Megint náthás vagy, pedig sapkát is húztál, és vitamint is szedtél?
A megfázás az egyik legelterjedtebb betegség, és leginkább a hideg, téli hónapokban szedi az áldozatait. Az amerikai járványügyi hatóság, a CDC adatai szerint egy felnőtt évente átlagosan két-három alkalommal kap el náthát. Ez azt jelenti, hogy szinte nincs olyan tél, amelyet megúsznánk orrfújás, torokkaparás és fáradtság nélkül. Mégis feltűnő, hogy vannak, akik alig betegszenek meg, mások pedig szinte egyik náthából esnek a másikba.
Azt mindannyian tudjuk, hogy a megfázást vírus okozza. Orvosok szerint több mint kétszáz különböző vírus felelhet érte, a leggyakoribb közülük a rinovírus. Ezek cseppfertőzéssel és érintéssel terjednek, a zsúfolt buszon, az irodában vagy éppen a gyerekek közösségében. A kórokozó tehát mindig kívülről jön, ezen semmilyen lelki tényező nem változtat.
Csakhogy az, hogy a vírus végül le is győz-e, már nemcsak rajta múlik. Ugyanannak a kórokozónak ketten is ki lehetnek téve, és könnyen lehet, hogy egyikük ágynak esik, a másik meg sem érzi. Ebben pedig a szervezet aktuális állapota, és meglepően nagy mértékben a lelkiállapotunk is szerepet játszik. A tudomány ma már külön területként foglalkozik ezzel: a pszichoneuroimmunológia azt vizsgálja, hogyan hatnak egymásra a gondolataink, az idegrendszerünk és az immunrendszerünk.
Ebben a cikkben megmutatjuk, mit tudunk biztosan a stressz és a megfázás kapcsolatáról, és azt is, mit üzenhet a lelked, ha újra és újra lever a nátha. Lehet, hogy magadra ismersz majd valamelyik élethelyzetben. És az is lehet, hogy pont ez segít abban, hogy idén kevesebbet töltsd a zsebkendők között.
Egy fontos dolgot azonban már az elején érdemes leszögezni. A lelki oldal figyelembevétele nem helyettesíti az orvost, hanem kiegészíti a gyógyulást. Ha betegnek érzed magad, a pihenés, a folyadék és szükség esetén az orvosi segítség továbbra is az első. A lélekre figyelni viszont abban segíthet, hogy ne ugyanabba a körbe essél vissza újra és újra.
Mit mond a tudomány a stresszről és a náthásról?
A témában az egyik legtöbbet idézett kísérletet Sheldon Cohen amerikai pszichológus és kollégái végezték, eredményeiket 1991-ben a The New England Journal of Medicine című orvosi lapban közölték. Közel négyszáz egészséges önkéntes orrába juttattak náthát okozó vírust, előtte pedig felmérték, mennyi stressz éri őket. Az eredmény egyértelmű volt: minél nagyobb lelki terhelés alatt állt valaki, annál nagyobb eséllyel betegedett meg.
Cohen kutatócsoportja később azt is vizsgálta, miért történik ez. A 2012-ben publikált eredményeik szerint a tartós stressz miatt a szervezet kevésbé reagál a kortizol nevű stresszhormonra, amely normál esetben kordában tartja a gyulladást. Ha ez a fék nem működik jól, a gyulladás könnyebben elszabadul, a tünetek pedig erősebbek lehetnek. Egyszerűbben fogalmazva: a hosszan tartó feszültség kifárasztja a védekezőrendszerünket.
Az alvás is sokat számít, és ez szorosan összefügg a lelkiállapottal. Egy 2015-ös amerikai vizsgálatban azok, akik éjszakánként hat óránál kevesebbet aludtak, több mint négyszer nagyobb eséllyel kapták el a náthát, mint a hét óránál többet alvók. Gondolj bele: amikor aggódsz valami miatt, általában az alvásod is az elsők között sínyli meg.
A lélek tehát nem okozza a vírust, de kinyithatja előtte az ajtót. A pszichoszomatikus szemléletű szerzők ennél is tovább mennek. Ők azt mondják, a betegség egyfajta üzenet is lehet, amely arra figyelmeztet, hogy valami nincs rendben az életünkben. Ezek az értelmezések nem orvosi diagnózisok, és tudományosan nem igazoltak. Önismereti kérdésként viszont sokaknak segíthetnek, ezért érdemes nyitott szívvel végigolvasni őket.
Mit üzenhet a lelked, ha újra és újra megfázol?
Összezavarodott gondolatok
Előfordulhat, hogy a visszatérő nátha mögött egy kaotikus élethelyzet húzódik meg. Olyan időszak, amikor azt sem tudod, hová kapd a fejed, és a gondolataid teljesen összekuszálódnak. Munka, család, határidők, mindenki akar tőled valamit, te pedig már nem látod a fától az erdőt.
Ilyenkor a megfázás egyfajta kényszerű visszavonulást jelent. Egy időre jogosan húzódhatsz félre, és távolságot tarthatsz az emberektől anélkül, hogy bárkinek magyarázkodnod kellene. A betegágyban végre lehetőséged nyílik arra, hogy rendet tegyél a fejedben. A kérdés csak az: muszáj ehhez megbetegedni?
Elfojtott érzelmek
A náthával együtt jár a váladék, a könnyezés és az orrfolyás, vagyis a test mindenféle módon „enged”. A pszichoszomatikus értelmezés szerint ez nem véletlen. Lehet, hogy olyan nehéz helyzetet élsz át, amely mélyen megérint, mégsem tudsz rá igazán reagálni. Ilyenkor az elfojtott érzések testi szinten, a tünetekben törhetnek a felszínre.
Érdemes ezért elgondolkodnod, van-e most olyan dolog az életedben, ami miatt a legszívesebben sírnál. Van-e valami, amit nem tudsz elfogadni, vagy amit nem mersz kimondani a környezeted felé? Sok nő megszokta, hogy mindenkit összetart, és közben a saját érzéseit hátrébb sorolja. Ha ez rád is igaz, lehet, hogy a tested már jelzi, hogy ideje kiengedni.
Nem találod a harmóniát
A nátha jellemzően a fejet és a mellkast veszi célba, a test többi részét kevésbé érinti. A pszichoszomatikus szemlélet ezt úgy értelmezi, hogy ilyenkor testi szinten is megélheted a hiányzó egyensúlyt. Érdemes ezért megnézni, hogy lelki téren mi billentett ki a harmóniából.
Lehet, hogy az életednek csak egyetlen területére figyelsz, például a munkára vagy a gyerekekre, és közben teljesen elhanyagolsz egy másikat, mondjuk saját magadat. Állj meg egy pillanatra, gondold végig, honnan meríthetnél erőt, és ha kell, tanulj meg új hozzáállást, új szokásokat. Ha sikerül egy igazi lelki nagytakarítást tartanod, könnyebben irányíthatod az életedet, és újra béke költözhet a hétköznapjaidba.
Túlzott megfelelni vágyás és merevség
Sokan épp akkor kapják el a náthát, amikor a gondolkodásuk megmerevedik. Görcsösen ragaszkodnak egy tervhez, egy elváráshoz vagy egy szerephez, és közben úgy érzik, valami fenyegeti őket. Ilyenkor a betegség kapóra jön: jó indok arra, hogy egy kicsit egyedül lehess.
Ha ezt felismered magadon, használd ki ezt a csendes időt. Gondold végig, életed mely eseményeivel kapcsolatban váltál merevvé, hol akarsz mindenáron megfelelni, és hol lenne jó egy kicsit engedni. Néha már az is sokat könnyít, ha kimondod magadnak, hogy nem kell mindig tökéletesnek lenned.
Lelki nagytakarítás: mit tehetsz már ma?
Az első és legfontosabb a pihenés. A fent említett kutatások alapján az elegendő alvás és a stressz csökkentése valóban segíthet az immunrendszernek. Próbáld meg úgy alakítani az estéidet, hogy legalább hét órát aludhass, és lefekvés előtt tedd le a telefont.
Az érzéseidet se tartsd magadban. Beszélj egy barátnőddel, a pároddal, vagy írd le egy füzetbe, ami nyomaszt. Pszichológusok szerint már az is csökkentheti a belső feszültséget, ha szavakba önthetjük, ami bánt. Ha pedig hosszabb ideje nem tudsz kikeveredni egy nehéz helyzetből, egy szakember segítsége sokat jelenthet.
Végül tanulj meg nemet mondani. Ha mindig mindenkinek megfelelsz, előbb-utóbb a tested fogja kimondani helyetted a nemet, például egy kéthetes náthával. Sokkal jobb, ha te húzod meg a határt, mielőtt a szervezeted teszi meg helyetted.
Mikor fordulj orvoshoz?
A nátha legtöbbször magától elmúlik egy-két hét alatt, a lelki oldalra figyelés pedig segíthet, hogy ritkábban térjen vissza. Orvosok szerint azonban nem érdemes halogatni a vizsgálatot, ha három napnál tovább tart a magas láz, ha nehezedik a légzés, ha a tünetek tíz nap után sem javulnak, vagy javulás után hirtelen rosszabbodnak. Krónikus betegek, idősek és várandós kismamák pedig inkább korábban kérjék ki a háziorvosuk véleményét.
És te? Észrevetted már, hogy épp a legnehezebb időszakaidban kapod el a náthát? Írd meg kommentben, szerinted melyik lelki ok illik rád a legjobban, és oszd meg a cikket azokkal a barátnőiddel is, akik egész télen a zsebkendőt gyűrik!
Szerző: tudasfaja.com
