A tüdőrák Magyarországon továbbra is az egyik leggyakoribb és legtöbb halálos áldozatot követelő daganatos betegség. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség 2024-re vonatkozó becslése szerint a férfiaknál a prosztatarák után a második, a nőknél pedig az emlő- és a vastagbéldaganat után a harmadik leggyakrabban diagnosztizált daganattípus. A két nemet együtt vizsgálva a tüdőrák a második helyen áll, a daganatos halálozásnak pedig férfiaknál és nőknél egyaránt a leggyakoribb oka.
Bár a betegség gyakorisága és egyes szövettani típusainak aránya eltérhet a férfiak és a nők között, fontos pontosítani: nincs külön, kizárólag nőkre vagy férfiakra jellemző tüdőrákos tünetlista. A panaszokat sokkal inkább a daganat típusa, mérete, elhelyezkedése és kiterjedése határozza meg.
A tüdőrák két fő típusa
A tüdődaganatokat alapvetően két nagy csoportba sorolják:
- nem kissejtes tüdőrák;
- kissejtes tüdőrák.
A nem kissejtes tüdőrák az esetek körülbelül 85 százalékát teszi ki. Ebbe a csoportba tartozik többek között az adenokarcinóma, a laphámrák és a nagysejtes karcinóma. A kissejtes tüdőrák ritkább, ugyanakkor általában gyorsabban növekszik és korábban képezhet áttéteket.
Tüdőrák nőknél
A nőknél valóban gyakori az adenokarcinóma, azonban ez nem kizárólag női daganattípus. A nemzetközi adatok szerint ez jelenleg férfiaknál és nőknél is a leggyakoribb szövettani forma, de a női tüdőrákos eseteken belül nagyobb arányt képvisel.
Egy 2022-es nemzetközi becslés alapján a női tüdőrákos esetek közel 60 százaléka adenokarcinóma volt, míg a férfiaknál ez az arány körülbelül 46 százalékot tett ki. A férfiaknál ezzel szemben nagyobb arányban fordult elő laphámrák és kissejtes tüdőrák.
Az adenokarcinóma kezdetben enyhe vagy alig észrevehető panaszokat okozhat. Emiatt előfordulhat, hogy csak egy más okból elvégzett mellkasi képalkotó vizsgálat során derül fény az elváltozásra.
A nőknél is figyelmeztető tünet lehet:
- a hetek óta fennálló vagy fokozódó köhögés;
- a terhelésre jelentkező légszomj;
- a mellkasi, váll- vagy hátfájdalom;
- a korábbinál több köpet vagy megváltozott köpetürítés;
- a sípoló, ziháló légzés;
- a rekedtség;
- a vércsíkos köpet vagy vérköpés;
- az indokolatlan gyengeség;
- az étvágytalanság;
- a nem szándékos fogyás.
Ezek a panaszok önmagukban nem bizonyítják a tüdőrák jelenlétét, hiszen fertőzés, asztma, COPD vagy más légúti betegség is okozhatja őket. A tartós vagy romló tüneteket azonban nem szabad kizárólag megfázásnak vagy az életkor következményének tekinteni.
Tüdőrák férfiaknál
A férfiaknál szintén a nem kissejtes tüdőrák a leggyakoribb, mivel ez a fő daganattípus mindkét nemnél. A férfiak között azonban – részben a korábbi dohányzási szokások miatt – nagyobb arányban fordul elő laphámrák, amely gyakran a nagyobb légutak közelében alakul ki.
A légutak szűkülete vagy elzáródása miatt hamarabb megjelenhetnek olyan panaszok, mint:
- a tartós vagy egyre erősödő köhögés;
- a zihálás és sípoló légzés;
- a visszatérő hörghurut vagy tüdőgyulladás;
- a nehézlégzés;
- a mellkasi fájdalom;
- a rekedtség;
- a vércsíkos köpet vagy vérköpés.
A visszatérő tüdőfertőzések különösen figyelmeztetőek lehetnek, ha mindig a tüdő ugyanazon területét érintik, vagy a megfelelő kezelés ellenére rövid időn belül ismét kialakulnak. A vérköpés elsősorban a központibb elhelyezkedésű tüdődaganatok egyik jellegzetes tünete lehet.
A leggyakoribb tünetek mindkét nemnél
A tüdőrák lehetséges jelei alapvetően megegyeznek a férfiaknál és a nőknél. A legfontosabb figyelmeztető tünetek:
- három hétnél hosszabb ideje tartó köhögés;
- a korábban meglévő, például dohányzással összefüggő köhögés megváltozása;
- vérköpés vagy vércsíkos köpet;
- mellkasi fájdalom;
- légszomj vagy romló terhelhetőség;
- rekedtség;
- újonnan kialakuló sípoló légzés;
- visszatérő hörghurut vagy tüdőgyulladás;
- tartós fáradtság és gyengeség;
- étvágytalanság;
- megmagyarázhatatlan fogyás;
- arc- vagy nyakduzzanat;
- nyelési nehézség.
A tünetek kezdetben enyhék lehetnek, ezért sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a panaszok már zavarják a mindennapi életüket. A tüdőrákot emiatt gyakran előrehaladottabb állapotban fedezik fel.
A hát- és vállfájdalom is figyelmeztető lehet
A tartós hát-, váll- vagy karfájdalom ritkábban ugyan, de szintén összefügghet tüdődaganattal. Különösen gyanús lehet az olyan fájdalom, amely:
- nem múlik pihentetésre;
- köhögésre vagy mély légvételre erősödik;
- éjszaka is jelentkezik;
- nem köthető egyértelműen sérüléshez vagy fizikai megterheléshez;
- zsibbadással vagy izomgyengeséggel társul.
A vállfájdalom természetesen sokkal gyakrabban mozgásszervi eredetű, ezért önmagában nem tekinthető a tüdőrák bizonyítékának. Ha azonban köhögéssel, nehézlégzéssel, fogyással vagy általános gyengeséggel együtt jelentkezik, indokolt az orvosi kivizsgálás.
Nem csak a dohányosokat érintheti
A dohányzás a tüdőrák legfontosabb kockázati tényezője, de a betegség olyanoknál is kialakulhat, akik soha nem dohányoztak.
A kockázatot növelheti:
- az aktív dohányzás;
- a passzív dohányzás;
- a radonnak való tartós kitettség;
- a légszennyezettség;
- az azbeszt, a szilícium-dioxid és a dízelkipufogógáz;
- bizonyos munkahelyi vegyi anyagok;
- egyes krónikus tüdőbetegségek;
- a családi halmozódás és a genetikai hajlam.
A kockázati tényezők jelenléte nem jelenti automatikusan azt, hogy valakinél tüdőrák alakul ki, hiányuk pedig nem zárja ki teljesen a betegséget.
Miért nehéz időben felismerni?
A tüdőrák korai szakaszában előfordulhat, hogy egyáltalán nem okoz tüneteket. A kezdeti panaszok – például a köhögés, fáradékonyság vagy enyhe légszomj – könnyen összetéveszthetők egy elhúzódó légúti fertőzéssel, allergiával vagy dohányzás okozta irritációval.
A tünetek hiánya ezért nem jelenti feltétlenül azt, hogy nincs elváltozás. A nagy kockázatú személyeknél, különösen a hosszú ideje dohányzóknál vagy korábban erősen dohányzóknál, az orvos mérlegelheti az alacsony dózisú CT-vizsgálattal történő szűrés lehetőségét.
Hogyan történik a kivizsgálás?
A tüdőrák gyanúja esetén az orvos először kikérdezi a beteget a tünetekről, a dohányzási előzményekről, a munkakörülményekről és a családban előforduló betegségekről.
A kivizsgálás része lehet:
- mellkasröntgen;
- mellkasi CT-vizsgálat;
- hörgőtükrözés;
- köpetvizsgálat;
- szövettani mintavétel, vagyis biopszia;
- PET-CT és további vizsgálatok a betegség kiterjedésének megállapítására;
- molekuláris és genetikai vizsgálatok a kezelés megtervezéséhez.
A tüdőrákot képalkotó vizsgálat alapján fel lehet vetni, de a biztos diagnózishoz általában szövettani mintavétel szükséges.
Ezekkel a tünetekkel nem szabad várni
Mielőbbi orvosi vizsgálat szükséges, ha valakinél tartós köhögés, romló légszomj, megmagyarázhatatlan fogyás, visszatérő tüdőgyulladás vagy vércsíkos köpet jelentkezik.
Nagyobb mennyiségű vér felköhögése, hirtelen fellépő súlyos nehézlégzés, fulladásérzés vagy erős mellkasi fájdalom esetén azonnali sürgősségi ellátásra van szükség.
A legtöbb felsorolt panasz mögött nem tüdőrák áll, azonban a korai felismerés jelentősen javíthatja a kezelési lehetőségeket. Ezért a hetek óta fennálló vagy fokozatosan rosszabbodó tüneteket akkor is érdemes kivizsgáltatni, ha az érintett nem dohányzik.
Forrás:szupertanacsok.blog.hu
