Újabb megdöbbentő részletek derültek ki a Volánbusz-botrányban letartóztatott Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter ügyében. A Fővárosi Törvényszék október 28-i tájékoztatása szerint a nyomozók üres páncélszekrényeket találtak a KDNP-s politikus otthonában, amelyekben a rendelkezésre álló adatok alapján korábban akár 9 milliárd forint készpénzt is tarthatott. A hatóságok szerint a hatalmas összeg eltüntetéséről még a kihallgatása előtt gondoskodhatott. A bíróság közben három hónappal, 2027. január 30-ig meghosszabbította a volt miniszter letartóztatását, és elutasította a védő által felajánlott 300 millió forintos óvadékot is. A korrupciós ügyben ennél is nagyobb, több mint 11 milliárd forintos feltételezett vesztegetési összeg szerepel – írja a HVG.

Rendkívüli fordulat történt a magyar közélet egyik legnagyobb visszhangot kiváltó korrupciós ügyében. A 2026. október 28-án, szerdán nyilvánosságra hozott bírósági tájékoztatásból kiderült, hogy a nyomozó hatóságok Seszták Miklós otthonában olyan páncélszekrényeket találtak, amelyek a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint korábban elképesztő mennyiségű készpénzt rejthettek.

A Fővárosi Törvényszék közleménye alapján a kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a gyanú szerint 9 milliárd forintot tarthatott a lakóhelyén, ám mire a hatóságok átkutatták az ingatlant, a páncélszekrények már üresek voltak. A bíróság által ismertetett adatok szerint a pénz elrejtése még a politikus kihallgatása előtt történhetett.

Az ügyben azért is különösen jelentős ez a fejlemény, mert Seszták Miklós korábban határozottan visszautasította az ellene megfogalmazott vesztegetési gyanút, és a feltételezett 11 milliárd forintos kenőpénz nagyságrendjét fizikailag is nehezen elképzelhetőnek nevezte.

A mostani bírósági tájékoztatás azonban újabb kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a politikus mekkora összegű készpénzzel rendelkezhetett, honnan származhatott a pénz, és mi történhetett vele a hatósági intézkedések előtt.

Fontos hangsúlyozni: a 9 milliárd forint korábbi tárolására és lehetséges elrejtésére vonatkozó megállapítások a nyomozás adataira épülnek. A hatóságok a pénzt a páncélszekrényekben nem találták meg, és Seszták Miklós büntetőjogi felelősségéről még nem született jogerős ítélet.

Üres páncélszekrényeket találtak a nyomozók Seszták Miklós otthonában

A Fővárosi Törvényszék október 28-i közleményének egyik legfontosabb részlete az a megállapítás, amely szerint Seszták Miklós lakóhelyén a nyomozók olyan páncélszekrényekre bukkantak, amelyekben a rendelkezésre álló információk alapján korábban 9 milliárd forint készpénzt tarthatott.

A hatóságok számára nem csupán a feltételezett pénzösszeg nagysága jelenthet fontos körülményt, hanem az is, hogy a helyszíni kutatás időpontjában a páncélszekrények üresek voltak.

A bíróság szerint a rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a politikus még a kihallgatását megelőzően gondoskodhatott a pénz elrejtéséről. Ez a körülmény a letartóztatás meghosszabbításáról szóló döntésben is jelentős szerepet kapott.

A bíróság ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a korábban csak feltételezett bizonyításbefolyásolási kockázaton túl már konkrét cselekményre utaló adatok is rendelkezésre állnak.

A nyomozásnak ezek után azt is tisztáznia kell, hogy a feltételezett készpénz pontosan hol lehet, ki rendelkezhet felette, és valóban a bűncselekményekből származó vagyonnal állhat-e kapcsolatban.

A közlemény nem tartalmazott olyan információt, amely szerint a teljes összeget már megtalálták vagy lefoglalták volna. Egyelőre az sem derült ki nyilvánosan, hogy a pénz esetleges mozgatásában más személyek részt vehettek-e.

Felfoghatatlan mennyiségű pénzről van szó: 450 ezer darab húszezres

A 9 milliárd forintos összeg nagyságát nehéz hétköznapi körülmények között elképzelni. A pénzmennyiség érzékeltetéséhez azonban elegendő megnézni, hány bankjegyet jelentene, ha a teljes összeget a Magyarországon forgalomban lévő legnagyobb címletben, húszezer forintosokban tartanák.

Ez azt jelentené, hogy a teljes feltételezett összeget legalább 450 ezer darab húszezres címletű bankjegy alkotná. Ha a készpénz kisebb címletekből állt, a bankjegyek száma ennél jóval magasabb is lehetett.

Egyetlen egymillió forintos köteghez ötven darab húszezres bankjegyre lenne szükség. Kilencmilliárd forint tehát összesen kilencezer ilyen köteget jelentene.

A hatalmas összeg azért is különleges, mert ilyen mennyiségű készpénz tárolása jelentős helyet, megfelelő biztonsági körülményeket és komoly fizikai mozgatást igényelne.

Arról ugyanakkor nincs megerősített nyilvános adat, hogy a feltételezett vagyon pontosan milyen címletű bankjegyekben, hány páncélszekrényben és milyen elrendezésben lehetett. A 450 ezres szám így elsősorban a 9 milliárd forint nagyságrendjének érzékeltetésére szolgál.

Január 30-ig letartóztatásban marad a volt miniszter

A páncélszekrények ügyének nyilvánosságra kerülésével egy időben újabb fontos bírósági döntés született. A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája három hónappal, 2027. január 30-ig meghosszabbította Seszták Miklós letartóztatását.

A korábbi nemzeti fejlesztési miniszter 2026. szeptember 30. óta áll letartóztatás alatt. A vele szemben alkalmazott kényszerintézkedést eredetileg egy hónapra rendelték el, azonban a nyomozó hatóság most annak meghosszabbítását kérte.

Az indítványt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal terjesztette elő, amely szeptember végén vette át az ügy nyomozását a Központi Nyomozó Főügyészségtől.

A bíróság a meghosszabbításról szóló döntésében több körülményt is figyelembe vett. Egyrészt a politikus terhére rótt cselekmények kiemelkedő súlyát és az esetleges elítélés esetén kiszabható büntetés nagyságát, másrészt a szökés vagy elrejtőzés veszélyét.

A döntésben külön hangsúlyt kapott Seszták Miklós közéleti szerepvállalásából következő, feltételezhetően széles kapcsolatrendszere és a rendelkezésére álló jelentős vagyon.

A bíróság megítélése szerint ezek a körülmények együttesen lehetővé tehetnék, hogy a gyanúsított szabadlábra kerülése esetén megpróbálja kivonni magát a büntetőeljárás alól.

A letartóztatás meghosszabbításáról szóló végzés ugyanakkor nem jogerős. Ez azt jelenti, hogy a döntéssel szemben jogorvoslatnak lehet helye, így a kényszerintézkedés kérdésében másodfokú bíróság is állást foglalhat.

A bíróság szerint már nemcsak a bizonyítás befolyásolásának veszélye merült fel

Az október 28-i döntés egyik legjelentősebb újdonsága, hogy a bíróság a bizonyítási eljárás befolyásolásával kapcsolatban a korábbinál súlyosabb megállapításra jutott.

A törvényszéki tájékoztatás szerint a letartóztatás eredeti elrendelése óta beszerzett bizonyítékok tovább erősítették a Volánbuszt érintő korrupciós bűncselekmények megalapozott gyanúját.

A bíróság emellett úgy értékelte, hogy a bizonyítási eljárás befolyásolásának nem csupán a veszélye áll fenn, hanem konkrét adatok is utalnak annak megtörténtére.

A döntés indokolásában ennek egyik központi elemeként szerepelt a 9 milliárd forintos feltételezett készpénzvagyon és az üresen megtalált páncélszekrények ügye.

A nyomozó hatóság és a bíróság értékelése alapján a politikus a pénz elrejtésével olyan vagyonelemeket tehetett elérhetetlenné, amelyeknek a büntetőeljárásban jelentőségük lehet.

A bíróság attól is tart, hogy Seszták Miklós szabadlábra kerülése esetén további, még fel nem derített vagyont próbálhatna elrejteni, vagy befolyásolhatná az eljárás során kihallgatandó személyeket.

Ezek a megállapítások a kényszerintézkedés szükségességének megítéléséhez kapcsolódnak. Nem jelentik azt, hogy a politikus ellen felhozott valamennyi bűncselekményt már jogerősen bizonyították volna.

300 millió forintos óvadékot ajánlott fel a védelem

A volt miniszter ügyvédje a letartóztatás fenntartása helyett enyhébb kényszerintézkedés alkalmazását kérte a bíróságtól.

A védelem elsődlegesen azt indítványozta, hogy szüntessék meg Seszták Miklós letartóztatását. Másodlagosan azt kérte, hogy a politikus ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyelet mellett várhassa meg az eljárás további fejleményeit.

Az indítvány részeként 300 millió forintos óvadék letételét is felajánlották.

Ez önmagában is rendkívül jelentős összeg, amely azonban eltörpül a nyomozásban szereplő, feltételezett 9 milliárd forintos készpénzvagyon mellett.

A két összeg arányát összehasonlítva a 300 millió forint a 9 milliárd forint egyharmincad részének, vagyis körülbelül 3,33 százalékának felel meg.

Az óvadék felajánlása azonban nem jelenti automatikusan, hogy a gyanúsítottat szabadlábra is kell helyezni.

A bíróságnak ugyanis minden esetben azt kell megvizsgálnia, hogy az enyhébb kényszerintézkedés megfelelően biztosítaná-e a büntetőeljárás zavartalan lefolytatását, és alkalmas lenne-e a fennálló kockázatok kezelésére.

Seszták Miklós ügyében a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felajánlott óvadék és az ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyelet nem jelentene elegendő biztosítékot.

Emiatt a védő indítványait elutasította, és a letartóztatás meghosszabbítása mellett döntött.

Több mint 11 milliárd forintos korrupciós ügy áll a háttérben

A mostani, 9 milliárd forintos készpénzvagyonnal kapcsolatos fejlemény egy ennél is nagyobb összegű korrupciós nyomozáshoz kapcsolódik.

A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi tájékoztatása szerint Seszták Miklós a 2014 és 2018 közötti miniszteri időszakában olyan állami vállalatokat és beruházásokat érintő döntésekben játszhatott szerepet, amelyekhez milliárdos nagyságrendű jogtalan előnyök kapcsolódhattak.

A nyomozás egyik központi része a Volánbusz Zrt. személyszállítási szolgáltatásaihoz és autóbuszbeszerzéseihez kötődik.

Az ügyészségi gyanú szerint a volt miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezetője 2015 és 2018 között közvetítőn keresztül több mint 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyt vehetett át a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló vállalkozások képviselőjétől.

A hatóságok azt vizsgálják, hogy a vállalati döntések, a közbeszerzések és az állami megrendelések során történhettek-e olyan megállapodások, amelyekben a hivatalos személyek pénzügyi előnyért cserébe befolyásolták a folyamatokat.

A korrupciós gyanú különösen súlyos, mivel a vizsgált időszakban Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterként jelentős állami vagyonnal és fejlesztési programokkal kapcsolatos kormányzati feladatokat látott el.

A 11 milliárd forintos feltételezett jogtalan előny és a most említett 9 milliárd forintos készpénz azonban nem tekinthető automatikusan ugyanannak a pénzösszegnek.

A nyomozásnak külön kell tisztáznia, milyen kapcsolat lehet a két adat között, és a feltételezett készpénzvagyon milyen forrásból származhatott.

Építőipari beruházások és sportlétesítmények is szerepelnek a nyomozásban

A Volánbuszhoz kapcsolódó ügylet mellett más állami beruházások is szerepelnek a vizsgálatban.

A korábbi ügyészségi tájékoztatás alapján egy építőipari cégcsoport képviselője a remélt állami megrendelésekért cserébe azt ajánlhatta fel, hogy az elnyert beruházások vállalkozói díjának meghatározott részét visszajuttatja a politikusnak.

A gyanú szerint a megállapodásban a szerződéses összegek 10 százaléka szerepelhetett, amelyet közvetítő segítségével fizethettek volna ki.

A nyomozás adatai alapján a cégcsoport 2015 és 2018 között több jelentős állami beruházásban vett részt, és az ügyészség szerint ezekhez egymilliárd forintot meghaladó feltételezett jogtalan előny kapcsolódhatott.

A büntetőeljárás egy további része a Nemzeti Sportközpontok által meghirdetett uszoda- és tornaterem-beruházásokat érinti.

Ebben az ügykörben az ügyészség korábban mintegy 270 millió forintnyi feltételezett jogtalan előnyt említett.

A nyomozás tehát nem egyetlen közbeszerzés vagy egyetlen vállalkozás szerződésének vizsgálatára korlátozódik. Több állami beruházási területet és különböző üzleti kapcsolatokat is érinthet.

A hatóságok feladata annak feltárása, hogy a vizsgált szerződések megkötése és teljesítése során történtek-e bűncselekmények, illetve azokban kik és milyen szerepet játszhattak.

Seszták Miklós korábban is határozottan tagadta a kenőpénz elfogadását

A mostani bírósági fejlemények különösen nagy figyelmet kaptak azért is, mert Seszták Miklós a szeptemberi meggyanúsítása idején visszautasította a vele szemben megfogalmazott korrupciós gyanút.

A volt miniszter a több mint 11 milliárd forintos feltételezett vesztegetési összeget korábban fizikailag is nehezen értelmezhetőnek nevezte.

A politikus álláspontja szerint a gyanúsításban szereplő állítások nem felelnek meg a valóságnak, és nem követett el olyan bűncselekményeket, amelyekkel a hatóságok összefüggésbe hozzák.

A mostani, üres páncélszekrényekkel kapcsolatos tájékoztatás ezért újabb kérdéseket vet fel, amelyekre a nyomozás során kell választ találni.

A feltételezett 9 milliárd forint korábbi megléte, annak tényleges tárolási körülményei, valamint a pénz esetleges eltüntetése olyan részletek, amelyeknek a későbbi bizonyítás során kiemelt jelentőségük lehet.

A bíróság által ismertetett adatok ugyanakkor nem helyettesítik az ügy érdemi, jogerős elbírálását.

Seszták Miklóst az ártatlanság vélelme mindaddig megilleti, amíg bűnösségét jogerős bírósági ítélet nem állapítja meg.

Évek óta figyelik Seszták Miklós vagyonának alakulását

A volt miniszter vagyoni helyzete már jóval a mostani büntetőeljárás előtt is rendszeresen felkeltette a sajtó érdeklődését.

Seszták Miklós hosszú ideje országgyűlési képviselő, ezért a vonatkozó szabályok szerint rendszeresen vagyonnyilatkozatot kellett benyújtania. Ezek a dokumentumok többek között az ingatlanokról, megtakarításokról, egyéb vagyonelemekről és bizonyos jövedelmekről tartalmaznak adatokat.

A HVG korábbi összeállítása szerint a politikus vagyonnyilatkozataiban már évekkel ezelőtt is jelentős pénzügyi megtakarítások szerepeltek.

A sajtóban ismertetett adatok alapján 2013-ban több tízmillió forintos készpénzállománya és jelentős bankszámlakövetelése volt. Egy évvel később már csaknem 180 millió forintnyi számlakövetelés szerepelt a nyilatkozatában.

A következő években a nyilvánosan bevallott vagyon tovább növekedett. A korábbi beszámolók szerint 2016-ban már 363 millió forintot meghaladó vagyonnal rendelkezett, 2019-ben pedig a megtakarításai és más bevallott vagyonelemei alapján az összeg meghaladta az 500 millió forintot.

Ezek a számok önmagukban nem bizonyítanak jogsértést, hiszen egy politikusnak is lehetnek jogszerűen szerzett vállalkozói jövedelmei, megtakarításai és befektetései.

Ugyanakkor a mostani eljárásban felmerült 9 milliárd forintos feltételezett készpénzállomány már nagyságrendekkel meghaladja a korábban nyilvánosan ismertetett, több százmilliós vagyoni adatokat.

Ezért a nyomozás szempontjából különösen fontos kérdés lehet a vagyon eredete, annak időbeli alakulása, valamint az, hogy a hatóságok rendelkeznek-e olyan bizonyítékokkal, amelyek a feltételezett készpénzt a vizsgált bűncselekményekhez kapcsolják.

Szeptember végén függesztették fel a képviselő mentelmi jogát

Seszták Miklós ügyében 2026 szeptemberének végén gyorsultak fel az események.

A Központi Nyomozó Főügyészség szeptember 22-én kezdeményezte a politikus mentelmi jogának felfüggesztését, hogy a büntetőeljárás vele szemben is lefolytatható legyen.

Az Országgyűlés szeptember 28-án döntött a mentelmi jog felfüggesztéséről. Ugyanezen a napon a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal átvette a nyomozást, és a képviselőt őrizetbe vették.

Két nappal később, szeptember 30-án a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája elrendelte Seszták Miklós egy hónapos letartóztatását.

A volt miniszter és védője már ekkor vitatta a kényszerintézkedés indokoltságát, és jogorvoslattal élt a döntés ellen.

A politikus őrizetbe vételének körülményei körül külön jogi vita is kialakult. A védelem szerint kérdéses volt, hogy az intézkedés időpontjában a mentelmi jog felfüggesztése megfelelően hatályosult-e.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal később arról tájékoztatott, hogy a bíróság első- és másodfokon is törvényesnek találta az őrizetbe vételt.

Az NVVH álláspontja szerint az országgyűlési határozat hatályosulásához nem volt szükség annak későbbi, Magyar Közlönyben történő megjelentetésére.

A titkos megfigyelés miatt is vita alakult ki

A Volánbusz-ügy nemcsak az állítólagos vesztegetési összegek és a letartóztatás miatt vált politikailag érzékeny kérdéssé, hanem a nyomozás során alkalmazott megfigyelési eszközök miatt is.

A KDNP október elején kezdeményezte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának vizsgálatát, mert a párt szerint tisztázni kellett, milyen jogi feltételek mellett figyelhettek meg egy akkor még mentelmi joggal rendelkező parlamenti képviselőt.

A Központi Nyomozó Főügyészség október 7-én megerősítette, hogy Seszták Miklóssal szemben rejtett figyelést alkalmaztak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szóban forgó intézkedésnek megvolt a jogszabályi alapja.

Az ügyben tehát a büntetőjogi gyanún túl eljárásjogi kérdések is felmerültek, amelyek kapcsán a politikai szereplők és a hatóságok eltérő álláspontokat fogalmaztak meg.

A megfigyelési intézkedések jogszerűségével kapcsolatos vita ugyanakkor önmagában nem dönti el, hogy a korrupciós gyanú megalapozott-e.

Más ismert üzletemberek neve is felmerült a Volánbusz-ügyben

A nyomozás korábbi szakaszában nemcsak Seszták Miklós, hanem más ismert üzleti szereplők neve is megjelent a sajtóban.

Az eljárás során többek között Jellinek Dániel nagyvállalkozó és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatója is érintetté vált.

A hatóságok a Volánbuszhoz köthető szerződések, közbeszerzések és vállalkozói kapcsolatok vizsgálata során próbálják feltárni, hogy a feltételezett jogtalan kifizetések milyen üzleti és döntéshozatali folyamatokhoz kapcsolódhattak.

A nyomozásban érintett személyek eljárásjogi helyzete ugyanakkor nem azonos. Jellinek Dániel letartóztatását például októberben megszüntették, és azóta bűnügyi felügyelet alatt áll.

Ez is mutatja, hogy a hatóságoknak és a bíróságnak minden gyanúsított esetében külön kell megvizsgálniuk, milyen kényszerintézkedés indokolt.

A nyomozás továbbra is folyamatban van, és az érintettek büntetőjogi felelősségét jogerős bírósági ítélet nem állapította meg.

Mi történhet a 9 milliárd forinttal, ha megtalálják?

A mostani ügy egyik legfontosabb kérdése, hogy a hatóságoknak sikerül-e felkutatniuk a feltételezett készpénzvagyont.

A büntetőeljárás során lehetőség van olyan vagyonelemek felkutatására és meghatározott feltételekkel történő biztosítására, amelyek bűncselekményből származhatnak, vagy amelyek később vagyonelkobzás tárgyát képezhetik.

Ha a nyomozó hatóságok megtalálják a pénzt, meg kell vizsgálniuk annak eredetét, tulajdonosi viszonyait és azt, hogy kapcsolódik-e a gyanú szerinti bűncselekményekhez.

A vagyon lefoglalása vagy zár alá vétele azonban nem azonos a végleges vagyonelkobzással. Az utóbbiról a büntetőeljárás során a megfelelő jogi feltételek alapján lehet dönteni.

A készpénz esetleges megtalálása önmagában sem bizonyítaná automatikusan annak bűncselekményből származó eredetét, hiszen ehhez további bizonyítékokra lenne szükség.

Ugyanakkor egy ilyen nagyságrendű vagyon felkutatása a nyomozás egyik legfontosabb eredményévé válhatna, különösen akkor, ha a hatóságok igazolni tudnák annak kapcsolatát a vizsgált korrupciós cselekményekkel.

Miért jelenthet komoly kockázatot a bíróság szerint a szabadlábra helyezés?

A letartóztatás meghosszabbításáról szóló döntésben nemcsak a feltételezett készpénzvagyon szerepelt. A bíróság több olyan kockázatot is megjelölt, amelyek együttesen indokolhatják a kényszerintézkedés fenntartását.

Az egyik ilyen körülmény a szökés vagy elrejtőzés veszélye. A bíróság a terhére rótt cselekmények súlya és az esetlegesen kiszabható büntetés mellett Seszták Miklós vagyoni helyzetét és kapcsolatrendszerét is figyelembe vette.

A másik fontos szempont a bizonyítás veszélyeztetésének lehetősége.

A nyomozás során még számos személy kihallgatására, üzleti kapcsolatok feltárására, pénzügyi dokumentumok értékelésére és különböző vagyoni elemek vizsgálatára kerülhet sor.

A bíróság megítélése szerint fennáll annak a veszélye, hogy a politikus szabadlábra kerülése esetén befolyásolhatná a további bizonyítást, vagy megnehezíthetné a hatóságok számára a feltételezett vagyon felkutatását.

Éppen ezért a bíróság nem tartotta elegendőnek a védelem által kért ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyeletet, még a 300 millió forintos óvadék felajánlása mellett sem.

A végzés nem jogerős, és a kényszerintézkedés indokoltsága a büntetőeljárás későbbi szakaszaiban ismét felülvizsgálható.

A karácsonyt és az újévet is letartóztatásban töltheti

A 2027. január 30-ig szóló bírósági döntés következtében Seszták Miklós az év hátralévő részében is letartóztatásban maradhat.

Amennyiben a végzés hatályban marad, és időközben nem rendelnek el enyhébb kényszerintézkedést, a volt miniszter a karácsonyt és az újévet is fogva tartásban töltheti.

A nyomozás jelenlegi állása alapján ugyanakkor nem lehet megmondani, mikor zárulhat le a büntetőeljárás, mikor kerülhet sor esetleges vádemelésre, illetve milyen további bizonyítékok kerülhetnek elő.

A következő hónapokban a hatóságok folytathatják a vitatott szerződések, vállalati kapcsolatok és pénzmozgások feltárását.

A feltételezett 9 milliárd forintos készpénzvagyon ügye várhatóan különösen fontos kérdés marad, hiszen annak eredete és lehetséges elrejtése a bíróság mostani döntésében is meghatározó szerepet játszott.

Újabb súlyos kérdéseket vet fel a Volánbusz-botrány

Seszták Miklós ügyében a 2026. október 28-i fejlemények új szakaszt jelentenek. A bíróság nemcsak meghosszabbította a volt miniszter letartóztatását, hanem olyan körülményekre is hivatkozott, amelyek a nyomozás szerint jelentős vagyon eltüntetésére utalhatnak.

A 9 milliárd forintnyi feltételezett készpénz, az üresen megtalált páncélszekrények és a 300 millió forintos óvadék felajánlása együtt különösen nagy figyelmet irányít a politikus vagyoni helyzetére.

A nyomozás középpontjában továbbra is a Volánbuszhoz és más állami beruházásokhoz kötődő, több mint 11 milliárd forintos feltételezett vesztegetési ügy áll.

A hatóságoknak azonban még számos kérdésre választ kell találniuk. Tisztázni kell a pénzmozgásokat, a vizsgált szerződések körülményeit, a különböző szereplők közötti kapcsolatokat és az esetleges jogtalan előnyök útját.

A legfontosabb új fejlemény, hogy a bíróság szerint Seszták Miklós otthonában korábban akár 9 milliárd forint készpénzt is tarthattak, amelynek a hatóságok a kutatáskor már nem találták nyomát.

Mindez jelentős szerepet kapott a letartóztatás meghosszabbításában, amelynek jelenlegi határideje 2027. január 30.

A volt miniszter továbbra is tagadja a korrupciós gyanút, a védelem pedig enyhébb kényszerintézkedést szeretne elérni.

Az ügy végkimenetelét azonban nem a pénzösszegek nagysága vagy a politikai nyilatkozatok, hanem a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok és a későbbi bírósági döntések határozhatják meg.