Több mint másfél évtized után alapjaiban változhat meg a legalacsonyabb nyugdíjak rendszere Magyarországon: a kormány október 8-án társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezete szerint 2027. január 1-jétől 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedne az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege, és ezzel párhuzamosan külön sávos korrekciót kapnának a legalacsonyabb nyugdíjak – írja az nlc.hu
A változás azonban jóval szélesebb annál, mint amit a „120 ezres minimálnyugdíj” kifejezés első hallásra sugall. A tervezet érinti az özvegyi és más hozzátartozói nyugdíjakat, az árvaellátást, a rokkantsági és rehabilitációs ellátást, valamint az időskorúak járadékát is. Egyes ellátásoknál új minimum jelenne meg, másoknál fix összegű vagy sávos korrekció következne.
A kormány korábbi tájékoztatása szerint az intézkedéscsomag összességében több mint 700 ezer embert érinthet. Közülük mintegy 455 ezren nyugellátások és kapcsolódó juttatások emelésében lehetnek érintettek, 238 ezer ember a megváltozott munkaképességűek ellátásának növeléséből részesülhet, további körülbelül 8500 ember pedig az időskorúak járadékának változását érezheti meg.
A tervezett csomag éves költségvetési hatását a kormány 123 milliárd forintra teszi. Ez jelentős összeg, de még ennél is fontosabb, hogy a rendszer nem egyszerű, mindenkinek azonos százalékos emelést jelent. A célzott korrekció kifejezetten az alacsony összegű ellátások felzárkóztatását szolgálná.
És van még egy lényeges részlet: a sávos emelést csak a szokásos 2027. januári általános nyugdíjemelés után kellene alkalmazni. Vagyis előbb megtörténne a rendes januári emelés, és az így kialakult összeg alapján dőlne el, hogy jár-e még további korrekció.
28 500 forintról 120 ezer forintra ugrana a nyugdíjminimum
A jelenlegi öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint. Ez az összeg 2008 óta változatlan.
A változás nagyságát jól mutatja, hogy a tervezett új minimum 91 500 forinttal lenne magasabb, vagyis több mint négyszeresére nőne.
A jogszabálytervezet kimondja, hogy a 2027-ben megállapított öregségi teljes nyugdíj havi összege nem lehetne kevesebb 120 ezer forintnál.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy január 1-jétől minden olyan ember automatikusan 120 ezer forintot kap, akinek jelenleg ennél alacsonyabb valamilyen nyugdíjszerű ellátása van.
A jogszabály ugyanis öregségi teljes nyugdíjról beszél.
A résznyugdíj nem ugyanaz, mint a teljes nyugdíj
Ez különösen fontos.
Öregségi teljes nyugdíjhoz főszabály szerint legalább 20 év szolgálati idő szükséges.
Aki 15–19 év szolgálati idővel rendelkezik, öregségi résznyugdíjra lehet jogosult.
A jelenlegi szabályozás szerint a résznyugdíjra nem vonatkozik automatikusan az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegére vonatkozó garancia.
A most társadalmi egyeztetésre bocsátott sávos emelési rendelet felsorolása sem tartalmazza általánosan az öregségi résznyugdíjat a 120 ezer forintra kiegészítendő saját jogú ellátások között.
Ezért félrevezető lenne azt írni, hogy „2027-től minden nyugdíjas legalább 120 ezer forintot kap”.
Nem erről szól a tervezet.
A már megállapított kisnyugdíjaknál külön sávos emelés jönne
A tervezet azokra is gondol, akiknek a nyugdíja magasabb a régi, 28 500 forintos minimumnál, de továbbra is nagyon alacsony.
A 2027. januári rendes nyugdíjemelést követően az alábbi rendszer lépne életbe:
| A januári általános emelés UTÁNI összeg | További tervezett korrekció |
|---|---|
| legfeljebb 108 000 Ft | 120 000 Ft-ra emelés |
| 108 000–125 000 Ft | +12 000 Ft |
| 125 000–130 000 Ft | +10 000 Ft, de legalább 137 000 Ft-ra |
| 130 000–135 000 Ft | +8 000 Ft, de legalább 140 000 Ft-ra |
| 135 000–140 000 Ft | +6 000 Ft, de legalább 143 000 Ft-ra |
| 140 000 Ft felett, 146 000 Ft alatt | 146 000 Ft-ra emelés |
| 146 000 Ft vagy afelett | külön felzárkóztató emelés nem járna |
A sávok közötti minimumokat azért építették be, hogy ne forduljon elő igazságtalan helyzet.
Például ne járhasson úgy valaki, hogy az alacsonyabb nyugdíjból induló ember a fix emelés után megelőzi azt, akinek eredetileg valamivel magasabb volt az ellátása.
Nézzünk konkrét példákat
Tegyük fel, hogy valakinek a rendes januári nyugdíjemelés után 105 ezer forintra jön ki a havi ellátása.
A tervezet szerint ezt 120 ezer forintra emelnék.
Ha valaki 112 ezer forintnál tart a rendes emelés után, további 12 ezer forint járna neki, így 124 ezer forintra nőne a nyugdíja.
Ha valaki 126 ezer forintot kap, egyszerűen 10 ezer forint hozzáadásával 136 ezer forint lenne az eredmény. A tervezet azonban legalább 137 ezer forintos végösszeget ír elő, tehát ebben az esetben 137 ezer forint járna.
Ha valaki 131 ezer forinton áll, az elméleti 8 ezres emelés 139 ezret adna. A minimumszabály miatt azonban 140 ezer forintra emelnék.
Hasonlóan működik a 135–140 ezres sáv is.
Aki 150 vagy 200 ezer forintot kap, nem marad feltétlenül emelés nélkül
Ezt is fontos tisztázni.
A 146 ezer forintos határ csak a külön, célzott kisnyugdíjas korrekcióra vonatkozik.
Nem azt jelenti, hogy a 146 ezer forintnál magasabb nyugdíjakat 2027 januárjában egyáltalán nem emelik.
A rendes januári nyugdíjemelés külön szabály.
Vagyis egy 200 ezer forintos nyugdíj esetében is alkalmazni kellhet az általános éves emelést, de a most bemutatott plusz, sávos felzárkóztatás már nem járna rá.
Ez az egyik leggyakoribb félreértés a mostani bejelentéseknél.
Korhatár előtti ellátások is bekerültek
A kormányrendelet-tervezet nem kizárólag az öregségi teljes nyugdíjat sorolja fel.
A sávos emelés kiterjedne többek között a korhatár előtti ellátásra, a szolgálati járandóságra, a táncművészeti életjáradékra és az átmeneti bányászjáradékra is.
A közös feltétel az, hogy az ellátást 2027. január 1-je előtti kezdő időponttal állapítsák meg, és az összeg a rendes januári emelést követően beleessen valamelyik meghatározott sávba.
A kivételes öregségi nyugdíjat ugyanakkor a tervezet kifejezetten kizárja ebből a külön emelési rendszerből.
2028-tól már automatikusan tovább emelkedne a 120 ezres minimum
Ez egy nagyon fontos új elem.
A tervezet nem egyszeri 120 ezer forintos összeget rögzítene örökre.
A normaszöveg szerint 2028-tól a kormány minden évben a rendes januári nyugdíjemelés szabályai szerint emelt összegben állapítaná meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegét.
Ez lényegében azt jelentené, hogy megszűnne az a helyzet, amelyben a minimum hosszú éveken keresztül változatlan maradt.
Ha a mostani szabály ebben a formában életbe lép, 2027 lehet az első év az új rendszerben.
Az özvegyi nyugdíjaknál is komoly változás készül
Az egyik legkevésbé ismert része a tervezetnek, hogy a hozzátartozói nyugellátásoknál is külön felzárkóztató rendszer szerepel.
A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjaknál például a 32 400 forintot meg nem haladó összegeket 36 ezer forintra emelnék.
32 400 és 37 500 forint között 3600 forintos plusz járna.
37 500 és 39 ezer forint között 3000 forinttal emelkedne az ellátás, de legalább 41 100 forintra.
39 és 40 500 forint között 2400 forintos növelés járna, legalább 42 ezer forintos végösszeggel.
40 500 és 42 ezer forint között 1800 forintos korrekció következne, de legalább 42 900 forintra.
42 ezer forint felett, de 43 800 alatt pedig egységesen 43 800 forintra egészítenék ki az ellátást.
A 60 százalékos hozzátartozói ellátásoknál magasabbak a sávok
A 60 százalékos özvegyi és más hozzátartozói nyugellátásoknál természetesen magasabb összeghatárokat használ a tervezet.
64 800 forintig 72 ezer forintra emelnék az ellátást.
64 800 és 75 ezer forint között 7200 forintos növelés következne.
75 és 78 ezer között 6000 forintos emelést írnának elő, legalább 82 200 forintos végösszeggel.
78 és 81 ezer között 4800 forint lenne a plusz, de legalább 84 ezer forintra kellene felzárkózni.
81 és 84 ezer között 3600 forinttal nőne az összeg, legalább 85 800 forintra.
84 ezer forint felett, de 87 600 alatt pedig 87 600 forintra emelnék.
Itt is vannak kivételek, ezért egy konkrét özvegyi nyugdíjnál nem elég csak a jelenlegi összeget megnézni. Az ellátás jogcíme és százalékos mértéke is számít.
Az árvaellátás minimuma 60 ezer forintra nőne
Az árvaellátás jelenlegi legkisebb összege 50 ezer forint.
A törvénytervezet szerint a 2027-ben megállapított árvaellátás legkisebb összege 60 ezer forint lenne.
A már korábban megállapított, 30 százalékos mértékű, 60 ezer forint alatti árvaellátásokat és baleseti árvaellátásokat pedig 2027. január 1-jétől 60 ezer forintra egészítenék ki.
A kivételes árvaellátást ugyanakkor ez a külön szabály nem érintené.
2028-tól az árvaellátás minimális összegét is évente, a nyugdíjemelés szabályai alapján növelnék.
A rokkantsági és rehabilitációs ellátásoknál 10 százalékos emelés szerepel
A megváltozott munkaképességű emberek számára különösen fontos része a csomagnak a rokkantsági és rehabilitációs ellátások emelése.
A kormányrendelet-tervezet szerint a 2027. január 1-je előtt megállapított ilyen ellátásokat 10 százalékkal emelnék.
Ez a 10 százalék már magában foglalná a szokásos januári emelést is.
Tehát nem úgy kell értelmezni, hogy előbb jön a rendes januári emelés, majd arra még újabb 10 százalék.
A jogszabály szövege egységes 10 százalékos emelésről rendelkezik.
162 ezer forintra nőne a megváltozott munkaképességűek számítási alapja
Az újonnan megállapított rehabilitációs és rokkantsági ellátásoknál a számítás alapösszege is változna.
A törvénytervezet 2027-re 162 ezer forintos alapösszeget rögzít.
Ez önmagában nem azt jelenti, hogy minden érintett pontosan 162 ezer forintot kap majd.
Az egyes rokkantsági és rehabilitációs ellátások összege továbbra is az egészségi állapottól, minősítési kategóriától és más jogszabályi feltételektől függ.
Az alapösszeg az a számítási alap, amelyből az ellátás konkrét összegét meghatározzák.
A nyugdíjkorhatárt elért rokkantsági ellátottak külön védelmet kapnának
Itt válik különösen jelentőssé a változás.
A törvénytervezet kimondja, hogy aki már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, annak rokkantsági ellátása nem lehetne alacsonyabb az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél.
Ez 2027-ben 120 ezer forintot jelentene.
Ráadásul a kormányrendelet-tervezet ennél tovább megy.
Azoknál, akik már 2027. január 1-je előtt betöltötték a nyugdíjkorhatárt, a 10 százalékos emelés után ugyanazt a sávos felzárkóztató rendszert alkalmaznák, mint az alacsony öregségi nyugdíjaknál.
Vagyis egy ilyen érintett végső emelése akár jóval meghaladhatja a 10 százalékot.
A fiatalabb rokkantsági ellátottaknál más a szabály
Ha valaki még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt 2027. január 1-je előtt, rá a külön 120 ezres minimum és sávos korrekció nem ugyanígy vonatkozna.
Nála a 10 százalékos általános növelés lenne a fő szabály.
Ezért nem helyes azt írni, hogy „2027-től minden rokkantsági ellátás legalább 120 ezer forint lesz”.
A 120 ezres garancia az öregségi nyugdíjkorhatárt elért rokkantsági ellátottakhoz kapcsolódik.
Az időskorúak járadéka is teljesen átalakulhat
Az időskorúak járadéka nem nyugdíj, hanem szociális ellátás.
Olyan idős embereknek nyújt segítséget, akik nem rendelkeznek megfelelő megélhetést biztosító jövedelemmel.
A 2027-re tervezett változás itt két szinten jelentős.
Egyrészt emelkednek a jogosultsági jövedelemhatárok, tehát többen férhetnek hozzá az ellátáshoz.
Másrészt a jövedelemmel nem rendelkező jogosultaknál maga a teljes havi járadékösszeg is jóval magasabb lenne.
75 ezer, 88 ezer vagy 118 ezer forint lehet az új határ
A tervezet szerint a házastárssal vagy élettárssal együtt élő, nyugdíjkorhatárt betöltött embernél 2027-ben akkor járhatna az ellátás, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 75 ezer forintot.
A 75 évesnél fiatalabb egyedülállóknál 88 ezer forint lenne a határ.
A legalább 75 éves, egyedül élő személyeknél pedig 118 ezer forint.
Ha az érintettnek nincs jövedelme, maga a havi ellátás is ennyi lenne az adott kategóriában.
Ha van jövedelme, akkor nem automatikusan a teljes összeget kapná, hanem a megfelelő határ és a saját havi jövedelme közötti különbözetet.
Egy egyszerű példa megmutatja, miért fontos ez
Tegyük fel, hogy egy 76 éves, egyedül élő ember havi 70 ezer forintos, figyelembe vehető jövedelemmel rendelkezik.
A tervezett 118 ezer forintos határ mellett a járadék összege főszabály szerint a 118 ezer és a 70 ezer forint különbségéhez igazodhatna.
Ez 48 ezer forintos havi kiegészítést jelentene.
Ezért nem helyes egyszerűen azt mondani, hogy „minden 75 év feletti 118 ezer forint járadékot kap”.
A tényleges összeg a jogosult saját jövedelmétől függ.
Több mint 700 ezer ember lehet érintett
A kormány közlése szerint a teljes intézkedéscsomag több mint 700 ezer ember életére lehet hatással.
A nyugellátási és kapcsolódó emelések körülbelül 455 ezer embert érintenének.
A megváltozott munkaképességűek ellátásának változása hozzávetőleg 238 ezer embernél jelenne meg.
Az időskorúak járadékának emelésében pedig körülbelül 8500 ember lehet közvetlenül érintett.
Ezek összeadva valóban 700 ezer feletti létszámot adnak.
A szám azonban nem azt jelenti, hogy Magyarországon 700 ezer ember kap 120 ezer forint alatti öregségi nyugdíjat.
Több különböző ellátási csoportot számítanak össze.
123 milliárd forintba kerülhet az első év
A kormány szerint a változások költségvetési hatása 2027-ben hozzávetőleg 123 milliárd forint.
Ez tartalmazza a kisnyugdíjak célzott korrekcióját, a megváltozott munkaképességűek emelését és a kapcsolódó ellátási változásokat.
A 123 milliárdos tétel önmagában nem a teljes magyar nyugdíjkassza.
A nyugdíjak éves kiadása ennél nagyságrendekkel nagyobb.
Ez kizárólag a mostani célzott intézkedéscsomag többletköltségére vonatkozó kormányzati becslés.
Kell majd kérelmet beadni?
A most közzétett rendelettervezet egyik legjobb híre az érintettek számára, hogy a sávos emeléshez nem kellene külön kérelmet beadni.
A tervezet kifejezetten kimondja, hogy a nyugdíjfolyósító szerv az emelést hivatalból hajtja végre.
A jogosultaknak már a 2027 januárjára járó ellátást is az emelt összeg szerint kellene folyósítani.
Ez jelentősen egyszerűsíti az ügyintézést.
Nem kellene külön nyomtatványt kitölteni, határidőt figyelni vagy bizonyítani, hogy valaki beleesik valamelyik sávba.
A nyugdíjfolyósító a rendelkezésére álló adatok alapján számolna.
Mi történik, ha valaki több ellátást is kap?
Erre is kitér a tervezet.
Ha valakinek egyszerre több olyan ellátást folyósítanak, amelyet a rendelet alapján emelni kell, akkor azokat külön-külön kell megemelni.
Ez például saját jogú és hozzátartozói ellátás egyidejű folyósításánál lehet fontos.
A pontos számítás egyedi esetben összetett lehet, de az alapelv világos: nem egyetlen összevont összegre alkalmaznak egyetlen emelést.
A külföldi szolgálati idővel rendelkezőknél arányosítás jöhet
A tervezet az európai uniós koordinációs szabályok, illetve szociális biztonsági egyezmények alapján megállapított ellátásokra is kitér.
Ha a magyar állam csak az ellátás egy részét viseli, a meghatározott minimumokat és korrekciókat a Magyarországot terhelő ellátásrész arányában kell alkalmazni.
Ez különösen azoknál lehet fontos, akik életük során több országban dolgoztak.
Az ilyen ügyekben ezért a 120 ezer forintos szám önmagában nem használható automatikusan.
Nem emelkedik automatikusan minden ellátás négyszeresére
A 28 500 forintos nyugdíjminimum hosszú ideig számos más szociális szabályban is referenciaértékként szerepelt.
Ezért könnyen kialakulhat az a benyomás, hogy ha ez 120 ezer forintra emelkedik, akkor minden korábban 28 500 forinthoz kapcsolt támogatás automatikusan négyszeresére nő.
Ez azonban nem így működik.
A jogszabálytervezet konkrétan meghatározza, mely törvényeket és mely ellátásokat módosítják.
A GYES, a GYET és más, külön jogszabály alapján megállapított ellátások nem válnak automatikusan 120 ezer forintossá csak azért, mert az öregségi teljes nyugdíj minimuma megváltozik.
Minden ellátásnál külön meg kell nézni a jogszabályt.
Mi az, ami már biztos, és mi az, ami még nem?
Politikai döntés már született arról, hogy a kormány be akarja vezetni az új rendszert.
A Pénzügyminisztérium ráadásul már nem csupán általános bejelentést tett: a részletes normaszövegeket is közzétették.
Ez jóval előrébb tart, mint egy egyszerű politikai ígéret.
Ugyanakkor 2026. október 11-én még társadalmi egyeztetés zajlik.
A véleményezési határidő október 16.
A szöveg ezután még módosulhat, majd a szükséges jogszabályokat el kell fogadni és ki kell hirdetni.
Ezért a konkrét sávokról továbbra is helyesebb úgy írni, hogy a jelenlegi jogszabálytervezet szerint.
A legfontosabb dátum 2027. január 1.
Ha a jogszabályok a most közzétett formában hatályba lépnek, valamennyi fő változás 2027. január 1-jén indulna.
Ekkortól lenne 120 ezer forint a 2027-ben megállapított öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege.
Ekkor lépne életbe a kisnyugdíjak sávos felzárkóztatása.
Ekkortól emelkedne az árvaellátás minimuma 60 ezer forintra.
Ekkor kapnák meg a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők a tervezett 10 százalékos emelést.
És ugyanezen a napon emelkednének az időskorúak járadékának jogosultsági és ellátási összeghatárai.
2027 tehát nem egyszerűen egy szokásos nyugdíjemeléssel indulhat
A legtöbb évben a januári nyugdíjemelés lényege egyetlen százalékos korrekció.
2027-ben azonban – ha a jelenlegi tervek változatlanul életbe lépnek – egymásra épülő rendszer jön létre.
Lesz általános januári emelés.
Lesz 120 ezer forintos új nyugdíjminimum.
Lesz külön sávos felzárkóztatás az alacsony saját jogú nyugdíjaknál.
Külön sávokat kapnak a hozzátartozói ellátások.
Emelkedik az árvaellátási minimum.
Külön szabályokat vezetnek be a megváltozott munkaképességűeknél és a nyugdíjkorhatárt elért rokkantsági ellátottaknál.
És jelentősen átalakul az időskorúak járadéka is.
Mit érdemes most megnézni a nyugdíjpapírokon?
Akinek alacsony összegű nyugdíja vagy más ellátása van, annak nem elsősorban azt kell néznie, hogy „120 ezer alatt van-e”.
Először azt kell tisztázni, pontosan milyen jogcímen kapja az ellátását.
Más szabály vonatkozik az öregségi teljes nyugdíjra, más az öregségi résznyugdíjra, a korhatár előtti ellátásra, a rokkantsági ellátásra vagy az özvegyi nyugdíjra.
Az is fontos, hogy az ellátást mikor állapították meg.
A sávos korrekció főszabály szerint a 2027. január 1-je előtti kezdő időponttal megállapított ellátásokhoz kapcsolódik.
Végül pedig az összeget nem a mostani októberi vagy decemberi nyugdíj alapján kell majd automatikusan besorolni, hanem a 2027. januári rendes emelés után kialakult összeg lesz a döntő.
Egy 120 ezres mai nyugdíjból tehát nem feltétlenül 132 ezer lesz
Ez egy jó példa arra, miért nem szabad túl gyorsan fejben számolni.
Ha valaki jelenleg 120 ezer forintot kap, először meg kell történnie a rendes januári nyugdíjemelésnek.
Csak az ezután kialakuló összeg alapján lehet eldönteni, melyik sáv vonatkozik rá.
Ha például az általános emelés után 125 ezer forint fölé kerül, már másik sávba kerülhet, mint amit a jelenlegi 120 ezres összeg alapján gondolnánk.
Ezért a pontos egyéni összegekhez az általános januári emelés végleges mértéke is szükséges.
A 120 ezer forintos minimum nem az átlagnyugdíj
Ezt is érdemes hangsúlyozni.
A nyugdíjminimum egy jogszabályi alsó határ bizonyos ellátásoknál.
Nem azt mutatja meg, hogy az átlagos magyar nyugdíjas mennyit kap.
Nem azt jelenti, hogy minden új nyugdíj automatikusan pontosan 120 ezer forint lesz.
A tényleges öregségi nyugdíjat továbbra is a szolgálati időből és a nyugdíjalapot képező, valorizált keresetekből számítják ki.
A minimum csak akkor lép be, amikor az erre jogosult teljes öregségi nyugdíj számított összege az előírt alsó határ alá kerül.
A hosszabb távú változás talán fontosabb, mint maga a négyszeres emelés
A 28 500-ról 120 ezerre történő ugrás látványos.
De rendszerszinten talán még fontosabb, hogy a tervezet szerint a minimumot 2028-tól már rendszeresen emelni kellene.
A régi 28 500 forintos összeg éppen azért vált ennyire szimbolikussá, mert 2008 után nem követte az árak, bérek és nyugdíjak általános növekedését.
Az új szabály ezt a problémát próbálná megelőzni.
Ugyanez igaz az árvaellátási minimumra és a megváltozott munkaképességűek ellátásának alapösszegére is: a tervezett szabályozás ezek jövőbeni rendszeres emelésének jogi keretét is megteremti.
Még változhat a tervezet október 16-ig
A társadalmi egyeztetés nem formaságként kezelendő.
A Pénzügyminisztérium által közzétett dokumentumokhoz október 16-ig lehet észrevételt tenni.
A végleges normaszövegben ezért elméletileg még módosulhatnak részletszabályok.
A fő politikai irány ugyanakkor már világos: a kormány célzottan, nagyobb összeggel emelné a legalacsonyabb nyugdíjakat és több kapcsolódó ellátást.
A biztos végleges szabályt azonban csak a kihirdetett törvény és kormányrendelet jelenti majd.
Ez lehet a 2027-es nyugdíjcsomag legfontosabb tanulsága
A mostani változásokat nem érdemes egyetlen mondatra leegyszerűsíteni.
Nem arról van szó, hogy „minden nyugdíj 120 ezerre nő”.
Nem arról van szó, hogy „minden nyugdíjas 91 500 forintos emelést kap”.
És nem arról van szó, hogy 146 ezer forint felett senkinek nem emelkedik a nyugdíja.
A valódi változás egy többlépcsős rendszer. A 120 ezer forintos új minimum az öregségi teljes nyugdíj alsó határát emelné meg, a már folyósított nagyon alacsony saját jogú ellátásokat külön sávosan korrigálnák, az özvegyi és más hozzátartozói nyugdíjak külön emelést kapnának, az árvaellátási minimum 60 ezer forintra nőne, a rokkantsági és rehabilitációs ellátások 10 százalékkal emelkednének, a nyugdíjkorhatárt elért rokkantsági ellátottak pedig további védelmet kapnának. Az időskorúak járadékánál pedig jelentősen megemelnék mind a jogosultsági, mind az ellátási összeghatárokat.
Ha a jogszabálytervezeteket ebben a formában elfogadják, 2027. január 1-je valóban az elmúlt évek egyik legnagyobb változását hozhatja az alacsony összegű nyugdíjak és időskori ellátások rendszerében. A társadalmi egyeztetés azonban október 16-ig tart, ezért a végleges összegeket és részletszabályokat az elfogadott, kihirdetett jogszabály alapján lehet majd biztosan megállapítani.
