Komoly fordulat körvonalazódik a 2027-es minimálbér körül: a korábban rögzített 14 százalékos bruttó emelés egyre kevésbé tekinthető biztosnak, miközben az alacsony keresetűek tervezett adócsökkentése miatt akár jóval kisebb béremelés mellett is kétszámjegyű nettó növekedés jöhet.
A jelenlegi minimálbér 2026-ban havi bruttó 322 800 forint, a garantált bérminimum pedig 373 200 forint. Ezek már nem a hároméves bérmegállapodás eredeti számai: a 2026-ra tervezett 13 százalékos minimálbér-emelést végül 11 százalékra mérsékelték. Ez önmagában is jelzi, hogy a több évre előre rögzített pálya nem megváltoztathatatlan.
Az eredeti megállapodás szerint 2027-ben 14 százalékos emelés következett volna. Emiatt sok helyen még mindig 374 600 forintos minimálbérről lehet olvasni. Ez az összeg azonban a korábban 2026-ra tervezett 328 600 forintos minimálbérből indult ki, amely végül soha nem lépett életbe.
Ha a jelenlegi 322 800 forintos minimálbérre számolnánk rá 14 százalékot, akkor nem 374 600, hanem körülbelül 367 992 forintos bruttó minimálbér adódna 2027-re. Csakhogy ma még ezt az összeget sem lehet biztosnak tekinteni, mert maga a 14 százalékos emelés is az őszi bértárgyalások egyik fő vitapontja.
A munkáltatói oldal szerint a gazdaság teljesítménye elmaradt attól, amire a korábbi bérpályát felépítették. Perlusz László, a VOSZ főtitkára már arról beszélt, hogy a jelenlegi környezetben nemcsak a 14 százalék, hanem akár a 10 százalékos bruttó emelés gazdasági alapja is kérdéses.
A 14 százalékos emelés tehát egyáltalán nem kész tény
A 2024 végén megkötött hároméves bérmegállapodás eredeti menetrendje meglehetősen látványos minimálbér-felzárkózást vetített előre.
2025-re 9 százalékos, 2026-ra 13 százalékos, 2027-re pedig 14 százalékos minimálbér-emelést határoztak meg.
A cél az volt, hogy a minimálbér 2027-re elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
A bérmegállapodás azonban gazdasági feltételekkel számolt. A növekedés, az infláció, a termelékenység és a bérek alakulása is szerepet játszik abban, fenntartható-e az előre megállapított pálya.
2026-ban már egyszer hozzá kellett nyúlni az eredeti tervhez.
328 600 helyett 322 800 forint lett a minimálbér
A hároméves megállapodás szerint 2026-ban 328 600 forintra kellett volna nőnie a minimálbérnek.
A gazdasági helyzet miatt azonban újratárgyalták a megállapodást.
A végeredmény 11 százalékos emelés lett.
Így 2026. január 1-jétől a havi minimálbér 322 800 forint, a garantált bérminimum pedig 373 200 forint.
Ez azért fontos, mert a 2027-es számítások kiindulópontja már ez a 322 800 forintos összeg.
Innen ered a sokat emlegetett 374 600 forint
A 374 600 forintos 2027-es minimálbér nem légből kapott szám.
Az eredeti bérmegállapodás alapján 2026-ban 328 600 forint lett volna a minimálbér. Ennek 14 százalékos emelése eredményezett volna megközelítőleg 374 600 forintot.
Csakhogy az első feltétel már nem teljesült.
A 2026-os minimálbér alacsonyabb lett.
Ezért még akkor is más összeget kapnánk, ha a 14 százalékot változtatás nélkül megtartanák.
14 százalékos emelésnél 367 992 forint lenne
A számítás egyszerű.
A jelenlegi 322 800 forintos minimálbér 14 százalékos emeléssel:
367 992 forintra nőne.
Ez 45 192 forintos bruttó havi emelkedést jelentene.
A kérdés azonban az, hogy a munkáltatók képesek lennének-e ezt kigazdálkodni.
A munkáltatók már a 10 százalékot is sokallhatják
A VOSZ szerint az eredeti megállapodás megkötésekor lényegesen erősebb gazdasági növekedéssel számoltak.
A valóság ennél jóval visszafogottabb lett.
A KSH szerint a magyar gazdaság 2026 első felében éves összevetésben 1,7 százalékkal növekedett.
Ez ugyan növekedés, de jóval kisebb annál a dinamikánál, amely mellett a kétszámjegyű béremelési pályát eredetileg elképzelték.
A munkáltatók érvelése szerint nem lehet tartósan úgy emelni a kötelező béreket, hogy közben a termelékenység és a vállalatok bevétele nem növekszik hasonló ütemben.
A szakszervezetek viszont nem engednék el a felzárkózást
A másik oldalon a munkavállalói érdekképviseletek állnak.
Ők azt szeretnék, hogy folytatódjon a minimálbér gyors felzárkózása, és teljesüljön a korábbi cél.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint még az eredetileg tervezett 14 százalék sem feltétlenül lenne elegendő ahhoz, hogy a minimálbér 2027-re elérje a rendszeres bruttó átlagkereset felét.
Ezért az őszi tárgyalásokon igen távoli kiindulópontokról indulhatnak a felek.
Van azonban egy új tényező: az szja
A 2027-es minimálbérről ezért már nem elég csak a bruttó fizetés alapján beszélni.
A kormány ugyanis azt tervezi, hogy csökkenti az alacsony keresetűek személyijövedelemadó-terhét.
Kármán András pénzügyminiszter májusi parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy a minimálbéren dolgozók effektív szja-terhe 15 százalékról 9 százalékra csökkenne.
Ez várhatóan nem úgy működne, hogy mindenki számára 9 százalékra csökken az általános szja-kulcs.
A jelenleg ismert elképzelés szerint a 15 százalékos névleges kulcs mellett adójóváírás csökkentené a minimálbéren dolgozók tényleges terhét.
Még ez sem végleges jogszabály
Ezt különösen fontos hangsúlyozni.
A 9 százalékos effektív szja kormányzati terv és vállalás, de a végleges 2027-es adószabályok részletes formája még nem ismert.
A konkrét adójóváírási képlet, a jogosultsági határok és az egyéb kedvezményekkel való együttműködés részletei döntőek lesznek.
Ezért a következő számítások forgatókönyvek, nem hivatalosan kihirdetett 2027-es nettó bérek.
Jelenleg mennyi a minimálbér nettója?
2026-ban a bruttó minimálbér 322 800 forint.
Egy olyan munkavállalónál, aki semmilyen családi, életkori vagy más adókedvezményt nem vesz igénybe, jelenleg 15 százalék szja és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék terheli a bért.
Így a kedvezmények nélküli nettó minimálbér:
214 662 forint.
Ez az az összeg, amelyhez érdemes hasonlítani a különböző 2027-es forgatókönyveket.
Ha csak az szja változna, már akkor is közel 20 ezerrel több maradna
Tegyük fel, hogy a bruttó minimálbér egyetlen forinttal sem emelkedik.
Ez természetesen nem a legvalószínűbb forgatókönyv, de jól megmutatja az adóváltozás hatását.
322 800 forintos bruttó bér mellett, 18,5 százalékos tb-járulékkal és 9 százalékos effektív szja-teherrel a nettó körülbelül:
234 030 forint lenne.
Ez havi 19 368 forinttal több a jelenlegi nettónál.
Éves szinten több mint 232 ezer forintos különbségről beszélünk.
Már 1 százalékos bruttó emelés is érdekes helyzetet teremtene
Ha a bruttó minimálbér mindössze 1 százalékkal nőne, akkor 326 028 forintra emelkedne.
A tervezett 9 százalékos effektív szja mellett ebből körülbelül:
236 370 forint nettó maradna.
Ez a jelenlegi 214 662 forintos nettónál több mint 10 százalékkal magasabb.
Vagyis matematikailag tényleg előállhat az a furcsa helyzet, hogy egyszámjegyű, sőt nagyon kicsi bruttó béremelés mellett is kétszámjegyű nettó növekedést érzékel a dolgozó.
Mi történne 5 százalékos béremelésnél?
Egy 5 százalékos bruttó emelés a jelenlegi 322 800 forintos minimálbért:
338 940 forintra növelné.
A 9 százalékos effektív szja mellett ebből körülbelül:
245 732 forint nettó fizetés adódna.
Ez nagyjából 14,5 százalékkal magasabb a jelenlegi kedvezmények nélküli nettó minimálbérnél.
A bruttó tehát csak 5 százalékkal emelkedne, miközben a dolgozó nettó keresete közel háromszor ekkora ütemben nőne.
8 százalékos emelésnél már 250 ezer fölé kerülhetne a nettó
Ha végül 8 százalékos bruttó emelésben egyeznének meg, akkor a minimálbér:
348 624 forint lenne.
A jelenlegi 15 százalékos szja mellett ebből körülbelül 231 835 forint maradna.
Ha viszont életbe lépne a 9 százalékos effektív teher, akkor a nettó:
körülbelül 252 752 forintra emelkedhetne.
Ez csaknem 38 ezer forinttal több havonta, mint a 2026-os kedvezmények nélküli nettó minimálbér.
Éves szinten ez már több mint 450 ezer forintos nettó különbséget jelentene.
10 százalékos bruttó emelésnél közel 257 500 forint lehetne
Ha 10 százalékos emelés születne, a bruttó minimálbér:
355 080 forint lenne.
A feltételezett 9 százalékos effektív szja mellett a nettó körülbelül:
257 433 forintra emelkedne.
Ez a mai nettóhoz viszonyítva már közel 20 százalékos növekedés.
Pontosan ezért mondják a munkáltatói oldalon, hogy 2027-ben a nettó bérek emelkedését nem feltétlenül kell teljes egészében a vállalkozásokra terhelni.
Mi történne, ha mégis megmaradna a 14 százalék?
Ez lenne a munkavállaló számára a kedvezőbb forgatókönyvek egyike.
A 322 800 forintos minimálbér 14 százalékos emeléssel 367 992 forintra nőne.
A mai adóterhek mellett ennek nettója körülbelül:
244 715 forint lenne.
A 9 százalékos effektív szja mellett viszont már:
266 794 forint maradhatna.
Ez több mint 52 ezer forintos havi pluszt jelentene a jelenlegi, 214 662 forintos nettóhoz képest.
A nettó növekedés így meghaladná a 24 százalékot.
A számok egyben
| Bruttó emelés | Lehetséges bruttó minimálbér | Nettó 9%-os effektív szja mellett |
|---|---|---|
| 0% | 322 800 Ft | kb. 234 030 Ft |
| 1% | 326 028 Ft | kb. 236 370 Ft |
| 5% | 338 940 Ft | kb. 245 732 Ft |
| 8% | 348 624 Ft | kb. 252 752 Ft |
| 10% | 355 080 Ft | kb. 257 433 Ft |
| 14% | 367 992 Ft | kb. 266 794 Ft |
Ezek nem hivatalos 2027-es összegek. A táblázat kizárólag azt mutatja meg, milyen nettó eredmény adódna, ha a jelenlegi 18,5 százalékos tb-járulék mellett teljes egészében megvalósulna a minimálbéresek 9 százalékos effektív szja-terhelése.
Nem mindenki ugyanannyit nyerne az adócsökkentéssel
Van azonban egy fontos csavar.
A számítás olyan munkavállalóra vonatkozik, aki jelenleg teljes egészében megfizeti a 15 százalékos személyi jövedelemadót.
Aki családi kedvezményt használ, szja-mentességre jogosult, vagy más adókedvezményt érvényesít, annál egészen más nettó eredmény jöhet ki.
Ha valaki már most sem fizet teljes 15 százalékos szja-t, akkor egy 9 százalékos effektív minimálbéres adóteher természetesen nem ad ugyanakkora pluszt.
Ezért a végleges jogszabályból kell majd kiderülnie, hogyan illeszkedik az új adójóváírás a meglévő kedvezmények rendszeréhez.
A mediánbér alatt keresők is kaphatnak könnyítést
A kormány terve nem kizárólag a minimálbéresekre vonatkozik.
A korábban ismertetett elképzelések szerint a mediánbér alatt keresőknél fokozatos adójóváírás működne.
A minimálbéren lenne a legnagyobb kedvezmény, majd a jövedelem emelkedésével csökkenne.
A mediánbér fölött pedig megmaradna a jelenlegi 15 százalékos szja-teher.
A konkrét jövedelmi sávokat azonban még a végleges adótörvénynek kell meghatároznia.
A munkáltatóknak azonban továbbra is a bruttó számít
A dolgozó számára természetesen az a legfontosabb, mennyi pénz érkezik a bankszámlájára.
A vállalkozás számára viszont a bruttó munkabér és az ahhoz kapcsolódó munkáltatói terhek számítanak.
Ha a nettó fizetés az állami adócsökkentés miatt nő, az kevésbé emeli a vállalat bérköltségét, mint egy ugyanekkora nettó növekedést eredményező bruttó béremelés.
Ezért lehet a 9 százalékos effektív szja kulcsfontosságú az őszi bértárgyalásokon.
A bruttó bér mégsem mellékes
A szakszervezetek számára ugyanakkor nem elfogadható az az érvelés, hogy kizárólag a nettó fizetést kell nézni.
A bruttó kereset számos későbbi jogosultságnál számít.
Kapcsolódik hozzá többek között a nyugdíj alapja, a táppénz, bizonyos társadalombiztosítási ellátások és más jövedelemarányos juttatások.
Ha tehát valaki magasabb nettót kizárólag alacsonyabb adó miatt kap, attól a bruttó bére még nem emelkedik ugyanilyen mértékben.
Ez hosszabb távon lényeges különbség.
A garantált bérminimumról külön kell majd megállapodni
A szakmunkásokat és a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottakat másik fontos kérdés érinti.
A garantált bérminimum 2026-ban 373 200 forint.
Ennek 2027-es növekedése nem vezethető le automatikusan a minimálbér 14 százalékos eredeti pályájából.
A következő évi összegről külön megállapodás szükséges.
Ezért aki jelenleg garantált bérminimumot keres, annak nem érdemes a minimálbérből egyszerű százalékszámítással következtetnie a 2027-es fizetésére.
A kisvállalkozások számára különösen érzékeny kérdés
A kötelező béremelés azoknál a cégeknél jelenti a legnagyobb terhet, ahol sok minimálbéres vagy garantált bérminimumos munkavállaló dolgozik.
Ilyen lehet számos kis kereskedelmi, vendéglátó-, szolgáltató- vagy vidéki vállalkozás.
Ha a bérek tartósan gyorsabban emelkednek, mint a termelékenység és a vállalkozások bevétele, a cégek egy része áremeléssel, beruházások elhalasztásával vagy létszámcsökkentéssel reagálhat.
A munkáltatói oldal ezért szeretne kisebb bruttó emelést.
Az államnak is pénzbe kerül a nettó emelése
Az adócsökkentés természetesen nem ingyenes.
Ha a minimálbéresek és más alacsony keresetűek kevesebb szja-t fizetnek, a központi költségvetés kevesebb adóbevételhez jut.
Ezért a 2027-es adócsomag és a költségvetés lesz az egyik legfontosabb dokumentum.
Abból derülhet ki, pontosan milyen adójóváírást vezetnek be, kik jogosultak rá és hogyan finanszírozza azt az állam.
Mire érdemes tehát most figyelni?
A 2027-es minimálbérnél három szám lesz igazán fontos.
Az első a végleges bruttó minimálbér.
A második a garantált bérminimum.
A harmadik pedig az alacsony keresetűek számára bevezetendő adójóváírás pontos összege és szabálya.
Csak ezek együttes ismeretében lehet majd megmondani, mennyi lesz a tényleges nettó minimálbér januártól.
A 374 600 forintot tehát még ne vegyük készpénznek
Ez jelenleg talán a legfontosabb üzenet.
A sok helyen idézett 374 600 forintos összeg a régi bérpályából származik.
A 2026-os minimálbér azonban nem az eredeti terv szerint alakult, ezért ez az összeg már nem következik automatikusan a megállapodásból.
Ha a 14 százalék megmaradna, a jelenlegi bázisról körülbelül 367 992 forintos bruttó összeg következne.
De még a 14 százalék sem biztos.
A dolgozó számára mégis kedvezőbb lehet a végeredmény, mint amit a bruttó emelés mutat
A 2027-es minimálbér történetének éppen ez lehet a különlegessége.
Normál esetben, változatlan adórendszer mellett egy 5 százalékos bruttó béremelés nagyjából 5 százalékos nettó emelkedést is eredményez.
Ha azonban közben az effektív szja 15 százalékról 9 százalékra mérséklődik, a két hatás összeadódik.
Így 5 százalékos bruttó emelésből akár körülbelül 14,5 százalékos nettó növekedés lehet.
8 százalékos bruttó emelésnél pedig közel 18 százalékkal nőhetne a kézhez kapott összeg.
Ősszel dőlhet el, mennyi kerül a borítékba 2027-ben
A minimálbérről szóló végleges alku tehát még előttünk áll.
A munkáltatók az eredeti 14 százaléknál lényegesen kisebb emelést szeretnének. A szakszervezetek ragaszkodnak a gyors bérfelzárkózáshoz. A kormány pedig az adórendszeren keresztül növelheti a dolgozóknál maradó nettó összeget.
Egy dolgot ezért már most érdemes megjegyezni: 2027-ben nem biztos, hogy a bruttó minimálbér százalékos emelkedése mutatja majd meg, mennyivel javul a minimálbéren dolgozók helyzete. Ha valóban életbe lép a 9 százalékos effektív szja-teher, még egy egyszámjegyű bruttó béremelés mellett is jóval 10 százalék fölötti nettó növekedés jöhet. A végleges összeget azonban csak a bérmegállapodás és a 2027-es adótörvény megjelenése után lehet biztosan kiszámítani.
