2026. október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a nyári időszámításról a normál, köznyelvben téli időszámításra: hajnali 3 órakor az órákat 2 órára kell visszaállítani, így ezen az éjszakán egy órával többet kapunk.
Az őszi óraátállítás sokak számára a kellemesebb a két évenkénti változás közül. Tavasszal egy órával rövidebb lesz az éjszaka, ősszel viszont éppen fordítva történik: a hajnali 2 és 3 óra közötti időszak lényegében kétszer következik be. Aki a megszokott időben kel, elméletileg egy órával hosszabban alhat.
2026-ban ráadásul családok százezrei számára valamivel könnyebb lehet az alkalmazkodás, mert az átállítás az iskolai őszi szünet idejére esik. A hivatalos tanév rendje szerint a szünet előtti utolsó tanítási nap október 22., csütörtök, a szünet utáni első tanítási nap pedig november 2., hétfő. A gyerekeknek tehát nem kell közvetlenül az óraátállítást követő hétfő reggel iskolába indulniuk.
A legfontosabb kérdés azonban évek óta ugyanaz: meddig kell még évente kétszer átállítani az órákat? Bár az Európai Parlament évekkel ezelőtt támogatta a rendszer megszüntetését, a változtatást végül nem sikerült elfogadni. Sőt, az Európai Bizottság 2026 márciusában már a 2027 és 2031 közötti időszakra is közzétette a nyári időszámítás kezdetének és végének dátumait.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy aki arra számított, hogy a 2026. októberi lesz az utolsó óraátállítás, annak csalódnia kell. A jelenlegi szabályozás alapján 2027-ben és az azt követő években is folytatódik a rendszer, hacsak addig nem születik új uniós döntés.
Mikor lesz pontosan az óraátállítás 2026 őszén?
A dátum:
2026. október 25., vasárnap.
Az átállítás hajnalban történik.
03:00 → 02:00
Vagyis amikor az óra eléri a hajnali három órát, az időszámítás szerint ismét hajnali kettő lesz.
Ezzel Magyarország visszatér a közép-európai időhöz, vagyis a CET időzónához.
A nyári időszámítás idején Magyarország a CEST, azaz közép-európai nyári idő szerint működik.
Egy órával többet alhatunk
Ez az őszi óraátállítás legnépszerűbb következménye.
Ha valaki például szombat este 23 órakor lefekszik, és vasárnap reggel a megszokott új idő szerint 7-kor kel fel, az éjszaka a valóságban egy órával hosszabb lesz annál, mintha nem történne átállítás.
Ezért szokták azt mondani, hogy ősszel „visszakapjuk” azt az órát, amelyet tavasszal elveszítettünk.
Természetesen a szervezet nem matematikai képlet alapján működik, így nem mindenki érzi majd úgy, hogy valóban kipihentebb lett.
Miért hajnalban történik az átállítás?
Nem véletlenül nem délelőtt vagy délután állítjuk át az órákat.
A hajnali időszakban sokkal kisebb a közlekedési, gazdasági és társadalmi aktivitás.
Kevesebb vonat, busz, repülőjárat és üzleti tranzakció zajlik, a legtöbb ember pedig alszik.
Így a lehető legkevesebb hétköznapi tevékenységet zavarja meg az egyórás változás.
Telefonon nem kell semmit csinálni
A legtöbb modern készülék automatikusan átáll.
Ilyen az okostelefon, a mobilhálózathoz vagy internethez kapcsolódó tablet és számítógép, valamint számos okosóra.
Ha a készüléken be van kapcsolva az automatikus dátum- és időbeállítás, október 25-én hajnalban magától átáll a megfelelő időre.
Ezért sokan vasárnap reggel már csak abból veszik észre az átállítást, hogy a falióra és a telefon más időt mutat.
Ezeket viszont valószínűleg kézzel kell átállítani
A hagyományos faliórák természetesen nem tudják, hogy megváltozott az időszámítás.
Ugyanez igaz számos régebbi karórára.
Érdemes megnézni az autó óráját is, mert sok régebbi járműben nem automatikus az átállítás.
A sütő, mikrohullámú sütő, ébresztőóra, kazán, időkapcsoló és egyes termosztátok kijelzőjét szintén ellenőrizni kell.
Különösen a fűtési időszak kezdetén lehet fontos az időzített termosztát beállítása. Ha az óra egy órával elcsúszik, a fűtés is más időpontban kapcsolhat be.
Az ébresztőórát is érdemes ellenőrizni
A mobiltelefonok többségénél nem jelent problémát az átállítás, de aki hétfőn fontos időpontra kel, annak érdemes vasárnap este ellenőriznie az ébresztőt.
Főleg akkor, ha régebbi telefont, okosórát vagy külön digitális ébresztőórát használ.
Egyetlen rosszul beállított időzóna is elegendő lehet ahhoz, hogy hétfő reggel kellemetlen meglepetés érjen bennünket.
Az utazóknak különösen figyelniük kell
Az óraátállítás legösszetettebb kérdése az éjszakai közlekedés.
Aki október 24-ről 25-re virradó éjszaka vonattal, busszal vagy repülővel utazik, annak érdemes külön ellenőriznie az indulási és érkezési időpontokat.
Az egyórás visszaállítás miatt ugyanis ugyanaz az óra- és perckombináció kétszer is előfordul.
Ez különösen az éjjel 2 és 3 óra között közlekedő járatoknál érdekes.
Nem lehet általánosan kijelenteni, hogy minden járat egy órát várakozik. A vasúti és autóbuszos szolgáltatók az adott járathoz igazodó menetrendi megoldást alkalmazhatnak.
Ezért az október 25-én hajnalban utazóknak a konkrét járat aktuális menetrendjét érdemes ellenőrizniük.
Idén az őszi szünet közepére esik
A családosok számára szerencsés az időzítés.
A 2026/2027-es tanév hivatalos rendje szerint az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap október 22., csütörtök.
A következő tanítási nap november 2., hétfő.
Október 25-én tehát a gyerekek már szüneten lesznek.
Ez azért lehet előnyös, mert az alvási és napi ritmus megváltozását nem követi azonnal a korai hétfő reggeli iskolakezdés.
A családoknak több napjuk van arra, hogy fokozatosan alkalmazkodjanak a korábbi sötétedéshez és az új napi ritmushoz.
Délután hirtelen sokkal korábban lesz sötét
Az óra visszaállításának egyik legfeltűnőbb következménye nem reggel, hanem délután érzékelhető.
A nap ugyan természetesen ugyanúgy jár az égen, a hivatalos idő azonban egy órával visszalép.
Ezért a következő napokban már jóval korábbi időpontot mutat az óra napnyugtakor.
Sokan ezt nehezebben viselik, mint magát az éjszakai átállítást.
Munka után hirtelen úgy érezhetjük, hogy már szinte este van.
A szervezetünknek is alkalmazkodnia kell
A szervezet belső ritmusa nem azonnal követi a faliórát.
Az alvás-ébrenlét ciklusát, a hormonális folyamatokat, a testhőmérséklet változásait és számos más élettani folyamatot a cirkadián ritmus befolyásolja.
Ebben az egyik legfontosabb külső időzítő a fény.
Ha egyik napról a másikra megváltoztatjuk a társadalmi időt, szervezetünknek időre lehet szüksége ahhoz, hogy ehhez alkalmazkodjon.
Az őszi váltás általában könnyebben tolerálható, mint amikor tavasszal elveszítünk egy órát az éjszakából.
Ennek ellenére néhány embernél átmeneti álmosság, fáradtság, koncentrációs nehézség vagy az alvási idő eltolódása jelentkezhet.
Gyerekeknél is felborulhat néhány napra a napi ritmus
A kisgyerekek sokszor még érzékenyebben reagálnak a megszokott rutin megváltozására.
Ha egy gyermek mindig ugyanabban az időben vacsorázik és fekszik le, szervezete nem feltétlenül érti, hogy vasárnaptól a falióra szerint egy órával más időpont következik.
Ezért néhány napig előfordulhat korábbi ébredés vagy esti álmosság.
Nem szükséges azonban egyik napról a másikra teljesen átalakítani a napirendet.
A fokozatos, 10–20 perces eltolás egyes családoknak könnyebb lehet.
Időseknél is érdemes tartani a megszokott rutint
Az idősebb emberek alvási ritmusa eleve változhat az életkor előrehaladtával.
A rendszeres lefekvési és felkelési idő megtartása ezért az óraátállítás környékén is segítséget jelenthet.
Érdemes napközben természetes fényre menni, rendszeresen mozogni és kerülni, hogy az átállás miatt teljesen felboruljon az étkezések vagy a gyógyszerszedés megszokott időpontja.
Az egyórás változás a legtöbb embernél néhány nap alatt rendeződik.
Tényleg energiát takarítunk meg az óraátállítással?
Történelmileg ez volt az egyik legfontosabb érv a nyári időszámítás mellett.
Az elképzelés lényege, hogy az emberek aktív időszaka jobban igazodjon a természetes világossághoz, így kevesebb mesterséges világításra legyen szükség.
A MAVIR korábbi számításai alapján Magyarországon az óraátállításhoz kapcsolódó nyári időszámítás éves szinten hozzávetőleg 100–120 gigawattóra villamosenergia-megtakarítást eredményezhetett.
Ez régebbi becslés, ezért nem célszerű úgy kezelni, mintha a mai energiafogyasztási szerkezet mellett is pontosan ugyanekkora lenne a megtakarítás.
A LED-világítás, a légkondicionálók, az otthoni elektronikai eszközök és a megváltozott életmód miatt ugyanis ma már egészen másképp fogyasztunk energiát, mint amikor az óraátállítás rendszerét kialakították.
Akkor miért nem törölték még el?
Az Európai Unióban hosszú évek óta vita folyik erről.
2018-ban az Európai Bizottság nagyszabású nyilvános konzultációt tartott.
Mintegy 4,6 millió válasz érkezett, és a résztvevők 84 százaléka az évenként kétszeri óraátállítás megszüntetése mellett foglalt állást.
A Bizottság ezt követően jogszabályjavaslatot készített.
Az Európai Parlament is megszavazta volna a megszüntetést
2019 márciusában az Európai Parlament is támogatta az óraátállítás kivezetését.
A képviselők akkori álláspontja szerint 2021 lehetett volna az utolsó év, amikor az uniós országok még átállítják óráikat.
Azok az államok, amelyek a nyári időszámítást választják véglegesnek, tavasszal állítottak volna utoljára.
A téli, vagyis normál időt választók pedig ősszel.
Csakhogy ehhez nem volt elég az Európai Parlament szavazata.
A tagállamok között nem született meg a szükséges megállapodás
A végleges uniós jogszabályhoz a tagállamokat képviselő Tanács támogatására is szükség van.
Itt azonban elakadt a folyamat.
Az egyik probléma éppen az, hogy nem mindegy, melyik ország melyik időszámítást választaná véglegesnek.
Ha a szomszédos országok teljesen eltérően döntenének, Európán belül új időzónahatárok jöhetnének létre.
Ez komoly problémát okozhatna a nemzetközi közlekedésben, kereskedelemben, pénzügyi rendszerekben és a határon át ingázók életében.
Ezért az EU számára fontos, hogy az esetleges megszüntetés összehangoltan történjen.
2026 biztosan nem az utolsó óraátállítás
Erről ma már különösen egyértelmű információ áll rendelkezésre.
Az Európai Bizottság 2026 márciusában hivatalosan közzétette a 2027 és 2031 közötti nyári időszámítás menetrendjét.
A dokumentum szerint 2027-ben március 28-án kezdődik, október 31-én pedig véget ér a nyári időszámítás.
2028-ban március 26. és október 29., 2029-ben március 25. és október 28. szerepel a menetrendben.
2030-ban március 31. és október 27., 2031-ben pedig március 30. és október 26. a két érintett vasárnap.
Ez önmagában nem jelenti azt, hogy politikailag 2031 előtt semmilyen körülmények között nem lehetne módosítani a szabályokon.
Azt viszont egyértelművé teszi, hogy a jelenleg hatályos uniós rendszer az óraátállítás folytatásával számol.
2027-ben is kétszer állítjuk majd az órát
A mostani hivatalos uniós menetrend alapján igen.
2027 tavaszán március 28-án térünk át ismét a nyári időszámításra.
Ősszel pedig október 31-én állunk vissza a normál időre.
Tehát ha valahol azt olvasod, hogy „2026-ban talán utoljára tekerjük vissza az órát”, azt jelenleg nem támasztja alá elfogadott uniós döntés.
Mi lenne Magyarországnak jobb: a nyári vagy a téli idő?
Erről nincs teljes társadalmi és szakmai egyetértés.
A tartós nyári idő egyik vonzereje, hogy esténként tovább lenne világos.
Ez különösen tavasszal és ősszel lehet kellemes azoknak, akik munka után sportolnak, kertészkednek vagy szabadtéri programot szerveznek.
A tartós téli, pontosabban normál idő mellett viszont az szól, hogy földrajzilag és a természetes világosság szempontjából jobban közelíthet a közép-európai időzóna alapritmusához.
Tartós nyári idő esetén a téli reggelek egy részén jóval később világosodna.
Ez az iskolába és munkába indulók számára lehetne kellemetlen.
Most azonban még nem kell választanunk
A magyar lakosságnak 2026 őszén nem arról kell döntenie, hogy melyik időszámítást szeretné megtartani.
A jelenlegi rendszer változatlan.
Október utolsó vasárnapján visszaállunk a normál időre, március utolsó vasárnapján pedig ismét előreállítjuk az órákat.
Amíg az Európai Unióban nem születik új, végleges megállapodás, ez marad az irányadó rendszer.
Ezt érdemes felírni a naptárba
A legfontosabb tehát:
2026. október 25., vasárnap.
Hajnali 3:00 órakor → 2:00 órára állítjuk vissza az órákat.
Az éjszaka egy órával hosszabb lesz.
Az okostelefonok és számítógépek jellemzően automatikusan átállnak, de a faliórákat, régebbi karórákat, autók óráit és egyes háztartási készülékeket kézzel kell módosítani.
Az éjszakai utazóknak pedig különösen érdemes ellenőrizniük a konkrét járat menetrendjét.
Nem búcsúzunk még az óraátállítástól
Hiába tűnt néhány éve úgy, hogy már csak egy-két alkalom van hátra, az uniós döntéshozatal megakadt.
Az Európai Parlament ugyan már 2019-ben az évenként kétszeri óraátállítás megszüntetése mellett foglalt állást, a tagállamok között nem született meg a szükséges végleges kompromisszum.
Az Európai Bizottság pedig már 2031-ig rögzítette a jelenlegi rendszer szerinti időpontokat.
Így 2026. október 25-én biztosan visszatekerjük az órákat 3-ról 2-re, és a jelenlegi szabályok szerint 2027-ben ismét lesz tavaszi és őszi óraátállítás is. Aki tehát azt várta, hogy idén utoljára kell a mutatókat igazítani, annak még várnia kell: egyelőre marad a megszokott rendszer.
