Nyugdíjas Szép-kártya: megjelent a Magyar Közlönyben, így kapják a nyugdíjasok!

Hirdetés

Hónapok óta várják a nyugdíjasok, hogy kiderüljön, mikor és mennyi pénzt kapnak a beígért nyugdíjas SZÉP-kártyára. Most hivatalos választ kaptak. A Magyar Közlöny  szerda esti számában megjelent a kormány határozata a nyugellátásokban és egyes más ellátásokban részesülők kiegészítő támogatásáról, amely alapján 2027-ben bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját. A támogatást azok kaphatják meg, akiknek az ellátásaik együttes havi összege nem haladja meg az 500 ezer forintot, és a kormány szerint mintegy 2,2 millió embert érint. A határozatból az is kiderül, hogy a bevezetés nem egyszerre, hanem lépcsőzetesen történik, és az első részlet 2027. október 31-én érkezik. Az első évben azonban a teljes összegnek csak a negyede jár.

A nyugdíjas SZÉP-kártyát Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés bemutatásakor jelentette be a parlamentben. A támogatást a tervek szerint pihenés mellett gyógyszerre és élelmiszerre is lehet majd költeni, ami eltér a hagyományos SZÉP-kártyáktól, amelyeket elsősorban szállásra, vendéglátásra és szabadidős szolgáltatásokra lehet felhasználni. A kormány a mostani határozattal egyben felhívta a pénzügyminisztert, hogy készítse elő a kiegészítő támogatásra vonatkozó jogszabályok tervezetét, és gondoskodjon arról, hogy a jövő évi kifizetéshez szükséges 89,5 milliárd forint rendelkezésre álljon a költségvetésben. A részletes szabályok tehát még nem ismertek, de a legfontosabb kérdésekre már van válasz.

Hirdetés

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, mit tartalmaz a kormányhatározat, kik jogosultak a támogatásra, és mennyi pénz jár évről évre egészen 2030-ig. Táblázatban mutatjuk meg, hogyan nő a támogatás összege, és számpéldákkal szemléltetjük, mit jelent ez a különböző nyugdíjjal rendelkezőknek. Kitérünk arra is, mire lehet majd költeni a pénzt, milyen kérdések nyitottak még, és hogyan viszonyul a SZÉP-kártya a 14. havi nyugdíj elmaradt részleteihez. Bemutatjuk, mennyiben tér el a mostani döntés a kampányígéretektől, és mit mondanak a nyugdíjas érdekképviseletek. A cikk végén összegyűjtöttük, mire érdemes figyelniük a nyugdíjasoknak a következő hónapokban, hogy biztosan megkapják a nekik járó támogatást.

Mit tartalmaz a kormányhatározat?

A szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat a nyugellátásokban és egyes más ellátásokban részesülők kiegészítő támogatásáról szól. A határozat szerint 2027-től meghatározott termékekre és szolgáltatásokra felhasználható kiegészítő támogatásban részesül az a Magyarországon élő személy, aki nyugellátásban vagy a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított, a nyugdíjakkal azonos módon emelendő más ellátásban részesül, ha az őt megillető ellátások együttes havi összege nem haladja meg az 500 ezer forintot. A határozat tehát nem a köznyelvben elterjedt „SZÉP-kártya” kifejezést használja, hanem kiegészítő támogatásról beszél, amely meghatározott termékekre és szolgáltatásokra költhető. A gyakorlatban azonban ez az a juttatás, amelyet a kormány nyugdíjas SZÉP-kártyaként jelentett be.

A határozat legfontosabb eleme a lépcsőzetes bevezetés. A kiegészítő támogatás összege 2030-tól évi 200 ezer forint lesz azoknak, akiknek az ellátásaik együttes havi összege nem haladja meg a 250 ezer forintot, és évi 100 ezer forint azoknak, akiknek ennél több, de legfeljebb 500 ezer forint. Ezt a teljes összeget azonban nem azonnal, hanem fokozatosan érik el a nyugdíjasok. A kormány döntése alapján az összeg 25 százalékát fizetik ki 2027. október 31-én, majd 2028-ban az 50 százalékát, 2029-ben pedig a 75 százalékát. A teljes, 100 százalékos összeg tehát csak 2030-ban érkezik meg. Ez azt jelenti, hogy a támogatás négy év alatt épül fel a teljes szintre.

A határozat a pénzügyminiszter számára is feladatokat ír elő. A kormány felhívta Kármán András pénzügyminisztert, hogy készítse elő a kiegészítő támogatásra vonatkozó jogszabályok tervezetét, és terjessze azt a kormány elé. A pénzügyminiszternek emellett gondoskodnia kell arról, hogy a kiegészítő támogatás jövő évi kifizetéséhez szükséges 89,5 milliárd forint rendelkezésre álljon a 2027. évi központi költségvetésben. A kormányhatározat tehát a döntés politikai és pénzügyi kereteit rögzíti, a részletes szabályokat, például a jogosultság pontos feltételeit, a felhasználás módját és a kifizetés technikai részleteit egy később megjelenő jogszabály határozza meg. Ez azt jelenti, hogy több fontos kérdésre csak a jövő év folyamán kapunk végleges választ.

A 89,5 milliárd forintos keretösszeg jól mutatja, mekkora léptékű intézkedésről van szó. Ha figyelembe vesszük, hogy a 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők 2027-ben 50 ezer, a 250 és 500 ezer forint közöttiek pedig 25 ezer forintot kapnak, akkor a keretösszeg nagyjából összhangban van a jogosultak számával. A teljes bevezetés után, 2030-ban a támogatás éves költsége ennek többszöröse lesz, hiszen akkor már a teljes, 200, illetve 100 ezer forintos összeg jár. A pénzügyminiszter korábban 350-400 milliárd forintos éves ráfordításról beszélt a teljes rendszer költségeként. A lépcsőzetes bevezetés tehát a költségvetés teherbíró képességét is figyelembe veszi, hiszen a kiadás fokozatosan nő, és nem egyszerre terheli a büdzsét.

Kik jogosultak a támogatásra?

A kormányhatározat szerint a kiegészítő támogatásra az a Magyarországon élő személy jogosult, aki nyugellátásban részesül, vagy a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított, a nyugdíjakkal azonos módon emelendő más ellátásban részesül. Ez a kör tágabb, mint az öregségi nyugdíjasoké. Ide tartozhatnak például az özvegyi nyugdíjban, a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban, a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülők is, amennyiben ezeket az ellátásokat a nyugdíjfolyósító folyósítja, és a nyugdíjakkal azonos módon emelik. A pontos jogosulti kört a később megjelenő jogszabály határozza meg, de a határozat alapján valószínű, hogy a legtöbb nyugdíjszerű ellátásban részesülő is megkaphatja a támogatást.

A jogosultság másik fontos feltétele a jövedelemhatár. A támogatás azoknak jár, akiknek az ellátásaik együttes havi összege nem haladja meg az 500 ezer forintot. Fontos, hogy az együttes összeg számít, vagyis ha valaki több ellátásban is részesül, például öregségi nyugdíj mellett özvegyi nyugdíjat is kap, akkor a kettő összegét kell figyelembe venni. A pénzügyminiszter korábbi közlése szerint a nyugdíjasok 97 százaléka lehet jogosult a támogatásra, hiszen csak kevesen kapnak havi 500 ezer forintnál magasabb nyugdíjat. A támogatás összegét is az ellátások együttes összege határozza meg: aki legfeljebb 250 ezer forintot kap, az a magasabb, aki 250 és 500 ezer forint között, az az alacsonyabb összegre jogosult.

Hirdetés



Egy fontos részlet még nem ismert: melyik időpontban érvényes ellátási összeg alapján döntik el, ki melyik kategóriába tartozik. Ez azért lényeges, mert a nyugdíjak januárban a tervek szerint 3 százalékkal emelkednek, így vannak, akik az emelés előtt még 250 ezer forint alatt, az emelés után viszont már felette lesznek. Ha valaki például 2026-ban 245 ezer forint nyugdíjat kap, annak a nyugdíja januártól nagyjából 252 ezer forintra nő, így elvileg átkerülhet a magasabb kategóriába, ahol kevesebb támogatás jár. Ugyanez igaz az 500 ezer forintos határ közelében lévőkre is. A pontos szabályokat a végrehajtási jogszabály rögzíti majd, ezért a határ közelében lévőknek érdemes különösen figyelniük a részletekre.

Mennyi pénz jár, és mikor?

A kiegészítő támogatás összege évről évre nő, egészen 2030-ig, amikor eléri a teljes összeget. A határozat szerint 2027-ben a teljes összeg 25 százaléka, 2028-ban 50 százaléka, 2029-ben 75 százaléka, 2030-tól pedig 100 százaléka jár. A teljes összeg a 250 ezer forint alatti ellátásoknál évi 200 ezer, a 250 és 500 ezer forint közötti ellátásoknál évi 100 ezer forint. Az alábbi táblázat mutatja, mennyi pénz jár az egyes években:

Év Arány 250 ezer Ft alatti ellátás 250–500 ezer Ft közötti ellátás
2027 25% 50 000 Ft 25 000 Ft
2028 50% 100 000 Ft 50 000 Ft
2029 75% 150 000 Ft 75 000 Ft
2030-tól 100% 200 000 Ft 100 000 Ft

A táblázatból jól látszik, hogy az első évben viszonylag szerény összeg érkezik. A 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők 2027-ben 50 ezer, a 250 és 500 ezer forint közöttiek 25 ezer forintot kapnak. Ez havi lebontásban nagyjából 4200, illetve 2100 forintnak felel meg, ami a nyugdíjasok mindennapi kiadásaihoz képest nem nagy összeg, de egy egyszeri, nagyobb vásárlásnál vagy egy rövid pihenésnél érezhető segítséget jelenthet. A támogatás összege azonban évről évre nő, és 2030-ra a kisebb nyugdíjjal rendelkezők már évi 200 ezer forintot kapnak, ami havi lebontásban közel 16 700 forint. Ez már jelentős kiegészítést jelent, különösen azoknak, akiknek a nyugdíja alig haladja meg a megélhetéshez szükséges összeget.

Ha a négy évet összeadjuk, látszik, mekkora összeget kaphatnak a nyugdíjasok a bevezetés időszakában. A 250 ezer forint alatti ellátással rendelkezők 2027 és 2030 között összesen 500 ezer forintot kapnak: 50, 100, 150 és 200 ezer forintot. A 250 és 500 ezer forint közöttiek ugyanezen időszakban összesen 250 ezer forintot kapnak. Ez már komoly összeg, különösen a kisebb nyugdíjjal rendelkezők számára. Fontos azonban tudni, hogy a későbbi évek összegei a mostani határozat alapján tervezettek, és a jövőbeli költségvetések, illetve kormányzati döntések befolyásolhatják azokat. A határozat a kormány szándékát rögzíti, de a tényleges kifizetéshez minden évben szükség van a költségvetési fedezetre.

Az is fontos kérdés, hogy a támogatás évente egyszer, egy összegben érkezik-e, vagy több részletben. A határozat szerint a 2027-es összeget október 31-én fizetik ki, ami arra utal, hogy legalább az első évben egy összegben érkezik a pénz. A későbbi évek kifizetési időpontjairól a határozat a rendelkezésre álló információk szerint nem rendelkezik részletesen, ezért elképzelhető, hogy azokban is az év végén, ősszel érkezik a támogatás, de az is lehet, hogy a végrehajtási jogszabály más ütemezést határoz meg. A korábbi tervek szerint a támogatás minden év októberétől a következő év októberéig járt volna, így az októberi időpont valószínűleg a későbbi években is meghatározó marad. A pontos menetrendet azonban csak a végleges szabályok ismeretében lehet biztosan megmondani.

Október 31.: miért ilyen későn?

Sokan meglepődhetnek azon, hogy az első részlet csak 2027. október 31-én érkezik, vagyis majdnem egy év múlva. Ennek több oka is lehet. Az egyik, hogy a támogatás kifizetéséhez új jogszabályokra és egy új rendszer kiépítésére van szükség. Meg kell határozni a jogosultak körét, ki kell alakítani a kártyák kiadásának vagy a támogatás jóváírásának módját, és meg kell állapodni azokkal a szolgáltatókkal, amelyeknél a pénzt fel lehet használni. Ez időigényes folyamat, különösen ha több mint kétmillió ember érintett. A másik ok a költségvetési: az év végi kifizetés lehetővé teszi, hogy a kormány az év nagy részében más kiadásokra fordítsa a forrásokat, és csak az év végén terhelje meg a költségvetést.

Érdemes megjegyezni, hogy 2027. október 31. vasárnapra esik, így a kifizetés pontos módja és napja a végrehajtási jogszabályból derül majd ki. Elképzelhető, hogy a támogatást az ezt megelőző munkanapon írják jóvá, vagy hogy október 31. a jóváírás határideje lesz. Az időpont egyébként illeszkedik a korábbi tervekhez, amelyek szerint a támogatás évente októbertől járt volna. A nyugdíjasoknak tehát türelmesnek kell lenniük, és nem érdemes már most a támogatással számolniuk a családi költségvetésben. A januári nyugdíjemelés és a februári 13. és 14. havi nyugdíj sokkal hamarabb megérkezik, a SZÉP-kártya viszont csak az év végén jelent majd pluszt.

Mire lehet költeni a pénzt?

A kormány tervei szerint a nyugdíjas SZÉP-kártyára érkező összeget pihenés mellett gyógyszerre és élelmiszerre is lehet majd fordítani. Ez jelentős eltérés a hagyományos SZÉP-kártyáktól, amelyeket a munkavállalók a munkáltatóiktól kapnak, és elsősorban szállásra, vendéglátásra és szabadidős szolgáltatásokra lehet felhasználni. A nyugdíjasok esetében a gyógyszer és az élelmiszer bevonása azért fontos, mert ezek a legnagyobb kiadási tételek közé tartoznak, különösen a kisebb nyugdíjjal rendelkezőknél. Sok idős ember számára a pihenés, például egy wellness-hétvége vagy egy nyaralás, nem elsődleges szükséglet, a gyógyszerek és az élelmiszerek ára viszont minden hónapban komoly terhet jelent.

A határozat meghatározott termékekre és szolgáltatásokra felhasználható támogatásról beszél, de a pontos kört a végrehajtási jogszabály határozza meg. Nyitott kérdés például, hogy a gyógyszerek közül csak a vényköteles vagy a vény nélkül kapható készítményeket, illetve a gyógyászati segédeszközöket is meg lehet-e vásárolni a támogatásból. Az élelmiszereknél is kérdés, hogy minden élelmiszer megvásárolható-e, vagy csak bizonyos kategóriák, például a hideg élelmiszerek. A korábbi nyugdíjas élelmiszer-utalványok esetében például csak hideg élelmiszert lehetett vásárolni, alkoholt és dohányterméket nem. Valószínű, hogy a SZÉP-kártyánál is lesznek ilyen korlátozások, de ezekről csak a végleges szabályok megjelenése után lehet biztosat tudni.

Hogyan kapják meg? Még nyitott kérdések

A kormányhatározat a támogatás kereteit rögzíti, de a gyakorlati megvalósítás számos részlete még nyitott. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a nyugdíjasok valóban SZÉP-kártyát kapnak-e, vagy más formában, például utalványként vagy egy külön erre a célra létrehozott kártyán kapják meg a támogatást. A hagyományos SZÉP-kártyákat három bank, az OTP, a K&H és az MBH bocsátja ki, és a munkavállalók munkáltatóik révén kapják meg azokat. A nyugdíjasok esetében nincs munkáltató, így a kártyák kiadásának és a támogatás jóváírásának módját újra kell gondolni. Elképzelhető, hogy a Magyar Államkincstár vagy egy kijelölt bank végzi majd ezt a feladatot, de erről még nincs hivatalos információ.

Egy másik fontos kérdés, hogy a nyugdíjasoknak kell-e majd igényelniük a támogatást, vagy automatikusan megkapják. A korábbi nyugdíjas juttatásoknál, például a 13. havi nyugdíjnál vagy a nyugdíjas élelmiszer-utalványnál, a nyugdíjasoknak nem kellett semmit tenniük, a juttatást automatikusan megkapták. Valószínű, hogy a SZÉP-kártyánál is hasonló lesz a helyzet, hiszen a nyugdíjfolyósító pontosan tudja, ki milyen ellátásban részesül, és mekkora összegben. Ha azonban a támogatást kártyán kapják meg, akkor a kártya kiadásához szükség lehet valamilyen adategyeztetésre vagy személyes átvételre. Ez különösen az idősebb, kevésbé mobil nyugdíjasok számára lehet nehézség, ezért fontos, hogy a rendszer a lehető legegyszerűbb legyen.

A harmadik kérdés a felhasználás határideje. A hagyományos SZÉP-kártyán lévő összeget meghatározott időn belül fel kell használni, különben elveszik. Ha a nyugdíjas SZÉP-kártyánál is lesz ilyen határidő, akkor a nyugdíjasoknak figyelniük kell arra, hogy időben elköltsék a támogatást. A negyedik kérdés az elfogadóhelyek köre: vajon minden boltban, gyógyszertárban és szálláshelyen fel lehet majd használni a kártyát, vagy csak azokon a helyeken, amelyek szerződést kötnek a kibocsátóval. Ez különösen a kisebb településeken élő nyugdíjasok számára fontos, ahol kevés bolt és gyógyszertár van. Ha ezek nem fogadják el a kártyát, a támogatás felhasználása nehézkes lehet.

Hirdetés



Ezekre a kérdésekre a pénzügyminiszter által előkészítendő jogszabálytervezet adhat választ. A kormányhatározat szerint a pénzügyminiszternek elő kell készítenie a jogszabályok tervezetét, és a kormány elé kell terjesztenie azt. A pontos határidőről a rendelkezésre álló információk nem szólnak, de mivel az első kifizetés 2027 októberében esedékes, a jogszabálynak legkésőbb a jövő év közepéig meg kell jelennie, hogy legyen idő a rendszer kiépítésére és a kártyák kiadására. A nyugdíjasoknak tehát érdemes a jövő év első felében figyelemmel kísérniük a hivatalos bejelentéseket. Addig is a legfontosabb, hogy a nyugdíjfolyósítónál nyilvántartott adataik, például a lakcímük és a bankszámlaszámuk, naprakészek legyenek, hiszen ezek alapján kaphatják meg a támogatást.

Mit veszítettek és mit nyertek a nyugdíjasok?

A nyugdíjas SZÉP-kártyát nem lehet önmagában értékelni, hiszen a kormány a 14. havi nyugdíj bevezetésének menetrendjét is megváltoztatta. Az előző kormány tervei szerint a 14. havi nyugdíjat fokozatosan vezették volna be: 2026-ban egyheti részletet fizettek ki, és ezt évről évre egy-egy héttel növelték volna, egészen 2028-ig, amikor már a teljes havi összeg járt volna. A mostani kormány ezt a menetrendet nem folytatja: a 14. havi nyugdíjból továbbra is csak az egyheti, negyedhavi részlet jár, a második heti részletet nem vezetik be. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok 2027-ben egy heti nyugdíjjal kevesebbet kapnak februárban, mint amire a korábbi tervek alapján számíthattak.

A kormány érvelése szerint a SZÉP-kártya és a legkisebb nyugdíjak sávos emelése együtt többet ad a nyugdíjasoknak, mint a 14. havi nyugdíj többlépcsős bevezetése. Ez a kisebb nyugdíjjal rendelkezők esetében valóban így van. Egy elemzés szerint 2026-os nyugdíj alapján nagyjából havi 194 ezer forintig ér többet a SZÉP-kártya, mint a 14. havi nyugdíj elmaradt hete. E felett viszont a veszteség nagyobb, mint a nyereség. Egy átlagos, 265 ezer forint körüli nyugdíjjal rendelkező nyugdíjas például a 14. havi nyugdíj elmaradt hetével nagyjából 68 ezer forintot veszít, a SZÉP-kártyán pedig 2027-ben csak 25 ezer forintot kap. Számára tehát a változás összességében kedvezőtlen, legalábbis az első években.

Fontos azonban figyelembe venni a hosszabb távú hatásokat is. A SZÉP-kártya összege évről évre nő, és 2030-ra eléri a 200, illetve 100 ezer forintot, ami a kisebb nyugdíjjal rendelkezők számára jelentős összeg. A 14. havi nyugdíj teljes bevezetése viszont a korábbi tervek szerint 2028-ra egy teljes havi nyugdíjat jelentett volna, ami egy átlagos nyugdíjasnál 270 ezer forint körüli összeg. Hosszú távon tehát a magasabb nyugdíjjal rendelkezők egyértelműen rosszabbul járnak, a legkisebb nyugdíjjal rendelkezők viszont a SZÉP-kártya és a sávos emelés révén jobban. A kormány döntése tehát tudatosan a kisebb nyugdíjasok felé tolja el a támogatásokat, ami a nyugdíjak közötti különbségek mérséklését szolgálja.

Számpéldák: ki mennyit kap?

Nézzünk néhány konkrét példát, hogy könnyebb legyen eligazodni. Egy nyugdíjas, aki 2026-ban havi 150 ezer forint nyugdíjat kap, januártól a 3 százalékos emeléssel 154 500 forintot kap. Mivel ez nem éri el a 250 ezer forintot, 2027 októberében 50 ezer forintot kap a SZÉP-kártyára, 2028-ban 100 ezer, 2029-ben 150 ezer, 2030-tól pedig évi 200 ezer forintot. Számára a négy év alatt összesen 500 ezer forint érkezik, ami a havi nyugdíjának több mint háromszorosa. Egy olyan nyugdíjas, aki 120 ezer forintot kap, a sávos emelés révén januártól a nyugdíjminimum szerinti 120 ezer forintnál is többet kaphat, és emellett ugyanúgy a magasabb SZÉP-kártya-összegre jogosult. Számára a két intézkedés együtt rendkívül jelentős segítséget jelent.

Egy nyugdíjas, aki 2026-ban havi 300 ezer forintot kap, januártól 309 ezer forintot kap. Mivel ez 250 és 500 ezer forint között van, 2027-ben 25 ezer forintot kap a SZÉP-kártyára, 2028-ban 50 ezer, 2029-ben 75 ezer, 2030-tól pedig évi 100 ezer forintot. Számára a négy év alatt összesen 250 ezer forint érkezik. Egy nyugdíjas, aki 2026-ban 490 ezer forintot kap, januártól a 3 százalékos emeléssel már 504 700 forintot kap, így elvileg kikerülhet a jogosultak köréből. Ez jól mutatja, hogy az 500 ezer forintos határ közelében különösen fontos, melyik időpontban érvényes nyugdíj alapján állapítják meg a jogosultságot. Ezekről a részletekről a végrehajtási jogszabály ad majd pontos választ.

Érdemes azt is megnézni, hogyan alakul egy nyugdíjas összes plusz juttatása 2027-ben. Egy havi 200 ezer forintos nyugdíjjal rendelkező nyugdíjas januártól 206 ezer forintot kap, ami havonta 6000 forinttal, évente 72 ezer forinttal több. Februárban a 13. havi nyugdíjként 206 ezer forintot, a 14. havi nyugdíj egyheti részeként 51 500 forintot kap. Októberben pedig 50 ezer forint érkezik a SZÉP-kártyára. Összesen tehát 2027-ben a rendes havi nyugdíjon felül több mint 300 ezer forint pluszjuttatásra számíthat. Ez egy olyan nyugdíjas számára, akinek a nyugdíja a megélhetéshez szükséges minimum körül mozog, jelentős segítséget jelent, még ha az egyes juttatások külön-külön nem is tűnnek nagynak.

Kampányígéret és valóság

A kormány a mostani döntéssel némileg visszavett a Tisza Párt kampányígéretéhez képest. A kampányban még az is felmerült, hogy a nyugdíjas SZÉP-kártyát már idén, egy lépésben vezetik be, igaz, a költségvetés valós helyzetétől függően. A korábbi tervek szerint a támogatás minden év októberétől a következő év októberéig járt volna, a teljes, 200, illetve 100 ezer forintos összegben. A választás után azonban a kormány a költségvetés helyzetére hivatkozva elhalasztotta a bevezetést. A miniszterelnök nyáron még arról beszélt, hogy az idősek az idei negyedik negyedévben megkaphatják a támogatást, később azonban már azt mondta, hogy a SZÉP-kártyáról a 2027-es költségvetésben lesz döntés.

A mostani határozat tehát kompromisszum a kampányígéret és a költségvetési realitások között. A támogatás bevezetésre kerül, de nem idén, és nem egyszerre, hanem négy év alatt, fokozatosan. Az első évben csak a teljes összeg negyede jár, ami a nyugdíjasok szempontjából csalódást okozhat, különösen azoknak, akik a kampányígéretek alapján már idén számítottak a támogatásra. Ugyanakkor a kormány érvelése szerint a fokozatos bevezetés biztosítja, hogy a támogatás fenntartható legyen, és ne veszélyeztesse a költségvetés egyensúlyát. A miniszterelnök korábban azt mondta, nem akarja a Pénzügyminisztériumot olyan vállalásba belelavírozni, amely nem tartható. A lépcsőzetes bevezetés ennek a szemléletnek felel meg.

Mit mondanak a nyugdíjas szervezetek?

A nyugdíjas érdekképviseletek megítélése vegyes a SZÉP-kártyáról. Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke szerint nem baj, hogy a SZÉP-kártyának nincs járulékfedezete, vagyis nem a nyugdíjasok által befizetett járulékokból finanszírozzák, a lényeg az, hogy költségvetési fedezete legyen. A jelek szerint ezt biztosítja a kormány, hiszen a határozat kifejezetten előírja, hogy a jövő évi kifizetéshez szükséges összeg álljon rendelkezésre a költségvetésben. Karácsony Mihály szerint tehát a támogatás hasznos kiegészítés lehet, különösen a kisebb nyugdíjjal rendelkezők számára, akiknek minden plusz forint számít.

Juhász László, a NYUSZET elnöke kritikusabb volt. Szerinte a SZÉP-kártya egy plusz, ajándék, amit senki sem kért. Úgy fogalmazott, hogy a nyugdíjasoknak nem SZÉP-kártyára, utalványokra, nyugdíjprémiumra vagy év végi apró ajándékokra van szükségük, hanem olyan nyugdíjra, amelyből meg lehet élni. Szerinte a nyugdíjemelést úgy kellene megállapítani, hogy a nyugdíjasok ne szegényedjenek el. Ez a kritika nem új: a nyugdíjas szervezetek és a szakértők régóta bírálják, hogy a nyugdíjemelés csak az inflációt követi, a bérek emelkedését nem, így a nyugdíjasok relatív helyzete évről évre romlik. Egyes szakértők szerint a SZÉP-kártyára szánt összeget inkább a nyugdíjak tartós emelésére kellene fordítani.

Mire figyeljenek a nyugdíjasok?

A nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetéséig még majdnem egy év van hátra, de néhány dologra már most érdemes figyelni, hogy a támogatás biztosan megérkezzen. Az alábbi szempontok segíthetnek:

  • Tartsa naprakészen az adatait: a nyugdíjfolyósítónál nyilvántartott lakcím és bankszámlaszám legyen pontos.
  • Ne számoljon vele korán: az első részlet csak 2027. október végén érkezik.
  • Figyelje a hivatalos bejelentéseket: a végrehajtási szabályok a jövő év folyamán jelennek meg.
  • Ellenőrizze a jogosultságát: ha az ellátásai együttesen közel vannak a 250 vagy 500 ezer forintos határhoz, figyeljen a részletekre.
  • Óvakodjon a csalóktól: a támogatásért senkinek nem kell előre fizetni, és bankkártyaadatot sem kérhetnek telefonon.

Az utolsó pont különösen fontos. Az új juttatások bevezetésekor gyakran megjelennek csalók, akik a nyugdíjasok tájékozatlanságát kihasználva próbálnak pénzt vagy személyes adatokat kicsalni. Telefonon, e-mailben vagy akár személyesen is felkereshetik az időseket azzal, hogy segítenek a SZÉP-kártya igénylésében, vagy azonnal kifizetik a támogatást, ha megadják a bankkártyaadataikat. Ezek mind csalások. A hivatalos szervek soha nem kérnek bankkártyaadatot vagy előleget ilyen ügyekben. Ha valaki gyanús megkeresést kap, érdemes azonnal megszakítania a beszélgetést, és szükség esetén a rendőrséghez fordulnia. A családtagoknak is érdemes figyelmeztetniük az idős hozzátartozóikat erre a veszélyre.

Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány határozata, amely alapján 2027-ben bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját. A támogatásra az a Magyarországon élő személy jogosult, aki nyugellátásban vagy a nyugdíjakkal azonos módon emelendő más ellátásban részesül, és az ellátásai együttes havi összege nem haladja meg az 500 ezer forintot. A támogatás teljes összege 2030-tól a 250 ezer forint alatti ellátásoknál évi 200 ezer, a 250 és 500 ezer forint közöttieknél évi 100 ezer forint lesz. A bevezetés lépcsőzetes: 2027. október 31-én a teljes összeg 25 százaléka, vagyis 50, illetve 25 ezer forint érkezik, 2028-ban 50, 2029-ben 75 százalék jár. A jövő évi kifizetésre a kormány 89,5 milliárd forintot biztosít.

A támogatást a tervek szerint pihenés mellett gyógyszerre és élelmiszerre is lehet majd költeni, de a pontos szabályokat, a kártya kiadásának módját és az elfogadóhelyek körét a pénzügyminiszter által előkészítendő jogszabály határozza meg. A kormány a kampányígéretekhez képest visszavett, hiszen a támogatás nem idén és nem egyszerre érkezik. A kisebb nyugdíjjal rendelkezők a SZÉP-kártya és a sávos emelés révén összességében jobban járnak, a magasabb nyugdíjúak viszont a 14. havi nyugdíj elmaradt részletei miatt rosszabbul. A nyugdíjas szervezetek véleménye megosztott. A nyugdíjasoknak érdemes figyelemmel kísérniük a hivatalos bejelentéseket, és óvakodniuk a csalóktól.

Kövesd a cikkeinket a Google Hírekben!
👉 Kattints ide és kövesd
Megosztás