Tizenegy külön feljelentés érkezett Orbán Viktor szeptemberi kijelentése miatt, mégsem indult büntetőeljárás a volt miniszterelnökkel szemben: a Fővárosi Nyomozó Ügyészség valamennyi beadványban megjelölt bűncselekményt megvizsgálta, és arra jutott, hogy a kifogásolt magatartás a szükséges törvényi tényállási elem hiányában nem valósított meg bűncselekményt – írja az ATV.
Az ügy Orbán Viktor Hír TV-ben, a Bayer Show című műsorban elhangzott mondataival kezdődött. A volt miniszterelnök a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, vagyis az NVVH-ról beszélt, amelyet politikai értékelésként többször az egykori Államvédelmi Hatósághoz hasonlított. A hivatal dolgozóival kapcsolatban pedig azt mondta: „Nyomon fogjuk őket követni, minden egyes embert, aki ott munkát vállal, nyilvánosságra hozzuk.” A kijelentés teljesebb változatában arról is beszélt, hogy meg akarják mutatni, ki dolgozik a hivatalban, mivel foglalkozik és milyen eljárásokban vesz részt. Az elhangzottakat a Hír TV műsoráról készült beszámolók is rögzítették.
A mondatot többen fenyegetésként értékelték. Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke rövid időn belül bejelentette, hogy feljelentést tesz, mert álláspontja szerint Orbán kijelentése túlmutatott a politikai véleménynyilvánításon, és alkalmas lehetett arra, hogy az NVVH munkatársait megfélemlítse, illetve másokat eltántorítson attól, hogy a szervezetnél munkát vállaljanak.
Azóta kiderült, hogy messze nem ő volt az egyetlen. Az ügyészség ATV-nek adott válasza szerint összesen tizenegy személy tett feljelentést az ügyben, több különböző hatóságnál. Az ATV értesülését a HVG is ismertette.
A beadványok többek között a Központi Nyomozó Főügyészséghez, a Somogy Vármegyei Főügyészséghez, az Országos Rendőr-főkapitánysághoz és a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz érkeztek. A feljelentők hivatalos személy elleni erőszak előkészületét, illetve személyes adattal való visszaélést is felvetettek. Mivel a beadványok tartalmilag lényegében ugyanarra az eseményre és kijelentésre vonatkoztak, azokat együttesen vizsgálták meg.
Az ügyészség szerint nem valósult meg bűncselekmény
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség válaszának legfontosabb mondata az volt, hogy a hatóság valamennyi, a feljelentésekben megnevezett bűncselekményt megvizsgálta.
Az ügyészség szerint a kifogásolt magatartásból olyan törvényi elem hiányzott, amely nélkül a megjelölt bűncselekmények nem állapíthatók meg. Jogilag ezt nevezik úgy, hogy a cselekmény nem tényállásszerű.
Ez egy fontos különbség. Az ügyészség döntése nem azt jelenti, hogy politikai vagy erkölcsi értelemben értékelte volna Orbán kijelentésének hangnemét, és azt sem, hogy eldöntötte volna, mennyire volt fenyegető vagy elfogadható a megszólalás.
A büntetőeljárásban más kérdést kellett megválaszolnia: megvalósult-e valamelyik konkrét, Büntető Törvénykönyvben meghatározott bűncselekmény minden szükséges eleme?
A válasz az ügyészség szerint nem.
Mit jelent az, hogy „tényállási elem hiányában”?
Minden bűncselekménynek pontos törvényi feltételei vannak. Nem elegendő az, hogy egy kijelentés sokak számára sértőnek, fenyegetőnek vagy elfogadhatatlannak tűnik.
Ahhoz, hogy büntetőjogi felelősség merüljön fel, a konkrét cselekménynek bele kell illeszkednie valamely, a Büntető Törvénykönyvben meghatározott tényállásba.
A hivatalos személy elleni erőszak esetében például a Btk. azt bünteti, aki hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, ilyen eszközzel intézkedésre kényszerít, illetve eljárása alatt vagy amiatt bántalmaz. A törvény külön bünteti az ilyen bűncselekményre irányuló előkészületet is.
A törvényi leírásból látható, hogy nem minden kemény vagy fenyegetőnek érzékelt politikai mondat válik automatikusan hivatalos személy elleni erőszak előkészületévé. Vizsgálni kell többek között a kijelentés tartalmát, célját, konkrétságát és azt is, hogy a törvényben meghatározott elkövetési magatartás megállapítható-e.
Az ügyészség ATV-nek küldött rövid válaszából azonban nem derült ki részletesen, hogy az egyes feljelentések esetében pontosan mely tényállási elemet vagy elemeket ítélték hiányzónak. Így ennél konkrétabb következtetést a nyilvánosságra került válaszból nem lehet biztosan levonni.
A „nyomon követés” önmagában nem ugyanaz, mint az erőszak
A politikai vita egyik központi kérdése az lett, hogyan kell értelmezni Orbán kijelentését.
A volt miniszterelnök nem arról beszélt, hogy fizikailag bántalmazni kellene az NVVH dolgozóit. Azt mondta, követni fogják, kik vállalnak ott munkát, majd nyilvánosságra hozzák személyüket és tevékenységüket.
A feljelentők egy része ezt mégis olyan fenyegetésként értelmezte, amely szerintük alkalmas lehet a hivatal működésének befolyásolására.
A büntetőjogi értékelés ugyanakkor nem azonos a hétköznapi szóhasználattal. A Btk.-ban használt „fenyegetés” és az abból felépülő bűncselekményi tényállás jogi kategória, amelynek alkalmazásához a törvényi feltételeket kell vizsgálni.
Az ügyészség ezek fennállását nem látta megállapíthatónak olyan módon, amely a nyomozás megindítását indokolta volna.
A személyes adatok nyilvánosságra hozatala is felmerült
A másik fontos jogi kérdés az volt, vajon megvalósulhat-e személyes adattal való visszaélés.
A Btk. szerint ezt a bűncselekményt az követheti el, aki az adatvédelmi szabályok megsértésével, haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul vagy a céltól eltérően kezel személyes adatot, illetve bizonyos esetekben elmulasztja az adatbiztonsági kötelezettségét.
Vagyis itt sem elegendő pusztán annyit megállapítani, hogy valaki személyek adatainak közzétételéről beszél.
Azt is meg kell vizsgálni, milyen adatról van szó, honnan származik, jogszerű-e annak kezelése vagy közzététele, milyen célból történik, és létrejön-e a büntetőjogi tényállás valamely további feltétele, például a jelentős érdeksérelem.
Az ügyészség ebben a vonatkozásban sem talált olyan tényállási elemet, amely alapján bűncselekmény lett volna megállapítható.
Ettől még nem minden adat tehető automatikusan közzé
Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy a feljelentések elutasítása nem jelenti azt, hogy ezután bárki korlátozás nélkül összegyűjtheti és nyilvánosságra hozhatja az NVVH munkatársainak bármilyen személyes adatát.
A büntetőjog csak az egyik jogterület. Személyes adatok kezelésére adatvédelmi, személyiségi jogi és más jogszabályok is vonatkozhatnak.
Az sem mindegy, hogy valaki egy szervezet nyilvánosan szereplő vezetőjének nevét közli, vagy magánjellegű, nem nyilvános információkat, lakcímet, családi adatokat vagy más érzékeny információkat tesz közzé.
A mostani ügyészségi döntés a konkrét feljelentések és az azokban kifogásolt magatartás büntetőjogi megítéléséről szól.
Fekete-Győr András nem fogadta el a döntést
Fekete-Győr András már a feljelentés elutasításának első hírére élesen bírálta az ügyészség álláspontját.
Szerinte Orbán Viktor kijelentése alkalmas volt az NVVH-nál dolgozók megfélemlítésére és arra, hogy nyomást gyakoroljon azokra, akik a hivatalban munkát vállalnának. A volt momentumos politikus azt is jelezte, hogy jogorvoslattal kíván élni a döntéssel szemben.
Ez azt jelenti, hogy politikai és jogi értelemben sem feltétlenül ért véget minden vita az ügy körül.
A feljelentés elutasítása jelenleg azt eredményezi, hogy a kifogásolt kijelentés miatt nem indult olyan nyomozás, amelyben Orbán Viktor büntetőjogi felelősségét vizsgálnák.
Ha a döntést sikeresen megtámadják, az eljárás további irányáról újabb hatósági döntés születhet.
Unger Anna is fenyegetésként értelmezte a mondatot
Az NVVH elnöke, Unger Anna szintén reagált Orbán szavaira.
Korábban azt mondta, hogy a volt miniszterelnök jogász, ezért szerinte pontosan tudja, hogyan fogalmazzon úgy, hogy kijelentésének erős politikai hatása legyen, miközben ne feltétlenül járjon súlyosabb jogi következményekkel.
Unger azt is hangsúlyozta, hogy amíg ő vezeti a hivatalt, az ott dolgozókat meg fogják védeni a külső fenyegetéstől.
Később azonban már arról beszélt, hogy bár a kijelentést ők is fenyegetésként értékelték, megvizsgálták a feljelentés lehetőségét, végül mégsem jutottak arra, hogy saját maguk büntetőeljárást kezdeményezzenek.
Ez fontos árnyalat.
Valamit lehet fenyegetőnek érezni vagy politikailag súlyosnak tartani anélkül, hogy az egyben büntetőjogi értelemben is bűncselekmény lenne.
Miért lett ekkora ügy néhány mondatból?
Ennek megértéséhez látni kell az NVVH körüli rendkívül feszült politikai helyzetet.
Az új hivatal feladata olyan, állami vagyonnal és korrupciógyanús ügyekkel kapcsolatos eljárások vizsgálata, amelyek közül több a korábbi kormányzati időszak szereplőit érintheti.
Orbán Viktor és a Fidesz oldaláról a hivatal működését súlyos politikai kritikák érték. Orbán „ÁVH-típusú” szervezetként beszélt róla, és azt állította, hogy az NVVH a jelenlegi kormány politikai elszámoltatási rendszerének része.
Ez Orbán Viktor és a Fidesz politikai értékelése.
Az NVVH vezetése és a kormány ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a hivatal feladata a jogellenesen megszerzett közvagyon felkutatása és visszaszerzése, illetve a hatáskörébe tartozó ügyek törvényes kivizsgálása.
A vita ezért nem egyszerűen egy televíziós mondatról szól. A háttérben sokkal szélesebb politikai konfliktus húzódik meg arról, hogyan történik a korábbi kormányzati időszak ügyeinek kivizsgálása.
Az NVVH már konkrét ügyeken dolgozik
A hivatal szeptember végén kezdte meg érdemi működését, és több jelentős ügyet vett át. Ezek között van a Volánbuszhoz kapcsolódó nyomozás, amelyben Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter letartóztatását is elrendelte a bíróság.
Az NVVH vezetése jelezte, hogy különböző jellegű ügyeket választottak ki az induláskor, és az eljárások során nem politikai pozíciók, hanem a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kívánnak dolgozni.
Maga az NVVH létrehozása és jogköre azonban továbbra is komoly politikai vita tárgya.
Orbán kijelentése ebben a környezetben kapott különösen nagy súlyt.
Tizenegy feljelentés sem jelent automatikusan tizenegy külön nyomozást
Első hallásra különösen súlyosnak tűnhet, hogy tizenegy feljelentés érkezett ugyanazon politikus ugyanazon mondata miatt.
Jogilag azonban nem a feljelentések száma dönti el, hogy indul-e büntetőeljárás.
Ha száz ember ugyanarról a cselekményről tesz lényegében azonos tartalmú feljelentést, az nem jelenti azt, hogy százszor erősebb lesz a bűncselekmény gyanúja.
A hatóság azt vizsgálja, hogy maga a kifogásolt cselekmény megfelel-e valamely büntetőjogi tényállásnak.
Ebben az esetben a különböző helyekre érkezett beadványokat a tartalmi azonosság miatt egy ügyben értékelték.
Nem ugyanaz a feljelentés elutasítása és egy felmentő ítélet
Szintén lényeges, hogy jelenleg nem arról van szó, hogy Orbán Viktor ellen büntetőper zajlott volna, amelynek végén felmentették.
Nem jutott el idáig az ügy.
A feljelentést a nyomozás megindítása előtt vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján maga a sérelmezett magatartás nem valósítja meg a megjelölt bűncselekményeket.
A büntetőeljárási törvény lehetőséget ad a feljelentés elutasítására, ha a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény.
Ez lényegében egy jogi szűrő: mielőtt jelentős állami erőforrást fordítanának nyomozásra, a hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a bejelentett esemény egyáltalán alkalmas-e büntetőeljárás alapjául.
Ezért nincs jelenleg Orbán Viktor ellen nyomozás ebben az ügyben
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség álláspontja tehát röviden összefoglalható.
Tizenegy feljelentés érkezett.
Azokban több bűncselekményt is megjelöltek.
A beadványokat tartalmuk miatt együttesen vizsgálták.
Az ügyészség valamennyi felvetett bűncselekményt értékelte.
Végül arra jutott, hogy tényállási elem hiányában Orbán Viktor kifogásolt kijelentése nem valósított meg bűncselekményt, ezért a feljelentéseket elutasították, és nyomozás nem indult.
Ettől a politikai vita valószínűleg nem zárul le
A hatósági döntés büntetőjogi szempontból egyértelmű helyzetet teremtett, politikailag azonban aligha tett pontot az ügy végére.
Fekete-Győr András már jelezte, hogy vitatja az ügyészség értelmezését. Az NVVH vezetése szintén egyértelművé tette, hogy elfogadhatatlannak tartja munkatársai megfélemlítését, még ha saját értékelése alapján nem is tettek feljelentést Orbán kijelentése miatt.
Orbán Viktor és a Fidesz ezzel szemben az NVVH működését bírálja, és politikai felelősségre vonást ígér azokkal kapcsolatban, akik szerintük törvénytelen eljárásokban vesznek részt.
A két értelmezés között tehát továbbra is jelentős a távolság.
A következő határvonal már a tényleges adatközlés lehet
A történet egyik fontos kérdése az lehet, mi történik akkor, ha a politikai ígéretből tényleges adatgyűjtés és közzététel lesz.
Egy általános kijelentés jogi megítélése ugyanis nem feltétlenül azonos egy konkrét adatkezelési műveletével.
Ha később személyes adatokat hoznak nyilvánosságra, azok jogszerűségét már a ténylegesen közzétett adatok, azok forrása, célja, az érintettek státusza és az adatvédelmi szabályok alapján lehet értékelni.
A mostani ügyészségi döntés ezért nem egy általános felhatalmazás bármilyen jövőbeni „listázásra”. A hatóság kizárólag az elé került konkrét ügyet és a feljelentésekben megjelölt magatartást értékelte.
Egy mondat, 11 feljelentés, de egyelőre nincs büntetőeljárás
Orbán Viktor szeptemberi kijelentése tehát komoly politikai vihart okozott, és tizenegy embert késztetett arra, hogy hatósághoz forduljon.
Ez azonban büntetőjogi szempontból önmagában nem volt elegendő.
A hatóság szerint a megjelölt bűncselekmények valamely szükséges törvényi eleme hiányzott, ezért nem volt alap a büntetőeljárás megindítására.
Jelenleg tehát Orbán Viktor ellen ezek miatt a Bayer Show-ban elhangzott mondatok miatt nincs folyamatban nyomozás. Fekete-Győr András ugyanakkor jogorvoslatot helyezett kilátásba, így a hatósági döntés megtámadása még hozhat újabb fejleményt. A történet közben egy másik szálon is folytatódhat: ha valóban megkezdődik az NVVH dolgozóinak adatainak nyilvánosságra hozatala, annak jogszerűségét már a konkrét közzétételek alapján kell majd megítélni.
