Sokan készülnek 2027-ben nyugdíjba vonulni, de kevesen tudják pontosan, hogy a ledolgozott évek száma milyen mértékben befolyásolja a későbbi havi ellátást. A magyar nyugdíjrendszerben ugyanis nemcsak a korábbi kereset számít: a megszerzett szolgálati idő határozza meg, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset hány százalékát állapítják meg öregségi nyugdíjként. A jelenleg hatályos táblázat szerint 15 év után 43, 20 év után 53, 30 év után 68, 40 év után 80, míg 50 év szolgálati idővel már 100 százalékos szorzó alkalmazható. A 2027-es nyugdíjazás előtt különösen fontos tisztázni azt is, hogy mi számít szolgálati időnek, hogyan befolyásolja a nyugdíjat a részmunkaidő, és mi a különbség a Nők 40 jogosultsági ideje és a nyugdíjszámításhoz figyelembe vett évek között. Mutatjuk a teljes, hivatalos szolgálatiidő-táblázatot és a konkrét számításokat!
Szolgálati idő 2027: ezen múlik, mekkora nyugdíjat állapítanak meg
A nyugdíjba vonulás előtt állók számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy a hosszú évtizedek alatt megszerzett szolgálati idő pontosan mennyit ér majd a nyugdíj összegének megállapításakor.
Sokan azt gondolják, hogy a nyugdíj kizárólag az utolsó fizetésüktől függ, mások pedig abban bíznak, hogy a 40 év munkaviszony automatikusan a korábbi keresetük teljes összegének megfelelő nyugdíjat biztosít.
Egyik feltételezés sem pontos.
Magyarországon az öregségi nyugdíj megállapításánál két alapvető tényezőt vesznek figyelembe: a nyugdíj alapját képező, jogszabály szerint kiszámított havi átlagkeresetet és az elismert szolgálati időt.
A szolgálati időhöz a törvény százalékos mértéket rendel. Minél több teljes év számítható be, általában annál magasabb százaléka jár a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetnek.
A 2027-ben alkalmazandó mértékeket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2. melléklete tartalmazza.
A jelenleg hatályos szabályok szerint 40 év szolgálati idő nem 100, hanem 80 százalékos nyugdíjszorzót jelent. Az alapul szolgáló átlagkereset 100 százalékát 50 vagy több év elismert szolgálati idő esetén lehet elérni.
Fontos megjegyezni, hogy a százalékos táblázat önmagában nem egy 2027-re bejelentett új emelés. Ez a hatályos magyar nyugdíjszámítási rendszer része, amelyet az újonnan megállapított nyugdíjak összegének kiszámításakor alkalmaznak.
Teljes szolgálatiidő-táblázat 2027: 15 évtől 50 évig
A Magyar Államkincstár által is közzétett hivatalos táblázat pontosan megmutatja, hány év elismert szolgálati idő után mekkora százalékos mérték tartozik a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresethez.
| Elismert szolgálati idő | A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset százaléka |
|---|---|
| 15 év | 43% |
| 16 év | 45% |
| 17 év | 47% |
| 18 év | 49% |
| 19 év | 51% |
| 20 év | 53% |
| 21 év | 55% |
| 22 év | 57% |
| 23 év | 59% |
| 24 év | 61% |
| 25 év | 63% |
| 26 év | 64% |
| 27 év | 65% |
| 28 év | 66% |
| 29 év | 67% |
| 30 év | 68% |
| 31 év | 69% |
| 32 év | 70% |
| 33 év | 71% |
| 34 év | 72% |
| 35 év | 73% |
| 36 év | 74% |
| 37 év | 75,5% |
| 38 év | 77% |
| 39 év | 78,5% |
| 40 év | 80% |
| 41 év | 82% |
| 42 év | 84% |
| 43 év | 86% |
| 44 év | 88% |
| 45 év | 90% |
| 46 év | 92% |
| 47 év | 94% |
| 48 év | 96% |
| 49 év | 98% |
| 50 év vagy több | 100% |
A táblázat a 2026. november 3-án hatályos 1997. évi LXXXI. törvény 2. mellékletén alapul. A 2027-es nyugdíjmegállapításnál is ez az irányadó mindaddig, amíg a jogalkotó nem módosítja a szabályozást.
A táblázatból több fontos következtetés is levonható.
Az első, hogy a szolgálati idő jelentősége nem azonos mértékben növekszik minden évben. Egyes időszakokban évente 2, máskor 1 vagy 1,5 százalékponttal emelkedik a nyugdíj számításakor alkalmazott mérték.
A második, hogy 40 év után ismét gyorsabban emelkedik a szorzó: minden további teljes év 2 százalékponttal növeli az alkalmazható mértéket egészen az 50 évnél elérhető 100 százalékig.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy 50 év szolgálati idővel valaki automatikusan az utolsó havi fizetésének 100 százalékát kapná nyugdíjként.
A 100 százalék ugyanis a nyugdíj alapjául szolgáló, külön szabályok szerint kiszámított havi átlagkeresetre vonatkozik.
Mennyi nyugdíj jár 20, 30, 40 vagy 50 év szolgálati idő után?
A hivatalos százalékok önmagukban nehezen értelmezhetők, ezért érdemes konkrét összegekkel is bemutatni a számítás működését.
Tegyük fel, hogy egy 2027-ben nyugdíjba vonuló személynek a nyugdíjbiztosítási hatóság a teljes kereseti életpályája alapján havi 300 ezer forintos, a szükséges korrekciók után meghatározott nyugdíjalapot számít ki.
Ebben az esetben a szolgálati idő alapján a következő összegek adódnának.
| Szolgálati idő | Nyugdíjszorzó | Szemléltető havi nyugdíj 300 000 Ft-os alapból |
|---|---|---|
| 15 év | 43% | 129 000 Ft |
| 20 év | 53% | 159 000 Ft |
| 25 év | 63% | 189 000 Ft |
| 30 év | 68% | 204 000 Ft |
| 35 év | 73% | 219 000 Ft |
| 40 év | 80% | 240 000 Ft |
| 42 év | 84% | 252 000 Ft |
| 45 év | 90% | 270 000 Ft |
| 48 év | 96% | 288 000 Ft |
| 50 év | 100% | 300 000 Ft |
A példák azonos, már jogszabály szerint meghatározott 300 ezer forintos nyugdíjszámítási alapot feltételeznek. Nem tartalmaznak egyéni eltéréseket, nyugdíjminimum-kiegészítést vagy speciális nyugdíjnövelést.
A táblázat jól mutatja, hogy ugyanakkora nyugdíjszámítási alap mellett a szolgálati idő jelentősen befolyásolhatja a havi ellátást.
Egy 20 éves szolgálati idővel rendelkező személy a példában 159 ezer forintos nyugdíjat kapna, míg 40 év után 240 ezer forint adódna.
Ez havi 81 ezer forintos különbség.
Éves szinten, kizárólag tizenkét rendes havi nyugdíjjal számolva, ez 972 ezer forint eltérést jelent.
Fontos azonban, hogy két embernek a valóságban ritkán teljesen azonos a nyugdíjalapja. A szolgálati idő mellett ugyanis a munkában töltött évek keresetei és a nyugdíj megállapításának éve is befolyásolják a tényleges összeget.
15 év szolgálati idő után is járhat nyugdíj, de van egy fontos feltétel
A magyar nyugdíjrendszerben nem feltétlenül szükséges 40 év munkaviszony ahhoz, hogy valaki öregségi nyugdíjat kapjon.
A jelenlegi szabályok szerint az általános nyugdíjkorhatár betöltése mellett már legalább 15 év elismert szolgálati idővel is megnyílhat az öregségi résznyugdíjra való jogosultság.
A résznyugdíj azonban nem azonos az öregségi teljes nyugdíjjal.
A két ellátás között alapvető különbség a szükséges szolgálati idő, valamint a minimumösszegre vonatkozó szabályozás.
| Elismert szolgálati idő | Jogosultság a 65 éves korhatár betöltésekor |
|---|---|
| 15 évnél kevesebb | Főszabály szerint nem jár önálló öregségi nyugdíj |
| 15–19 év | Öregségi résznyugdíjra lehet jogosult |
| Legalább 20 év | Öregségi teljes nyugdíjra lehet jogosult |
A 15 éves szolgálati idővel rendelkező személy esetében a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset 43 százaléka vehető figyelembe.
Ez az arány 16 év után 45 százalék, 17 év után 47 százalék, 18 év után 49 százalék, 19 év után pedig 51 százalék.
A 20. teljes év megszerzésekor a szorzó 53 százalékra emelkedik.
A 20 éves határ azért különösen fontos, mert ettől kezdve az érintett főszabály szerint öregségi teljes nyugdíjra lehet jogosult.
Fontos azonban, hogy a 20 év szolgálati idő önmagában nem biztosítja az öregségi nyugdíj folyósítását 65 éves kor előtt. A Nők 40-hez hasonló kivételektől eltekintve az általános öregségi nyugdíjhoz az életkori feltételt is teljesíteni kell.
2027-ben 120 ezer forintos lehet a nyugdíjminimum – de nem mindenkinek járna
A 2027-es költségvetési tervezet jelentős változást tartalmaz az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegénél.
A kormány terve szerint a 2008 óta változatlan, havi 28 500 forintos minimum 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra növekedne.
Ez különösen azoknak lehet fontos, akik hosszabb szolgálati időt szereztek, de életük során alacsony kereset után fizettek járulékot.
A nyugdíjminimumot azonban nem szabad összekeverni a szolgálatiidő-táblázattal.
A szolgálatiidő-táblázat azt mutatja meg, hogy a számított havi átlagkereset hány százaléka jár nyugdíjként.
A minimálnyugdíj ezzel szemben egy külön jogszabályban meghatározott alsó összeghatár, amely az öregségi teljes nyugdíj meghatározott eseteiben alkalmazható.
Ezért a 15–19 éves szolgálati idő után járó öregségi résznyugdíjra nem vonatkozik automatikusan a teljes nyugdíj minimumösszege.
További kivételek is léteznek. A jelenlegi nyugdíjtörvény szerint például a teljes nyugdíj minimumára vonatkozó garancia nem minden esetben alkalmazható, ha a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset a minimumnál is alacsonyabb, vagy a szolgálati időt a törvény szerint arányosan kell figyelembe venni.
A 120 ezer forintos minimum tehát nem azt jelenti, hogy 2027-ben mindenki, akinek legalább 15 év szolgálati ideje van, automatikusan ennyi nyugdíjat kapna.
A bejelentett emelés ráadásul a cikk készítésekor még a 2027-re tervezett jogszabályváltozások közé tartozik.
30 év szolgálati idő után a kereseti alap 68 százaléka számít
A nyugdíjazás előtt állók egyik gyakori kérdése, hogy mekkora nyugdíjra lehet számítani 30 ledolgozott év után.
A hivatalos szolgálatiidő-táblázat alapján a 30 évhez 68 százalékos mérték tartozik.
Ez azt jelenti, hogy ha valakinek a nyugdíj alapjául szolgáló, már megfelelően kiszámított havi átlagkeresete 250 ezer forint, akkor 30 év elismert szolgálati idővel a táblázat alapján 170 ezer forintos induló nyugdíj adódna.
Ha a nyugdíjalap 300 ezer forint, akkor ugyanezzel a szolgálati idővel 204 ezer forint lenne a számított összeg.
A 30 éves szolgálati idő tehát nem jelent automatikusan alacsony nyugdíjat, de a 40 vagy 45 éves szolgálati időhöz képest kisebb százalékos mértéket biztosít.
A 30 és 40 év közötti különbség a jelenlegi táblázat szerint 12 százalékpont.
Ez egy 300 ezer forintos nyugdíjszámítási alap esetében havi 36 ezer forintos eltérést jelent.
Tizenkét hónap alatt ez 432 ezer forint lenne, és a hosszabb szolgálati idővel rendelkező személy induló nyugdíja ennyivel magasabb lehetne, amennyiben minden más számítási tényező változatlan.
35 és 40 év között már minden teljes év sokat számíthat
A 35 éves szolgálati időhöz jelenleg 73 százalékos mérték tartozik.
A 36 éves szolgálati idő 74 százalékot, a 37 éves 75,5 százalékot, a 38 éves 77 százalékot, a 39 éves 78,5 százalékot, a 40 éves pedig 80 százalékot jelent.
Ez az időszak azért érdekes, mert a szorzó emelkedése nem teljesen egyenletes.
A 35. és a 36. év között 1 százalékpont a különbség, 36 évről 37-re viszont már 1,5 százalékponttal növekszik a mérték.
A következő években szintén 1,5 százalékpontos növekedéssel lehet számolni egészen a 40 éves szolgálati idő eléréséig.
A 40 év tehát kiemelten fontos határ a nyugdíjszámításban, de nem azért, mert ennél automatikusan a teljes átlagkereset járna.
Hanem azért, mert ekkor a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 80 százalékát lehet figyelembe venni.
40 év után nem áll meg a nyugdíjszorzó: 45 évnél már 90 százalék járhat
Sokan úgy gondolják, hogy 40 év szolgálati idő után már nincs értelme további éveket szerezni, hiszen a nyugdíj összege nem növekszik tovább.
Ez tévedés.
A jelenlegi rendszerben 40 év után minden további teljes év újabb 2 százalékponttal növeli a nyugdíj számításakor alkalmazható mértéket.
Ez a következőképpen alakul:
A nyugdíjszorzó növekedése 40 év után
40 év szolgálati idő
80%
42 év szolgálati idő
84%
45 év szolgálati idő
90%
48 év szolgálati idő
96%
50 év szolgálati idő
100%
A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset százaléka a hatályos mértéktábla szerint.
A 45 éves szolgálati idő tehát már 90 százalékos nyugdíjszorzót biztosíthat.
Ez azonos nyugdíjszámítási alap esetében 10 százalékponttal magasabb, mint a 40 évhez tartozó mérték.
Ha például a nyugdíjalap 300 ezer forint, akkor 40 évvel 240 ezer, 45 évvel pedig 270 ezer forintos nyugdíj számítható.
Ez havi 30 ezer forintos különbség.
A tényleges nyugdíjnál ugyanakkor az is számít, hogyan változnak a további években az érintett keresetei, és melyik évben állapítják meg számára az ellátást.
50 év szolgálati idő után elérhető a 100 százalékos nyugdíjszorzó
A szolgálatiidő-táblázat legmagasabb mértéke 100 százalék, amely legalább 50 teljes év elismert szolgálati időhöz kapcsolódik.
Ez azt jelenti, hogy az öregségi nyugdíj számításakor a teljes, jogszabály szerint meghatározott havi átlagkereset figyelembe vehető.
A szabály azonban nem azonos azzal, hogy valaki az utolsó fizetését kapná meg élete végéig.
A nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet ugyanis a korábbi keresetekből, a nettósítás, a valorizáció és szükség esetén további törvényi korrekciók alkalmazásával számítják ki.
A 100 százalékos mérték ezt a számított összeget jelenti.
Aki 50 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkezik, annak a rendes mértéktábla alapján már nem emelkedik tovább a százalékos szorzó.
Létezik azonban külön nyugdíjnövelési szabály azoknak, akik a 65 éves korhatár betöltése után, nyugdíjuk megállapítása nélkül dolgoznak tovább.
Ez más jogcímen növelheti az induló nyugdíjat.
65 éves kor felett külön nyugdíjnövelés is járhat a további munkáért
A magyar nyugdíjrendszerben a szolgálati idő alapján alkalmazott százalékos szorzón kívül külön ösztönző szabály is létezik.
Az a személy, aki legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de nem kéri azonnal a nyugdíj megállapítását, a további szolgálati idő után nyugdíjnövelésre lehet jogosult.
A hatályos törvény szerint minden további 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százalékának megfelelő növelés járhat.
Ez egy teljes, 360 napos időszakra 6 százalékos növelést eredményezhet.
Ez azonban nem azonos a szolgálatiidő-táblázatban szereplő százalékpontokkal.
A rendes táblázat a nyugdíj alapját képező átlagkereset meghatározott hányadát adja meg, a korhatár utáni nyugdíjnövelés pedig az így kiszámított ellátás összegére vonatkozó további kedvezmény.
Ezért 50 év szolgálati idő fölött is előfordulhat magasabb nyugdíj, ha a nyugdíjnövelés külön feltételei teljesülnek.
A szabályt azonban nem lehet automatikusan alkalmazni azokra, akik már nyugdíjasok, és a nyugdíj folyósítása mellett dolgoznak tovább.
Mi számít bele a szolgálati időbe 2027-ben?
A szolgálati idő nem minden esetben azonos a munkaszerződéssel töltött évek számával.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint szolgálati időnek elsősorban azok az időszakok minősülnek, amelyek alatt az érintett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban állt, és a szükséges járulékfizetés megtörtént.
A munkaviszony mellett azonban több más időszak is beszámítható.
Ilyen lehet megfelelő feltételekkel az egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony, a gyermekgondozással összefüggő egyes ellátások időszaka, a katonai vagy polgári szolgálat, valamint bizonyos tanulmányi időszakok.
A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és más meghatározott gyermeknevelési ellátások időtartama szintén szolgálati időnek minősülhet.
Fontos szerepe lehet a rehabilitációs ellátásnak, illetve meghatározott ápolási ellátásoknak is.
Az 1998. január 1-je előtt folytatott nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok időtartama szintén elismerhető lehet szolgálati időként.
Ugyanakkor nem minden tanulmányi vagy munkavégzés nélküli időszak számít automatikusan bele a nyugdíjba.
A szolgálati időt mindig az adott időszakban hatályos szabályok és a rendelkezésre álló hivatalos adatok alapján állapítják meg.
Számítanak a GYES-en és GYED-en töltött évek?
A gyermekneveléssel kapcsolatos időszakok elismerése sok nő számára különösen fontos kérdés.
A szolgálati idő szempontjából többféle gyermeknevelési ellátás figyelembe vehető, amennyiben teljesülnek a vonatkozó jogszabályi feltételek.
Ilyen lehet a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozást segítő ellátás időtartama.
Ezek az időszakok nemcsak az általános nyugdíjszámításnál, hanem megfelelő feltételekkel a Nők 40 jogosultsági idejének meghatározásánál is szerepet játszhatnak.
A gyermeknevelés miatt munkából távol töltött évek tehát nem feltétlenül jelentenek elveszett éveket a nyugdíj szempontjából.
Ugyanakkor a pontos beszámítás az adott ellátás típusától, a folyósítás időpontjától és a jogviszony körülményeitől is függ.
Ezért annak, aki gyermeknevelési időszakok beszámításával szeretné teljesíteni a 40 éves jogosultságot, érdemes előzetes nyugdíjbiztosítási adategyeztetést kérnie.
Nők 40 és a szolgálati idő: nem ugyanaz a két fogalom
A nyugdíj előtt álló nők egyik leggyakoribb tévedése, hogy a 40 év szolgálati időt és a Nők 40 programban szükséges 40 év jogosultsági időt azonosnak tekintik.
Pedig a két fogalom között fontos különbség van.
A Nők 40 kedvezményes öregségi nyugdíjához legalább 40 év jogosultsági idő szükséges, amely elsősorban a keresőtevékenységgel, valamint meghatározott gyermeknevelési időszakokkal szerezhető meg.
Főszabály szerint a 40 éven belül legalább 32 év keresőtevékenységgel megszerzett szolgálati idő szükséges, bár több gyermek nevelése és egyes gondozási élethelyzetek esetén eltérő szabályok alkalmazhatók.
Az általános nyugdíjszámításnál viszont más időszakok is szolgálati időnek minősülhetnek, amelyek nem számítanak bele a Nők 40 jogosultsági idejébe.
Ilyen lehet például bizonyos munkanélküli-ellátások időtartama vagy az 1998 előtti nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok ideje.
Ezért előfordulhat, hogy egy nőnek összesen 42 év elismert szolgálati ideje van, de ebből csak 39 év minősül Nők 40 jogosultsági időnek.
Ebben az esetben a kedvezményes nyugdíjra még nem feltétlenül jogosult.
Ha viszont megszerzi a szükséges 40 év jogosultsági időt, akkor a nyugdíj összegének kiszámításakor a jogosultsági időnek nem minősülő, de egyébként elismert szolgálati éveket is figyelembe kell venni, a nyugdíjszámítás külön szabályai szerint.
Ez különösen fontos különbség.
Például 40 év Nők 40 jogosultsági idő és 43 év, a nyugdíj összegéhez figyelembe vehető szolgálati idő esetén a megfelelő nyugdíjszorzó 86 százalék lehet, nem csupán 80 százalék.
Részmunkaidőben dolgoztál? Előfordulhat, hogy kevesebb szolgálati időt vesznek figyelembe
A nyugdíjszámítás egyik legfontosabb, mégis gyakran figyelmen kívül hagyott szabálya az arányos szolgálati idő.
Ez különösen azokat érintheti, akik hosszabb időn keresztül részmunkaidőben dolgoztak, vállalkozóként alacsony járulékalap után fizettek, vagy olyan jogviszonyban álltak, amelyben a járulékalapot képező jövedelem nem érte el a minimálbért.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint, ha a nyugdíjjárulék alapját képező kereset alacsonyabb a minimálbérnél, az 1996. december 31. után szerzett szolgálati időt a nyugdíj összegének kiszámításánál bizonyos esetekben arányosítani kell.
Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjhoz szükséges jogosultság és a nyugdíj összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő eltérhet egymástól.
Például valaki tíz éven keresztül részmunkaidőben dolgozott, de járulékalapot képező keresete tartósan a minimálbér fele volt.
Ebben az egyszerűsített példában a tíz naptári év a nyugdíj összegének számításánál akár csak öt évnek megfelelő arányos szolgálati időt eredményezhet.
Ez természetesen nem minden részmunkaidős munkavállalóra vonatkozik.
Ha valaki például napi négy órában dolgozik, de a keresete eléri az adott időszak minimálbérét, önmagában a négyórás foglalkoztatás nem jelenti azt, hogy a szolgálati idejét automatikusan megfelezik.
A pontos számítás az adott évek keresetétől és a járulékfizetés szabályaitól függ.
Ezért különösen fontos, hogy a nyugdíjba vonulás előtt állók ellenőrizzék, szerepel-e arányos szolgálati idő a hivatalos nyilvántartásukban.
Hogyan számítják a szolgálati éveket? Nem a munkahelyek száma dönt
A szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási hatóság naptári napok alapján állapítja meg.
A Magyar Államkincstár szerint a számítás során 365 naptári napot kell egy teljes évnek tekinteni.
Ezért a nyugdíj szempontjából nem feltétlenül pontos az a saját számítás, amely egyszerűen összeadja, hány különböző naptári évben dolgozott valaki.
Fontos az is, hogy ugyanazt a napot csak egyszer lehet szolgálati időként figyelembe venni.
Ha valaki egy időben két munkahelyen dolgozott, vagy a munkaviszonya mellett vállalkozói jogviszonnyal is rendelkezett, ugyanarra a naptári napra általában nem szerezhet kétszeres szolgálati időt.
A párhuzamos jogviszonyokból származó keresetek megfelelő feltételekkel befolyásolhatják a nyugdíjalapot, de az időtartamokat nem lehet egyszerűen összeadni.
A százalékos mértéktáblánál ráadásul a nyugdíj összegéhez elismert teljes szolgálati évek számítanak.
Ezért a következő teljes év eléréséhez hiányzó néhány hónapnak is jelentősége lehet.
Ha például valakinek 39 év és 11 hónap elismert szolgálati ideje van, a rendes mértéktábla szerint még a 39 évhez tartozó 78,5 százalékos szorzó alkalmazható.
A 40. teljes év megszerzésével ez 80 százalékra emelkedhet.
Egy 300 ezer forintos nyugdíjalapnál a két szorzó között havi 4500 forint a különbség.
Ezért különösen az évfordulók közelében lehet fontos a pontos hivatalos szolgálatiidő-számítás.
A nyugdíj nem az utolsó fizetésből készül: így számítják ki a havi átlagkeresetet
A szolgálatiidő-táblázat helyes értelmezéséhez azt is tudni kell, milyen összegre alkalmazzák a százalékos szorzót.
A magyar nyugdíjrendszerben főszabály szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig megszerzett, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket és jövedelmeket veszik figyelembe.
Ez azonban nem egyszerű számtani átlag.
A korábbi kereseteket a jogszabályi szabályok szerint nettósítják, majd a régebbi évek összegeit valorizációs szorzókkal igazítják a nyugdíjmegállapítást megelőző év kereseti színvonalához.
Bizonyos esetekben degressziós szabályokat is alkalmazni kell.
A folyamat eredményeként alakul ki a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset, amelyet a szolgálatiidő-táblázat megfelelő százalékával megszoroznak.
Tegyük fel, hogy a hatóság a teljes életpálya alapján 320 ezer forintos havi nyugdíjalapot állapít meg.
Ha az érintettnek 40 év elismert szolgálati ideje van, akkor a számított összeg 320 000 × 0,80, vagyis 256 ezer forint.
Ha ugyanekkora nyugdíjalaphoz 45 év szolgálati idő társul, a 90 százalékos mérték alapján 288 ezer forintos havi nyugdíj adódik.
A tényleges nyugdíj megállapításánál azonban további törvényi rendelkezések is szerepet játszhatnak.
Miért nem elég egyszerűen a fizetés 80 százalékával számolni?
A nyugdíjtervezésnél sokan elkövetik azt a hibát, hogy a jelenlegi nettó munkabérüket megszorozzák a szolgálati időhöz tartozó százalékkal.
Például úgy gondolják, hogy ha most havi 400 ezer forintot keresnek nettóban, akkor 40 év szolgálati idő után biztosan 320 ezer forint lesz a nyugdíjuk.
Ez azonban nem megbízható számítás.
A nyugdíj alapját nem kizárólag az utolsó havi nettó munkabér határozza meg, hanem a teljes, figyelembe vehető kereseti életpálya.
A korábbi alacsonyabb keresetek, a különböző járulékalapok, az esetleges hiányzó időszakok és a valorizáció mind hatással lehetnek az összegre.
Ráadásul a jelenlegi szabályok szerint a magasabb nyugdíjalapot degresszió is érintheti.
Ez azt jelenti, hogy a meghatározott határ fölötti átlagkeresetnek csak egy részét veszik figyelembe a nyugdíjszámításnál.
A Magyar Államkincstár jelenlegi ismertetője szerint a 372 ezer forintot meghaladó részre korlátozás vonatkozik, a 421 ezer forint feletti sávban pedig további csökkentett beszámítás érvényesül.
Ezért a magas keresetű munkavállalók esetében különösen fontos az egyéni nyugdíjkalkuláció.
2027-ben a valorizáció is befolyásolhatja a megállapított nyugdíjat
A szolgálatiidő-táblázat önmagában nem mutatja meg, mekkora nyugdíjat kap majd valaki 2027-ben.
Ennek egyik legfontosabb oka a valorizáció.
A valorizációs szorzók segítségével a korábbi évek kereseteit a nyugdíj megállapítását megelőző év kereseti színvonalához igazítják.
A 2027-ben nyugdíjba vonulók esetében ezért a 2026-os kereseti adatoknak különösen nagy jelentőségük lesz.
A végleges 2027-es valorizációs szorzók a cikk készítésekor még nem ismertek.
Azokat a kormány a szükséges éves bérstatisztikai adatok alapján külön rendeletben állapítja meg.
A valorizáció növekedése kedvezően befolyásolhatja a frissen megállapított nyugdíjakat, de nem jelenti automatikusan azt, hogy minden érintett azonos százalékos növekedést tapasztal majd.
Fontos különbség az is, hogy a valorizáció elsősorban az újonnan megállapított nyugdíjakat érinti.
A már folyósított öregségi nyugdíjakat általában nem számítják újra minden évben az új valorizációs szorzók alapján.
Azoknál az éves nyugdíjemelési szabályokat alkalmazzák.
2027-ben kik érik el a nyugdíjkorhatárt?
A jelenlegi magyar szabályok szerint az általános öregségi nyugdíjkorhatár 65 év, férfiak és nők esetében egyaránt.
Ez azt jelenti, hogy a 1962-ben születettek 2027 folyamán töltik be a 65. életévüket.
Az általános öregségi nyugdíj megállapításához azonban az életkori feltétel mellett a megfelelő szolgálati idő is szükséges.
Legalább 20 év elismert szolgálati idő esetén öregségi teljes nyugdíj, legalább 15 évvel pedig öregségi résznyugdíj állapítható meg a többi feltétel teljesülése mellett.
A Nők 40 kedvezményes öregségi nyugdíja kivételt jelenthet az életkori szabály alól.
Az arra jogosult nők ugyanis a szükséges 40 év jogosultsági idő megszerzése után életkoruktól függetlenül igényelhetik az öregségi nyugdíjat.
A férfiak számára jelenleg nincs ezzel teljesen azonos általános, 40 éves jogosultsági időre épülő kedvezményes nyugdíjazási rendszer.
A 2027-es szolgálatiidő-táblázat azonban a nyugdíj összegének meghatározásánál a Nők 40 alapján megállapított öregségi nyugdíjakra is alkalmazandó.
Hogyan lehet ellenőrizni a hivatalos szolgálati időt?
Aki 2027-ben tervezi a nyugdíjba vonulást, annak különösen fontos lehet, hogy még a kérelem benyújtása előtt ellenőrizze a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatokat.
Előfordulhat ugyanis, hogy egy korábbi munkaviszony, vállalkozói időszak vagy más jogviszony nem szerepel megfelelően a nyilvántartásban.
A Magyar Államkincstár ezért lehetőséget biztosít nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás kezdeményezésére.
Az eljárás során a hatóság megvizsgálja a szolgálati időt, a Nők 40 jogosultsági idejét és a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseti adatokat.
Az adategyeztetés különösen fontos lehet azoknak, akik több munkahelyen dolgoztak, korábban vállalkozók voltak, külföldön is szereztek szolgálati időt, vagy hosszabb gyermeknevelési időszakot szeretnének beszámíttatni.
A kérelem elektronikusan a magyarorszag.hu oldalon is benyújtható a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok egyeztetésére szolgáló űrlapon.
A hivatalos eljárás lezárásakor a hatóság határozatban rögzíti az elismert szolgálati és jogosultsági időket.
Ez jóval megbízhatóbb kiindulópont a nyugdíj megtervezéséhez, mint a saját emlékezet alapján összeadott munkaviszonyok.
Ezeket az iratokat érdemes megőrizni a nyugdíjigénylés előtt
A régebbi munkaviszonyok igazolásánál bizonyos esetekben szükség lehet papíralapú dokumentumokra is.
Különösen fontosak lehetnek a régi munkakönyvek, munkáltatói igazolások, a biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódó dokumentumok és a kereseti igazolások.
Aki az 1990-es években vagy korábban dolgozott több munkáltatónál, annak érdemes ellenőriznie, hogy rendelkezik-e minden szükséges bizonyítékkal.
A gyermeknevelési időszakok igazolásához a különböző ellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó dokumentumok is segítséget jelenthetnek.
A külföldön szerzett szolgálati idő esetében az érintett ország hatóságainak igazolásaira és a nemzetközi nyugdíjmegállapítási szabályokra is szükség lehet.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az adategyeztetési eljárásban a hiányzó adatok tisztázása és az eltérő nyilvántartási információk rendezése is lehetséges.
Ezért a nyugdíj előtt állóknak célszerű időben megkezdeni az ügyintézést.
Megváltozhat a szolgálatiidő-táblázat 2027-ben?
A 2027-es nyugdíjváltozások miatt sokan arra számíthatnak, hogy a szolgálatiidő-szorzók is módosulnak.
A jelenleg ismert kormányzati intézkedések azonban elsősorban a már folyósított alacsony nyugdíjak felzárkóztatását, a minimálnyugdíj emelését és a külön nyugdíjas juttatásokat érintik.
A szolgálati idő és a nyugdíjalap százalékos kapcsolatát meghatározó, 1997. évi LXXXI. törvény 2. mellékletében szereplő táblázat általános módosításáról jelenleg nincs elfogadott új rendelkezés.
Ezért a 2027-ben nyugdíjba vonulóknak a most hatályos százalékokkal érdemes számolniuk, ugyanakkor figyelemmel kell kísérniük az esetleges későbbi jogszabályváltozásokat.
A 120 ezer forintos tervezett teljesnyugdíj-minimum és a szolgálatiidő-táblázat két külön szabályozási kérdés.
A minimumösszeg növelése nem jelenti automatikusan a szolgálati évekhez tartozó százalékok megváltoztatását.
A 2027-es nyugdíj szempontjából minden teljes év fontos lehet
A szolgálati idő a magyar nyugdíjszámítás egyik legfontosabb tényezője.
A jelenleg hatályos szabályok szerint 15 év szolgálati időhöz 43 százalék, 20 évhez 53 százalék, 30 évhez 68 százalék, 35 évhez 73 százalék, 40 évhez 80 százalék, 45 évhez 90 százalék, 50 vagy több évhez pedig 100 százalékos mérték tartozik.
A százalékokat azonban nem az utolsó fizetésre, hanem a nyugdíj alapjául szolgáló, jogszabály szerint kiszámított havi átlagkeresetre kell alkalmazni.
Ezért a tényleges nyugdíjösszeg megállapításánál a korábbi keresetek, a valorizáció, az esetleges arányos szolgálati idő és a nyugdíj kezdő időpontja egyaránt jelentős szerepet játszik.
A Nők 40 jogosultsági idő és az általános nyugdíjszámításhoz elismert szolgálati idő közötti különbséget szintén érdemes figyelembe venni.
A legfontosabb tudnivaló: 2027-ben a hatályos szabályok szerint 40 év szolgálati idő után a számított nyugdíjalap 80 százaléka, 45 év után 90 százaléka, 50 vagy több év után pedig 100 százaléka vehető figyelembe az öregségi nyugdíj alapösszegének meghatározásához.
Aki a következő évben szeretne nyugdíjba vonulni, annak ezért érdemes még az igénylés előtt hivatalosan ellenőriztetnie a szolgálati idejét és a korábbi kereseti adatait.
Néhány hiányzó hónap, egy nem megfelelően nyilvántartott munkaviszony vagy az arányos szolgálati idő szabályainak figyelmen kívül hagyása ugyanis hosszú távon jelentős pénzügyi különbséget eredményezhet.
