A keleti orvoslás szerint a testet, és lelket egységbe kell kezelni, ha általános egészségünkről szeretnénk gondoskodni. A lélek egészsége nélkül nem beszélhetünk testi egészségről, és fordítva. Ha valamilyen fizikai tünetünk van, gondoljunk arra, hogy milyen lelki problémánk lehet.
A könyökfájás azt jelzi, hogy bizonyos helyzetekben túl merevek vagyunk, elveszítettük a rugalmasságunkat.
Olyan nyomásnak teszünk eleget, mely nagyon távol áll tőlünk, egyáltalán nem tetszik egy bizonyos dolog, és mégis megtesszük. Nem tudjuk kifejezni a nemtetszésünk, inkább magunkba folytjuk a véleményünk.
Ha az elvárások túl nagy nyomással nehezednek ránk, és nem tudunk megfelelni, akkor könyökproblémák alakulnak ki. A könyök a világgal való kapcsolatunk jelképe is, hiszen segítségével “ölelünk át”, vagy “taszítunk el” valamit/valakit.
Ha a könyökünkön megvastagodik a bőr, ún. pikkelyek alakulnak ki, akkor azt jelzi, hogy vastag páncélt növesztünk a világ, és közénk, nagyon bezárkózunk.
Minél merevebbek vagyunk, annál több problémánk adódik a könyökünkkel. Ha elveszítjük rugalmasságunk, akkor problémáink lesznek a könyökünk hajlékonyságával.
Ha úgy érezzük, hogy elveszítettük a “fegyvereinket” egy bizonyos üggyel szemben, akkor a könyökünk is jelezni fog, hiszen kemény harc vár rá az életben.
Próbáljuk meg feladni az állandó ellenállást, ne álljunk mindig harcban valakivel, vagy valamivel, élvezzük a jelen pillanat nyújtotta örömöket.
Ha a jobb könyökkel adódnak problémáink, akkor női oldalunk sérült (vagy valamelyik nőnemű családtagunk véleményét nem tudjuk elfogadni), ha a bal könyökünk jelez, akkor a férfias énünk nem tud megküzdeni valamivel (vagy valamelyik hímnemű családtagunk véleményét nem tudjuk elfogadni).
