Komoly költségvetési helyzetképet ismertetett a Pénzügyminisztérium: a tárca szerint kormányváltás nélkül 2026-ban az államháztartási hiány akár a GDP 8,3 százalékára is nőhetett volna. Ez jóval magasabb annál a 3,7 százalékos hiánycélnál, amellyel a 2026-os költségvetést eredetileg elfogadta a parlament.
Kármán András pénzügyminiszter egy háttérbeszélgetésen mutatta be a költségvetési leltárt, amely alapján az új kormány augusztus végén határozhatja meg a 2026-os új hiánycélt. A számok alapján a kabinet egy rendkívül nehéz költségvetési örökséggel szembesült: a hivatalosan elfogadott költségvetési pálya és a tárca által feltárt tényleges kiindulási helyzet között több százmilliárd forintos, GDP-arányosan is jelentős eltérés mutatkozik.
A legfontosabb üzenet ugyanakkor az, hogy a most bemutatott számok nem végleges hiánycélok. A Pénzügyminisztérium szerint technikai előrejelzésről van szó, amely azt mutatja meg, milyen pályán állna a költségvetés további intézkedések nélkül. Vagyis a 7,2, a 7,5 vagy a 8,3 százalékos szám nem új kormányzati vállalás, hanem egy kiindulási állapot leírása.
Eredetileg 3,7 százalékos hiánnyal számoltak
A 2026-os költségvetést eredetileg a GDP 3,7 százalékának megfelelő államháztartási hiánnyal fogadta el a parlament. Ez önmagában is magasabb érték annál, amit hosszabb távon fenntartható költségvetési pályának szokás tekinteni, de a Pénzügyminisztérium mostani leltára szerint a tényleges kiindulási helyzet ennél lényegesen rosszabb lehetett.
A kormányváltás utáni átadás-átvétel során megismert belső előrejelzés már 6,8 százalékos hiányt mutatott. Ez azt jelenti, hogy a tárca szerint a költségvetés már a hivatalosan elfogadott hiánycélhoz képest is jelentős elcsúszásban volt.
A részletes minisztériumi átvilágítás után ez az érték további hiánynövelő tételek miatt 7,2 százalékra módosult. A Pénzügyminisztérium hangsúlyozása szerint ez még mindig csak technikai előrejelzés: azt mutatja, mi történne, ha a kormány nem hozna új intézkedéseket, nem módosítana kiadásokat, és nem avatkozna be a költségvetési folyamatokba.
A 8,3 százalékos szám a tárca szerint a valódi örökséget mutatja
A Pénzügyminisztérium szerint a valós örökséget ennél is magasabb szám jelzi. A tárca úgy számol, hogy az előző költségvetési pályában 969 milliárd forintnyi, a GDP 1,1 százalékának megfelelő RRF-forrás szerepelt.
A minisztérium értékelése szerint ezekhez a forrásokhoz kormányváltás nélkül nehezen lehetett volna hozzájutni, mivel a jogállamisági és antikorrupciós feltételek teljesítésével kapcsolatban továbbra is komoly nyitott kérdések voltak.
Ha ezeket az uniós forrásokat kiveszik a számításból, a tárca szerint az államháztartási hiány kormányváltás nélkül, további intézkedések hiányában nem 3,7 százalék, hanem a GDP 8,3 százaléka lett volna.
Ez a szám azért különösen fontos, mert politikai és gazdasági értelemben is erős állítás: a Pénzügyminisztérium ezzel azt üzeni, hogy az elfogadott költségvetésben szereplő hiánycél és a ténylegesen várható hiány között óriási szakadék volt.
Nem új hiánycél, hanem technikai pálya
A tárca külön jelezte, hogy a 7,2 vagy 8,3 százalékos érték nem új hiánycél. Ez a különbségtétel nagyon fontos, mert a költségvetési politika szempontjából mást jelent egy elfogadott cél és mást egy technikai előrejelzés.
A hiánycél az, amit a kormány vállal, és amelyhez intézkedéseket rendel. A technikai előrejelzés ezzel szemben azt mutatja, hogy a jelenlegi szabályok, automatikus kiadások, törvénybe foglalt tételek és várható gazdasági folyamatok mellett milyen hiány alakulna ki, ha nem történne új kormányzati beavatkozás.
A 2026-os új hiánycélt a kormány várhatóan augusztus végén határozza meg. Ekkor nyújthatják be a 2026-os költségvetés átfogó módosítását is.
Mi növelte ekkorára a hiányt?
A Pénzügyminisztérium számítása szerint a GDP-arányosan 3,1 százalékpontos eltérés legnagyobb része politikai döntésekhez, kampányintézkedésekhez, előnytelen szerződésekhez, gyengébb gazdasági teljesítményhez és újonnan feltárt kiadásokhoz kapcsolódik.
A tárca szerint azok a kampányidőszakhoz köthető intézkedések, amelyek nem szerepeltek megfelelő fedezettel a 2026-os költségvetési tervben, önmagukban 1,3 százalékponttal növelik a hiányt.
Ezek között szerepel a 14. havi nyugdíj bevezetése, valamint a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása is. A két tétel együtt a minisztériumi számítás szerint 0,4 százalékponttal járul hozzá a hiány emelkedéséhez.
A 14. havi nyugdíj még nem végleges döntésként szerepel
A 2027-es kitekintés egyik legfontosabb politikai kérdése a 14. havi nyugdíj. A technikai pályában szerepel a jövő évre tervezett, kéthetes részlet, de a pénzügyminiszter jelzése alapján ezt még nem lehet végleges költségvetési döntésként kezelni.
Kármán András az Economx kérdésére úgy fogalmazott, hogy a most bemutatott hiánypálya technikai feltételek melletti előrejelzés. Vagyis minden olyan tétellel számol, amely törvénybe van iktatva vagy automatikusan fut, de nem számol olyan intézkedéssel, amelyről eddig nem született döntés.
Ez azt jelenti, hogy a 14. havi nyugdíj szerepelhet a kiindulási számokban, de nem biztos, hogy a végleges 2027-es költségvetési döntés változatlan formában tartalmazza majd.
A nyugdíjasok szempontjából ez különösen érzékeny kérdés. Fontos különbséget tenni a politikai ígéret, a technikai költségvetési pálya és a végleges, elfogadott költségvetési döntés között.
Az édesanyák adómentessége is nyitott kérdés maradt
A 2027-es előrejelzésben szerepel az édesanyák adómentességének következő lépcsője is. Ez a tárca szerint 0,2 százalékponttal növelheti a hiányt.
Ez jelentős tétel, hiszen az adómentességi program bevételkiesést okoz a költségvetésnek. A kérdés az, hogy a kormány a nehéz költségvetési helyzetben változatlan formában viszi-e tovább az intézkedést, módosít rajta, vagy más ütemezést választ.
A pénzügyminiszter válasza alapján itt sincs még végleges döntés. A technikai pálya tartalmazza az automatikusan futó vagy törvénybe iktatott tételeket, de a végleges politikai döntések később születhetnek meg.
Ez sok család számára lehet fontos, hiszen az adókedvezmények és adómentességek közvetlenül befolyásolják a havi jövedelmet.
Az Otthon Start Program sorsa sem végleges
A technikai előrejelzésben az Otthon Start Program is szerepel. A Pénzügyminisztérium szerint ez 2027-ben 0,1 százalékponttal emelheti a hiányt.
Az otthonteremtési programok mindig nagy figyelmet kapnak, mert sok fiatal család, közszférában dolgozó, lakásvásárlás előtt álló vagy hitelben gondolkodó ember életére lehetnek hatással. Ugyanakkor ezek a programok költségvetési szempontból rendkívül drágák lehetnek.
A mostani helyzetben ezért az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy a kormány milyen formában tartja fenn az otthonteremtési támogatásokat. Elképzelhető változatlan folytatás, szűkítés, célzottabbá tétel, ütemezés módosítása vagy teljes újratervezés is.
Egyelőre azonban itt is óvatosan kell fogalmazni: a technikai pálya nem azonos a végleges döntéssel.
A tárca szerint az előző kormány ismerte a valós helyzetet
Kármán András a háttérbeszélgetésen arról is beszélt, hogy a Pénzügyminisztérium szerint az előző kormány tisztában volt a költségvetés valós helyzetével, de a nyilvánosság előtt nem ezt a képet mutatta.
Ez erős politikai állítás, amely várhatóan komoly vitát vált ki. Az új kormány oldaláról a költségvetési leltár azt szolgálhatja, hogy bemutassa: milyen pénzügyi helyzetet örökölt, és miért lesz szükség a költségvetés módosítására.
Az ellenzéki vagy korábbi kormányzati oldal várhatóan vitathatja majd a számítások értelmezését, különösen azt, hogy mely kiadások tekinthetők valóban örökölt tehernek, melyek politikai döntések következményei, és mely tételeknél számol másképp a tárca.
A kampányintézkedések komoly terhet jelenthetnek
A Pénzügyminisztérium szerint a kampány során vállalt transzferek és adócsökkentések összességében a GDP 2 százalékával növelték a hiányt. Ennek fele már beépült a költségvetésbe, másik fele azon felül jelentkezett.
Ez azt jelenti, hogy a tárca szerint a választási időszakban meghirdetett vagy beépített jóléti és támogatási intézkedéseknek nem volt meg a teljes fedezete.
Ez a költségvetési politika egyik klasszikus dilemmája: a lakosságnak nyújtott támogatások, adókedvezmények és transzferek rövid távon népszerűek és sokaknak segíthetnek, de ha nincs mögöttük tartós bevételi forrás vagy kiadáscsökkentés, akkor gyorsan megemelik a hiányt.
A mostani leltár alapján az új kormánynak egyszerre kellene kezelnie a társadalmi elvárásokat és a pénzügyi fenntarthatóságot.
Előnytelen szerződések és kontrollálatlan kiadások
A tárca szerint az előnytelen szerződések és a kontrollálatlan kiadások további 0,9 százalékponttal rontják a költségvetési egyenleget.
Ide sorolták többek között a 35 éves útkoncesszió többletkiadásait, valamint a Budapest–Belgrád vasútfejlesztéshez kapcsolódó terheket.
Ezek a nagy állami szerződések azért különösen fontosak, mert hosszú évekre, akár évtizedekre is meghatározhatják a költségvetés mozgásterét. Egy rosszul megkötött vagy túl drága szerződés nemcsak az adott évben okoz problémát, hanem tartósan megterhelheti az államháztartást.
A kormány várhatóan áttekinti ezeket a szerződéseket, de kérdés, hogy jogilag és pénzügyileg mennyire lehet belenyúlni a már megkötött megállapodásokba.
Uniós bírósági döntések is rontják az egyenleget
A Pénzügyminisztérium szerint az uniós bírósági döntések nyomán visszafizetendő szén-dioxid-kvótaadó és kiegészítő bányajáradék közel 0,5 százalékponttal rontja a költségvetési egyenleget.
Ez azért fontos, mert ezek nem klasszikus politikai programok vagy választási ígéretek, hanem jogi következményekből fakadó kiadások. Ha az államnak vissza kell fizetnie korábban beszedett vagy vitatott tételeket, az közvetlenül növeli a hiányt.
Az ilyen ügyek különösen kellemetlenek a költségvetés számára, mert gyakran egyszeri, nagy összegű terhet jelentenek, amelyekre nehéz év közben fedezetet találni.
A gyenge gazdaság is megüti a büdzsét
A minisztérium szerint a vártnál gyengébb gazdasági pálya 0,3 százalékponttal növeli a hiányt. A tárca úgy számol, hogy 2025-ben a gazdasági növekedés a tervezett 2,5 százalék helyett csak 0,5 százalék volt, 2026-ban pedig a 4,1 százalékos terv helyett 1,6–2,0 százalékos növekedés várható.
Ez komoly eltérés. Ha a gazdaság lassabban nő, akkor az állam kevesebb adóbevételhez jut. Kevesebb áfa folyik be a fogyasztásból, gyengébb lehet a társasági adóbevétel, mérséklődhetnek a munkából származó adók és járulékok is.
A költségvetés bevételi oldala ezért érzékenyen reagál a gazdasági növekedés lassulására. Ha a kiadási oldal közben nem csökken, akkor a hiány gyorsan megugrik.
Újonnan feltárt tételek is rontották a képet
Az elmúlt hetek részletes átvilágítása a tárca szerint további, a GDP 0,4 százalékának megfelelő hiánynövelő tételt tárt fel.
Ide tartozik az önkormányzati egyenleg romlása, az N7 állami hadiipari cég terven felüli költése, a be nem tervezett űrkutatási szolgáltatási díj, az M49-es és más útfejlesztések, valamint az egészségügy megnövekedett hiánya.
Ezek együtt emelték a további intézkedések nélküli hiány-előrejelzést 6,8 százalékról 7,2 százalékra.
Különösen az egészségügy megnövekedett hiánya lehet érzékeny pont, hiszen az ágazat finanszírozása régóta vitatott kérdés. Ha a kórházak, szakrendelők vagy egészségügyi intézmények adósságállománya nő, azt végül gyakran a költségvetésnek kell rendeznie.
Az EU-megállapodás javíthatja az idei képet
A Pénzügyminisztérium szerint az Európai Unióval kötött megállapodás javítja az idei költségvetési helyzetet. Az RRF keretében érkező 6,5 milliárd euró támogatás hiánycsökkentő hatása 2026-ban 1086 milliárd forint, vagyis a GDP 1,2 százaléka lehet.
Ennek meghatározó része a korábban végrehajtott programokra beérkező 2,7 milliárd euró.
Ez azt jelenti, hogy az uniós pénzek hazahozatala érdemben javíthatja a költségvetési egyenleget. Ugyanakkor a kép nem teljesen egyirányú, mert a kedvezményes finanszírozású RRF-hitelhez kapcsolódó egyes transzferek és tőkeemelések növelhetik is a hiányt, attól függően, hogy a kormányzati szektoron belülre vagy kívülre érkeznek.
A tárca szerint az EU-megállapodás összességében 491 milliárd forinttal, a GDP 0,5 százalékával csökkenti az idei államháztartási hiányt.
További intézkedések nélkül 7,5 százalék lenne a hiány
A minisztérium számításai szerint az örökölt, uniós források nélkül számított 8,3 százalékos hiányt több tényező mérsékli.
Az EU-támogatások hazahozatala 0,5 százalékponttal javítja a képet. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetése 0,2 százalékponttal csökkenti a hiányt. A forint erősödése és a hozamok csökkenése további 0,1 százalékponttal segíthet.
Így a Pénzügyminisztérium szerint további intézkedések nélkül a 2026-os hiány a GDP 7,5 százaléka lenne.
Ez még mindig rendkívül magas érték, ezért várható, hogy a kormány augusztus végéig intézkedési csomagot készít elő. A kérdés az, hogy ez kiadáscsökkentést, bevételnövelést, beruházások elhalasztását, támogatások átalakítását vagy ezek kombinációját jelenti majd.
A 2027-es pálya sem megnyugtató
A 2027-es technikai előrejelzés valamivel alacsonyabb hiányt mutat, de még mindig jelentős kockázatokat tartalmaz. A Pénzügyminisztérium szerint további intézkedések nélkül 2027-ben a GDP 6,1 százalékának megfelelő hiány vetíthető előre.
Ez azért fontos, mert nem egyszeri problémáról van szó. Bár 2026-ban több nagy, egyszeri tétel is terheli a költségvetést, a következő évre is magas hiány maradhat fenn, ha nem történnek érdemi kiigazítások.
A 2027-es új hiánycélt a kormány október végéig határozza meg. Addig dőlhet el, hogy mely jóléti intézkedéseket tartanak fenn, melyeket módosítanak, és milyen költségvetési pályát vállalnak az Európai Unió és a piacok felé.
Miért fontos ez az embereknek?
A költségvetési hiány elsőre távolinak tűnhet a mindennapi élettől, pedig közvetlenül befolyásolhatja a családokat, nyugdíjasokat, dolgozókat és vállalkozásokat.
Ha túl magas a hiány, az államnak több pénzt kell kölcsönvennie. Ez növelheti az adósságot, a kamatkiadásokat, és szűkítheti a jövőbeli mozgásteret. A piacok magasabb kockázatot árazhatnak, ami drágább finanszírozást jelenthet az államnak, végső soron pedig az adófizetőknek.
A magas hiány emellett nyomást helyezhet a kormányra, hogy bizonyos kiadásokat visszafogjon, beruházásokat halasszon el, támogatásokat alakítson át, vagy bevételnövelő intézkedéseket vezessen be.
Ezért a mostani költségvetési leltár nem pusztán szakpolitikai vita: sokak pénztárcáját érintő döntések előszobája lehet.
Nyugdíjasok, családok és lakásvásárlók is figyelhetnek
A mostani számok alapján három társadalmi csoport különösen figyelheti a következő hónapokat.
Az első a nyugdíjasok köre. A 14. havi nyugdíj technikai pályában szerepel, de végleges költségvetési döntésként még nem kezelhető. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasoknak érdemes kivárniuk a hivatalos döntést, mielőtt biztos juttatásként számolnának vele.
A második csoport az édesanyáké. Az adómentesség következő lépcsője jelentős könnyítés lehetne sok családnak, de a költségvetési helyzet miatt itt is kérdés, hogy milyen formában és ütemben folytatódik a program.
A harmadik csoport az otthonteremtés előtt állók köre. Az Otthon Start Program sorsa különösen fontos lehet azoknak, akik lakásvásárlásban, hitelfelvételben vagy állami támogatásban gondolkodnak. Egyelőre azonban itt sem szabad kész tényként kezelni a folytatást.
Nehéz döntések jöhetnek augusztus végéig
A kormány augusztus végén határozhatja meg az új 2026-os hiánycélt. Addig a kabinetnek el kell döntenie, mekkora hiányt tart még vállalhatónak, milyen ütemben kívánja csökkenteni a deficitet, és mely intézkedésekkel akarja stabilizálni a költségvetést.
A mozgástér szűk. Ha túl gyors a kiigazítás, az fékezheti a gazdaságot, és társadalmi feszültségeket okozhat. Ha viszont túl lassú, akkor a piacok és az uniós intézmények bizalma sérülhet, a finanszírozás drágulhat, és az adósságpálya is romolhat.
Ezért várhatóan olyan megoldást keres a kormány, amely egyszerre próbálja mérsékelni a hiányt, megőrizni a legfontosabb társadalmi támogatásokat, és helyreállítani a költségvetés hitelességét.
Összefoglalva
A Pénzügyminisztérium költségvetési leltára szerint a 2026-os államháztartási hiány a korábban elfogadott 3,7 százalékos cél helyett kormányváltás nélkül akár a GDP 8,3 százalékára nőhetett volna. A tárca szerint a belső előrejelzés már 6,8 százalékos hiányt mutatott, a részletes átvilágítás ezt 7,2 százalékra módosította, az uniós források nélkül számított örökölt pálya pedig 8,3 százalékos hiányt jelez.
Az EU-megállapodás, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetése, a forint erősödése és a hozamok csökkenése javíthatja a képet, így további intézkedések nélkül a 2026-os hiány a tárca szerint 7,5 százalék körül alakulhatna.
A 2027-es technikai pályában szerepel a 14. havi nyugdíj, az édesanyák adómentességének következő lépcsője és az Otthon Start Program is, de ezekről a pénzügyminiszter jelzése alapján még nincs végleges költségvetési döntés.
A következő kulcsidőpont augusztus vége lesz, amikor a kormány meghatározhatja az új 2026-os hiánycélt, és benyújthatja a költségvetés átfogó módosítását. A 2027-es célról október végéig dönthetnek.
