Nem minden nyugdíj tekinthető véglegesen „lezártnak”: bizonyos élethelyzetekben a korábban megállapított összeg ismételt kiszámítása kérhető, és előfordulhat, hogy az eredmény magasabb havi nyugdíj lesz. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy minden nyugdíjas kérheti régi nyugdíjának újraszámítását csak azért, mert azóta emelkedtek a bérek vagy kedvezőbbek lettek a valorizációs szorzók. A lehetőség jól körülhatárolt esetekre vonatkozik, ezért különösen fontos pontosan megérteni, kik tartozhatnak bele.
Az egyik legfontosabb csoport azoké, akik korábban korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesültek, közben azonban tovább dolgoztak. Ha az ellátás mellett legalább 365 nap szolgálati időt szereztek, a nyugdíjkorhatár betöltése után kérhetik öregségi nyugdíjuk ismételt megállapítását.
Ráadásul 2022 nyarán jelentősen kedvezőbbé vált a szabály. Megszűnt az a korábbi előírás, amely szerint az ismételt megállapítást csak a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül lehetett kérni. Így annak is érdemes lehet elővennie régi iratait, aki már több éve betöltötte a korhatárt.
Van azonban egy fontos korlát: az új összeg csak akkor lép a régi helyébe, ha magasabb annál. A szabály tehát nem vezethet ahhoz, hogy az érintett egy sikeres újraszámítás után kisebb nyugdíjat kapjon.
Kiknek lehet ez a legfontosabb?
Elsősorban azoknak, akik a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság folyósítása alatt nem hagyták abba teljesen a munkát.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján akkor kérhető az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása, ha az érintett legalább 365 nap szolgálati időt szerzett az ellátás folyósítása alatt.
A szükséges 365 napot a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság folyósításának kezdete, de legkorábban 2012. január 1-je és a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap között kell megszerezni.
Nem feltétlenül kell tehát egybefüggő egy évet dolgozni. A lényeg az összesen megszerzett, elismerhető szolgálati idő.
Mi történik a korhatár betöltésekor?
A korhatár előtti ellátás a nyugdíjkorhatár elérésével főszabály szerint megszűnik, és az ellátást öregségi nyugdíjként folyósítják tovább.
Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy minden korábban megszerzett új szolgálati idő miatt automatikusan teljes újraszámítást végeznek.
Az érintettnek kérelmeznie kell az ismételt megállapítást.
A nyugdíjmegállapító szerv ilyenkor elvégzi az új számítást, és összehasonlítja annak eredményét a már folyósított összeggel.
Ha az újonnan kiszámított nyugdíj magasabb, akkor azt állapítják meg. Ha alacsonyabb vagy ugyanannyi lenne, marad a kedvezőbb korábbi összeg.
Miért lehet magasabb az újraszámított nyugdíj?
Több oka is lehet.
Az egyik a pluszban megszerzett szolgálati idő.
A nyugdíj összege Magyarországon alapvetően két nagy tényezőtől függ: a figyelembe vehető szolgálati idő hosszától és a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresettől.
A több szolgálati idő magasabb nyugdíjszorzót eredményezhet.
Például 30 év szolgálati időhöz a jelenlegi szabályok szerint 68 százalékos, 40 évhez 80 százalékos, 45 évhez pedig 90 százalékos szorzó tartozik.
Ha valaki az eredeti ellátása mellett további éveket dolgozott, ez önmagában is módosíthatja az új számítás eredményét.
A valorizáció még nagyobb különbséget okozhat
A másik fontos tényező a valorizáció.
A nyugdíj kiszámításakor nem egyszerűen összeadják valakinek az 1988 óta szerzett kereseteit.
A régi kereseteket először a jelenlegihez közelebb álló kereseti szintre kell igazítani.
Ezt szolgálják az úgynevezett valorizációs szorzók.
A nyugdíj megállapításának évében alkalmazandó szorzókat minden évben külön határozzák meg, és azok az országos nettó átlagkeresetek változását követik.
Ezért egy évekkel később végzett új számításnál jelentősen eltérő szorzók érvényesülhetnek ahhoz képest, amikor az eredeti korhatár előtti ellátást meghatározták.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint ez sok esetben komoly különbséget jelenthet.
Fontos: önmagában a jobb valorizáció nem elég
Itt azonban könnyű félreérteni a szabályt.
Nem lehet egy tíz éve megállapított rendes öregségi nyugdíjat egyszerűen csak azért újraszámoltatni, mert ma magasabbak a valorizációs szorzók.
A valorizáció változása önmagában nem teremt újraszámítási jogosultságot.
A korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban részesülőknél azért kerülhet sor új számításra, mert erre külön jogszabályi lehetőségük van, ha a szükséges 365 nap szolgálati időt megszerezték.
Ez nagyon fontos különbség.
2022. július 28-a fontos dátum volt
Korábban az érintettek számára komoly csapda volt a határidő.
Az ismételt megállapításra irányuló kérelmet a nyugdíjkorhatár betöltése után mindössze hat hónapon belül lehetett beadni.
Aki ezt elmulasztotta, elveszíthette a lehetőséget.
A 2022. évi XXIV. törvény ezt a korlátozást megszüntette.
Az új szabály 2022. július 28-tól lehetővé tette, hogy az érintett később is kérje az ismételt megállapítást.
A Magyar Államkincstár jelenlegi tájékoztatója már egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a kérelem időkorlát nélkül előterjeszthető.
Aki évekkel ezelőtt töltötte be a korhatárt, annak sem feltétlenül késő
Ez a változás különösen azoknak lehet érdekes, akik annak idején nem tudtak erről a lehetőségről.
Az is kérhet újraszámítást, aki a feltételeket már évekkel korábban teljesítette, de korábban nem adott be kérelmet.
Sőt, a jogszabályváltozás azok számára is új lehetőséget teremtett, akiknek korábban azért utasították el a kérelmét, mert túllépték az akkori hat hónapos határidőt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden elmaradt emelést évekre visszamenőleg kifizetnek.
A különbözetet nem fizetik ki korlátlanul visszamenőleg
Ez az egyik legfontosabb részlet.
A törvény szerint ha az újonnan megállapított öregségi nyugdíj magasabb, a különbözet visszamenőleg is járhat, de legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hat hónapra.
Ezért hiába nincs már határidő magának a kérelemnek a benyújtására, pénzügyi szempontból nem feltétlenül érdemes éveket várni.
Ha valaki jogosult lenne havi 20 ezer forinttal magasabb nyugdíjra, de csak több év múlva kéri az újraszámítást, nem kapja meg automatikusan az összes korábbi év teljes különbözetét.
A rögzített nyugdíj teljesen más helyzet
Van egy másik, gyakran összekevert lehetőség is.
Valaki elérheti a nyugdíjkorhatárt úgy, hogy nyugdíjának összegét rögzítteti, de nem kéri azonnal a folyósítást.
Ezután tovább dolgozik, és újabb szolgálati időt szerez.
Ha a 65. életévének betöltése után legalább 365 nap további szolgálati időt szerez, a tényleges nyugdíjba vonuláskor össze lehet hasonlítani két lehetőséget.
Az egyik az eredetileg rögzített nyugdíj, amelyet az időközi nyugdíjemelésekkel növelnek.
A másik a későbbi időpontban, az új szolgálati idő és az aktuális számítási szabályok alapján meghatározott nyugdíj.
Az érintett számára a kedvezőbb összeg választható.
Nem mindenkinél alkalmazható ez a választás
A rögzített nyugdíjnál van egy kevésbé ismert kivétel.
A Magyar Államkincstár szerint nincs választási lehetőség abban az esetben, ha az érintett a 65. életévének betöltése és a tényleges nyugdíjazás közötti idő legalább felében özvegyi nyugdíjat kapott.
Ezért a rögzített nyugdíj esetében sem szabad kizárólag az általános szabályból kiindulni.
A korhatár után továbbdolgozók külön növelést is szerezhetnek
Van egy további lehetőség azoknak, akik legalább 20 év szolgálati idővel rendelkeznek, elérik a nyugdíjkorhatárt, de még nem kérik az öregségi nyugdíj megállapítását, hanem tovább dolgoznak.
Minden további 30 nap szolgálati idő után a kiszámított öregségi nyugdíj 0,5 százalékos növelése járhat.
Egy teljes plusz év tehát körülbelül 6 százaléknyi növelést jelenthet.
Ez csak akkor alkalmazható, ha az érintett ebben az időszakban még nem részesült öregségi nyugdíjban.
Más a helyzet, ha már nyugdíj mellett dolgozik valaki
Ha valaki már saját jogú öregségi nyugdíjas és mellette dolgozik, az egészen más jogi helyzet.
A nyugdíjas munkavállaló főszabály szerint nem fizet 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a munkabéréből, és a munkáltatója sem fizet utána a szokásos módon szociális hozzájárulási adót.
Ezért a nyugdíj melletti munka nettó szempontból kedvező lehet.
Ugyanakkor az ilyen munkával már nem ugyanúgy gyarapodik a szolgálati idő, mint annál, aki a nyugdíj megállapítása nélkül dolgozik tovább.
Ezért a nyugdíjkorhatár közelében annak is lehet pénzügyi jelentősége, hogy valaki pontosan mikor kéri a nyugdíját.
Rokkantsági ellátásnál is érdemes számolni
A rokkantsági ellátásban részesülők számára szintén fontos döntési pont a nyugdíjkorhatár elérése.
A Magyar Államkincstár szerint a korhatárt betöltött rokkantsági ellátott kérheti az öregségi nyugdíj megállapítását.
Ehhez legalább 15 év szolgálati idő szükséges.
Különösen fontos, hogy nem kell feltétlenül elfogadni egy olyan öregségi nyugdíjat, amely alacsonyabb lenne a rokkantsági ellátásnál.
Ha a kiszámított öregségi nyugdíj kisebb, és az érintett emiatt nem veszi igénybe, akkor továbbra is rokkantsági ellátásban maradhat.
Ha viszont az öregségi nyugdíjat megállapítják, a rokkantsági ellátás megszűnik.
Egy régi szolgálati idő is sokat számíthat
Előfordulhat az is, hogy egy korábbi időszak nem szerepel megfelelően a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban.
Ha valaki olyan munkaviszonyt vagy biztosítási időt talál, amelyet nem vettek figyelembe, érdemes megpróbálni bizonyítani.
A Magyar Államkincstár szerint erre korabeli munkáltatói irat, nyilvántartásból kiállított igazolás vagy bizonyos esetekben akár hiteles tanúvallomás is alkalmas lehet.
A bizonyítási kötelezettség azonban jellemzően az érintettet terheli.
Régi vállalkozói járuléktartozásnál külön szabályok vannak
Vállalkozóknál előfordulhat, hogy valamely biztosítási időszak azért nem számított szolgálati időnek, mert a szükséges járulékot nem fizették meg.
Ha a tartozást később rendezik, bizonyos esetekben az adott időszak szolgálati időként figyelembe vehető.
Ebből azonban nem következik automatikusan, hogy az évekkel korábban megállapított nyugdíjat teljes egészében visszamenőleg újraszámítják.
A járulék megfizetésének időpontja és az adott időszak jogi helyzete meghatározó lehet, ezért ilyen ügyben különösen célszerű egyedi hatósági tájékoztatást kérni.
Hibás nyugdíjmegállapítás esetén más eljárás jöhet szóba
Nem ugyanaz az újraszámítás és a hibás határozat kijavítása vagy megtámadása.
Ha a nyugdíjat jogszabálysértően állapították meg, vagy például egy igazolt szolgálati időt, keresetet vagy más adatot nem megfelelően vettek figyelembe, jogorvoslati lehetőség is felmerülhet.
A nyugdíjhatározat bírósági felülvizsgálatára azonban határidők vonatkoznak.
A Magyar Államkincstár jelenlegi tájékoztatása szerint a közigazgatási pert főszabály szerint a döntés közlését követő 30 napon belül kell megindítani.
Régi ügyeknél ezért nem szabad automatikusan abból kiindulni, hogy bármely többéves határozat bármikor újranyitható.
Új adat esetén mégis érdemes utánajárni
Más helyzet, ha később derül ki valamilyen korábban nem ismert vagy nem figyelembe vett körülmény.
Ilyen lehet például egy hiányzó szolgálati időt igazoló dokumentum vagy olyan kereseti adat, amely nem szerepelt megfelelően a nyilvántartásban.
Ezért különösen azoknak érdemes átnézniük az irataikat, akiknek többször változott a munkáltatójuk, régen vállalkozók voltak, külföldön is dolgoztak, vagy olyan időszakuk van, amely nem jelenik meg egyértelműen a nyugdíjbiztosítási adatok között.
A közszférában szüneteltetett nyugdíj nem lesz automatikusan magasabb
A nyugdíj folyósításának szüneteltetése sem jelent önmagában újraszámítást.
Ha valamilyen közszolgálati jogviszony miatt a nyugdíjat egy időszakban nem folyósították, majd később újraindítják, az nem jelenti automatikusan azt, hogy az ellátást a teljes akkori keresetek alapján újraszámítják.
Az újbóli folyósítás és az ismételt nyugdíjmegállapítás két külön eljárás.
Nem mindenkinek jár újraszámítás
Ez talán a legfontosabb figyelmeztetés.
Egy átlagos öregségi nyugdíjas nem kérheti egyszerűen azt, hogy a tíz éve megállapított nyugdíját számolják újra a 2026-os valorizációs szorzókkal.
Nem teremt jogosultságot önmagában az sem, hogy időközben jelentősen emelkedtek a bérek.
Ugyancsak nem elég az, hogy valaki úgy érzi, ma sokkal magasabb nyugdíjat kapna ugyanazzal a munkamúlttal.
Mindig szükség van valamely konkrét jogszabályi okra.
Kinek érdemes most elővennie a régi határozatát?
Különösen annak, aki korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság mellett legalább egy évet dolgozott.
Annak is, aki a nyugdíjkorhatár elérése után a nyugdíj megállítása nélkül hosszabb ideig tovább dolgozott.
Érdemes utánanézni annak is, akinek rögzített nyugdíja van, de csak később vonult ténylegesen nyugdíjba.
Rokkantsági ellátásban részesülőknél a nyugdíjkorhatár elérésekor szintén érdemes összehasonlítani a két ellátást.
És természetesen annak is fontos lehet az ellenőrzés, aki úgy gondolja, hogy szolgálati idő vagy kereseti adat hiányzik a nyilvántartásából.
Elsőként a szolgálati időt érdemes ellenőrizni
A Magyar Államkincstár nyugdíjbiztosítási nyilvántartásában szereplő adatok alapvetően meghatározzák a későbbi számítást.
Érdemes ellenőrizni a munkaviszonyokat, vállalkozói időszakokat és a nyugdíjalapot képező kereseti adatokat.
Ha valami hiányzik, még azelőtt célszerű tisztázni, hogy az újraszámítás vagy nyugdíjmegállapítás elindulna.
Régi munkakönyvek, munkáltatói igazolások, kereseti kimutatások és korábbi határozatok ilyenkor komoly jelentőséget kaphatnak.
Évekkel később sem feltétlenül késő, de nem érdemes tovább várni
A 2022-es szabályváltozás egyik legfontosabb üzenete, hogy az arra jogosult korhatár előtti ellátottak és szolgálati járandóságban részesülők már nem veszítik el automatikusan az újraszámítás lehetőségét azért, mert letelt a korhatár elérését követő hat hónap.
A kérelmet akár évekkel később is be lehet nyújtani, feltéve, hogy megvan a legalább 365 nap szükséges szolgálati idő.
Az új összeg csak akkor váltja fel a régit, ha kedvezőbb, ezért az érintettnek ebből a szempontból nincs kockázata.
A halogatásnak mégis lehet ára, hiszen a magasabb összegből származó különbözet legfeljebb hat hónapra jár visszamenőleg.
Éppen ezért annak, aki korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság mellett hosszabb ideig dolgozott, érdemes most elővennie a régi nyugdíjhatározatát és ellenőriznie a szolgálati idejét. Könnyen lehet, hogy egy régen megszerzett plusz munkában töltött év és a kedvezőbb számítás miatt magasabb havi nyugdíjra jogosult – és ehhez már nem akadály, ha a nyugdíjkorhatárt évekkel ezelőtt betöltötte.
