Fontos változás jöhet a magyar bankszámlatulajdonosok számára 2027. január 1-jétől. Az Országgyűlés elé benyújtott őszi adócsomag szerint a lakossági átutalások illetékmentes értékhatára a jelenlegi 50 ezer forintról 150 ezer forintra emelkedne. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélyek kisebb és közepes összegű utalásai után a bankoknak egyáltalán nem kellene pénzügyi tranzakciós illetéket fizetniük, a nagyobb utalásoknál pedig az első 150 ezer forint mentesülne a teher alól. Van azonban egy fontos részlet: az illetékmentesség nem jelenti automatikusan azt, hogy minden banki átutalás ingyenessé válik. Ráadásul a tervezet egy szigorítást is tartalmaz, ugyanis a nagyobb tranzakciók illetékének felső határa 20 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedne. Mutatjuk, pontosan kik járhatnak jobban, milyen összegeknél csökkenhetnek a költségek, és mire kell figyelni a bankszámlák díjszabásánál.
Nagy változás jöhet a banki átutalásoknál 2027-ben
A banki átutalás ma már a mindennapi pénzügyek egyik leggyakrabban használt eszköze. Sokan így fizetik ki a lakbért, a közös költséget, a szolgáltatások díját, vagy egyszerűen így küldenek pénzt a családtagjaiknak.
Az átutalások költsége azonban bankszámlacsomagonként jelentősen eltérhet. Van, aki bizonyos összegig ingyen utalhat, más ügyfeleknél fix díjat vagy az átutalt összeggel arányos költséget számítanak fel.
A helyzetet tovább bonyolítja a pénzügyi tranzakciós illeték, amelyet az állam a pénzforgalmi szolgáltatókra vet ki, de a bankok üzleti döntésüktől és a szerződési feltételektől függően részben vagy egészben beépíthetnek az ügyfelek által fizetett díjakba.
A kormány most ezt a rendszert módosítaná.
A 2026. október 27-én benyújtott adócsomag alapján 2027-től jelentősen nőne a magánszemélyek átutalásainál alkalmazható illetékmentes értékhatár.
A jelenlegi 50 ezer forintos összeghatár helyett 150 ezer forint lenne az a rész, amely után nem kellene tranzakciós illetéket fizetni.
Ez különösen azoknak jelenthet előnyt, akik rendszeresen 50 ezer és 150 ezer forint közötti összegeket utalnak.
A tervezet azonban egyelőre nem hatályos szabály. A változtatást az Országgyűlésnek még el kell fogadnia, és a végleges rendelkezéseket ki kell hirdetni.
50 ezer helyett 150 ezer forint: pontosan mi változna?
A jelenlegi, 2026-ban hatályos szabályok szerint a magánszemélyek lakossági fizetési számlájáról indított átutalásoknál az első 50 ezer forint nem képezi a pénzügyi tranzakciós illeték alapját.
Az 50 ezer forint feletti részre a banknak főszabály szerint 0,45 százalékos illetéket kell fizetnie, tranzakciónként legfeljebb 20 ezer forintig.
A 2027-es javaslat két lényeges változást tartalmaz.
Az első, hogy az illetékmentes rész 150 ezer forintra emelkedne. Ez az eddigi értékhatár háromszorosa.
A második, hogy a 0,45 százalékos illetékmérték megmaradna, de az illeték egy műveletre vonatkozó felső korlátja 30 ezer forintra nőne.
| Szabály | 2026-ban | 2027-es javaslat |
|---|---|---|
| Illetékmentes lakossági átutalási rész | 50 000 Ft | 150 000 Ft |
| Általános illetékmérték | 0,45% | 0,45% |
| Általános illetékmaximum | 20 000 Ft | 30 000 Ft |
| Tervezett hatálybalépés | Jelenleg érvényes | 2027. január 1. |
A táblázat a szokásos, forintban teljesített lakossági átutalásokra vonatkozó általános illetékszabályokat szemlélteti. Egyes műveletekre külön mentességek és eltérő rendelkezések vonatkoznak.
A legfontosabb különbség tehát nem az illeték százalékos mértékében, hanem a mentes rész nagyságában és a felső korlátban lenne.
Egy 100 ezer forintos lakossági átutalás után a jelenlegi szabályok szerint 225 forint pénzügyi tranzakciós illeték keletkezik a bank oldalán.
A tervezett új szabály szerint ugyanez az átutalás illetékmentes lenne.
Egy 150 ezer forintos átutalásnál a jelenlegi illeték 450 forint, míg 2027-től a tervezet alapján nulla forintra csökkenne.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ügyfél bankszámlájáról ugyanennyivel kevesebb díjat vonnak majd le, mivel a banki díjszabás külön szabályok szerint működik.
Banki átutalási díjak 2027: itt a teljes összehasonlító táblázat
A tervezett módosítás hatását konkrét összegekkel is érdemes bemutatni.
Az alábbi táblázat azt mutatja meg, mennyi pénzügyi tranzakciós illetéket kell a banknak fizetnie a jelenlegi szabályok szerint, és hogyan változna ez 2027-ben, ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot.
| Átutalt összeg | Illeték 2026-ban | Illeték a 2027-es tervezet szerint | Változás |
|---|---|---|---|
| 50 000 Ft | 0 Ft | 0 Ft | 0 Ft |
| 75 000 Ft | kb. 113 Ft | 0 Ft | –113 Ft |
| 100 000 Ft | 225 Ft | 0 Ft | –225 Ft |
| 150 000 Ft | 450 Ft | 0 Ft | –450 Ft |
| 200 000 Ft | 675 Ft | 225 Ft | –450 Ft |
| 300 000 Ft | 1 125 Ft | 675 Ft | –450 Ft |
| 500 000 Ft | 2 025 Ft | 1 575 Ft | –450 Ft |
| 1 000 000 Ft | 4 275 Ft | 3 825 Ft | –450 Ft |
| 2 000 000 Ft | 8 775 Ft | 8 325 Ft | –450 Ft |
| 4 000 000 Ft | 17 775 Ft | 17 325 Ft | –450 Ft |
| 5 000 000 Ft | 20 000 Ft | 21 825 Ft | +1 825 Ft |
| 7 000 000 Ft | 20 000 Ft | 30 000 Ft | +10 000 Ft |
| 10 000 000 Ft | 20 000 Ft | 30 000 Ft | +10 000 Ft |
A táblázat a bankot terhelő állami illetéket mutatja, nem az ügyfél által ténylegesen fizetendő átutalási díjat. A számítások a szokásos lakossági forintátutalásokra vonatkoznak, külön mentességek nélkül. A törvényi illeték és a kerekítés miatt egyes számok közelítő értékek.
A számításból jól látszik, hogy a változtatás az 50 ezer és 150 ezer forint közötti utalásoknál szüntetné meg teljesen az eddig felmerülő illetéket.
A 150 ezer forint feletti átutalásoknál pedig a korábbinál nagyobb összeg mentesülne a teher alól.
Ez a legtöbb, néhány százezer forintos lakossági utalásnál legfeljebb 450 forintos illetékcsökkenést eredményezne tranzakciónként.
A nagyobb, többmilliós utalásoknál azonban már más a helyzet, hiszen a maximálisan fizetendő illeték is megemelkedne.
150 ezer forintig tényleg nulla forint lenne az illeték
Az új szabályozás egyik legfontosabb előnye a közepes összegű átutalásoknál jelentkezhet.
Sokan havonta több alkalommal küldenek 50 ezer és 150 ezer forint közötti összegeket.
Ilyen lehet például a családtagoknak átutalt pénz, egy szolgáltatás díja, egy nagyobb vásárlás ellenértéke vagy a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kifizetés.
A tervezett változtatás alapján a következőképpen alakulnának a szabályok:
-
50 ezer forintos átutalás: továbbra sem keletkezne illeték.
-
100 ezer forintos átutalás: a jelenlegi 225 forintos illeték megszűnne.
-
150 ezer forintos átutalás: a jelenlegi 450 forintos illeték nulla forintra csökkenne.
-
200 ezer forintos átutalás: csak az 50 ezer forintos, értékhatár feletti rész után keletkezne illeték.
-
300 ezer forintos átutalás: a 150 ezer forint feletti rész, vagyis 150 ezer forint lenne az illeték alapja.
A változtatás tehát nem azt jelenti, hogy 150 ezer forint felett hirtelen a teljes átutalt összeg után kellene megfizetni az illetéket.
A 150 ezer forintos rész minden, a kedvezményre jogosító lakossági átutalásnál mentesülne, még akkor is, ha a teljes utalás ennél nagyobb.
Ez az egyik legfontosabb szabály, amelyet sokan félreérthetnek a változásról szóló hírekben.
Havi rendszeres utalásoknál is lehet megtakarítás
A magasabb illetékmentes értékhatár azoknak jelenthet különösen kézzelfogható előnyt, akik rendszeresen utalnak pénzt.
Tegyük fel, hogy valaki minden hónapban három alkalommal indít 100 ezer forintos banki átutalást.
A jelenlegi szabály szerint ezek után összesen 675 forintos pénzügyi tranzakciós illeték keletkezik a banknál havonta.
A 2027-es tervezet alapján ugyanezek az átutalások illetékmentessé válnának.
Ez éves szinten 8100 forinttal kevesebb állami illetéket jelentene a bank számára.
Ha pedig valaki havonta öt alkalommal 150 ezer forintot utal, a jelenlegi szabályok mellett az ilyen műveletekhez kapcsolódó illeték összesen 2250 forint havonta.
Az új értékhatár alkalmazásával ez az összeg nulla forintra csökkenne.
Éves szinten így 27 ezer forintos illetékmegtakarítás adódna.
Ez azonban még mindig nem garantált ügyfélmegtakarítás. Csak akkor jelenik meg teljes egészében a bankszámlatulajdonosnál, ha a pénzintézet a csökkenő illetékterhet ténylegesen továbbadja az átutalási díjakban.
Fontos különbség: a tranzakciós illeték nem ugyanaz, mint a banki átutalási díj
Az új szabályozás megértéséhez ezt a különbséget mindenképpen tisztázni kell.
A pénzügyi tranzakciós illeték állami közteher, amelyet a törvény alapján főszabály szerint a pénzforgalmi szolgáltatónak kell megfizetnie.
A banki átutalási díj viszont az a költség, amelyet a bank az ügyféltől a pénzforgalmi szolgáltatásért felszámít.
A kettő összefügghet, de jogilag nem azonos.
Ha például egy bank valamelyik számlacsomagjában 300 forintos fix átutalási díjat alkalmaz, akkor ez a díj az állami illeték megszűnése után is fennmaradhat, amennyiben a hatályos szerződési feltételek ezt lehetővé teszik.
Más számlacsomagoknál százalékos átutalási díjat alkalmazhatnak.
Előfordulhat olyan konstrukció is, amelyben bizonyos darabszámig vagy egy meghatározott értékhatárig az elektronikus átutalás díjmentes.
Az ügyfél számára ezért nem elég azt ellenőrizni, hogy a tranzakció az új illetékmentes sávba tartozik-e.
A bank hirdetményét és a számlacsomagra vonatkozó kondíciós listát is meg kell nézni.
Mikor lesz valóban ingyenes a 150 ezer forintos átutalás?
A tervezett új rendszerben egy 150 ezer forintos átutalás akkor lehet teljesen díjmentes az ügyfél számára, ha a bank a műveletért sem fix, sem százalékos, sem más jogcímen felszámított átutalási díjat nem kér.
Ehhez általában olyan bankszámlacsomag szükséges, amely biztosítja az adott típusú átutalás ingyenességét.
Nem mindegy például, hogy az átutalást mobilbankban, internetbankban vagy személyesen, bankfiókban kezdeményezik.
Egyes bankoknál az elektronikusan indított utalások lényegesen olcsóbbak lehetnek, mint a papíralapú vagy bankfiókban megadott megbízások.
A kedvezmény feltétele lehet a megfelelő havi jóváírás, egy meghatározott számlacsomag vagy más, a bank által előírt feltétel teljesítése is.
Aki szeretné elkerülni a felesleges költségeket, annak érdemes külön ellenőriznie a következő díjtételeket: elektronikus eseti átutalás, bankfióki átutalás, rendszeres átutalás, valamint az esetleges tranzakciós költségeket tartalmazó további díjelemek.
Minden bank köteles lesz csökkenteni az átutalási díjakat?
Az őszi adócsomag jelenleg ismert rendelkezései az állami tranzakciós illetéket módosítanák.
A javaslat önmagában nem ír elő minden lakossági bankszámlacsomagra egységesen nulla forintos átutalási díjat.
Ez azt jelenti, hogy a bankok eltérő módon reagálhatnak a változtatásra.
Egyes pénzintézetek csökkenthetik a lakossági átutalásokhoz kapcsolódó díjaikat, mások a már meglévő kedvezményes konstrukcióikat tarthatják fenn.
Olyan számlacsomag is maradhat, amelyben a fix átutalási díj nem változik.
A banki költségek tényleges alakulását az adott bank díjszabása, a szerződési feltételek és az esetleges módosításokról szóló hivatalos hirdetmények határozzák meg.
Ezért a 150 ezer forintos illetékmentes határ bevezetése nem jelent automatikusan minden banknál 150 ezer forintig ingyenes utalást.
A lakossági ügyfeleknek érdemes figyelniük a bankjuktól érkező, díjmódosításokról szóló értesítéseket.
Szigorítás is jön: 30 ezer forintra emelkedhet a tranzakciós illeték maximuma
A 2027-es változtatás nem kizárólag könnyítést tartalmaz.
Miközben a kisebb lakossági átutalások kedvezőbbé válhatnak, a nagyobb összegű tranzakciók illetéke emelkedhet.
A jelenlegi szabály szerint az általános pénzügyi tranzakciós illeték mértéke 0,45 százalék, de egy művelet után legfeljebb 20 ezer forintot kell megfizetni.
A 2027-es törvényjavaslat ezt a felső határt 30 ezer forintra növelné.
Ez különösen a többmilliós átutalások esetében lehet fontos.
Egy ötmillió forintos lakossági átutalásnál például a jelenlegi illeték a 20 ezer forintos maximum miatt nem emelkedik tovább.
A tervezett új szabály szerint viszont az 5 millió forintból 150 ezer forint lenne illetékmentes, a fennmaradó 4,85 millió forint után pedig 0,45 százalékos illeték keletkezne.
Ez 21 825 forintot jelentene, vagyis 1825 forinttal többet a jelenlegi maximumhoz képest.
Egy hétmillió forintos lakossági átutalásnál már elérhető lenne az új, 30 ezer forintos illetékmaximum.
Ebben az esetben az állami illeték összege 10 ezer forinttal emelkedne.
A banki ügyfeleknek azonban a tényleges átutalási költséget továbbra is az adott pénzintézet hirdetménye alapján kell ellenőrizniük.
Mekkora összegnél fordulhat hátrányba a változtatás?
A Bankmonitor szakértőinek számításai alapján a 150 ezer forintos mentesség és a magasabb, 30 ezer forintos felső korlát együttes hatása nagyjából 4,6 millió forint körül fordulhat át.
Ez alatt a tervezett új rendszerben jellemzően alacsonyabb vagy legfeljebb azonos lenne az állami illeték.
E fölött azonban a 20 ezerről 30 ezer forintra növekvő felső korlát miatt magasabb illeték is keletkezhet.
A teljes 30 ezer forintos plafont körülbelül 6,82 millió forintos lakossági átutalásnál érné el az új rendszer.
Vállalkozások esetében más a helyzet, mivel az egyéni vállalkozói és céges számlák átutalásaira nem vonatkozik a lakossági 150 ezer forintos illetékmentes rész.
A cégeknél ezért az általános 0,45 százalékos illeték maradna a számítás alapja, a magasabb 30 ezer forintos maximum mellett.
A cégeknél akár 10 ezer forinttal is nőhet egy nagyobb átutalás illetéke
A vállalkozások számára a törvényjavaslat összességében kevésbé kedvező.
A céges átutalásoknál ugyanis a lakosságihoz hasonló 150 ezer forintos illetékmentes értékhatár nem járna.
A vállalkozások esetében továbbra is az általános, 0,45 százalékos illetékmértékkel kellene számolni, miközben a maximális összeg 30 ezer forintra emelkedne.
Ez főleg azoknak a vállalkozásoknak lehet fontos, amelyek rendszeresen nagyobb összegeket utalnak beszállítóknak, üzleti partnereknek vagy más cégeknek.
A különbséget a következő példák mutatják:
| Céges átutalás | 2026-os illeték | 2027-es tervezett illeték |
|---|---|---|
| 100 000 Ft | 450 Ft | 450 Ft |
| 500 000 Ft | 2 250 Ft | 2 250 Ft |
| 1 000 000 Ft | 4 500 Ft | 4 500 Ft |
| 3 000 000 Ft | 13 500 Ft | 13 500 Ft |
| 5 000 000 Ft | 20 000 Ft | 22 500 Ft |
| 7 000 000 Ft | 20 000 Ft | 30 000 Ft |
| 10 000 000 Ft | 20 000 Ft | 30 000 Ft |
A számítás a szokásos céges forintátutalások általános illetékszabályait mutatja; nem tartalmaz külön mentességeket és banki szolgáltatási díjakat.
A táblázatból látható, hogy az alacsonyabb összegű céges átutalásoknál nem feltétlenül történne változás.
A nagyobb összegű utalásoknál azonban az emelkedő illetékmaximum miatt jelentősebb többletteher keletkezhet.
Ez az érintett pénzintézetek, illetve a díjaikon keresztül a vállalkozások költségeit is növelheti.
Az egyéni vállalkozókra is más szabályok vonatkoznak
A magasabb illetékmentes értékhatár kapcsán különösen fontos az egyéni vállalkozók helyzete.
A hatályos pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény a magánszemély fizetési számlájáról történő átutalásokra biztosítja az illetékmentes részt, de kifejezetten kivételt tesz a magánszemély egyéni vállalkozói számlájával.
Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozói fizetési számláról indított átutalásokra nem alkalmazható automatikusan a magánszemélyeknek járó kedvezmény.
Ez a gyakorlatban jelentős eltérést okozhat.
Egy 150 ezer forintos lakossági átutalás a tervezett új rendszerben illetékmentes lehetne, míg egy ugyanekkora összegű, egyéni vállalkozói számláról indított általános átutalás után továbbra is 675 forint illeték keletkezhetne.
A különbség tehát nem kizárólag az átutalt összegtől függ, hanem attól is, milyen típusú számláról kezdeményezik a tranzakciót.
A vállalkozóknak ezért különösen fontos lehet a banki díjcsomagjuk felülvizsgálata, hiszen a nagyobb átutalások után megemelkedő illetékmaximum az üzleti számlahasználat költségeiben is megjelenhet.
A 150 ezer forintos határ havonta vagy átutalásonként értendő?
Ez az egyik legfontosabb kérdés, amely a változtatással kapcsolatban felmerülhet.
A 150 ezer forintos illetékmentes rész átutalásonként értendő, nem pedig egy teljes hónapra.
A jelenlegi szabály szerint is minden megfelelő lakossági átutalásnál külön kell vizsgálni az 50 ezer forintos mentességet.
A 2027-es javaslat ezt az összeghatárt növelné 150 ezer forintra.
Ezért ha valaki egy hónapban több, egyenként 150 ezer forintot meg nem haladó átutalást indít, akkor a tervezett rendelkezés szerint ezek mindegyikére alkalmazható lenne az illetékmentesség.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a bank valamennyi műveletet díjmentesen teljesíti.
Ha a számlacsomagban például tranzakciónként fix átutalási díj szerepel, az több átutalásnál külön-külön felmerülhet.
A bankok meghatározhatnak darabszámhoz, havi forgalomhoz vagy más feltételekhez kötött kedvezményeket is.
Aki nagyobb összeget szeretne elküldeni, annak ezért nem feltétlenül érdemes több részletre bontania az átutalást. A végső költséget a banki díjszabás, az esetleges tranzakciós korlátok és a pénzmozgás célja is befolyásolhatja.
Ugyanannak a személynek kell küldeni a pénzt?
A lakossági illetékmentesség egyik fontos sajátossága, hogy a kedvezmény alapvetően az átutalást indító magánszemély fizetési számlájához kapcsolódik.
A hatályos törvény általános rendelkezése nem írja elő, hogy a kedvezményezettnek minden esetben magánszemélynek kell lennie.
Ez azt jelenti, hogy az általános szabály alapján egy magánszemély lakossági számlájáról vállalkozás részére indított átutalásnál is alkalmazható lehet az illetékmentes rész.
A jogosultság szempontjából tehát a fizető fél számlájának minősége különösen fontos.
Ez nem jelenti azt, hogy minden pénzmozgás azonos szabályok szerint adózna.
Bizonyos fizetési műveletekre külön mentességek vagy speciális illetékszabályok vonatkoznak, ezért mindig az adott tranzakció típusát is vizsgálni kell.
Van olyan átutalás, amely már most is teljesen díjmentes lehet?
A banki ügyfelek számára nemcsak a 2027-re tervezett illetékváltozás jelenthet lehetőséget a költségek csökkentésére.
A Magyar Nemzeti Bank által támogatott qvik fizetési megoldás például már jelenleg is díjmentes lehet a magánszemélyek számára.
A qvik az azonnali fizetési rendszerre épülő elektronikus fizetési megoldás, amely többek között QR-kóddal, fizetési kérelemmel és más elektronikus azonosítási módszerekkel működik.
A Magyar Nemzeti Bank hivatalos tájékoztatása szerint a magánszemélyek által qvikkel indított átutalásokért a pénzforgalmi szolgáltatók nem számíthatnak fel díjat.
Ez különösen fontos lehet például egyes bolti vásárlásoknál vagy szolgáltatói számlák kifizetésénél.
A qvik fizetés során a pénz közvetlenül a fizető fél számlájáról kerül a kedvezményezett számlájára, és a művelet az azonnali fizetési rendszerben teljesül.
A szolgáltatás azonban nem azonos a hagyományos banki átutalással, amelyet az ügyfél egyszerűen egy bankszámlaszám megadásával indít.
A díjmentességhez a megfelelő qvik fizetési megoldást kell használni.
Ezért nem helyes azt állítani, hogy minden azonnali átutalás automatikusan qvik fizetésnek minősül, vagy hogy a hagyományos átutalások is szükségszerűen díjmentesek.
A qvik használatánál a biztonságra is figyelni kell
Bár a qvik díjmentes fizetési lehetőséget kínálhat, az elektronikus pénzmozgásoknál továbbra is fontos az óvatosság.
Az átutalást vagy fizetési kérelmet jóváhagyás előtt mindig ellenőrizni kell.
Különösen fontos megnézni a kedvezményezett nevét, a fizetendő összeget és a tranzakció célját.
Ismeretlen személytől érkező fizetési kérelmet nem szabad automatikusan elfogadni.
A csalók ugyanis különféle módszerekkel próbálhatnak rávenni embereket arra, hogy olyan tranzakciókat hagyjanak jóvá, amelyeket valójában nem akartak elindítani.
A díjmentes fizetés lehetősége ezért soha nem helyettesítheti az alapvető bankbiztonsági ellenőrzéseket.
A készpénzfelvételre is vonatkozik a 150 ezer forintos határ?
Nem. A lakossági átutalásokra tervezett magasabb illetékmentes értékhatár nem azonos a készpénzfelvételi szabályokkal.
A készpénzfelvételhez külön pénzügyi tranzakciós illetékmérték kapcsolódik.
A jelenlegi szabályozás szerint az általános készpénzfelvételi illeték 0,9 százalék, ugyanakkor bizonyos törvényben meghatározott készpénzfelvételek külön mentességet élveznek.
A lakossági bankszámlákról történő díjmentes készpénzfelvételre saját jogszabályi feltételek vonatkoznak.
A 150 ezer forintos új átutalási értékhatárt ezért nem szabad összekeverni az ATM-es készpénzfelvétel szabályaival.
A bankkártyás vásárlások szintén más illetékrendszer alá tartoznak, mint a hagyományos átutalások.
Az egyes fizetési módok költségeit tehát külön kell összehasonlítani.
Külföldre történő átutalásnál is járhat kedvezmény?
A külföldre történő átutalásoknál különösen fontos a fizetési művelet pontos típusa.
Nem mindegy, hogy az átutalás forintban vagy devizában történik, jár-e pénznemváltással, és milyen szolgáltatót vesz igénybe az ügyfél.
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény ugyanis bizonyos devizaváltással járó műveletekre kiegészítő illetéket is előír.
Ez a hagyományos átutalási illetéktől elkülönülő teher lehet.
A külföldi átutalásoknál emellett olyan banki költségek is felmerülhetnek, mint a devizaváltási árfolyamkülönbség vagy a nemzetközi átutalási díj.
Ezért a 150 ezer forintos lakossági értékhatár emelkedéséből nem következik automatikusan az, hogy egy hasonló összegű, külföldre indított devizaátutalás is teljesen költségmentes lesz.
Ilyen esetben különösen fontos a pénzintézet aktuális nemzetközi átutalási és devizaváltási feltételeinek ellenőrzése.
Hogyan ellenőrizheted, mennyit fizetsz valójában a banknak?
A banki költségek csökkentésének első lépése a meglévő számlacsomag részletes megismerése.
Sokan évekig ugyanazt a bankszámlát használják, miközben nem ellenőrzik, hogy mennyit fizetnek számlavezetésre, bankkártyára, átutalásokra vagy más szolgáltatásokra.
A Magyar Nemzeti Bank ezért rendszeresen felhívja a figyelmet az éves díjkimutatás jelentőségére.
Ezt a bankoknak minden év január 31-ig rendelkezésre kell bocsátaniuk az előző évi számlahasználat költségeiről.
A díjkimutatásból megállapítható, mennyit fizetett az ügyfél például átutalási díjakra, számlavezetésre, bankkártyára és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokra.
Aki azt tapasztalja, hogy az átutalási díjai magasak, annak érdemes összehasonlítania más bankszámlacsomagok ajánlatait.
Erre a Magyar Nemzeti Bank ingyenes Bankszámlaválasztó programja is segítséget nyújt.
MNB Bankszámlaválasztó – bankszámlák és díjak összehasonlítása
A program a számlahasználati szokások alapján becslést adhat a különböző konstrukciók várható költségeire.
A jegybank tájékoztatása szerint egy megfelelőbb számlacsomag kiválasztásával akár évente több tízezer forint is megtakarítható.
Ehhez pedig nem feltétlenül kell bankot váltani: előfordulhat, hogy ugyanazon pénzintézetnél egy másik számlacsomag is kedvezőbb lenne.
Mit érdemes tenni a 2027-es változás előtt?
A 150 ezer forintos illetékmentes értékhatár várható bevezetése miatt a következő hónapokban különösen hasznos lehet a bankszámlaköltségek átnézése.
Elsőként érdemes ellenőrizni, milyen díjat számít fel a bank a mobilbankon vagy internetbankon keresztül kezdeményezett átutalásokért.
Ezután meg lehet vizsgálni, van-e a számlacsomagban ingyenes átutalási keret vagy meghatározott összeghatárig biztosított kedvezmény.
Fontos az is, hogy a díjmentesség milyen feltételekhez kötődik.
Egyes banki konstrukcióknál például meghatározott összegű havi jövedelemnek kell a számlára érkeznie, vagy bizonyos számú bankkártyás vásárlást kell teljesíteni a kedvező díjakért.
Ha a bank 2027-ben módosítja a kondíciós listáját, érdemes összehasonlítani a régi és az új átutalási díjakat.
A tranzakciós illeték csökkenése ugyanis önmagában nem garantálja, hogy a számlacsomag teljes éves költsége is ugyanilyen mértékben mérséklődik.
Miért módosítaná a kormány a tranzakciós illetéket?
A kormányzati bejelentések alapján a lakossági illetékmentes értékhatár növelésének egyik célja az elektronikus fizetések ösztönzése.
A készpénzhasználat visszaszorítása és a digitális fizetések terjedése hosszabb ideje fontos szerepet játszik a hazai pénzforgalom fejlesztésében.
A 150 ezer forintos értékhatár bevezetésével a mindennapi lakossági átutalások jelentős része mentesülhetne az állami tranzakciós illeték alól.
A Bankmonitor elemzése szerint 2026 második negyedévében az összes átutalás 72,78 százaléka nem haladta meg a 100 ezer forintot.
A lakossági egyedi átutalások átlagos összege ugyanebben az időszakban 175 748 forint volt.
Ez alapján a 150 ezer forintos határ jelentős számú hétköznapi pénzmozgást érinthet.
A kormány azonban a nagyobb műveletek illetékmaximumának emelésével párhuzamosan növelné a magasabb összegű tranzakciók adóterhét.
Ezért a változtatás összességében egyszerre könnyítés és szigorítás.
A kisebb lakossági átutalásoknál csökkenhetne az illeték, miközben a nagyobb összegű, különösen vállalkozói átutalásoknál magasabb illetékteher jelenhetne meg.
A vállalkozások többletköltsége végül a vásárlóknál is megjelenhet?
A cégeket érintő magasabb illetékmaximum közvetett gazdasági hatásokkal is járhat.
Ha egy vállalkozásnak rendszeresen nagy összegű átutalásokat kell teljesítenie, és a bank a megnövekedett illetékterhet beépíti a számlacsomag díjaiba, akkor a vállalkozás pénzügyi költségei növekedhetnek.
Ezeknek a költségeknek a kezelése vállalkozásonként eltérő lehet.
Egyes cégek saját eredményük terhére viselik a többletet, mások pedig részben beépíthetik azt termékeik vagy szolgáltatásaik árába.
A fogyasztói árakra gyakorolt tényleges hatás azonban számos tényezőtől függ, például a vállalkozás méretétől, a piaci versenytől és a banki díjszabástól.
Ezért nem lehet automatikusan kijelenteni, hogy a tranzakciós illeték maximumának emelése minden termék vagy szolgáltatás árát növelni fogja.
A lehetőség ugyanakkor felmerülhet azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél a pénzforgalmi költségek jelentős tételt jelentenek.
Mikortól léphet életbe a 150 ezer forintos illetékmentesség?
A 2026 őszén benyújtott törvényjavaslat alapján a módosított pénzügyi tranzakciós illetékszabályokat első alkalommal a 2026. december 31. után teljesített fizetési műveletekre kellene alkalmazni.
Ez azt jelenti, hogy a tervezett új rendszer 2027. január 1-jétől léphetne életbe.
Fontos azonban, hogy a cikk készítésekor az Országgyűlés még nem fogadta el véglegesen a módosítást.
A parlamenti eljárás során módosító indítványok érkezhetnek, így a végleges szöveg eltérhet a jelenleg ismert javaslattól.
A változás tényleges hatálybalépéséhez az elfogadott törvény kihirdetése szükséges.
A bankoknak ezután saját hirdetményeikben és díjszabásukban is kezelniük kell az esetleges változtatásokat.
Az ügyfelek számára tehát két időpont különösen fontos: a jogszabály hatálybalépése, valamint az adott bankszámlacsomag díjmódosításának időpontja.
A kettő nem feltétlenül esik egybe.
Vége lehet a drága banki utalásoknak 2027-ben?
A 150 ezer forintos illetékmentes értékhatár bevezetése valóban jelentős könnyítést hozhat a lakossági pénzforgalomban.
A jelenlegi 50 ezer forintos határ megháromszorozása miatt a kisebb és közepes összegű átutalások jelentős része után a bankoknak már nem kellene pénzügyi tranzakciós illetéket fizetniük.
Az ennél nagyobb lakossági átutalásoknál is csökkenhetne a teher, mivel az első 150 ezer forint mentesülne az illeték alól.
Ugyanakkor a nagyobb átutalásoknál a maximális illeték 20 ezerről 30 ezer forintra emelkedne.
Ez különösen a vállalkozások és a többmilliós átutalásokat indító ügyfelek számára lehet fontos.
A banki átutalási díjak azonban nem szűnnek meg automatikusan.
A tényleges megtakarítás az adott pénzintézet döntéseitől és a számlacsomag díjszabásától is függ.
A legfontosabb tudnivaló: 2027. január 1-jétől a jelenlegi tervezet szerint 150 ezer forintra emelkedhet a lakossági átutalások illetékmentes része. Ez azonban nem azonos a minden banknál garantált, 150 ezer forintig ingyenes átutalással.
Aki valóban szeretné csökkenteni bankolási költségeit, annak ezért érdemes figyelnie a jogszabály elfogadását, valamint rendszeresen összehasonlítania a bankszámlacsomagok díjait.
