Komoly figyelmeztetést adott ki a 2026–2027-es fűtési szezonban az Élő Környezetért Felelős Minisztérium: akár 300 ezer forintos bírsággal is számolhat az, aki tiltott hulladékot éget el otthonában, a kályhában, a kandallóban vagy a kazánban. A szabályok megszegése súlyosabb esetben akár büntetőeljárást is maga után vonhat. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a régi bútorok, festett fadarabok, műanyag csomagolóanyagok vagy egyéb háztartási hulladékok elégetése nemcsak tilos, hanem rendkívül veszélyes is lehet. A szabályozás a kertes házak tulajdonosait is érinti, hiszen a kerti avar és zöldhulladék égetése szintén szigorú feltételekhez kötött. Mutatjuk, pontosan mit szabad a tűzre tenni, miért járhat több százezer forintos büntetés, és mit tehet az, akinek a szomszédja rendszeresen szemetet éget – írja a Pénzcentrum.
A hidegebb novemberi napok beköszöntével Magyarországon ismét egyre több háztartásban indulnak be a vegyes tüzelésű kazánok, kandallók és hagyományos kályhák. A fűtési költségek csökkentése sok család számára fontos szempont, ezért egyesek megpróbálnak minden éghetőnek tűnő anyagot felhasználni otthonuk melegen tartásához. A szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy ami képes meggyulladni, az még nem feltétlenül alkalmas tüzelőanyagnak.
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium november 8-án, az égetőellenes világnap alkalmából külön is felhívta a figyelmet az illegális hulladékégetés egészségügyi, környezetvédelmi és jogi következményeire. A tárca szerint a háztartási szemét elégetése nem tekinthető elfogadható fűtési módszernek, még akkor sem, ha valaki ezzel szeretné mérsékelni a tűzifára vagy más energiahordozókra fordított kiadásait.
A probléma különösen az őszi és téli hónapokban válik látványossá. Ilyenkor számos településen tapasztalható a kéményekből áramló sűrű, kellemetlen szagú füst, amely a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt hosszabb ideig megmaradhat a lakóövezetekben. A hideg, szélcsendes napokon a légszennyező anyagok felhalmozódhatnak a talaj közelében, így a szomszédos házakban élők is kénytelenek lehetnek belélegezni a keletkező szennyeződést.
A minisztérium legfontosabb figyelmeztetése egyértelmű: a szabálytalan hulladékégetés magánszemélyeknél 300 ezer forintos levegőtisztaság-védelmi bírságot is eredményezhet, súlyosabb esetben pedig büntetőjogi felelősség is felmerülhet.
Akár 300 ezer forintos bírság járhat a hulladékégetésért
A hulladékok elégetésére Magyarországon szigorú jogszabályi előírások vonatkoznak. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet meghatározza, hogy milyen körülmények között és milyen anyagok égethetők el, valamint azt is, milyen következményei lehetnek a szabályok megsértésének.
A rendelet bírságtáblázata alapján a jogszabályi előírásokat megszegő, illetve engedély nélküli, tüzelőberendezésben történő égetés természetes személy esetében 300 ezer forintos bírságtétellel járhat. Gazdálkodó szervezetek és jogi személyek esetében a kapcsolódó bírságtétel ennél jóval magasabb, kétmillió forint.
Fontos, hogy a jogszabályban szereplő összeg nem jelenti azt, hogy minden egyes esetben automatikusan pontosan 300 ezer forintot kell fizetni. A konkrét jogkövetkezményt a hatóság az adott szabályszegésre vonatkozó rendelkezések és az ügy körülményei alapján állapítja meg. Ugyanakkor az sem igaz, hogy a saját ingatlanon végzett égetéshez senkinek semmi köze.
A magántulajdonban lévő családi házban is tilos hulladékkal fűteni, ha annak elégetését a jogszabály nem engedi meg. A tulajdonjog ugyanis nem mentesít a környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi előírások betartása alól.
A szabályszegés megállapításához hatósági eljárás kapcsolódhat, amelynek során a hatóság megvizsgálhatja az égetéssel kapcsolatos körülményeket, a rendelkezésre álló bizonyítékokat, illetve azt, hogy milyen anyagokat használtak fel a tüzelés során.
Ezeket az anyagokat tilos elégetni a kályhában és a kazánban
Sokan úgy gondolják, hogy a faalapú tárgyak, a papírcsomagolások vagy a régi háztartási berendezések éghető részei megfelelő tüzelőanyagnak számítanak. Ez azonban súlyos tévedés lehet, mivel az ilyen termékek gyakran különböző vegyi anyagokat, festékeket, ragasztókat vagy műanyagokat tartalmaznak.
A magyar szabályozás szerint háztartási tüzelőberendezésben hulladékként csak a háztartásban keletkező papírhulladék, valamint a veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék égetésére vonatkozik kivétel. Ez nem jelenti azt, hogy valamennyi papírból készült vagy fát tartalmazó termék alkalmas lenne a kályhába.
A leggyakrabban előforduló tiltott anyagok közé tartoznak a műanyag palackok, zacskók, fóliák, különböző csomagolóanyagok, gumitermékek, régi ruhadarabok, szintetikus textíliák és a kezelt faanyagok.
Különösen veszélyes lehet a lakkozott vagy festett bútorlap, a laminált padló, az OSB-lap, a forgácslap, valamint a ragasztott vagy más vegyi anyaggal kezelt fa elégetése. Ezek az anyagok olyan összetevőket tartalmazhatnak, amelyek égéskor káros gázokat és apró részecskéket juttatnak a levegőbe.
Nem kerülhet a háztartási kályhába vagy kazánba használt gumiabroncs, elektromos kábel, hulladékolaj, festékmaradék vagy más veszélyes anyag sem.
A szakemberek szerint különösen problémás, hogy a tiltott hulladékégetés során keletkező füstben sok esetben jóval többféle egészségkárosító anyag található, mint a megfelelő tüzelőanyag rendeltetésszerű elégetésekor.
A régi bútorok elégetése sem megengedett – sokan ezen bukhatnak el
A családi házakban élők számára az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy a leselejtezett bútorok nem tekinthetők automatikusan tűzifának.
Egy régi szekrény, asztal, polc vagy ajtó első pillantásra fából készült tárgynak tűnhet, de ez nem jelenti azt, hogy biztonságosan elégethető. A modern és régebbi bútorok jelentős része ugyanis ragasztott, préselt vagy különféle bevonatokkal ellátott faanyagokat tartalmaz.
A bútorlapok gyártása során felhasznált ragasztók, műgyanták és egyéb vegyi összetevők a háztartási tüzelőberendezésekben nem feltétlenül égnek el teljesen. A keletkező füst ezért olyan szennyező anyagokat tartalmazhat, amelyek veszélyesek az emberi egészségre és a környezetre.
Ugyanez igaz a régi ablakkeretekre, ajtókra, festett deszkákra és más bontott építőanyagokra is. Ha a faanyagot korábban festékkel, lakkal, favédő szerrel vagy más vegyi anyaggal kezelték, akkor azt nem szabad közönséges tüzelőanyagként felhasználni.
A megfelelő megoldás az ilyen hulladékok szabályos gyűjtése és leadása. Sok településen a lomtalanítás, a hulladékudvarok vagy az erre szakosodott hulladékkezelő szolgáltatások kínálnak lehetőséget a régi bútorok és egyéb nagyobb méretű hulladékok elhelyezésére.
A műanyagok elégetése különösen veszélyes lehet az egészségre
A háztartási hulladékok közül a műanyagok elégetése jelenti az egyik legsúlyosabb egészségügyi kockázatot. A műanyag palackok, zacskók, fóliák és különböző csomagolások olyan anyagokból készülhetnek, amelyek nem megfelelő égési körülmények között jelentős mennyiségű káros vegyületet bocsáthatnak ki.
A hulladék összetételétől és az égési körülményektől függően a füstben megjelenhetnek finomrészecskék, policiklusos aromás szénhidrogének, savas gázok és más mérgező anyagok. Egyes műanyagok égetésekor megfelelő körülmények között dioxinok és más tartósan káros vegyületek is képződhetnek.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a háztartási kályhákat és kazánokat nem ilyen hulladékok biztonságos megsemmisítésére tervezték. A professzionális hulladékégető berendezésekkel ellentétben nem rendelkeznek a szükséges füstgáztisztító rendszerekkel, és az égési folyamat sem ellenőrizhető olyan mértékben, amely biztosítaná a veszélyes anyagok megfelelő kezelését.
Az apró szállópor-részecskék belélegezve a légutak mélyebb részeibe is eljuthatnak. A hosszabb távú kitettség különösen a légzőszervi és szív-érrendszeri betegségek kialakulása vagy súlyosbodása szempontjából jelenthet kockázatot.
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium november 8-i figyelmeztetésében a daganatos betegségeket, a szívinfarktust, az agyvérzést és a magzatok fejlődésével kapcsolatos káros hatásokat is a lehetséges következmények között említette.
Fontos hangsúlyozni, hogy egyetlen füstös alkalomból nem lehet konkrét betegségek kialakulását megjósolni. A kockázatot a szennyezőanyagok fajtája, koncentrációja, a kitettség időtartama és az érintett személy egészségi állapota együttesen befolyásolja.
Egyetlen háztartás füstje akár a szomszédos utcákat is elérheti
A hulladékégetés nem kizárólag annak a háztartásnak a problémája, ahol a szemetet elégetik. A kéményből távozó füst a levegő mozgásával a környező ingatlanokhoz is eljuthat, és kedvezőtlen időjárási körülmények között nagyobb területen ronthatja a levegő minőségét.
A minisztérium figyelmeztetése szerint egyetlen hulladékkal tüzelő háztartás vagy kisebb üzem akár kilométeres körzetben is szennyezheti a környezetét. A tényleges terjedési távolság természetesen függ a szél irányától, sebességétől, a domborzattól, a kibocsátás mennyiségétől és a légköri viszonyoktól.
A téli időszakban gyakran alakul ki úgynevezett hőmérsékleti inverzió. Ilyenkor a talaj közelében hidegebb levegő helyezkedik el, fölötte pedig enyhébb légréteg található, ami akadályozhatja a légszennyező anyagok függőleges elkeveredését.
Ennek következtében a füst és a szálló por a lakóövezetek közelében felhalmozódhat. A probléma különösen a völgyekben fekvő településeken és a sűrűn beépített családi házas környékeken lehet jelentős.
A szennyezett levegő a szellőztetés során a lakásokba is bejuthat. Ez különösen kellemetlen lehet azoknak, akik kisgyermekeket nevelnek, idősebb családtagokkal élnek, vagy légzőszervi betegség miatt érzékenyebbek a levegőben található szennyeződésekre.
Kerti avarégetés 2026-ban: nem minden településen ugyanazok a szabályok
A hulladékégetéssel kapcsolatban az egyik leggyakoribb félreértés a kerti avar és zöldhulladék megsemmisítéséhez kapcsolódik. Sokan úgy gondolják, hogy a saját kertjükben bármikor elégethetik az összegyűjtött faleveleket, levágott ágakat és más növényi maradványokat.
A valóságban azonban a kerti hulladék égetése Magyarországon főszabály szerint tilos. Ez alól a helyi önkormányzat megfelelő rendeletben kivételt állapíthat meg, amely pontosan meghatározhatja az engedélyezett időszakokat és az égetés feltételeit.
Ez azt jelenti, hogy egyes településeken meghatározott napokon és időpontokban megengedett lehet az avarégetés, míg máshol egész évben tilos. A szabályokat tehát nem lehet országosan egyetlen egyszerű időpont alapján meghatározni.
Ahol az önkormányzat nem alkotott olyan rendeletet, amely lehetővé teszi a kerti hulladék égetését, ott továbbra is az általános tilalom érvényesül.
Az engedélyezett égetési időszakokban is be kell tartani a tűzvédelmi és egyéb előírásokat. Szeles időben például különösen nagy a tűz továbbterjedésének veszélye, ezért a helyi szabályok ilyenkor is korlátozhatják vagy megtilthatják az égetést.
Az is lényeges, hogy a kerti avar égetésének esetleges helyi engedélyezése nem jelenti a háztartási szemét elégetésének engedélyezését. Műanyag, gumi, festett bútorlap vagy más tiltott hulladék nem kerülhet a kerti tűzbe sem.
Akkor sem szabad mindent elégetni, ha nincs tűzgyújtási tilalom
Gyakori tévedés, hogy az országos tűzgyújtási tilalom hiányát sokan általános égetési engedélyként értelmezik. A két szabályozás azonban nem ugyanazt a kérdést rendezi.
A tűzgyújtási tilalom elsősorban az erdőtüzek megelőzését szolgálja, és az erdőkre, fásításokra, valamint az azokhoz kapcsolódó meghatározott területekre vonatkozik.
A hulladékégetési előírások ezzel szemben a levegő és a környezet védelmét is biztosítják. Ezek akkor is alkalmazandók, ha éppen nincs országos tűzgyújtási tilalom.
Ha tehát egy adott napon nincs fokozott tűzveszély miatt elrendelt korlátozás, attól még nem válik megengedetté a műanyagok, festett fadarabok vagy más tiltott hulladékok elégetése.
Az avarégetés esetén az önkormányzati előírásokat, az esetleges országos vagy helyi korlátozásokat és az általános tűzvédelmi követelményeket együttesen kell figyelembe venni.
Csak kétféle hulladékra vonatkozik kivétel a háztartási tüzelőberendezésekben
A levegővédelmi szabályozás kivételt biztosít a háztartásban keletkező papírhulladék, valamint a veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő elégetésére.
Ezt azonban nem szabad összekeverni azzal, hogy minden papírtermék és minden faanyag alkalmas lenne fűtésre.
A kezeletlen fa esetében fontos, hogy a faanyagot korábban ne festették, lakkozták, impregnálták vagy más vegyi anyaggal kezelték. A megfelelő minőségű, száraz tűzifa természetesen továbbra is használható az arra alkalmas tüzelőberendezésekben, a készülék gyártójának előírásait betartva.
A papírhulladék esetében különös figyelmet érdemelnek a műanyagbevonattal, ragasztóval, fényes felületkezeléssel vagy más adalékanyaggal készült termékek. Ezek nem tekinthetők automatikusan biztonságos tüzelőanyagnak.
A papírhulladék jogszabályi kivétele egyébként nem jelenti azt, hogy környezetvédelmi szempontból célszerű lenne rendszeresen papírral fűteni. A tiszta és újrahasznosítható papír számára sok esetben a szelektív hulladékgyűjtés a megfelelőbb megoldás.
A fűtőberendezések működését ugyanis nemcsak a hulladék összetétele, hanem a tüzelőanyag nedvességtartalma, az égési levegő mennyisége és a készülék műszaki állapota is befolyásolja.
A nedves tűzifa is ronthatja a levegő minőségét
Bár a megfelelő tűzifa elégetése megengedett, annak minősége jelentősen befolyásolja a fűtés hatékonyságát és a keletkező füst mennyiségét.
A frissen kivágott vagy nem megfelelően tárolt fa sok nedvességet tartalmazhat. Az égés során ezért az energia egy részét a víz elpárologtatása használja fel, ami csökkenti a hasznosítható hőmennyiséget.
A nedves tűzifa emellett kedvezőtlenebb égési körülményeket eredményezhet, amelyek miatt több korom és más szennyező anyag keletkezhet. A kéményben felhalmozódó lerakódások pedig növelhetik a kéménytűz kockázatát.
A megfelelően kiszárított tűzifa használata ezért nemcsak gazdasági, hanem biztonsági és környezetvédelmi szempontból is fontos.
A szakemberek általában a körülbelül 20 százalék alatti nedvességtartalmú tűzifát javasolják. Ezt megfelelő mérőeszközzel is lehet ellenőrizni, de a kellő ideig tartó, szellős és csapadéktól védett tárolás szintén hozzájárulhat a fa kiszáradásához.
Nemcsak bírság, hanem bűncselekmény is lehet a szabálytalan hulladékégetésből
Az illegális hulladékégetés következményei bizonyos körülmények között túlmutathatnak egy közigazgatási bírságon.
Ha a cselekmény olyan súlyú környezeti károsodást okoz, vagy olyan egyéb körülményekkel jár, amelyek megvalósítják valamely büntetőjogi tényállás elemeit, akkor büntetőeljárás is indulhat.
A Büntető Törvénykönyv több olyan rendelkezést tartalmaz, amely a környezet jogellenes károsítását és a hulladékgazdálkodás rendjének súlyos megsértését szankcionálja.
A környezetkárosítás vagy a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése azonban nem állapítható meg automatikusan minden olyan esetben, amikor valaki tiltott anyagot éget el. A büntetőjogi felelősséghez a törvényben meghatározott további feltételek teljesülése szükséges.
A hatóságoknak ezért minden ügyben külön kell vizsgálniuk a cselekmény jellegét, a felhasznált vagy kezelt hulladék mennyiségét és veszélyességét, valamint az esetleges környezeti következményeket.
A minisztérium figyelmeztetése éppen arra mutat rá, hogy a hulladékégetés nem tekinthető jelentéktelen szabályszegésnek, és a legsúlyosabb esetekben már nem csupán pénzbírságról lehet szó.
Mit tehetünk, ha a szomszéd rendszeresen szemetet éget?
Sok településen visszatérő probléma, hogy egy-egy háztartás kéményéből rendszeresen sűrű, kellemetlen szagú füst távozik, amely a szomszédos ingatlanokon élők mindennapjait is megnehezíti.
Ilyen esetekben elsőként érdemes mérlegelni, hogy biztonságosan és kulturált módon felhívható-e az érintett figyelme a hulladékégetés tilalmára és egészségügyi kockázataira. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki egyszerűen nincs tisztában a vonatkozó szabályokkal.
Ha a probléma tartósan fennáll, a lakók közérdekű panaszbejelentést tehetnek az illetékes hatóságnál. Levegőszennyezéssel kapcsolatos ügyekben az illetékes járási vagy vármegyei kormányhivataltól kérhető tájékoztatás a megfelelő eljárásról.
A bejelentésben érdemes pontosan megjelölni az észlelt események időpontját, helyszínét, gyakoriságát és a tapasztalt körülményeket.
A hatósági eljárást segíthetik a jogszerűen készített fényképek, videofelvételek, a szomszédok tanúvallomásai és az ismétlődő eseményekről vezetett feljegyzések.
A kellemetlen szag vagy a sötét füst azonban önmagában nem minden esetben bizonyítja, hogy tiltott hulladékot égetnek. A jogsértés megállapítása az illetékes hatóság feladata.
Ha az égetés közvetlen tűzveszélyt, terjedő tüzet vagy más azonnali veszélyhelyzetet okoz, a 112-es segélyhívón kell segítséget kérni.
A kazán és a kémény is megsérülhet a szemétégetéstől
A hulladékégetésnek nemcsak egészségügyi és jogi következményei lehetnek, hanem a fűtési rendszer állapotát is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
A műanyagokat, festékeket és különböző vegyszereket tartalmazó anyagok égésekor savas és más káros összetevőket tartalmazó füstgázok keletkezhetnek. Ezek bizonyos körülmények között korróziót okozhatnak a füstjáratokban, a kéményben vagy a berendezés egyes részeiben.
A nem megfelelő tüzelés során megnövekedhet a korom- és kátránylerakódás is. A túlzott lerakódás rontja a tüzelőberendezés hatékonyságát, és súlyos esetben fokozhatja a kéménytűz kialakulásának esélyét.
Egy kéménytűz már nemcsak a fűtési rendszerben okozhat károkat, hanem az egész épületet veszélyeztetheti.
A hulladékégetéssel elérni kívánt rövid távú megtakarítás ezért hosszabb távon akár jelentős javítási költségeket is eredményezhet.
A fűtési szezonban különösen fontos a tüzelőberendezések megfelelő karbantartása, a kémények rendszeres ellenőrzése és a gyártó által engedélyezett tüzelőanyag használata.
Mit lehet kezdeni a kerti zöldhulladékkal égetés helyett?
Az őszi időszakban a kertes házak tulajdonosai számára jelentős mennyiségű falevél, fűnyesedék és levágott növényi rész halmozódhat fel.
Sokan azért választanák az égetést, mert gyors megoldásnak tűnik a nagy mennyiségű zöldhulladék eltüntetésére. A szakemberek szerint azonban több olyan alternatíva is létezik, amely kevésbé terheli a környezetet, és akár a kert fenntartási költségeit is csökkentheti.
Az egyik legkézenfekvőbb megoldás a komposztálás. A levelek, az aprított növényi maradványok és más megfelelő szerves anyagok idővel lebomlanak, és olyan komposzt keletkezhet belőlük, amely a talaj szerkezetének javítására használható.
A komposzt előnye, hogy segíthet növelni a talaj szervesanyag-tartalmát, javíthatja annak vízmegtartó képességét, és csökkentheti a vásárolt talajjavító anyagok iránti igényt.
A lehullott falevelek egy része megfelelő körülmények között mulcsként is felhasználható, például virágágyásokban vagy bokrok alatt. Ilyenkor a növényi takaróréteg segíthet mérsékelni a talaj kiszáradását és védeni annak felszínét.
Akinek nincs lehetősége komposztálásra, annak érdemes tájékozódnia a települési zöldhulladék-gyűjtési lehetőségekről. Számos önkormányzat és hulladékgazdálkodási szolgáltató szervez meghatározott időszakokban zöldhulladék-elszállítást, illetve biztosít leadási lehetőséget.
A szelektív hulladékgyűjtés is fontos szerepet játszhat
A háztartási hulladék mennyiségének csökkentésében a megfelelő szelektálás szintén sokat segíthet. A papír, a műanyag és a fém csomagolási hulladékok jelentős része megfelelő kezelés mellett újrahasznosítható.
A hulladékok elégetése ezzel szemben nemcsak szennyezheti a levegőt, hanem megsemmisíti azokat az anyagokat is, amelyekből megfelelő feldolgozás után új termékek készülhetnének.
Különösen fontos az elemek, akkumulátorok, elektronikai hulladékok, festékmaradékok és más veszélyes anyagok megfelelő elkülönítése.
Ezeket nem szabad a vegyes tüzelésű kazánba vagy a kerti tűzbe helyezni, és egy részük a hagyományos kommunális hulladékgyűjtőbe sem kerülhet.
A szabályos leadási lehetőségekről a helyi hulladékgazdálkodási szolgáltatónál vagy az illetékes hulladékudvarnál lehet érdeklődni.
A hideg időjárás tovább ronthatja a levegő minőségét
A novemberi és decemberi időszakban a levegőminőséget nem kizárólag az határozza meg, hogy hányan fűtenek fával vagy más szilárd tüzelőanyaggal.
Az időjárási körülmények legalább ennyire fontos szerepet játszanak. A tartósan szélcsendes, párás, ködös időben a légszennyező anyagok könnyebben felhalmozódhatnak a lakott területeken.
Különösen a kis méretű szállópor-részecskék, köztük a PM2,5 koncentrációja emelkedhet meg jelentősen. Ezek a részecskék rendkívül aprók, ezért belélegezve a légzőrendszer mélyebb területeire is eljuthatnak.
A rossz levegőminőség mindenkit érinthet, de különösen fontos az óvatosság a kisgyermekek, az idősek, az asztmás betegek, valamint a krónikus szív- és érrendszeri betegséggel élők esetében.
Az illegális hulladékégetés visszaszorítása ezért nemcsak környezetvédelmi cél, hanem közegészségügyi szempontból is jelentős feladat.
Nem új tilalomról van szó, de a figyelmeztetés most különösen aktuális
A november 8-i minisztériumi figyelmeztetés kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a hulladékok jogellenes elégetésének tilalma nem most jelent meg a magyar jogrendszerben.
A levegővédelmi és hulladékgazdálkodási előírások korábban is korlátozták a háztartási szemét elégetését, és a szabályok megsértése már korábban is hatósági következményekkel járhatott.
A mostani tájékoztatás jelentőségét elsősorban az adja, hogy a fűtési szezon kezdetével ismét megnövekszik a lakossági tüzelésből származó légszennyezés kockázata.
A minisztérium ezért az égetőellenes világnap alkalmából ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a hulladék nem megfelelő tüzelőanyag, és a látszólag olcsó megoldás súlyos egészségügyi, környezeti és pénzügyi következményekkel járhat.
Összegzés: akár 300 ezer forintba is kerülhet egy rossz döntés
A 2026–2027-es fűtési szezonban minden háztartásnak érdemes fokozottan odafigyelnie arra, milyen anyagokat használ a kályhában, kandallóban vagy kazánban.
A műanyagok, a festett és kezelt faanyagok, a régi bútorlapok, a gumiabroncsok és más tiltott hulladékok elégetése jogsértő, és magánszemélyeknél jelentős, akár 300 ezer forintos bírsággal is járhat.
A szabályozás a kerti hulladék égetésére is kiterjed, ahol főszabály szerint tilalom érvényesül, de az önkormányzatok meghatározott feltételekkel helyi kivételt engedélyezhetnek.
A minisztérium arra figyelmeztet, hogy a szemétégetésből származó füst nem áll meg a kerítésnél. A szennyező anyagok a környező ingatlanokba is eljuthatnak, így az illegális égetés mások egészségét és életminőségét is veszélyeztetheti.
A legfontosabb tudnivaló tehát az, hogy a saját tulajdonú házban sem szabad bármilyen éghető anyaggal fűteni. Aki a szabályokat megszegi, akár 300 ezer forintos bírságot is kaphat, súlyosabb esetben pedig büntetőeljárás is indulhat. A hulladékot ezért nem a kályhában vagy a kertben kell megsemmisíteni, hanem a megfelelő gyűjtési és kezelési rendszerbe kell eljuttatni.
