételként szerepelt a 14. havi nyugdíj bővítése, amely önmagában is növelné a 2027-es kiadásokat.
Ez azt mutatja, hogy a juttatás folytatásával a pénzügyi tervezés során már számoltak, de a pontos forma még nem feltétlenül végleges.
A 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj között fontos különbség van
A 13. havi nyugdíj ma már egy teljes havi ellátásnak megfelelő pluszösszeg.
A 14. havi nyugdíjat ezzel szemben fokozatosan kezdték bevezetni.
2026 februárjában ezért három külön tétellel találkozhattak a jogosultak:
megérkezett a rendes februári nyugdíj,
a teljes 13. havi nyugdíj,
és a 14. havi nyugdíj első, 25 százalékos része.
Egy 250 ezer forintos nyugdíjasnál ez azt jelentette, hogy a rendes ellátáson kívül 250 ezer forint 13. havi nyugdíj és további 62 500 forint 14. havi részlet érkezett.
Ha 2027-ben valóban 50 százalékra emelkedne a 14. havi rész, ugyanez a nyugdíjas 125 ezer forintos 14. havi juttatást kapna.
De még egyszer: ez egy lehetséges forgatókönyv, nem jelenleg kihirdetett 2027-es összeg.
A 2027-es költségvetés lesz az első nagy válasz
A kormány hivatalos terve szerint a 2027-es költségvetést 2026. október 31-ig benyújtják.
Ezért valóban hamarosan sok kérdés tisztázódhat.
Elsősorban azt érdemes majd figyelni, mekkora összeg szerepel a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai között, és milyen előirányzatot terveznek a 13. és 14. havi nyugdíjakra.
Ha jelentősen nő a 14. havi nyugdíjra elkülönített összeg, az erős jelzés lehet a fokozatos bővítés folytatására.
A végleges választ azonban nem önmagában a költségvetési szám adja majd, hanem az ahhoz kapcsolódó törvénymódosítások.
Nem ugyanaz a kevés nyugdíjkiadás és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága
Első hallásra ellentmondásosnak tűnhet, hogy Magyarország keveset költ nyugdíjakra az EU-hoz képest, miközben rendszeresen szó esik a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságáról.
A kettő azonban nem zárja ki egymást.
A jelenlegi GDP-arányos kiadás lehet viszonylag alacsony, miközben a társadalom elöregedése miatt a következő évtizedekben folyamatosan nőhet a nyugdíjasok száma az aktív dolgozókhoz képest.
Az Európai Bizottság hosszú távú előrejelzése szerint Magyarország nyugdíjkiadásai évtizedes távlatban érdemben növekedhetnek.
Ezért egy reformnak egyszerre kellene három célt teljesítenie:
megakadályozni az alacsony nyugdíjakból élők elszegényedését,
megőrizni a munkával és járulékfizetéssel megszerzett jogosultságok értékét,
és hosszú távon finanszírozhatóvá tenni a rendszert.
Ez rendkívül nehéz egyensúly.
A magyar idősek számára ezért különösen nagy a tét
Egy olyan országban, ahol a nyugdíjasok jelentős része döntően az állami ellátásától függ, minden nagyobb változtatás közvetlenül érinti a mindennapi megélhetést.
Az élelmiszer, a gyógyszerek, a rezsi és a lakhatás költségei nem várják meg, amíg egy hosszú nyugdíjreform eredményt hoz.
Éppen ezért különösen érzékeny kérdés, hogyan változnak az alacsony ellátások, hogyan folytatódik a 14. havi nyugdíj bevezetése és milyen elv alapján osztják el a pluszforrásokat.
Farkas András szerint emiatt kell nagyon óvatosan hozzányúlni a rendszerhez.
A legfontosabb döntés napokon belül jöhet
- október 18-án tehát három dolgot már biztosan tudunk.
A 14. havi nyugdíj rendszerét 2026-ban bevezették, az első évben a havi nyugdíj 25 százalékának megfelelő összeggel.
A kormány 2027. január 1-jétől jelentősen megemeli a legalacsonyabb nyugdíjakat, és a 120 ezer forint feletti alacsony ellátások egy részénél is sávos korrekciót vezet be.
A 2027-es 14. havi nyugdíj pontos mértéke és esetleges új feltételrendszere azonban még nincs lezárva.
Farkas András szerint a valószínűbb lehetőség az, hogy a kormány a kisnyugdíjasok támogatását külön, célzott intézkedésekkel oldja meg, miközben a 14. havi nyugdíjnál folytatja a fokozatos bevezetést.
Hogy valóban ez történik-e, arra a 2027-es költségvetés és az azt követő jogszabályok adhatják meg a választ.
És ez nemcsak egy technikai költségvetési kérdés. Több millió magyar nyugdíjas számára arról szól, mennyi pénzből gazdálkodhatnak 2027-ben.
