Megdöbbentő mennyiségű készpénz került elő a Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter ellen folyó büntetőeljárásban. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) november 12-én és 13-án több vármegyében tartott összehangolt kutatásokat, amelyek során összesen több mint 6 milliárd forintnak megfelelő pénzt találtak. A bankjegyek egy részét erdőkben ásták el, más összegeket mezőgazdasági épületekben, raktárakban, lakóingatlanokban és egy félreeső helyen található nagy értékű páncélszekrényben rejtettek el. A hatóság közlése szerint több mint ötmilliárd forint, 2,6 millió euró és 1,2 millió dollár került elő. A lefoglalt készpénzt pénteken a Magyar Államkincstárba szállították és befizették. Az ügy különösen nagy visszhangot váltott ki, mivel a korábbi minisztert összesen mintegy 12,6 milliárd forintnyi feltételezett vesztegetési ügylet miatt gyanúsítják. A történetnek azonban még koránt sincs vége: a nyomozóknak a pénz pontos eredetét és az érintettek büntetőjogi felelősségét is tisztázniuk kell – írja a 444.hu

Rendkívüli fejlemény történt a magyar közélet egyik legnagyobb összegű korrupciógyanús büntetőügyében. November 13-án, pénteken este nyilvánosságra került, hogy a hatóságok két nap alatt több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a Seszták Miklós korábbi nemzeti fejlesztési minisztert érintő eljárás során.

A pénz nem egyetlen bankszámlán vagy páncélszekrényben volt. A hatóság beszámolója szerint több különböző helyszínen, változatos módon rejtették el az összegeket.

A nyomozók erdős területeken elásott készpénzt, mezőgazdasági és raktárépületekben tárolt pénzt, lakóingatlanban elrejtett bankjegyeket, valamint egy félreeső helyen lévő széfben őrzött összeget is találtak.

A kutatásokat Budapesten, valamint Pest, Békés és Nógrád vármegyében hajtották végre.

A mostani fejlemény azért különösen jelentős, mert a volt miniszter ügyében már korábban is komoly vita alakult ki a feltételezett készpénzvagyon hollétéről.

Októberben a nyomozók két hatalmas, üres páncélszekrényre bukkantak. A bíróság akkori tájékoztatása szerint felmerült, hogy ezekben korábban akár kilencmilliárd forintot is tárolhattak, amelynek elrejtéséről a gyanúsított a kihallgatása előtt gondoskodhatott.

Seszták Miklós és ügyvédje azonban vitatta ezeket az állításokat, és a széfekkel kapcsolatos bizonyítékok értékeléséről is jogi vita bontakozott ki.

A november 13-i pénzlefoglalás újabb jelentős fordulatot jelent a nyomozásban, de önmagában még nem bizonyítja, hogy a teljes megtalált összeg a volt miniszter tulajdonában állt, vagy hogy valamennyi bankjegy a gyanúsításban szereplő bűncselekményekből származik.

Erdőkben elásva és titkos rejtekhelyeken találták meg a milliárdokat

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal november 13-i közlése szerint a nyomozók összehangolt akció keretében, több helyszínen hajtottak végre kutatásokat.

A kétnapos művelet során nemcsak lakóépületeket vizsgáltak át, hanem olyan helyszíneket is, amelyek alkalmasak lehettek nagy mennyiségű készpénz elrejtésére.

A hatóság által ismertetett rejtekhelyek között erdős területek is szerepelnek, ahol a bankjegyeket a földbe ásva találták meg.

Emellett mezőgazdasági épületekben, raktárakban és lakóingatlanban is készpénzre bukkantak.

A kutatások során egy félreeső helyen található, nagy értékű széfet is átvizsgáltak, amelyben szintén jelentős mennyiségű pénzt tároltak.

A hatóság egyelőre nem részletezte, pontosan mely településeken és milyen ingatlanokban találták meg az egyes összegeket.

Arról sem közöltek részletes bontást, hogy az erdős területekről, a raktárakból és a széfekből külön-külön mennyi pénz került elő.

A nyilvánosságra hozott adatok ugyanakkor egyértelművé teszik, hogy nem elszigetelt, egyetlen helyszínre korlátozódó intézkedésről volt szó, hanem több térséget érintő, összehangolt nyomozati műveletről.

Pontosan mennyi pénzt találtak a Seszták-ügyben?

A hatóság a készpénz pontos összegét is nyilvánosságra hozta.

Már önmagában a magyar forintban megtalált összeg is meghaladja az ötmilliárdot.

Ehhez további, több mint 2,6 millió euró és több mint 1,2 millió amerikai dollár társul.

A három pénznem együttes értéke meghaladja a hatmilliárd forintot.

A pontos forintösszeg a felhasznált euró- és dollárárfolyamtól függően változik, ezért a hatósági tájékoztatás alapján a több mint hatmilliárd forintos megfogalmazás a megfelelő.

A mostani ügyben külön figyelemre méltó, hogy a nyomozók nem csupán elektronikus számlaegyenlegekről, ingatlanokról vagy más vagyonelemekről számoltak be, hanem ténylegesen megtalált, fizikai készpénzről.

Pénteken az egész összeget befizették a Magyar Államkincstárba

Az NVVH tájékoztatása szerint a november 12-én és 13-án megtalált pénzt még pénteken a Magyar Államkincstárba befizették.

Ez azt jelenti, hogy a hatóság a kutatások során előkerült készpénzt ellenőrzött pénzkezelési rendszerbe juttatta.

A lefoglalás során megtalált bankjegyek különösen fontos bizonyítási és vagyonbiztosítási jelentőséggel bírhatnak.

A pénz eredetének, tulajdonosának és esetleges bűncselekményhez fűződő kapcsolatának tisztázása ugyanis a későbbi büntetőeljárás egyik meghatározó kérdése lehet.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Magyar Államkincstárba történő befizetés nem jelenti azt, hogy a pénz már véglegesen az állam tulajdonába került, vagy hogy azt szabadon fel lehet használni költségvetési kiadásokra.

A lefoglalt vagyon további sorsáról a büntetőeljárás szabályai és a későbbi hatósági, illetve bírósági döntések alapján lehet határozni.

A jelenlegi intézkedés célja többek között az lehet, hogy az előkerült készpénz biztonságban maradjon, és szükség esetén rendelkezésre álljon a bizonyítás, a vagyonelkobzás vagy más törvényes vagyoni intézkedés során.

Kilencmilliárd forintot kereshettek a nyomozók – korábban üres széfeket találtak

A mostani pénzlefoglalás előzménye egy októberi házkutatás, amely már akkor is rendkívüli érdeklődést váltott ki.

A Fővárosi Törvényszék október 28-i tájékoztatásából derült ki, hogy a nyomozóhatóság üres páncélszekrényeket talált a Seszták Miklóshoz kapcsolódó kutatás során.

A bíróság által ismertetett nyomozati adatok szerint felmerült, hogy a széfekben korábban kilencmilliárd forintnyi készpénzt tarthattak.

A hatóságok azt is feltételezték, hogy a pénz elrejtéséről a gyanúsított még a kihallgatása előtt gondoskodhatott.

Ez az állítás azonnal komoly vitát váltott ki.

Seszták Miklós védője, Papp Gábor vitatta, hogy a páncélszekrényekben korábban valóban ekkora összeget tároltak volna.

A védelem szerint nem állt rendelkezésre olyan bizonyíték, amely egyértelműen igazolta volna a kilencmilliárd forintos készpénzvagyon korábbi jelenlétét.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy a széfek pontos elhelyezkedéséről is eltérő információk jelentek meg.

Míg a korábbi hatósági közlések Seszták kisvárdai házát említették, később olyan sajtóinformációk láttak napvilágot, amelyek szerint a két páncélszekrény egy hozzá köthető irodaházban állt.

A Fővárosi Törvényszék november 13-án is fenntartotta korábbi közleményének tartalmát.

A mostani, több mint hatmilliárd forintos készpénzlefoglalás kétségtelenül új helyzetet teremtett, de egyelőre nem jelenthető ki bizonyított tényként, hogy az előkerült összegek azonosak az októberben emlegetett kilencmilliárd forintos feltételezett vagyonnal.

Két hatalmas, másfél tonnánál is nehezebb páncélszekrény került elő októberben

Az októberi kutatás során felfedezett páncélszekrények mérete önmagában is figyelemre méltó volt.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal november 2-án külön közleményben ismertette a megtalált berendezések típusát.

A hatóság szerint két Wertheim DWS1901 10 RE típusú, darabonként 1660 kilogrammos páncélszekrényt találtak egy biztonsági ajtóval lezárt, hangszigetelt helyiségben.

Ezek a berendezések a nagy biztonságú pénztárolásra alkalmas eszközök közé tartoznak.

Az NVVH tájékoztatása szerint hasonló páncélszekrényeket jellemzően pénzügyi szolgáltatók és zálogházak használnak.

A hatalmas berendezések létezése ugyanakkor önmagában nem bizonyítja, hogy azokban bűncselekményből származó készpénzt tároltak.

A volt miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a széfeket iratok tárolására használta, és tagadta a kilencmilliárd forintos készpénzvagyonnal kapcsolatos feltételezéseket.

A novemberi újabb pénzlefoglalás után a nyomozók számára különösen fontos kérdés lehet, hogy az októberben vizsgált széfek és a mostani rejtekhelyek között kimutatható-e bizonyítható kapcsolat.

A keresőkutya jelzése miatt is komoly jogi vita alakult ki

A nyomozás egyik legvitatottabb részlete az októberi házkutatás során alkalmazott bűnügyi keresőkutya jelzése volt.

A sajtóban megjelent információk szerint a kutya jelzést adott a Seszták Miklóshoz köthető páncélszekrényeknél.

A védelem azonban kifogásolta, hogy az állat jelzésének milyen bizonyító erő tulajdonítható.

A Telex november 10-i beszámolója szerint egy kriminálkinológiai szakértői vélemény arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutya jelzése önmagában nem alkalmas a korábban ott tárolt készpénz mennyiségének és tényleges létezésének bizonyítására.

Az NVVH november 11-én közleményben vitatta a védelem következtetéseit.

A hatóság álláspontja szerint a bűnügyi keresőkutya jelzése a büntetőeljárásban bizonyítékként értékelhető, és a letartóztatás meghosszabbítását egyéb nyomozati adatok is megalapozták.

A vita lényege tehát nem pusztán az volt, hogy a kutya jelzett-e a széfeknél, hanem az, hogy ebből milyen tényekre lehet jogszerűen és megalapozottan következtetni.

A november 12–13-i kutatások ettől eltérő helyzetet jelentenek, hiszen az NVVH ezúttal ténylegesen előkerült, pontos összegben megszámolt készpénzről számolt be.

Azt ugyanakkor egyelőre nem közölték részletesen, milyen információk vezették a nyomozókat az újabb rejtekhelyekhez.

12,6 milliárd forintnyi feltételezett kenőpénz miatt folyik a nyomozás

A Seszták Miklós elleni büntetőeljárás középpontjában a Volánbuszhoz kapcsolódó, többmilliárdos korrupció gyanúja áll.

A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi tájékoztatása szerint a vizsgált ügyek részben személyszállítási szolgáltatásokhoz, részben autóbuszok beszerzéséhez kapcsolódnak.

A nyomozás során azt vizsgálják, hogy a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló vállalkozások képviselői fizettek-e jogtalan előnyöket olyan szereplőknek, akik jelentős befolyással rendelkezhettek az állami tulajdonú társaság működésére és szerződéses kapcsolataira.

Az ügyészség által korábban ismertetett gyanú szerint Seszták Miklós és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. akkori vezérigazgatója 2015 és 2018 között, közvetítőkön keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vehetett át.

A parlamenti mentelmi eljárásban ismertetett további ügyleteket is figyelembe véve a Sesztáknak tulajdonított feltételezett vesztegetési összegek értéke a sajtó által összesített adatok szerint megközelíti a 12,6 milliárd forintot.

A gyanú más, állami beruházásokhoz kapcsolódó ügyletekre is kiterjed.

Az ügyészség szerint egy építőipari cégcsoport képviselője azt ajánlhatta fel, hogy a remélt állami megrendelések után a vállalkozói díjak meghatározott részét, egyes esetekben 10 százalékát közvetítőkön keresztül visszajuttatja a politikusnak.

Ezek a nyomozóhatóság által vizsgált állítások, nem jogerős bírósági ítélettel megállapított tények.

Seszták Miklós a vele szemben felhozott bűncselekmények elkövetését tagadja.

Mi köze a Volánbusznak Seszták Miklós korábbi miniszteri tisztségéhez?

Seszták Miklós 2014 júniusa és 2018 májusa között töltötte be a nemzeti fejlesztési miniszteri tisztséget az Orbán-kormányban.

A tárca feladatkörébe tartozott többek között az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozása, az állami tulajdonosi joggyakorlás ellenőrzése és számos közlekedési fejlesztési feladat.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t is.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő pedig a vizsgált időszakban tulajdonosi jogokat gyakorolt a Volánbusz Zrt. felett.

Ez a szervezeti kapcsolat különösen fontos a büntetőeljárás szempontjából.

A nyomozók ugyanis azt vizsgálják, hogy a korábbi miniszteri és állami vagyonkezelői pozíciókkal összefüggésben történhettek-e olyan döntések vagy befolyásolási kísérletek, amelyekért egyes gazdasági szereplők jogtalan előnyöket biztosítottak.

A korrupciógyanús ügyletek megítéléséhez ezért nemcsak a pénzmozgásokat kell feltárni, hanem az érintett szerződések, közbeszerzések és döntési folyamatok hátterét is.

A hatóságnak azt is bizonyítania kell, hogy az egyes kifizetések milyen konkrét előnyhöz vagy hivatali magatartáshoz kapcsolódtak.

Szeptember végén vették őrizetbe Seszták Miklóst

A volt miniszterrel szembeni eljárás szeptember végén került a nyilvánosság középpontjába.

Az Országgyűlés 2026. szeptember 28-án felfüggesztette Seszták Miklós mentelmi jogát.

A KDNP-s országgyűlési képviselő ezután megjelent a Központi Nyomozó Főügyészségen, ahol őrizetbe vették.

Szeptember 30-án a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája elrendelte a letartóztatását.

A bíróság a döntés során egyebek mellett a bizonyítás veszélyeztetésének lehetőségét értékelte. A nyomozás akkori állásában fennállónak látta annak kockázatát, hogy a gyanúsított szabadlábon befolyásolhatna tanúkat vagy más módon veszélyeztethetné a bizonyítási eljárást.

Október 28-án újabb döntés született.

A bíróság 2027. január 30-ig meghosszabbította Seszták Miklós letartóztatását.

A védelem kezdeményezte a szabadlábra helyezést, illetve enyhébb kényszerintézkedés alkalmazását, és 300 millió forintos óvadék lehetősége is felmerült.

A bíróság azonban az indítványokat elutasította.

A letartóztatás továbbra sem büntetés és nem jogerős bűnösséget megállapító ítélet, hanem a büntetőeljárás során alkalmazható kényszerintézkedés.

Újabb gyanúsítottakat is érint a Volánbusz-ügy

A nyomozás nem kizárólag Seszták Miklós személyére terjed ki.

Az ügyben korábban Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatója, valamint Jellinek Dániel üzletember is érintetté vált.

Mindkettejükkel szemben alkalmaztak letartóztatást, Jellinek Dániel esetében azonban október közepén enyhébb kényszerintézkedésre, ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyeletre tértek át, elektronikus nyomkövetés mellett.

Október 30-án újabb gyanúsított letartóztatásáról számolt be az NVVH.

A hivatal közlése szerint az érintett személy a volt miniszter bizalmasaként, pénzfutárként működhetett közre a feltételezett korrupciós összegek átvételében és szállításában.

A gyanú szerint a közvetítők szerepe különösen fontos lehetett a készpénzmozgások lebonyolításában.

A mostani, különböző helyeken megtalált pénz további vizsgálata ezért nemcsak a lehetséges kedvezményezettek, hanem a tárolásban és mozgatásban részt vevő személyek szerepének tisztázásához is hozzájárulhat.

Egyelőre azonban nem nyilvános, hogy a november 12–13-i kutatások során újabb személyeket gyanúsítottak-e meg, vagy történt-e további őrizetbe vétel.

Mit mondott Seszták Miklós a korrupciós vádakról?

A volt nemzeti fejlesztési miniszter korábban következetesen tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.

A 24.hu-nak szeptember végén adott nyilatkozatában azt állította, hogy nem vett át kenőpénzeket, és értetlenül áll a többmilliárdos összegekre vonatkozó gyanúsítás előtt.

A vagyonának eredetével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy hosszú ideje ügyvédként is tevékenykedett, és ügyvédi irodájából osztalékjövedelme származott.

Emellett korábbi miniszteri és kormánybiztosi jövedelmét is említette.

Állítása szerint vagyona eredete dokumentumokkal igazolható.

A politikus a parlamenti mandátumáról sem kívánt lemondani, és hangsúlyozta, hogy ártatlannak tartja magát.

A kilencmilliárd forintos készpénzvagyonról szóló korábbi állításokat szintén vitatta.

A november 13-án bejelentett, tényleges készpénzlefoglalással kapcsolatban a cikkünk készítésekor nem állt rendelkezésre olyan új, ellenőrizhető védői nyilatkozat, amelyben Seszták Miklós vagy jogi képviselője részletesen reagált volna a most előkerült pénzre.

Ezért a korábbi tagadásokat nem lehet automatikusan az új lefoglalás valamennyi részletére adott válaszként értelmezni.

Magyar Péter is reagált: fényképet közölt a megtalált pénzről

A többmilliárdos pénzlefoglalás hírére Magyar Péter miniszterelnök is reagált.

A kormányfő november 13-án este Facebook-bejegyzésben számolt be az NVVH akciójáról, és egy fényképet is megosztott az előkerült készpénzről.

A képen nagy mennyiségű, egymás mellé rendezett bankjegyköteg látható.

Magyar Péter a bejegyzését a következő mondattal kezdte:

„Ezzel a Fidesz-Kdnp maffiának hivatalosan is vége!”

A miniszterelnök ezt követően ismertette a hatóság által megtalált pénz nagyságrendjét, valamint azokat a körülményeket, amelyek között a nyomozók a készpénzre bukkantak.

A bejegyzéshez az NVVH közleményének szövegét is mellékelte.

A kormányfő megfogalmazása politikai értékelés, amely a korábbi kormánypártokkal szembeni álláspontját tükrözi. Nem azonos a büntetőeljárásban később meghozandó bírósági döntéssel.

A készpénzről közzétett fénykép ugyanakkor különösen nagy figyelmet kaphat, hiszen a hatóság péntek esti közlésében a megtalált bankjegyek összegét ismertette, de a különböző rejtekhelyeken végzett kutatásokról nem tett közzé részletes nyilvános képsorozatot.

A fénykép önmagában azt sem igazolja, hogy a rajta látható minden bankjegyet pontosan melyik helyszínen találták meg.

A Nemzeti Nyomozó Iroda és a NAV is segítette az akciót

A kétnapos nyomozati művelet több szervezet összehangolt munkájával valósult meg.

Az NVVH közleményében külön köszönetet mondott a Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Technikai Főosztályának, valamint a Készenléti Rendőrség munkatársainak.

A hatóság emellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Magyar Államkincstár közreműködését is megemlítette.

Egy ilyen nagyságrendű készpénzlefoglalás ugyanis nemcsak nyomozati, hanem jelentős technikai és pénzkezelési feladatokat is jelent.

A készpénz pontos összegének megállapítása, dokumentálása, nyilvántartásba vétele és biztonságos kezelése különösen fontos.

Emellett a nyomozóknak a megtalálás körülményeit is megfelelően rögzíteniük kell, hiszen a későbbi eljárás során az egyes helyszínekhez és személyekhez kapcsolódó bizonyítékok értékelése is jelentőséggel bírhat.

A mostani akció részletes módszereit azonban a hatóság egyelőre nem hozta nyilvánosságra.

Nem ismert például, hogy az erdőkben található rejtekhelyeket korábbi vallomások, technikai felderítés, pénzügyi információk vagy más nyomozati adatok alapján azonosították-e.

A megtalált hatmilliárd forint nem feltétlenül azonos a korábban keresett kilencmilliárddal

A pénteki bejelentést követően sokakban felmerülhet a kérdés: ha a nyomozók korábban kilencmilliárd forintnyi készpénzt feltételeztek a széfekben, most pedig több mint hatmilliárdot találtak, akkor a különbség még valahol elrejtve lehet?

Ez a következtetés azonban egyelőre nem támasztható alá.

A korábbi kilencmilliárd forintos összeg egy bírósági tájékoztatásban ismertetett nyomozati feltételezéshez kapcsolódott.

A november 13-i több mint hatmilliárdos összeg ezzel szemben a hatóság által ténylegesen megtalált és összesített készpénz értékét jelöli.

A két adat között lehet kapcsolat, de annak pontos mértékéről a nyilvánosságra hozott információk alapján még nem lehet biztos következtetést levonni.

Ezért azt sem lehet bizonyított tényként kijelenteni, hogy további hárommilliárd forintot keresnek, vagy hogy a pénteken előkerült valamennyi bankjegy korábban a szóban forgó széfekben volt.

A nyomozás egyik fontos feladata lehet a pénz mozgásának és korábbi tárolási helyeinek feltárása.

Mi történhet a lefoglalt készpénzzel a büntetőeljárás végén?

A hatmilliárd forintot meghaladó készpénz sorsa a büntetőeljárás eredményétől függhet.

Ha a hatóságok bizonyítani tudják, hogy az összeg egésze vagy egy része bűncselekményből származik, felmerülhet a vagyonelkobzás alkalmazása.

A vagyonelkobzás azonban a büntetőjogban meghatározott feltételekhez kötött intézkedés.

Nem elegendő pusztán az, hogy valakinél vagy valamely ingatlanban nagy összegű készpénzt találnak.

A büntetőeljárás során tisztázni kell, milyen jogcímen és kinek a tulajdonában állt a pénz, milyen úton került az adott helyre, és milyen kapcsolatban van a vizsgált cselekményekkel.

Az eljárás során más érintettek tulajdonjogának vizsgálata is szükségessé válhat.

Amennyiben a későbbiekben bizonyos vagyonelemekről jogerős döntés állapítja meg, hogy vagyonelkobzás alá esnek, azok az alkalmazandó szabályok szerint az államhoz kerülhetnek.

Ha viszont valamely pénzösszeg lefoglalásának feltételei nem állnak fenn, vagy bebizonyosodik, hogy arra más személy jogosult, annak megfelelően kell intézkedni.

A hatósági lefoglalás tehát nem egyenlő a végleges vagyonelkobzással.

Miért különösen jelentős a mostani pénzlefoglalás?

A több mint hatmilliárd forintos készpénzösszeg már önmagában is rendkívüli nagyságrend.

A mostani fejlemény jelentőségét azonban nem kizárólag a számok adják.

A nyomozásban korábban felmerült, hogy jelentős készpénzvagyont rejthettek el a hatóságok elől.

Az októberi házkutatás során megtalált üres széfek, a keresőkutya jelzésével kapcsolatos vita és a pénzfutárként azonosított gyanúsított ügyében történt letartóztatás mind olyan mozzanatok voltak, amelyek a készpénz feltételezett mozgására irányították a figyelmet.

A november 13-i közlemény most már ténylegesen megtalált pénzről számol be.

Ez a nyomozás szempontjából fontos új bizonyítási lehetőségeket teremthet.

A bankjegyekhez, a rejtekhelyekhez és az azok használatához kapcsolódó körülmények vizsgálata segíthet a pénz eredetének és mozgásának feltárásában.

A hatóságnak azonban továbbra is bizonyítania kell, milyen kapcsolat van a megtalált összegek és a vizsgált bűncselekmények között.

A volt miniszter büntetőjogi felelőssége továbbra sem eldöntött

A Seszták-ügy súlyossága és a megtalált pénz nagysága ellenére alapvető jogi szempont, hogy a büntetőeljárásban valamennyi gyanúsítottat megilleti az ártatlanság vélelme.

Seszták Miklóssal szemben a hatóságok több súlyos korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt folytatnak nyomozást.

Az eljárás során alkalmazott letartóztatás és a mostani készpénzlefoglalás nem jelent jogerős bűnösséget megállapító ítéletet.

A bíróságnak a későbbiekben az ügy valamennyi releváns bizonyítékát értékelnie kell.

A hatósági állítások mellett a védelem észrevételeit, a tanúvallomásokat, a szakértői véleményeket és a lefoglalt tárgyi bizonyítékokat is vizsgálni kell.

Az ügy következő fontos kérdése ezért nem csupán az, hogy mennyi készpénzt találtak, hanem az is, hogy a pénz eredetéről, tulajdonosi viszonyairól és az egyes gyanúsítottak feltételezett szerepéről milyen bizonyítékok állnak majd rendelkezésre.

Mi következhet a nyomozásban?

A november 13-i bejelentés több olyan kérdést is felvet, amelyekre a hatóság egyelőre nem adott részletes nyilvános választ.

Nem ismert, hogy a több helyszínen megtalált készpénz milyen arányban kapcsolódik az egyes vizsgált ügyletekhez.

Az sem derült ki, hogy a különböző ingatlanoknak kik a tulajdonosai, és milyen személyek rendelkezhettek hozzáféréssel a rejtekhelyekhez.

Tisztázásra várhat a pénz eredete, korábbi útja, valamint az is, hogy történt-e további készpénzmozgás a hatósági intézkedések előtt.

A nyomozók további tanúkat hallgathatnak ki, pénzügyi adatokat vizsgálhatnak, és újabb szakértői véleményeket szerezhetnek be.

Az ügyben már több személy ellen is indult eljárás, ezért az egyes gyanúsítottak vallomásainak és a ténylegesen megtalált tárgyi bizonyítékoknak az összevetése különösen fontos lehet.

Arról azonban nincs megerősített információ, hogy a pénteki akció után közvetlenül újabb letartóztatások következnének.

A hatóság várható további intézkedéseinek pontos tartalmáról csak újabb hivatalos tájékoztatás alapján lehet beszámolni.

Összegzés: hatmilliárd forintnál is több készpénz került elő a Seszták-ügyben

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal november 13-i bejelentése újabb jelentős fordulatot hozott a Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési minisztert érintő korrupciógyanús büntetőeljárásban.

A nyomozók november 12-én és 13-án Budapesten, valamint Pest, Békés és Nógrád vármegyében végeztek összehangolt kutatásokat.

Az akció során erdőkben elásott, mezőgazdasági és raktárépületekben elrejtett, lakóingatlanban tárolt és egy félreeső helyen lévő széfben őrzött készpénzre bukkantak.

A pontosan összesített összeg 5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró és 1 257 100 amerikai dollár volt.

A pénzt az NVVH munkatársai pénteken a Magyar Államkincstárba befizették.

A mostani fejlemény különösen azért jelentős, mert a volt minisztert a Volánbuszhoz és más állami beruházásokhoz kapcsolódó, összesen mintegy 12,6 milliárd forint értékű feltételezett vesztegetési ügyletekkel hozzák összefüggésbe a hatóságok.

Seszták Miklós továbbra is tagadja a bűncselekmények elkövetését, letartóztatását pedig a legutóbbi bírósági döntés 2027. január 30-ig hosszabbította meg.

A több mint hatmilliárd forintnyi készpénz megtalálása rendkívüli nyomozati eredmény, de a büntetőeljárás ezzel még nem zárult le. A következő időszak legfontosabb kérdése az lesz, hogy a hatóságok milyen bizonyítékokkal tudják összekapcsolni a megtalált pénzt a vizsgált korrupciós ügyletekkel, és sikerül-e teljes egészében feltárni a készpénz eredetét, mozgását és tényleges tulajdonosi viszonyait.