Az ősz beköszöntével ismét erősödhet a légúti fertőzések terjedése Magyarországon. A legfrissebb szennyvízvizsgálatok alapján országos szinten emelkedett a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja, ami arra utal, hogy a következő hetekben a COVID–19-fertőzések száma is növekedhet.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) 2026. évi 40. heti adatai szerint több vizsgált településen és budapesti szennyvíztisztító ellátási területén is kimutatható volt a SARS-CoV-2 örökítőanyaga. Egyes helyeken ráadásul nem egyszeri pozitív eredményről van szó: több hete jelen van a vírus genetikai anyaga, és bizonyos térségekben további emelkedést mértek.
A szennyvíz már a tünetek megjelenése előtt jelezheti a változást
A szennyvízvizsgálat azért vált fontos járványügyi eszközzé, mert segítségével úgy lehet követni egy közösség fertőzöttségi helyzetét, hogy nem szükséges minden egyes beteget tesztelni. A koronavírussal fertőzött emberek szervezetéből ugyanis akkor is kerülhet vírus-örökítőanyag a szennyvízbe, ha az illetőnek nincsenek tünetei, vagy még nem tudja, hogy megfertőződött.
Ez azt jelenti, hogy a szennyvízben észlelt növekedés egyfajta korai figyelmeztetésként működhet. Ha egy adott területen egyre magasabb koncentrációt mérnek, az rendszerint arra utal, hogy a közösségben is egyre több fertőzött lehet. A változás emiatt akár korábban megjelenhet a szennyvízadatokban, mint ahogy a betegséget az orvosi vagy laboratóriumi statisztikákban érzékelni lehetne.
Fontos ugyanakkor, hogy egy ilyen eredményből nem lehet pontosan megmondani, hány fertőzött ember él egy adott városban. A módszer elsősorban a trendek megfigyelésére alkalmas: azt mutatja meg, hogy csökkenő, stagnáló vagy emelkedő irányba tart-e a vírus jelenléte.
Ezeken a területeken mutatták ki a koronavírus örökítőanyagát
A 40. heti eredmények alapján több magyarországi szennyvíztisztító telep ellátási területén jelen volt a koronavírus örökítőanyaga.
Az érintett területek között szerepel a Budapest Központi, a Budapest Dél-Pesti és a Budapest Észak-Pesti szennyvíztisztító telep ellátási területe, valamint több, Budapest agglomerációjához tartozó település.
A vidéki városok közül Békéscsabán, Debrecenben, Egerben, Kecskeméten, Pécsen, Szolnokon, Tatabányán, Szekszárdon és Szegeden is kimutatták a vírus örökítőanyagát.
Több helyen már emelkedő tendencia látható
Különösen fontosak azok a mérési pontok, ahol nemcsak jelen van a vírus örökítőanyaga, hanem annak koncentrációja emelkedni is kezdett. A hosszabb ideje pozitív helyszínek közül növekedést észleltek többek között a Budapest Dél-Pesti és Központi szennyvíztisztító telepeken.
Emelkedő tendencia jelent meg a budapesti agglomeráció egyes részein is. Vidéken Békéscsaba, Pécs, Szeged, Szolnok és Tatabánya szennyvízmintáiban szintén növekedést mértek.
Ez járványügyi szempontból azért lényeges, mert a tendencia arra utalhat, hogy ezeken a területeken a következő időszakban több koronavírus-fertőzés fordulhat elő. Az NNGYK országos értékelése szerint összességében is növekvő irány látható.
Van, ahol még alacsony a koncentráció
Nem minden településen egyforma a helyzet. A vizsgált minták között jelentős különbségek lehetnek, ezért az országos emelkedés nem azt jelenti, hogy Magyarország valamennyi térségében ugyanolyan intenzitással terjedne a vírus.
Mérsékelt koncentrációt mértek például Zalaegerszegen, Szolnokon és Szegeden, valamint Budapest több vizsgált területének mintáiban. Más helyszíneken továbbra is az alacsony tartományba sorolták a koronavírus örökítőanyagának koncentrációját.
A következő hetek adatai ezért különösen fontosak lesznek. Egyetlen mérési hét még nem feltétlenül jelent tartós változást, ugyanakkor az egymást követő mintákból már jól kirajzolódhat, merre tart a járványhelyzet.
Miért éppen ősszel kezdhet újra erősödni a koronavírus?
Az őszi és téli hónapok a légúti vírusok számára kedvezőbb időszakot jelentenek. Az emberek egyre több időt töltenek zárt helyiségekben, ritkábban szellőztetnek hosszabb ideig, miközben az iskolákban, munkahelyeken és közösségi tereken sok ember találkozik egymással.
A hűvösebb hónapokban ezért nemcsak a koronavírus, hanem több más légúti fertőzés terjedése is felgyorsulhat. A tünetek ráadásul gyakran hasonlóak: torokfájás, köhögés, orrfolyás, láz, fejfájás, fáradtság és általános rossz közérzet egyaránt előfordulhat.
Emiatt pusztán a tünetek alapján sok esetben nehéz eldönteni, hogy COVID–19-ről, influenzáról vagy egy másik légúti fertőzésről van-e szó.
Az influenza is megjelenhet a koronavírus mellett
Az őszi-téli vírusszezon egyik legfontosabb szereplője továbbra is az influenza. Éppen ezért nemcsak a koronavírus alakulását érdemes figyelni, hanem azt is, hogy miként változik az influenzás megbetegedések száma.
Az influenza egyik problémája, hogy a vírus folyamatosan változik, ezért az oltások összetételét is rendszeresen hozzá kell igazítani a várhatóan terjedő törzsekhez. A koronavírus-járvány idején széles körben ismertté vált mRNS-technológiát ezért influenza elleni vakcinák fejlesztésében is vizsgálják.
A technológia egyik lehetséges előnye, hogy az oltóanyag genetikai információját viszonylag gyorsan hozzá lehet igazítani a változó vírusvariánsokhoz. Ezeknek a fejlesztéseknek egy része azonban továbbra is kutatási vagy klinikai vizsgálati szakaszban van, így fontos különbséget tenni a vizsgálati eredmények és a már széles körben alkalmazott oltások között.
Egy vizsgálat érdekes eredményre jutott az mRNS-vakcinákkal kapcsolatban
Korábbi kutatási eredmények szerint bizonyos mRNS-alapú influenzaoltások ígéretes eredményeket mutattak. Egy vizsgálatban az mRNS-vakcinával oltott csoportban 27 százalékkal kevesebb influenzás esetet jegyeztek fel.
Egyetlen vizsgálat eredménye azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy valamennyi jövőbeni mRNS-alapú influenzaoltás ugyanilyen hatásosságú lesz. A vakcinák biztonságosságát és hatékonyságát nagy betegszámú klinikai vizsgálatokban kell igazolni, mielőtt széles körben alkalmazhatóvá válnak.
A kutatási irány ugyanakkor azért érdekes, mert egy olyan platformról van szó, amelynek segítségével elméletileg gyorsabban lehet reagálni egy változó vírusra.
Nem a csapvíztől vagy a szennyvíztől fertőződünk meg
A szennyvízvizsgálatokkal kapcsolatban könnyen félreértés alakulhat ki. Az, hogy a koronavírus örökítőanyaga kimutatható a szennyvízben, nem jelenti azt, hogy maga a szennyvíz lenne a járvány terjedésének egyik jelentős forrása.
A fertőzött, illetve akár tünetmentes emberek is üríthetnek olyan vírusmaradványokat, amelyek később laboratóriumi módszerekkel kimutathatók. Éppen ezt használják ki a szakemberek a járványhelyzet követésére.
A szennyvíz tehát ebben az esetben nem a veszély forrását, hanem egy rendkívül hasznos „jelzőrendszert” jelent. Minél több vírus-örökítőanyag kerül egy adott terület szennyvizébe, annál valószínűbb, hogy a közösségben is emelkedik a fertőzöttek száma.
Mit jelenthet mindez a következő hetekben?
A jelenlegi eredmények alapján nem lehet pontosan megmondani, milyen mértékben emelkedik majd a COVID–19-esetek száma. Az azonban már látható, hogy az országos szennyvíztrend emelkedő irányba fordult, és több nagyvárosban is növekedést mérnek.
Ez azért is figyelemre méltó, mert a következő hetekben egyre inkább belépünk a hagyományos légúti vírusszezonba. A koronavírus mellett influenza, RSV és több más kórokozó is terjedhet, így egyszerre több fertőzés okozhat megbetegedéseket.
A járványhelyzet követésében emiatt továbbra is fontos szerepet kaphatnak a heti szennyvízadatok. Ha a koncentráció további heteken keresztül emelkedik, az egyre erősebb jelzés lehet arra, hogy a lakosság körében is növekszik a fertőzöttség.
Ezekre a tünetekre érdemes odafigyelni
A koronavírus tünetei változatosak lehetnek. Gyakori lehet a torokfájás, köhögés, orrdugulás vagy orrfolyás, fejfájás, láz, izomfájdalom és kimerültség. Egyes embereknél enyhe, megfázásszerű tünetek jelentkeznek, míg mások komolyabban megbetegedhetnek.
Időseknél, krónikus betegségben szenvedőknél és legyengült immunrendszerű embereknél továbbra is nagyobb lehet a súlyos lefolyás kockázata.
Ha valakinél légszomj, nehézlégzés, tartósan magas láz, mellkasi fájdalom, zavartság vagy gyorsan romló általános állapot jelentkezik, nem érdemes otthon várni a javulásra: orvosi segítség szükséges.
Nem pánikra, hanem fokozott figyelemre ad okot az emelkedés
A mostani szennyvízeredmények önmagukban nem jelentenek rendkívüli járványhelyzetet, de egyértelműen olyan jelzésnek számítanak, amelyet érdemes figyelemmel követni.
Az előttünk álló hetek mutathatják meg igazán, hogy átmeneti növekedésről van-e szó, vagy egy nagyobb őszi COVID-hullám kezd kibontakozni Magyarországon.
A legfontosabb most az, hogy aki betegnek érzi magát, lehetőség szerint kerülje a veszélyeztetett emberekkel való szoros találkozást, figyeljen a kézhigiéniára és a szellőztetésre. Az idősek és krónikus betegek számára pedig különösen fontos lehet, hogy tartós vagy súlyosbodó tünetek esetén időben kérjenek orvosi segítséget.
