Nyugdíjemelés 2027 – Itt a kalkulátor, pontosan megtudhatod mennyit kapsz januártól

Hirdetés

Közeledik az év vége, és ilyenkor minden nyugdíjas családban felmerül a kérdés: mennyivel lesz több a nyugdíj januártól, és mekkora összeg érkezik februárban, amikor a 13. és a 14. havi nyugdíjat is kifizetik? 2027-ben a válasz összetettebb, mint a korábbi években, mert a megszokott, inflációhoz igazodó emelés mellett a kormány a legalacsonyabb nyugdíjakat külön, sávosan is megemeli, a 14. havi nyugdíj bevezetésének menetrendje megváltozik, és először jelenik meg a nyugdíjas SZÉP-kártya is. A jó hír, hogy az éves nyugdíjemelés jövőre sem marad el, a legkisebb nyugdíjból élők pedig a szokásosnál jóval nagyobb emelésre számíthatnak. Ebben a cikkben mindent összegyűjtöttünk, amit ma tudni lehet – írja a Pénzcentrum.

A kormány a 2027-es költségvetésben 3 százalékos inflációval számol, és a nyugdíjtörvény szerint a januári nyugdíjemelésnek legalább ennek megfelelő mértékűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak januártól a tervek szerint 3 százalékkal nőnek. Akinek a nyugdíja ezután sem éri el a 146 ezer forintot, az a sávos felzárkóztató emelés révén további pluszra számíthat, amely akár több tízezer forint is lehet havonta. A kormány szerint a sávos emelés 455 ezer embert érint. Ezen felül 2027 januárjától az öregségi nyugdíj legkisebb összege a 2008 óta változatlan 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik. A változások tehát elsősorban a kisnyugdíjasoknak kedveznek, de a 3 százalékos emelés mindenkinek jár, aki erre jogosult.

Hirdetés

Ebben a cikkben részletesen végigvesszük, mennyivel nőnek a nyugdíjak januárban, hogyan működik a sávos emelés, és ki mennyit kaphat. Számpéldákon mutatjuk be, mekkora összeg érkezhet februárban a 13. és a 14. havi nyugdíjjal együtt. Kitérünk arra is, kinek jár a 13. és a 14. havi nyugdíj, mit lehet tudni a nyugdíjas SZÉP-kártyáról, kik részesülnek még emelésben az öregségi nyugdíjasokon kívül, és miért nem kap januári emelést, aki január 1-jén vagy később megy nyugdíjba. Végül arra is választ adunk, lesz-e idén novemberben nyugdíjkorrekció vagy nyugdíjprémium, és milyen kritikák érik a nyugdíjemelési rendszert. Érdemes végigolvasni, mert sok részlet meglepetést okozhat.

Mennyivel nőnek a nyugdíjak januárban?

A 2027. januári nyugdíjemelés a tervek szerint 3 százalékos lesz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2026 decemberében kapott nyugdíj összegét 3 százalékkal megemelik, és januártól már ezt az emelt összeget folyósítják. A KSH legfrissebb, 2026. szeptemberi adatai szerint az öregségi nyugdíj átlagos összege havonta 264 881 forint volt. Aki ennyit kap, annak a nyugdíja januártól nagyjából 7900 forinttal, 272 800 forint körülire nő. A medián nyugdíj, vagyis az az összeg, amelynél a nyugdíjasok fele kevesebbet, fele többet kap, 233 160 forint volt. Aki ennyit kap, annak a havi nyugdíja körülbelül 7000 forinttal, mintegy 240 100 forintra emelkedik januártól. Ezek az összegek kerekítve értendők, a pontos összeg néhány forinttal eltérhet.

A legtöbb nyugdíjas azonban kevesebbet kap az átlagnál és a mediánnál is. Az utolsó ismert adatok szerint a leggyakoribb nyugdíjösszeg havi 180 és 200 ezer forint között van. Számukra a 3 százalékos emelés havonta 5400 és 6000 forint közötti pluszt jelent, ami egy év alatt nagyjából 65–72 ezer forint többletet hoz, a 13. és a 14. havi nyugdíjra gyakorolt hatást nem is számítva. Magyarországon a KSH szerint 2026 szeptemberében több mint 2 millió 409 ezer ember részesült valamilyen nyugdíjban, ellátásban vagy járadékban, közülük az öregségi nyugdíjasok száma meghaladta a 2 millió 14 ezret. Ez azt jelenti, hogy a lakosság közel negyedét közvetlenül érinti a januári nyugdíjemelés, ezért minden részletnek nagy a jelentősége.

Az egységes, százalékos emelés természetéből adódik, hogy a magasabb nyugdíjúak forintban nagyobb emelést kapnak. Egy havi 400 ezer forintos nyugdíj 3 százalékos emelése 12 ezer forint, míg egy havi 150 ezer forintos nyugdíjé csak 4500 forint. Ez az egyik legfőbb kritika a magyar nyugdíjemelési rendszerrel szemben, hiszen a megélhetési költségek, például az élelmiszer, a gyógyszer vagy a rezsi ára mindenkinek ugyanúgy emelkedik, függetlenül attól, mekkora a nyugdíja. A kormány a sávos emeléssel részben erre a problémára próbál választ adni, hiszen a legkisebb nyugdíjak így a 3 százaléknál jóval nagyobb mértékben nőnek. A rendszer alapjai azonban nem változnak, a 146 ezer forint feletti nyugdíjakra továbbra is az egységes százalékos emelés vonatkozik.

Fontos tudni, hogy a januári nyugdíjemelés pontos mértékét a kormány rendeletben határozza meg, amely jellemzően december folyamán jelenik meg. A 3 százalékos mérték a költségvetésben szereplő inflációs várakozáson alapul, és a nyugdíjtörvény szerint ez az irányadó. A nyugdíjfolyósító a januári nyugdíjat már az emelt összegben utalja, így a nyugdíjasoknak semmilyen teendőjük nincs, az emelés automatikusan megérkezik. A nyugdíjfolyósító minden évben levélben is tájékoztatja a nyugdíjasokat az új összegről, ebből mindenki pontosan megtudhatja, mennyi lesz a nyugdíja januártól. Ha valaki úgy érzi, hogy az összeg nem stimmel, érdemes a levél alapján rákérdezni a nyugdíjfolyósítónál, és kérni a számítás részleteit.

Miért éppen 3 százalék?

A magyar nyugdíjemelési rendszer lényege, hogy a nyugdíjakat minden év januárjában a költségvetésben szereplő, a következő évre várt infláció mértékével emelik. A rendszer tehát előre próbálja kompenzálni a nyugdíjasokat a következő évi áremelkedésért. A 2027. évi költségvetést Magyar Péter miniszterelnök október 19-én ismertette a parlamentben, és a kormány ebben 3 százalékos inflációval számol jövőre. Ennek megfelelően a januári nyugdíjemelés is 3 százalékos lesz. A rendszer előnye, hogy a nyugdíjasok már az év elején megkapják az emelést, nem kell megvárniuk, amíg kiderül, mekkora lett ténylegesen az infláció. Hátránya viszont, hogy az előrejelzés nem mindig pontos, és a valós infláció eltérhet a tervezettől.

Ha a kormány alulbecsüli az inflációt, és az év során kiderül, hogy a drágulás meghaladja a januári emelés mértékét, akkor a törvény szerint novemberben kiegészítő emelést, úgynevezett nyugdíjkorrekciót kell végrehajtani. Ilyenkor a nyugdíjasok visszamenőleg megkapják a különbözetet januárig, és a novemberi nyugdíjtól kezdve már a korrigált összeget folyósítják. Erre az elmúlt években több példa is volt, legutóbb 2025-ben, amikor novemberben 1,6 százalékos korrekciót kaptak az idősek. Ha viszont a kormány túlbecsüli az inflációt, és a drágulás kisebb lesz, mint a januári emelés, akkor ennek nincs gyakorlati következménye: a nyugdíjasoknál marad a különbözet, vagyis az emelés reálértékben is növeli a nyugdíjukat. Ez történt idén is.

2026 januárjában a nyugdíjak 3,6 százalékkal emelkedtek, mert a korábbi kormány akkor ekkora inflációval számolt. Az infláció azonban ennél jóval alacsonyabban alakult: a KSH adatai szerint az első hónapokban az általános és a nyugdíjas infláció is a januári emelés fele körül mozgott. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok idén infláció feletti emelést kaptak, vagyis a nyugdíjuk vásárlóereje valamelyest nőtt. A 2027-es 3 százalékos emelésnél is az lesz a kérdés, hogy a valós infláció ennél magasabb vagy alacsonyabb lesz-e. Ha magasabb, akkor jövő novemberben korrekció jöhet. Ha alacsonyabb, akkor a nyugdíjasok ismét reálértékben is jól járhatnak. A pontos alakulást ma még senki sem tudja megmondani biztosan.

A sávos felzárkóztató emelés: így működik

A 2027-es nyugdíjemelés legfontosabb újdonsága a sávos felzárkóztató emelés, amely a legalacsonyabb nyugdíjakat érinti. A rendszer két lépésben működik. Először minden nyugdíjat megemelnek a 3 százalékos általános emeléssel. Ezt követően megnézik, hogy az így kapott összeg melyik sávba esik, és ennek alapján további, fix összegű emelést adnak hozzá, illetve garantált minimumösszegre egészítik ki. A sávos emelés tehát nem a jelenlegi, hanem a 3 százalékkal már megemelt nyugdíjösszegtől függ. Ez fontos részlet, mert aki ma például 140 ezer forint körüli nyugdíjat kap, annak a nyugdíja a 3 százalékos emelés után már 144 ezer forint fölé kerül, így egy másik sávba eshet, mint amire elsőre számítana.

A sávos emelés részleteit egy október 8-án társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet-tervezet tartalmazza. A tervezet szerint a sávok a következők, ahol az első oszlop a 3 százalékos januári emelés utáni nyugdíjösszeget, a második a külön felzárkóztató emelést mutatja:

Nyugdíj a 3%-os emelés után Külön felzárkóztató emelés
legfeljebb 108 000 Ft kiegészítés 120 000 Ft-ra
108 000 Ft felett, legfeljebb 125 000 Ft +12 000 Ft
125 000 Ft felett, legfeljebb 130 000 Ft +10 000 Ft, de legalább 137 000 Ft-ra
130 000 Ft felett, legfeljebb 135 000 Ft +8 000 Ft, de legalább 140 000 Ft-ra
135 000 Ft felett, legfeljebb 140 000 Ft +6 000 Ft, de legalább 143 000 Ft-ra
140 000 Ft felett, 146 000 Ft alatt kiegészítés 146 000 Ft-ra

A táblázatban szereplő garantált minimumösszegeknek fontos szerepük van. Ezeket azért határozták meg, hogy a sávhatárokon ne alakuljanak ki igazságtalan helyzetek. Ha ugyanis csak a fix összegű emelés létezne, előfordulhatna, hogy egy sávhatár alatt lévő, alacsonyabb nyugdíj az emelés után magasabb lenne, mint egy éppen a következő sávba eső, eredetileg magasabb nyugdíj. Például aki a 3 százalékos emelés után éppen 125 000 forintot kap, az 12 000 forintos emeléssel 137 000 forintra jut. Aki viszont 125 500 forintot kap, az csak 10 000 forintos emelést kapna, így 135 500 forintra jönne ki. A garantált minimum miatt azonban ő is legalább 137 000 forintot kap, így a sorrend megmarad, és senki sem jár rosszabbul azért, mert eredetileg valamivel több volt a nyugdíja.

Fontos hangsúlyozni, hogy a táblázat egy rendelettervezetből származik, a végleges rendelet a társadalmi egyeztetés után jelenik meg, így a részletek még változhatnak. Az is lényeges, hogy a sávos emelés elsősorban az öregségi nyugdíjakat érinti, a pontos jogosulti kört a végleges rendelet határozza meg. A kormány korábban azt is közölte, hogy a 120 ezer forintos nyugdíjminimum a 65 év feletti rokkantsági ellátásban részesülőkre is vonatkozik majd, a megváltozott munkaképességűek ellátását pedig januártól 10 százalékkal emelik. Aki bizonytalan abban, hogy rá vonatkozik-e a sávos emelés, annak érdemes megvárnia a nyugdíjfolyósító januári tájékoztató levelét, amelyből kiderül a pontos összeg és annak jogcíme.

A sávos emelés jelentőségét az adja, hogy a legkisebb nyugdíjból élők helyzete évek óta a legnehezebb. A 3 százalékos emelés egy havi 110 ezer forintos nyugdíjnál mindössze 3300 forintot jelentene, ami a mai árak mellett szinte semmi. A sávos emelés révén viszont ugyanez a nyugdíjas havonta 15 300 forinttal kap többet, ami már érezhető különbség a mindennapi megélhetésben. A kormány szerint a sávos emelés 455 ezer embert érint, akiknek többsége évtizedekig dolgozott, de alacsony keresete vagy rövidebb szolgálati ideje miatt kis nyugdíjat kap. Közöttük sok az egyedül élő idős nő, akiknek a nyugdíja sokszor a gyermeknevelés miatt kiesett évek és az alacsonyabb bérek miatt kisebb. Számukra ez az emelés valódi segítséget jelenthet.

Hirdetés



Számpéldák: ki mennyit kaphat januártól?

Nézzünk néhány konkrét példát, hogy könnyebb legyen eligazodni. Aki ma havi 100 ezer forint nyugdíjat kap, annak a nyugdíja a 3 százalékos emelés után 103 ezer forint lenne. Mivel ez nem éri el a 108 ezer forintot, a sávos emelés révén egységesen 120 ezer forintra egészítik ki, így havonta 20 ezer forinttal kap többet, mint most. Aki ma 110 ezer forintot kap, annak a nyugdíja a 3 százalékos emelés után 113 300 forint, ami a második sávba esik, így további 12 ezer forintot kap, és januártól 125 300 forint lesz a nyugdíja. Ez havonta 15 300 forint pluszt jelent, ami egy év alatt, a 13. és a 14. havi nyugdíjat is beszámítva, több mint 200 ezer forint többletet hoz.

Most nézzük a magasabb sávokat. Aki ma 125 ezer forintot kap, annak a nyugdíja a 3 százalékos emelés után 128 750 forint, ami a 125 és 130 ezer forint közötti sávba esik, így további 10 ezer forintot kap, és 138 750 forint lesz a nyugdíja. Aki ma 135 ezer forintot kap, annak a nyugdíja a 3 százalékos emelés után 139 050 forint, ez a 135 és 140 ezer forint közötti sáv, így további 6 ezer forintot kap, és 145 050 forintra nő a nyugdíja. Aki ma 140 ezer forintot kap, annak a nyugdíja a 3 százalékos emelés után 144 200 forint, ami a legfelső sávba esik, így 146 ezer forintra egészítik ki. Ez utóbbi esetben az emelés összesen 6000 forint, vagyis valamivel több mint a 3 százalékos általános emelés.

A sávos emelésből kimaradók számára a 3 százalékos emelés az irányadó. Aki ma havi 200 ezer forintot kap, annak a nyugdíja januártól 206 ezer forint lesz, aki 300 ezer forintot kap, annak 309 ezer forint, aki pedig 400 ezer forintot, annak 412 ezer forint. Látható, hogy a sávos emelés a legkisebb nyugdíjaknál arányaiban jóval nagyobb emelést hoz: a 100 ezer forintos nyugdíj 20 százalékkal, a 110 ezer forintos közel 14 százalékkal nő, míg a 146 ezer forint feletti nyugdíjak csak 3 százalékkal. Ez a rendszer célja is: a legalacsonyabb nyugdíjakat közelebb hozni a megélhetéshez szükséges szinthez. A pontos összegek a kerekítési szabályok miatt néhány forinttal eltérhetnek a példákban szereplő számoktól.

13. és 14. havi nyugdíj 2027-ben: ennyi érkezik februárban

A februári nyugdíj mindig különleges, mert ilyenkor a rendes havi nyugdíj mellé a 13. és a 14. havi nyugdíj is megérkezik. A 13. havi nyugdíj egy teljes havi, már a januári emeléssel megnövelt nyugdíjjal egyezik meg. A 14. havi nyugdíj 2027-ben a megemelt havi nyugdíj negyede, vagyis 25 százaléka, ami nagyjából egyheti nyugdíjnak felel meg. Februárban tehát összesen a megemelt havi nyugdíj 2,25-szöröse érkezik. Az előző évekhez hasonlóan elképzelhető, hogy a juttatásokat nem egy, hanem két utalással kapják meg az idősek. Az összegeket a januártól megemelt nyugdíj alapján számítják, így a januári emelés és a sávos emelés a februári pluszjuttatásokat is növeli, ami különösen a kisnyugdíjasoknál jelent érezhető különbséget.

Nézzük meg, mennyi pénz érkezhet februárban. Aki januártól 120 ezer forintot kap, annak februárban összesen 270 ezer forint érkezik. Aki januártól 146 ezer forintot kap, annak 328 500 forint. Aki ma 200 ezer forintot kap, és januártól 206 ezer forint lesz a nyugdíja, annak februárban 463 500 forint jön. Az átlagos nyugdíjjal rendelkezők, akiknek januártól nagyjából 272 800 forint lesz a nyugdíjuk, februárban mintegy 613 800 forintra számíthatnak. Egy havi 400 ezer forintos nyugdíjból élő nyugdíjasnak, akinek januártól 412 ezer forint lesz a nyugdíja, februárban 927 ezer forint érkezik. Ezek az összegek az adott hónap teljes bevételét jelentik, amelyből érdemes tartalékot félretenni, hiszen a következő hónapokban már csak a rendes nyugdíj érkezik.

A 14. havi nyugdíj kapcsán fontos változásról is tudni kell. Az előző kormány 2025 végén úgy döntött, hogy a 14. havi nyugdíjat fokozatosan vezetik be: 2026-ban egyheti részletet fizettek ki, és ezt évről évre egy-egy héttel növelték volna, egészen a teljes havi összegig. A jelenlegi kormány ezt a menetrendet nem folytatja. Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter többször is hangsúlyozta, hogy a 13. havi nyugdíj teljes egészében megmarad, és a 14. havi nyugdíj tavaly kifizetett, egyheti része is megmarad, de a második heti részletet nem vezetik be. Aki tehát arra számított, hogy 2027 februárjában már 2,5 havi nyugdíjat kap, annak csalódnia kell: a februári összeg továbbra is 2,25 havi nyugdíjnak felel meg.

Hogy ki jár jól és ki rosszul a változással, az elsősorban a nyugdíj összegétől függ. Egy átlagos nyugdíjnál a 14. havi nyugdíj 2027-ben nagyjából 68 ezer forint, míg a korábbi menetrend szerint körülbelül 136 ezer forint lett volna. A kormány érvelése szerint a sávos emelés és a nyugdíjas SZÉP-kártya együtt az 500 ezer forintnál kisebb nyugdíjjal rendelkezők nagy részének kompenzálja ezt a kiesést. Elemzői számítások szerint ez a legkisebb nyugdíjaknál egyértelműen igaz: egy havi 110 ezer forintos nyugdíjas nagyjából 181 ezer forinttal jár jobban 2027-ben, mint a korábbi menetrend szerint. A 2026-os nyugdíjak alapján azonban nagyjából 194 ezer forintos havi nyugdíj felett a 14. havi nyugdíj elmaradt hete már nagyobb kiesést jelent, mint amennyit a SZÉP-kártya hoz.

Ki kapja meg a 13. és a 14. havi nyugdíjat?

Az eddigi gyakorlat szerint a 13. havi nyugdíjra az jogosult, aki a megelőző év, jelen esetben 2026 legalább egy napján nyugdíjban részesült, és a kifizetés hónapjában, vagyis 2027 februárjában is jogosult a nyugdíjra. Ez a második feltétel 2025 óta érvényes, és azt jelenti, hogy a januárban elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói már nem kapják meg a 13. és a 14. havi nyugdíjat. A 14. havi nyugdíjra pedig az jogosult, aki az adott évben a 13. havi nyugdíjra is jogosult. Aki tehát 2026. december 31-ig nyugdíjba vonult, és februárban is nyugdíjas, az megkapja mindkét juttatást. Aki viszont csak 2027. január 1-jén vagy később lett nyugdíjas, az az eddigi gyakorlat szerint nem számíthat a februári pluszjuttatásokra.

A korábbi években a kormány minden évben rendeletben határozta meg a nyugdíjemelés mértékét és a jogosultak körét, illetve a 13. és a 14. havi nyugdíj szabályait. Ha a mostani kormány is folytatja ezt a gyakorlatot, akkor a pontos szabályok csak a rendelet megjelenése után válnak biztossá, ami jellemzően december folyamán történik. A rendelet azt is pontosan meghatározza, mely ellátási formákra vonatkozik a 13. és a 14. havi juttatás. Az öregségi nyugdíj mellett ugyanis több más ellátás is jogosít ezekre, például az özvegyi nyugdíj, a rokkantsági ellátás vagy a korhatár előtti ellátás. Érdemes tehát december folyamán figyelni a hivatalos közleményeket, hogy mindenki pontosan tudja, mire számíthat.

Nyugdíjas SZÉP-kártya: kevesebb pénz az első évben

A 2027-es év másik nagy újdonsága a nyugdíjas SZÉP-kártya, amelyet a kormány 2030-ig több lépcsőben vezet be. Az első évben, 2027-ben az 500 ezer forintnál kisebb nyugdíjjal rendelkezők kaphatják meg. A 2027-es összegeket Kármán András pénzügyminiszter jelentette be: a havi 250 ezer forint alatti nyugdíjak mellé 50 ezer forint, a 250 és 500 ezer forint közöttiek mellé 25 ezer forint jár. Az 500 ezer forint feletti nyugdíjjal rendelkezők az első lépcsőben nem kapnak juttatást. Fontos tudni, hogy a sokszor emlegetett évi 200, illetve 100 ezer forintos összeg a Tisza Párt korábbi programjában szerepelt, és a teljes kiépülés utáni célként értelmezhető, a 2027-es összeg ennél jóval kisebb.

A nyugdíjas SZÉP-kártyára érkező összeget az eddigi tervek szerint élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehet majd fordítani. A pontos felhasználási szabályok, az igénylés módja és a kártya kiadásának menete még nem teljesen ismert. Az sem derült még ki pontosan, kiknek jár majd a juttatás. Ha a kormány az eddigi gyakorlatot követi, akkor ezt is a 2026-ban már meglévő nyugdíjjogosultsághoz kötheti, hasonlóan a 13. és a 14. havi nyugdíjhoz. A Pénzügyminisztérium szerint a teljes kiépülés után a nyugdíjasok 97 százaléka lesz jogosult a SZÉP-kártyára. A következő hónapokban várhatóan több részlet is napvilágot lát, ezért érdemes figyelemmel kísérni a hivatalos bejelentéseket.

Kiknek jár még emelés januárban?

A januári 3 százalékos nyugdíjemelés nemcsak az öregségi nyugdíjasokat érinti. Ha a kormány nem változtat az eddigi gyakorlaton, akkor az emelésre jogosultak azok is, akik 2026 során akár csak egy napig is számos más ellátásban részesültek. Ide tartozik többek között az özvegyi nyugdíj, a szülői nyugdíj, az árvaellátás, a baleseti hozzátartozói nyugellátás, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, a táncművészeti életjáradék, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás, a baleseti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka. A lista ennél is hosszabb, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékoktól a polgármesterek közszolgálati járadékáig és a nemzeti gondozási díjig számos ellátást tartalmaz.

Az emelés tehát a nyugdíjrendszer szinte teljes egészére kiterjed, és nemcsak az időseket, hanem a megváltozott munkaképességűeket, az özvegyeket és az árvákat is érinti. A megváltozott munkaképességűek számára 2027 különösen kedvező lehet, hiszen a kormány bejelentése szerint a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás januártól 10 százalékkal emelkedik. Az árvaellátás legkisebb összegét 20 százalékkal, az időskorúak járadékának jogosultsági értékhatárait pedig duplájára emelik. Az időskorúak járadéka azoknak a rászoruló időseknek jár, akiknek nincs elegendő jövedelmük, és a duplázás azt jelenti, hogy többen válhatnak jogosulttá. A pontos részleteket ezeknél az ellátásoknál is a vonatkozó rendeletek határozzák meg, ezért érdemes a hivatalos tájékoztatást figyelni.

Aki januártól megy nyugdíjba, nem kap emelést

Minden évben sok félreértés adódik abból, hogy kinek jár a januári nyugdíjemelés. A januári emelés alapja mindig a megelőző évi, már az év eleji és az esetleges évközi emelésekkel megnövelt nyugdíj. Emelés tehát csak annak jár januárban, akinek a nyugdíját még 2026-ban állapították meg. Aki 2026. december 31-én vagy korábban vonul nyugdíjba, az kap 2027-ben emelést. Aki viszont 2027. január 1-jén vagy később vonul nyugdíjba, az csak 2028 januárjában lesz jogosult az első nyugdíjemelésre. Ez akkor is így van, ha az illető már korábban kapott előzetes kalkulációt a 2027-es nyugdíja várható összegéről, hiszen az új nyugdíjat a 2027-es szabályok szerint, az aktuális értékkövetési szorzókkal állapítják meg.

Ugyanez vonatkozik a 13. és a 14. havi nyugdíjra is: aki 2027. január 1-jén vagy később lesz nyugdíjas, az az eddigi gyakorlat szerint 2027 februárjában nem kapja meg ezeket a juttatásokat, csak 2028-ban. Ez sokakat meglep, és évről évre félreértésekhez vezet. Aki most fontolgatja, hogy mikor vonuljon nyugdíjba, annak érdemes ezt is figyelembe vennie, és a pontos számításokhoz szakember segítségét kérnie. Az, hogy valaki december végén vagy január elején megy nyugdíjba, akár több százezer forintos különbséget is jelenthet az első évben, a 13. és a 14. havi nyugdíj, valamint a januári emelés miatt. Ugyanakkor a nyugdíj összegét az értékkövetési szorzók is befolyásolják, ezért a döntés előtt érdemes minden szempontot mérlegelni.

Lesz-e novemberi korrekció vagy nyugdíjprémium idén?

Az elmúlt években szinte rendszeresen érkezett valamilyen pluszjuttatás novemberben a nyugdíjasoknak: hol utólagos nyugdíjemelés az infláció alakulása miatt, hol nyugdíjprémium a gazdasági növekedés miatt. 2021-ben például a gazdaság olyan jól teljesített, hogy a nyugdíjasok egységesen 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kaptak. Aki azonban idén is számított erre, annak csalódnia kell: 2026 novemberében sem nyugdíjkorrekció, sem nyugdíjprémium nem lesz. A nyugdíjkorrekcióra azért nincs szükség, mert az infláció idén jóval alacsonyabb volt a januári 3,6 százalékos emelésnél. A KSH adatai szerint az év első hónapjaiban az általános és a nyugdíjas infláció is nagyjából 1,5–1,7 százalék körül alakult.

A nyugdíjprémium azért marad el, mert az csak akkor jár, ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Erre utoljára 2022-ben volt példa, azóta a magyar gazdaság növekedése meg sem közelítette ezt a szintet. Az elemzői várakozások szerint 2026-ban a GDP-növekedés 2 százalék körül vagy az alatt alakul, így a nyugdíjprémium feltétele idén sem teljesül. A nyugdíjasok tehát idén novemberben csak a rendes havi nyugdíjukat kapják. Ugyanakkor fontos látni, hogy az alacsony infláció miatt a januári 3,6 százalékos emelés idén reálértékben is növelte a nyugdíjakat, vagyis a nyugdíjasok vásárlóereje valamelyest javult. Ez is egyfajta „rejtett” pluszjuttatásnak tekinthető, még ha nem is érkezik külön utalásként.

Hirdetés



Kritikák és viták a nyugdíjemelés körül

A magyar nyugdíjemelési rendszert a szakértők régóta kritizálják. Az egyik fő kifogás az, hogy a nyugdíjemelés kizárólag az inflációt veszi figyelembe, a bérek emelkedését nem. Ennek következtében a nyugdíjasok relatív helyzete az aktív korúakhoz képest folyamatosan romlik, hiszen a bérek általában gyorsabban nőnek az inflációnál. A másik fő kritika az egységes százalékos emeléssel kapcsolatos: ez forintban a magasabb nyugdíjúaknak kedvez, így a nyugdíjak közötti szakadék évről évre nő. Ugyanez a kritika éri a 13. és a 14. havi nyugdíjat is, amely szintén arányos a havi nyugdíjjal. A sávos emelés és a SZÉP-kártya ezekre a problémákra részben választ ad, de a szakértők szerint hosszú távon nem oldja meg a rendszer alapvető gondjait.

A sávos emelés körül is vannak viták. Egyes szakértők a 6–12 ezer forintos sávos pluszemelést túl kicsinek tartják, és a teljes nyugdíjemelési rendszer átalakítását sürgetik. Kritikusok arra is felhívták a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság évekkel ezelőtt egy korábbi sávos nyugdíjemelést alkotmányossági szempontból kifogásolt, ezért kérdéses lehet, hogy a mostani konstrukció megfelel-e az alkotmányos követelményeknek. A kormány ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a legkisebb nyugdíjak felzárkóztatása régóta esedékes, hiszen a nyugdíjminimum 2008 óta változatlan volt. A nyugdíjkassza finanszírozása is komoly kihívás: a 2027-es költségvetés szerint a Nyugdíjbiztosítási Alapba a büdzsé más bevételeiből közel ezer milliárd forintot kell átcsoportosítani.

2027 januárjától a nyugdíjak a tervek szerint 3 százalékkal emelkednek, ami a leggyakoribb, 180–200 ezer forintos nyugdíjaknál havi 5400–6000 forint, az átlagos nyugdíjnál nagyjából 7900 forint pluszt jelent. A legalacsonyabb nyugdíjakat ezen felül sávosan is megemelik: aki a 3 százalékos emelés után sem éri el a 146 ezer forintot, az további emelést kap, a legkisebb nyugdíjakat pedig 120 ezer forintra egészítik ki. Ez a kormány szerint 455 ezer embert érint. Februárban a megemelt havi nyugdíj 2,25-szöröse érkezik, mert a 13. havi nyugdíj teljes összegben, a 14. havi nyugdíj pedig egyheti, negyedhavi részletben marad meg. A korábban tervezett második heti részletet nem vezetik be.

Új elemként megjelenik a nyugdíjas SZÉP-kártya, amelyre 2027-ben a 250 ezer forint alatti nyugdíjak mellé 50 ezer, a 250 és 500 ezer forint közöttiek mellé 25 ezer forint érkezik. A januári emelés és a februári pluszjuttatások csak azoknak járnak, akik 2026-ban már nyugdíjasok voltak, a január 1-jétől nyugdíjba vonulók csak 2028-ban kapnak először emelést. Idén novemberben sem nyugdíjkorrekció, sem nyugdíjprémium nem lesz, de az alacsony infláció miatt a nyugdíjak idén reálértékben is nőttek. A pontos szabályokat a decemberben várható kormányrendelet rögzíti, ezért érdemes figyelni a hivatalos tájékoztatást, és januárban ellenőrizni a nyugdíjfolyósító levelét.

Kövesd a cikkeinket a Google Hírekben!
👉 Kattints ide és kövesd
Megosztás