Forsthoffer Ágnes szerint nincs rejtegetnivalója, ezért nyugodtan fogadta, hogy Hidvéghi Balázs fideszes országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett vele szemben. Az Országgyűlés elnöke részletesen ismertette, honnan származik a megtakarításai között szereplő pénz, mi történt a családi vállalkozás 2025-ös és 2026-os osztalékával, és miért nem szerepeltette 28 százalékos cégtulajdonát a gazdasági érdekeltségekről szóló részben. A vita ugyanakkor ettől még nem zárult le: hétfőn kiegészítő tájékoztatást küld a parlament mentelmi bizottságának, és közölte, hogy bármilyen vizsgálatnak áll elé.
Új politikai vita alakult ki Forsthoffer Ágnes vagyonnyilatkozata körül. A történet középpontjában a balatonfüredi Hotel Margarétához kapcsolódó családi vállalkozás, a Fortrend Hotel Szállodafejlesztő és Szolgáltató Kft., illetve a házelnök ebben fennálló 28 százalékos tulajdonrésze áll.
A Fidesz részéről Hidvéghi Balázs fordult az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságának elnökéhez. A politikus szerint tisztázni kell, miért nem jelent meg Forsthoffer vagyonnyilatkozatának gazdasági érdekeltségekről szóló részében a családi vállalkozás.
Forsthoffer Ágnes ezt követően hosszabb magyarázatot adott. A házelnök szerint vagyoni és jövedelmi adatait megfelelően tüntette fel, a cégtulajdon eltitkolásának szándéka pedig már csak azért sem életszerű szerinte, mert a családi vállalkozásban fennálló tulajdonrésze hosszú évek óta nyilvánosan ismert.
Hidvéghi Balázs a mentelmi bizottsághoz fordult
Az ügy azt követően kapott nagyobb nyilvánosságot, hogy sajtócikkek jelentek meg Forsthoffer Ágnes 2026-os nyitó vagyonnyilatkozatáról.
A dokumentum a 2026. május 9-én fennálló vagyoni helyzetet rögzítette. A kifogások középpontjába az került, hogy a gazdasági érdekeltségi részben nem szerepelt a Fortrend Hotel Kft., miközben nyilvánosan elérhető cégadatok alapján Forsthoffer továbbra is tagja volt a vállalkozásnak.
Hidvéghi Balázs szerint ezért indokolt a hivatalos eljárás és a helyzet tisztázása.
A fideszes politikus arra hivatkozott, hogy a vagyonnyilatkozati szabályoknak politikai oldaltól függetlenül mindenkire egyformán kell vonatkozniuk.
Fontos azonban különbséget tenni az eljárás kezdeményezése és egy megállapított szabálytalanság között. Jelenleg arról van szó, hogy Hidvéghi kezdeményezte az eljárás lefolytatását. Önmagában ez még nem jelenti azt, hogy a mentelmi bizottság már kimondta volna, hogy Forsthoffer szabályt sértett.
Forsthoffer Ágnes: soha nem volt rejtegetnivalóm
A házelnök szombaton részletesen reagált az állításokra.
„Soha semmilyen rejtegetnivalóm nem volt, és nem is lesz” – fogalmazott, majd közölte, hogy vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni és jövedelmi adatait továbbra is fenntartja.
Forsthoffer szerint az ügy megértéséhez azt is tisztázni kell, hogy egy nyitó vagyonnyilatkozatról beszélünk. A dokumentumnak azt kellett tükröznie, hogy 2026. május 9-én milyen vagyonnal, jövedelmekkel és érdekeltségekkel rendelkezett.
A házelnök ezután külön-külön végigvette a vagyonnyilatkozat három fontos területét: a vagyont, a jövedelmeket és a gazdasági érdekeltségeket.
Innen származott a több mint 9,3 millió forintos osztalék
Forsthoffer Ágnes közölte, hogy a családi vállalkozásban 28 százalékos tulajdonrésze van.
A 2024-es üzleti év után járó osztalékból 2025 végén saját elmondása szerint pontosan:
9 384 357 forintot
kapott meg.
Ennek az összegnek azonban a nyilatkozatában már nem feltétlenül „osztalék” felirat alatt kellett megjelennie, mert a pénz sorsa időközben megváltozott.
Forsthoffer ugyanis azt közölte, hogy a megkapott pénzből befektetési jegyeket vásárolt.
Vagyis a 2026. május 9-i vagyoni állapot pillanatában az összeg már befektetésként képezte a vagyonának részét.
Éppen ezért érvel úgy, hogy az osztalékból származó vagyont nem hallgatta el: annak értéke megjelent a megtakarításai között.
Nagyon fontos különbség: megszavazni az osztalékot nem ugyanaz, mint kifizetni
A vita másik fontos pontja a családi vállalkozás 2025-ös üzleti évéhez kapcsolódó osztalék.
A cég 2026 májusának végén döntött egy nagyobb osztalékról. A sajtóban 200 millió forintos teljes vállalati összegről jelentek meg információk.
Ebből azonban két okból sem következik automatikusan, hogy Forsthoffer Ágnesnek 200 millió forintos jövedelmet kellett volna feltüntetnie.
Egyrészt a 200 millió forint a társaság egészére vonatkozó osztalékdöntés, nem Forsthoffer személyes részesedése.
Másrészt a házelnök szerint ezt az osztalékot neki még nem fizették ki.
Ez számviteli és jogi szempontból sem jelentéktelen különbség.
Mit jelent a jóváhagyott osztalék?
Egy társaság tulajdonosai dönthetnek arról, hogy a vállalkozás adózott eredményéből osztalékot fizetnek.
A döntés és a tényleges pénzügyi teljesítés azonban időben elválhat egymástól.
Vagyis attól, hogy a társaság taggyűlése jóváhagy egy bizonyos összegű osztalékot, még nem feltétlenül történik meg azonnal annak átutalása a tulajdonosoknak.
Forsthoffer erre építi érvelésének egyik központi részét. Mint hangsúlyozta, a jóváhagyott osztalék nem jelenti automatikusan azt, hogy azt a tulajdonos már ki is vette a társaságból.
Ráadásul a 2025-ös üzleti évre vonatkozó újabb osztalékdöntésre 2026 májusának végén került sor, miközben a vagyonnyilatkozat a május 9-i állapotot rögzítette.
A két dátum közötti különbség ezért az ügy megítélésénél különösen lényeges.
A házelnök ügyvezetői fizetése is szerepelt a nyilatkozatban
Forsthoffer a rendszeres munkajövedelmét is ismertette.
Elmondása szerint ügyvezetőként havi:
bruttó 444 000 forint, illetve nettó 295 260 forint
jövedelmet kapott.
Az ügyvezetői jogviszonya 2026. május 8-án megszűnt.
A házelnök szerint ezt azért szerepeltette a jövedelmek között, mert az ügyvezetői tevékenységért rendszeresen kapott adóköteles jövedelmet.
Ezzel szemben az üzletrész birtoklása önmagában nem munkavégzés.
Az osztalék pedig nem munkabér, hanem a társaságban fennálló tulajdonosi pozícióból származó tőkejövedelem.
De akkor miért nem szerepelt a 28 százalékos cégtulajdon?
Ez az ügy legfontosabb és egyben legvitatottabb kérdése.
Forsthoffer Ágnes azt mondta, hogy saját értelmezése szerint a 28 százalékos tulajdonrésze nem felelt meg azoknak a feltételeknek, amelyeket az akkor használt vagyonnyilatkozati forma gazdasági érdekeltségekről szóló részében meghatároztak.
Ezért a C részben nem tüntette fel.
Ugyanakkor éppen ez az a pont, amelyet várhatóan a mentelmi bizottsági eljárásnak kell tisztáznia.
A korabeli nyomtatvány szövege miatt lehet különösen érdekes a vizsgálat
Az Országgyűlésről szóló törvénynek a nyitó vagyonnyilatkozat megtételekor alkalmazott melléklete külön gazdasági érdekeltségi részt tartalmazott.
Ennek első pontja a nyilatkozó gazdálkodó szervezetben fennálló tagságára vagy tisztségére kérdezett rá.
A kitöltési útmutató azt is megjelölte, hogy ilyen lehet például a „tag”, „tulajdonos” vagy „részvényes” státusz.
Volt egy második pont is, amely már az olyan gazdasági érdekeltségekre kérdezett rá, amelyek közpolitikai kérdésekre gyakorolhatnak befolyást, vagy meghatározó befolyást biztosítanak egy gazdasági társaság működésére.
Ez azért érdekes, mert a két kategória nem teljesen ugyanaz.
Egy 28 százalékos tulajdonrész esetében valóban külön kérdés lehet, fennáll-e „meghatározó befolyás”. A gazdálkodó szervezetben fennálló tagság feltüntetésére szolgáló első rovat szövege azonban ennél általánosabban fogalmazott.
Éppen ezért az eljárás egyik kulcskérdése várhatóan az lesz, hogy Forsthoffer 28 százalékos Kft.-tagságát az akkori szabályok alapján szerepeltetni kellett-e ebben a részben.
Ezt jelenleg nem célszerű politikai nyilatkozatok alapján eldöntött tényként kezelni. A vizsgálatnak éppen az a célja, hogy ezt hivatalosan tisztázza.
A családi vállalkozás több mint húsz éve működik
Forsthoffer másik érve arra épül, hogy a szóban forgó tulajdonrész egyáltalán nem volt titkos.
A nyilvános cégadatok alapján 2006 óta tagja a társaságnak.
A Fortrend Hotel Kft. a balatonfüredi Hotel Margarétához kapcsolódó családi vállalkozás, Forsthoffer turisztikai és szállodai háttere pedig korábban is nyilvánosan ismert volt.
Szerinte ezért logikátlan lenne arra következtetni, hogy egy bárki számára ellenőrizhető, húsz éve fennálló céges kapcsolatot szándékosan próbált volna eltitkolni.
Ez természetesen egy másik kérdés, mint az, hogy a jogszabály alapján egy adott rovatban szerepeltetni kellett-e az érdekeltséget.
A nyilvánosság ugyanis önmagában nem feltétlenül helyettesíti a vagyonnyilatkozat megfelelő kitöltését.
A cég korábban tagi kölcsönökből is működött
A házelnök magyarázata szerint a családi vállalkozás története sem úgy nézett ki, hogy tulajdonosai éveken keresztül folyamatosan nagy osztalékokat vettek ki belőle.
Elmondása szerint hosszú időn át éppen ellenkező folyamat zajlott: a tulajdonosok tagi kölcsönökkel finanszírozták a működést és a fejlesztéseket.
A társaság sokáig egyáltalán nem fizetett osztalékot.
Forsthoffer szerint ezért félrevezető pusztán a vállalkozás egy-egy évének osztalékdöntéseiből következtetést levonni a személyes vagyonára.
Az ingatlanokra vonatkozó régi szabályt is példának hozta
A házelnök azért is bírálta a korábbi vagyonnyilatkozati rendszert, mert szerinte több helyen nehezen értelmezhető vagy éppen hiányos volt.
Az akkori szabályozás egyik sajátossága például az volt, hogy a nyilatkozó és családja kizárólagos lakhatására használt egyik ingatlant nem kellett feltétlenül feltüntetni.
Forsthoffer ezt példaként említette arra, hogy egy politikus nyilvános vagyonnyilatkozata az akkori rendszerben nem feltétlenül adott teljes képet minden egyes vagyoneleméről.
Szerinte éppen emiatt volt szükség az egész rendszer átalakítására.
Forsthoffer már júniusban bírálta a nyomtatványt
A mostani kritika nem teljesen új.
Amikor Forsthoffer Ágnes júniusban benyújtotta első vagyonnyilatkozatát, már akkor külön megjegyzést tett arra, hogy a formátumot alkalmatlannak tartja a vagyoni helyzet és a vagyongyarapodás megfelelő követésére.
Vagyis hónapokkal a mostani vita előtt jelezte, hogy szerinte problémás az akkor alkalmazott rendszer.
Ez nem dönti el a jelenlegi konkrét kérdést, de fontos körülmény abból a szempontból, hogy a vagyonnyilatkozati forma kritikája nem kizárólag a mostani eljárásra adott utólagos reakcióként jelent meg.
Azóta teljesen új elektronikus rendszer indult
2026-ban jelentősen megváltoztak a vagyonnyilatkozati szabályok.
Az új törvényi rendelkezések alapján a nyilatkozatokat már elektronikus formában kell benyújtani, strukturált adatbeviteli rendszer segítségével.
Az Országgyűlés Hivatala külön elektronikus vagyonnyilatkozati rendszert működtet, a nyilvános adatok pedig kereshetővé és könnyebben összehasonlíthatóvá váltak.
Az új rendszer az Integritás Hatóság számára is nagyobb ellenőrzési lehetőséget biztosít.
Ez azonban nem változtat azon, hogy Forsthoffer nyitó nyilatkozatának helyességét annak megtételekor fennálló szabályok és adatok alapján kell megítélni.
Hétfőn új dokumentum érkezik a bizottsághoz
Forsthoffer Ágnes bejelentette, hogy hétfőn kiegészítő tájékoztatást nyújt be a mentelmi bizottság elnökének.
Ebben külön tájékoztatást ad a családi vállalkozásban továbbra is fennálló tulajdonrészéről.
Emellett a vagyonnyilatkozati forma értelmezésével kapcsolatos kérdéseit és javaslatait is eljuttatja a bizottsághoz.
Fontos különbség, hogy a házelnök ezt kiegészítő tájékoztatásnak nevezi. Nem azt közölte, hogy visszavonja az eredeti vagyonnyilatkozatát vagy elismeri annak hibás voltát.
Éppen ellenkezőleg: továbbra is fenntartja, hogy az abban szereplő vagyoni és jövedelmi adatok megfelelőek.
Mi történik most a mentelmi bizottságban?
Az Országgyűlésről szóló törvény szerint vagyonnyilatkozati eljárást nem kizárólag képviselő kezdeményezhet.
A bizottság elnökénél bárki tehet kezdeményezést, de annak konkrét tényállítást kell tartalmaznia, és pontosan meg kell jelölnie a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét.
Ha egy kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan vagy nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az eljárás lefolytatása nélkül is elutasítható.
Ha viszont érdemben megindul a vizsgálat, a vagyonnyilatkozatban szereplő adatok valóságtartalmát a parlament illetékes bizottsága ellenőrizheti.
A Hidvéghi Balázs által felvetett ügy ebből a szempontból viszonylag konkrét: egy név szerint azonosított gazdasági társaságban fennálló tulajdonosi tagságról szól.
Nem a 200 millió forint Forsthoffer személyes osztaléka
Az ügy kommunikációjában erre különösen fontos figyelni.
A családi vállalkozás 2026-ban 200 millió forintos osztalékról határozott, de ebből nem következik, hogy Forsthoffer Ágnes 200 millió forintot kapott volna.
A házelnöknek 28 százalékos tulajdonrésze van, és saját tájékoztatása szerint a 2025-ös üzleti év alapján jóváhagyott osztalékot a nyilatkozata szempontjából releváns időpontig nem fizették ki számára.
Ráadásul maga az osztalék jóváhagyása is május 26-án történt, míg a nyitó vagyonnyilatkozat a május 9-i állapotot rögzítette.
Ez a dátumkülönbség a vita egyik legfontosabb ténye.
A 9 384 357 forint viszont ténylegesen megérkezett
Más a helyzet a korábbi osztalékkal.
Forsthoffer szerint a 2024-es üzleti év után járó részből 2025 végén ténylegesen megkapott 9 384 357 forintot.
Ezt a pénzt befektetési jegyekbe helyezte, ezért a nyilatkozatban már a megtakarításai között jelent meg.
A kérdés ebben az esetben tehát nem az, hogy létezett-e az összeg. Forsthoffer maga beszélt róla.
A vita sokkal inkább arról szól, hogy külön jövedelemként is fel kellett-e volna tüntetni, illetve hogyan kellett kezelni a hozzá kapcsolódó céges tulajdonrészt.
Két külön kérdést nem szabad összemosni
Az egész ügy megértéséhez ezt érdemes a legvilágosabban különválasztani.
Az első kérdés:
megfelelően szerepel-e Forsthoffer Ágnes vagyona és jövedelme?
A második:
megfelelően szerepel-e a családi vállalkozásban fennálló gazdasági érdekeltsége?
A kettő nem feltétlenül ugyanaz.
Elképzelhető ugyanis, hogy egy korábbi osztalékból származó vagyon valóban megjelenik befektetésként, miközben ettől függetlenül vizsgálni kell, hogy magát a tulajdonosi tagságot fel kellett-e tüntetni a gazdasági érdekeltségi nyilatkozatban.
Ez lesz várhatóan a parlamenti vita jogilag legérdekesebb része.
Egyelőre egyik politikai oldal állítását sem lehet végleges döntésként kezelni
Hidvéghi Balázs szerint a vagyonnyilatkozat hiányos, ezért eljárást kezdeményezett.
Forsthoffer Ágnes szerint a nyilatkozatában szereplő vagyoni és jövedelmi adatok megfelelőek, és a céges tulajdonrészre vonatkozó akkori szabályokat másként értelmezte.
A jogszabály korabeli szövege ugyanakkor külön rovatot tartalmazott a gazdálkodó szervezetben fennálló tagság feltüntetésére, ezért a kérdés mindenképpen indokolhat részletes jogi értelmezést.
A következő lépés hétfőn jöhet, amikor Forsthoffer elküldi kiegészítő tájékoztatását a mentelmi bizottságnak.
A házelnök egyértelművé tette: amennyiben hivatalos vizsgálat indul, annak áll elé.
Így az ügy következő fontos kérdése már nem az lesz, hogy mit állít a Fidesz vagy mit mond Forsthoffer Ágnes, hanem az, hogy az illetékes parlamenti bizottság hogyan értelmezi a 2026 májusában hatályos vagyonnyilatkozati szabályokat.
