2026. október 15-én ismét elindult a H tarifa kedvezményes időszaka Magyarországon. A speciális villamosenergia-árszabást elsősorban hőszivattyúkhoz és megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező, fűtésre használt klímaberendezésekhez lehet igénybe venni. A kedvezményes időszak 2027. április 15-ig tart, és az egyik legnagyobb előnye, hogy a fűtési idényben a H tarifán elfogyasztott áramot nem kell beleszámítani a normál lakossági 2523 kWh-os kedvezményes éves villamosenergia-keretbe. Emiatt egy elektromos fűtésre átálló család számára évente akár százezres különbséget is jelenthet, hogy a megfelelő berendezés nappali vagy H tarifás mérőről működik.
A H tarifa iránt az elmúlt években látványosan nőtt az érdeklődés. Ennek egyszerű oka van: egyre több magyar otthonban működik hőszivattyú vagy fűtésre alkalmas inverteres klíma, miközben normál A1 tarifán egy nagyobb téli áramfogyasztás könnyen átlépheti a rezsicsökkentett keretet. Ha ez megtörténik, az éves 2523 kWh fölötti fogyasztást már a jóval magasabb lakossági piaci áron számolhatják el. A H tarifánál viszont a fűtési idényre külön szabály érvényesül, ezért egy megfelelő hőszivattyús rendszer üzemeltetése lényegesen kiszámíthatóbb lehet.
A kedvezmény azonban nem jár automatikusan mindenkinek, aki elektromos árammal fűt. Egy egyszerű villanyradiátor, olajradiátor, elektromos konvektor vagy infrapanel önmagában nem jogosít H tarifára. A rendszer kifejezetten meghatározott energiahatékonyságú hőszivattyúkhoz, valamint megújuló energiából nyert hőt épületfűtésre hasznosító rendszerekhez kapcsolódik. Külön mérőre, külön áramkörre és megfelelően bekötött berendezésre is szükség van.
Pontosan mikortól meddig tart a 2026/27-es H tarifa?
A H tarifa idényjellegű árszabás. A 2026/27-es fűtési szezonban a kedvezményes időszak 2026. október 15-én kezdődik, és 2027. április 15-ig tart. Ez nem szolgáltatói akció vagy időszakosan meghirdetett kedvezmény, hanem a szabályozásban meghatározott fűtési idény.
Október 15. és április 15. között a H mérőn mért, jogosult berendezések által elfogyasztott villamos energiát H árszabás szerint számolják el. A tarifa egy zónaidős, vagyis nincs külön nappali, éjszakai, csúcs- vagy völgyidőszakos ára: ugyanaz az árszabás érvényes a nap minden órájában. Ez lényeges különbség a hagyományos vezérelt, közismert nevén „éjszakai” áramhoz képest.
A H tarifa nem olyan vezérelt áram, amelyből naponta csak néhány órán keresztül kap energiát a berendezés. A külön mért áramkör folyamatos ellátásra alkalmas, ami egy hőszivattyús fűtésnél alapvető fontosságú. A rendszernek ugyanis nem lenne célszerű naponta több órára leállnia csak azért, mert éppen nincs vezérelt időszak.
Mi történik április 15. után?
Ez az egyik leggyakoribb félreértés. Április 16-tól nem kapcsolják le a H tarifás mérőt, és nem marad áram nélkül a hőszivattyú. A külön mérési pont továbbra is használható, azonban a fűtési idényen kívül már nem a kedvezményes H árszabást alkalmazzák.
Az MVM szabályai alapján a fűtési idényen kívüli fogyasztást – eltérő megállapodás hiányában – az adott területen érvényes A1 árszabás szerint számolják el. Ez azt jelenti, hogy április 16. és október 14. között a külön mérőn elfogyasztott villamos energia már nem élvezi ugyanazt a téli H tarifás kedvezményt.
A nyári időszaknak azonban van egy érdekes sajátossága: a H tarifás mérési pontot ilyenkor önálló felhasználási helynek kell tekinteni a kedvezményes mennyiség szempontjából, vagyis külön 2523 kWh-os éves kedvezményes mennyiség kapcsolódhat hozzá a vonatkozó szabályok szerint.
A H tarifa legnagyobb előnye: télen nincs 2523 kWh-os korlát
A H tarifa 2026/27-ben talán legfontosabb tulajdonsága nem is pusztán az alacsony kilowattóránkénti ár, hanem az, ahogyan a rezsicsökkentett mennyiség szabályaihoz viszonyul. Egy normál lakossági A1 mérőn évente 2523 kWh villamos energia jár kedvezményes áron. Az ezt meghaladó fogyasztásra jelenleg 70,104 Ft/kWh lakossági piaci végfelhasználói ár alkalmazható.
Hőszivattyús fűtésnél azonban 2523 kWh rendkívül gyorsan elfogyhat. Egy családi ház hőszivattyúja a teljes téli szezon során önmagában több ezer kilowattórát használhat fel, még akkor is, ha korszerű, hatékony berendezésről beszélünk.
A H tarifa itt jelent óriási különbséget: az október 15. és április 15. között H árszabással elszámolt fogyasztást nem kell figyelembe venni a 2523 kWh-os általános kedvezményes mennyiség meghatározásánál. Magyarán a hőszivattyú téli H tarifás fogyasztása miatt nem fogy el a normál nappali mérő kedvezményes áramkerete.
Ezért szokták a H tarifát leegyszerűsítve „korlátlan rezsicsökkentett fűtési áramként” emlegetni. Jogilag pontosabban azonban arról van szó, hogy a fűtési idényben H árszabással elszámolt fogyasztás nem kerül bele az általános éves kedvezményes mennyiségbe.
Mennyi a H tarifa ára 2026-ban?
A H tarifa ára területenként valamelyest eltérhet, mert a villamosenergia-számlában nemcsak az energia díja, hanem hálózati és egyéb szabályozott tételek is megjelennek. A jelenlegi MVM-adatok alapján a kedvezményes lakossági B alap árszabás teljes bruttó ára az elosztói területtől függően nagyjából 22,7–23,5 forint/kWh között mozog, a H tarifa fűtési idénybeli árszintje pedig ehhez a B alap tarifához igazodik, és annak árát nem haladhatja meg.
Érdemes azonban különbséget tenni a szolgáltatói energiaegységár és a számlán ténylegesen megjelenő teljes bruttó végfelhasználói költség között. Az MVM aktuális üzletszabályzatában például a H tarifa fűtési idényre vonatkozó kedvezményes energiaára elosztói területtől függően eltérő, de ehhez a számlázási rendszer további szabályozott tételei kapcsolódnak.
2027. január 1-je utáni teljes díjakat jelenleg nem érdemes végleges tényként kezelni, mert a rendszerhasználati vagy más szabályozott díjtételek évfordulóval változhatnak. A jelenlegi szabály alapján azonban a tarifa jogosultsági rendszere és az október 15.–április 15. közötti időszak változatlan.
Normál áram vagy H tarifa: nagy lehet a különbség
Tegyük fel, hogy egy családi ház hőszivattyúja a fűtési szezonban 5000 kWh villamos energiát használ fel. Ha ennek teljes mennyiségét normál mérőről kellene biztosítani, és a háztartás egyéb villamosenergia-fogyasztása miatt a kedvezményes keret már elfogyott, akkor az 5000 kWh jelentős része akár a jelenlegi 70,104 Ft/kWh lakossági piaci árszint közelében kerülhetne elszámolásra.
5000 kWh × 70,104 forint körülbelül 350 520 forint.
Ha ugyanez a fogyasztás jogosult H tarifán, nagyjából 23 forintos kilowattóránkénti árszinttel számolva körülbelül 115 ezer forintos villamosenergia-költséget jelenthet.
A különbség ebben az egyszerűsített példában több mint 230 ezer forint egyetlen fűtési szezonban.
A konkrét megtakarítás természetesen függ az elosztói területtől, az aktuális díjaktól, a normál mérő egyéb fogyasztásától és attól, hogy a háztartás egyébként átlépné-e a 2523 kWh-os kedvezményes határt. A nagyságrend azonban jól mutatja, miért lehet a H tarifa különösen fontos egy elektromos hőszivattyús fűtésnél.
Nem minden elektromos fűtésre kérhető
Ez az egyik legfontosabb korlátozás. A H tarifa nem általános „olcsó fűtési áram”. Nem lehet egyszerűen felszereltetni egy külön mérőt, majd arról működtetni a villanybojlert, elektromos padlófűtést, infrapanelt, olajradiátort vagy hordozható elektromos fűtőtestet.
A tarifa alapvetően hőszivattyús és más megfelelő megújulóenergia-alapú hőellátó rendszerekre szolgál. A jelenleg bekapcsolt új hőszivattyúknál legalább 3,4-es szezonális fűtési jóságfok, vagyis SCOP követelmény jelenik meg a szolgáltatói dokumentumokban.
Az SCOP lényegében azt mutatja meg, hogy egy berendezés egy teljes fűtési szezon során átlagosan milyen hatékonyan alakítja át a felhasznált villamos energiát hőenergiává. Egy 4-es SCOP például leegyszerűsítve azt jelenti, hogy 1 kWh villamos energia felhasználásával a berendezés a szezon átlagában körülbelül 4 kWh hőenergiát képes előállítani.
Fűtésre használt klímára is járhat H tarifa
Sokan úgy gondolják, hogy H tarifát kizárólag nagy, levegő-víz hőszivattyús központi fűtési rendszerre lehet igényelni. Ez nem feltétlenül igaz. A korszerű inverteres klímaberendezés műszakilag levegő-levegő hőszivattyú, ezért bizonyos fűtésre alkalmas klímákra is igényelhető H tarifa, ha teljesítik a szolgáltató műszaki követelményeit.
Az MVM jelenlegi H tarifás nyilatkozatán külön szerepel a levegő-levegő hőszivattyús rendszer is. Ez tehát egyértelműen mutatja, hogy a klímás fűtés elvileg jogosult lehet.
Nem minden klíma alkalmas azonban erre. A készüléknek teljesítenie kell többek között a szükséges SCOP-követelményt, és rendelkezésre kell állniuk a megfelelő műszaki dokumentumoknak. Az elosztó a típus alapján ellenőrizheti, hogy a berendezés megfelel-e a feltételeknek.
A legegyszerűbb megoldás ezért már a klíma vásárlása előtt ellenőrizni, hogy az adott pontos típus – nem csak a márka vagy termékcsalád – H tarifára elfogadható-e.
Külön mérőóra nélkül nincs H tarifa
A H tarifa igénybevételéhez külön mérési pont szükséges. Nem lehet úgy megoldani, hogy a meglévő nappali mérőn fut a teljes lakás és a szolgáltató a számla végén levonja a hőszivattyú becsült fogyasztását.
A hőszivattyú vagy más jogosult berendezés külön áramkört kap, amelyet külön fogyasztásmérő mér. A tarifa mérőhelyének kialakítása ezért sok esetben villanyszerelési munkával jár. Régebbi családi háznál előfordulhat, hogy magát a mérőhelyet is szabványosítani kell.
Ez jelentheti a mérőszekrény cseréjét, új vezeték kiépítését, külön kismegszakító telepítését, teljesítménybővítést és esetenként a csatlakozóvezeték módosítását is. Emiatt a H tarifa kiépítési költsége ingatlanonként nagyon eltérő lehet.
Egy korszerű, már megfelelő mérőszekrénnyel rendelkező háznál viszonylag egyszerű lehet a kialakítás. Egy több évtizedes elektromos hálózatnál viszont jelentős beruházássá válhat.
A hőszivattyút fixen kell bekötni
A szabály egyik legfontosabb műszaki része, hogy a H tarifás áramkörre kapcsolt berendezést nem lehet egyszerű konnektoros készülékként csatlakoztatni. A berendezést állandó jelleggel kell a külön mért áramkörhöz kapcsolni, úgy, hogy megfelelő szerszám nélkül ne lehessen egyszerűen leválasztani.
Ennek egyértelmű oka van: meg kell akadályozni, hogy a kedvezményes H mérőről a fogyasztó más háztartási berendezéseket is működtessen.
Ezért a H tarifás vezetékre nem kerülhet egy hagyományos konnektor, amelybe télen éppen televíziót, elektromos autót, mosógépet vagy olajradiátort dugnak.
A kedvezményes áramkörnek a jogosult hőszivattyús rendszerhez kell tartoznia.
Mi köthető még a H tarifás körre?
Nem feltétlenül kizárólag maga a kompresszor. A szabályozás megengedi azoknak a berendezéseknek az ellátását is, amelyek közvetlenül szükségesek a jogosult hőellátó rendszer működéséhez. Ilyen lehet például a hőszivattyús fűtési rendszer keringetőszivattyúja vagy vezérlőautomatikája.
A kulcsszó azonban a közvetlenül szolgáló készülék. A teljes ház gépészetét vagy általános elektromos hálózatát nem lehet azért a H tarifás mérőre kapcsolni, mert ugyanabban a gépészeti helyiségben található.
Az elosztó az igénylés során bekéri a rendszer műszaki adatait, a hőszivattyú teljesítményét és a külön mért áramkör egyidejű villamos teljesítményét is.
Egy vagy több klíma is lehet rajta
Egy családi házban gyakran nem egyetlen klímával fűtenek, hanem három-négy beltéri-kültéri egységet használnak. A H tarifa ilyen rendszernél is szóba jöhet, amennyiben minden csatlakoztatott berendezés megfelel az előírásoknak, és a hálózat, a mérőhely, valamint a rendelkezésre álló teljesítmény is megfelelő.
Az elosztónál az egyes berendezések típusát és műszaki paramétereit dokumentálni kell. Az MVM például külön nyilvántartást vezet a H tarifára kapcsolt berendezésekről, ezért készülékcsere esetén sem tanácsos egyszerűen másik típust felszerelni anélkül, hogy az elosztói szabályokat ellenőriznénk.
Így lehet H tarifát igényelni
A folyamat általában azzal kezdődik, hogy ki kell választani a jogosultsági feltételeknek megfelelő hőszivattyút vagy klímát. Ezután érdemes regisztrált villanyszerelővel megvizsgáltatni a meglévő mérőhelyet és a hálózatot, mert már ezen a ponton kiderülhet, szükséges-e mérőhely-szabványosítás vagy teljesítménybővítés.
Ezt követi a külön H tarifás áramkör kiépítése és az igénybejelentés. Az elosztó dokumentumokat kérhet a készülék pontos típusáról, névleges villamos és fűtési teljesítményéről, SCOP-értékéről, várható fogyasztásáról és a kivitelezésről. CE-megfelelőségi dokumentációra vagy más gyártói műszaki adatra is szükség lehet.
Az igénybejelentést nem az általános villamosenergia-kereskedőhöz kell egyszerűen „H tarifa” tárggyal elküldeni, hanem az adott fogyasztási helyen illetékes hálózati elosztó eljárása szerint kell intézni. Magyarországon az elosztói területtől függően MVM, E.ON, OPUS TITÁSZ vagy más hálózati társaság műszaki szabályai lehetnek irányadók.
Nem biztos, hogy október 15-én kell igényelni
Sokan csak ősszel kezdenek el gondolkodni a H tarifán, pedig az igénylést nem kizárólag a fűtési idény kezdetén lehet elindítani. A mérőhely kialakítása és az elosztói ügyintézés időt vehet igénybe, ezért aki új hőszivattyús rendszert épít, annak sokkal célszerűbb már nyáron vagy a beruházás tervezésekor elindítani a folyamatot.
Ha valaki október közepén kezd hozzá, könnyen előfordulhat, hogy a fűtési szezon első heteiben még normál tarifáról kell működtetnie a hőszivattyút. Különösen problémás lehet ez akkor, ha mérőhely-szabványosítás, új csatlakozóvezeték vagy teljesítménybővítés is szükséges.
Aki viszont már rendelkezik működő H tarifás mérővel, annak október 15-én nem kell évente újra beadnia az igénylést. A tarifa a már meglévő jogosult mérési ponton automatikusan átvált a fűtési idény szerinti elszámolásra.
H tarifa vagy „éjszakai áram”: nem ugyanaz
A H tarifát gyakran összekeverik a B alap, köznyelvben éjszakai árammal, pedig működésük eltérő. A B alap vezérelt tarifa, amelynél naponta meghatározott ideig biztosítanak villamos energiát. Ez elsősorban olyan hőtárolós berendezéseknél használható, amelyek kibírják, ha bizonyos időszakokra megszakad az áramellátás.
Egy villanybojler tipikus példa lehet a B tarifára. A víz felmelegszik, majd órákon át tárolja a hőt, ezért nem probléma, ha a fűtőszál nem kap folyamatosan áramot.
Egy hőszivattyús lakásfűtésnél azonban teljesen más a helyzet. Ott sokkal fontosabb a folyamatos rendelkezésre állás, ezért a H tarifa nem klasszikus vezérelt éjszakai áram. A tarifakedvezmény az időszakhoz, vagyis a fűtési idényhez kapcsolódik, nem ahhoz, hogy a szolgáltató naponta néhány órára kapcsolja be a mérőt.
Napelem mellé is lehet H tarifa?
Hőszivattyús házaknál gyakran napelem is működik, ezért felmerül, hogy a két rendszer kombinálható-e. Műszakilag lehetséges, de az elszámolási rendszer jóval összetettebb annál, mintha csak egyetlen nappali mérő működne.
A H tarifa külön mérési pont. A háztartási méretű kiserőmű elszámolása és a H tarifás fogyasztás nem olvad automatikusan egyetlen közös mérlegbe, ezért nem lehet abból kiindulni, hogy a nappali mérőn megtermelt minden napelemes többlet egyszerűen „átkerül” a H mérőre.
Napelemes rendszer tervezésekor ezért érdemes már a kezdetektől együtt kezelni a hőszivattyú, a H tarifa, az inverter és az esetleges akkumulátor kérdését. A rosszul megtervezett mérési struktúra később jelentős kellemetlenséget okozhat.
Elektromos autót nem lehet a H tarifás mérőről tölteni
A kedvezményes H tarifa kizárólag a jogosult hőszivattyús, illetve az ahhoz közvetlenül kapcsolódó berendezések fogyasztására használható. Elektromos autó töltőjét nem szabad egyszerűen a H tarifás áramkörre kötni.
Ugyanez igaz a mosógépre, szárítógépre, sütőre, bojlerre vagy bármely más általános háztartási fogyasztóra. A hálózatra kapcsolási feltételek megszegése szerződésszegésnek minősülhet.
Ezért a H mérőt nem szabad úgy kezelni, mint egy általánosan használható olcsó második villanyórát.
Mekkora hőszivattyúnál éri meg?
Nincs olyan egyetlen fogyasztási határ, amely fölött minden háznál biztosan megtérül a H tarifa. A megtérülést elsősorban a kiépítés költsége és a várható téli villamosenergia-fogyasztás határozza meg.
Ha egy kisebb lakásban egyetlen klímát csak néhány hideg estén használnak kiegészítő fűtésre, és évente mindössze néhány száz kilowattórát fogyaszt, egy drága mérőhely-átépítés hosszú idő alatt térülhet meg.
Egy 100–150 négyzetméteres, teljes egészében hőszivattyúval fűtött családi háznál viszont a szezonális fogyasztás több ezer kilowattóra lehet. Ilyenkor már egyetlen szezon alatt is jelentős különbséget eredményezhet a tarifa, különösen akkor, ha a nappali mérőn egyébként biztosan meghaladnák a 2523 kWh-os kedvezményes keretet.
Példa egy 6000 kWh-s fűtési szezonra
Ha a hőszivattyú október 15. és április 15. között 6000 kWh-t fogyaszt, akkor 23 Ft/kWh körüli H tarifával számolva a fűtési villamos energia nagyságrendileg 138 ezer forintba kerülhet.
Ha ugyanez a teljes mennyiség a 70,104 Ft/kWh-os lakossági piaci árszinten lenne elszámolva, az összeg körülbelül 420 624 forint lenne.
A különbség több mint 280 ezer forint.
Ez szándékosan leegyszerűsített összehasonlítás, mert normál A1 mérő esetén az éves fogyasztás egy része még beleférhet a kedvezményes 2523 kWh-os sávba. A példa azonban jól megmutatja, mi történhet egy olyan háztartásnál, ahol az általános háztartási fogyasztás már önmagában elhasználja a kedvezményes keretet.
A H tarifa a normál kedvezményes keretet is „megvédi”
Ez sok családnál legalább akkora előny, mint maga az alacsony H tarifa. Ha a hőszivattyú külön H mérőn működik, a nappali mérőn megmaradhat az éves 2523 kWh-os kedvezményes mennyiség a világításra, hűtőre, sütőre, mosógépre és más háztartási berendezésekre.
Ha viszont ugyanaz a hőszivattyú a nappali mérőről fogyaszt több ezer kilowattórát, az éves kedvezményes keretet akár már a tél közepére elhasználhatja. Onnantól az összes további általános villamosenergia-fogyasztás is magasabb ársávba kerülhet.
Ezért egy nagyobb hőszivattyús rendszer esetén nem kizárólag a fűtés kilowattóránkénti ára számít. A H tarifa az egész háztartás villanyszámlájának szerkezetét megváltoztathatja.
Mérőállás: októberben és áprilisban más a rendszer
A H tarifa időszakváltása miatt október és április különleges hónap. Az MVM tájékoztatása szerint H tarifa esetén áprilisban és októberben nincs hagyományos ügyféldiktálás, mert ezekben a hónapokban történik a téli és nyári időszak elválasztásához szükséges leolvasás vagy becslés.
Az elosztó április 15-én a téli időszak végét, október 14-én pedig a nyári időszak végét rögzíti. A fennmaradó hónapokban az ügyfél – ha nem távleolvasott okosmérője van – az alkalmazandó szabályok szerint diktálhat mérőállást.
Okosmérő esetén erre nincs szükség, mert az adatokat a rendszer automatikusan, távleolvasással kapja meg.
Mi változik 2027. január 1-jén?
A 2026/27-es szezon sajátossága, hogy két naptári évet érint. A tarifa fűtési időszaka ugyan megszakítás nélkül tart október 15-től április 15-ig, az egyes díjelemek azonban január 1-jével változhatnak.
2026. október 15-én nincs olyan ismert szabályváltozás, amely megszüntetné a H tarifát vagy megváltoztatná a fűtési szezon április 15-i végét. Ugyanakkor a 2027-re vonatkozó valamennyi rendszerhasználati díjtételt és végfelhasználói összeget csak a 2027-re hatályos szabályozás ismeretében lehet véglegesen megadni.
Ezért aki most 2026/27-es teljes szezonköltséget számol, annak célszerű a jelenlegi díjakat becslésként kezelnie a január–áprilisi időszakra.
Összefoglalva: ezt kell tudni a 2026/27-es H tarifáról
A kedvezményes H tarifás szezon 2026. október 15-től 2027. április 15-ig tart. A fűtési időszakban a megfelelő hőszivattyú vagy más jogosult megújulóenergia-alapú hőellátó berendezés külön mérőn fogyasztott villamos energiáját kedvezményes H árszabás szerint számolják el.
A legfontosabb előny, hogy ezt a téli fogyasztást nem kell beleszámítani a normál 2523 kWh-os lakossági kedvezményes keretbe. Emiatt egy teljes egészében hőszivattyúval vagy több fűtőklímával fűtött családi háznál komoly megtakarítás érhető el.
Nem minden elektromos fűtőberendezés jogosult: villanyradiátor, infrapanel vagy hagyományos elektromos fűtőtest miatt önmagában nem lehet H tarifát kérni. A hőszivattyúnak megfelelő műszaki és hatékonysági feltételeket kell teljesítenie, a jelenlegi új rendszereknél jellemzően legalább 3,4-es SCOP szükséges.
Külön mérőt és külön, fixen bekötött áramkört kell kialakítani. A kedvezményes mérőről más háztartási készüléket vagy elektromos autót nem szabad üzemeltetni.
Aki pedig most tervezi a hőszivattyús vagy klímás fűtést, annak nem érdemes az első hideg napokig várnia az ügyintézéssel. Egy régi mérőhely korszerűsítése, teljesítménybővítés és az elosztói engedélyezés időigényes lehet. Nagyobb téli fogyasztás esetén azonban a kiépítés költsége akár néhány fűtési szezon alatt is megtérülhet.
