Orbán Viktor ismét megszólalt Hankó Balázs ügyében: a Fidesz elnöke közösségi oldalán osztott meg egy részletet abból az interjúból, amelyet még a volt miniszter őrizetbe vétele előtt rögzítettek. Hankó a felvételen arról beszélt, miként készült fel arra a lehetőségre, hogy szabadságát korlátozhatják, és hogyan támaszkodik ebben családjára és vallásos hitére – írja az Index.
A beszélgetés időzítése önmagában is különös figyelmet kapott. Orbán Viktor már kedden reggel beharangozta, hogy este exkluzív interjút sugároznak Hankó Balázzsal, miközben a volt kulturális és innovációs miniszter ekkor már őrizetben volt. Később kiderült, hogy a beszélgetést korábban, még a kényszerintézkedés előtt vették fel a Hír TV stúdiójában.
Orbán Viktor a felvételből megosztott részlethez mindössze annyit írt: „Újkommunista tempó.” Ez politikai minősítés, amely Orbán Viktor álláspontját tükrözi. A volt miniszterelnök ezt a kifejezést már korábban is használta Hankó ügyével kapcsolatban, amikor a mentelmi jog felfüggesztése és a hatósági idézés után reagált a történtekre.
Hankó: „Ha úgy vádolnak, hogy a tényeket nem ismerik, az hiba”
A megosztott interjúrészletben Hankó Balázs ismét visszautasította az ellene megfogalmazott ügyészségi állításokat.
A volt miniszter úgy fogalmazott:
„Ha úgy vádolnak, hogy a tényeket nem ismerik, az hiba. Ha úgy vádolnak, hogy a tényeket ismerik, az pedig bűn!”
Ez Hankó Balázs saját értékelése az ellene folyó büntetőeljárásról.
Az ügyészség ezzel szemben azt közölte, hogy a nyomozás eddigi adatai alapján megalapozott gyanú áll fenn vele szemben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés miatt. Hankó a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be.
A hitéről is beszélt a volt miniszter
A beszélgetés egyik legszemélyesebb része akkor következett, amikor M. Dobos Marianne arról kérdezte Hankót, hogyan készült fel arra, hogy akár a szabadságát is korlátozhatják.
Hankó válaszában elsősorban vallásos hitét emelte ki.
Azt mondta:
„A hitem nagyon sokat erősödött. Az ember Istenbe kapaszkodhat ilyenkor, és meg is tartja.”
A volt miniszter az elmúlt napok nyilatkozataiban többször is beszélt a hit szerepéről. Családja ugyancsak vallási keretben próbálta értelmezni a történteket: felesége egy korábbi interjúban bibliai párhuzamot használt férje őrizetbe vétele kapcsán.
Ez azonban személyes és vallási értelmezés, amely független a büntetőeljárás jogi megítélésétől.
A családjáról is nehéz mondatokat mondott
Hankó az interjúban arról is beszélt, hogy családjával már az őrizetbe vétel lehetősége előtt nehéz beszélgetéseket folytattak.
Azt mondta, számoltak azzal, hogy egy ideig nem lehet otthon.
Külön kitért legidősebb fiára is. Elmondása szerint arról beszéltek, hogy ha ő nincs jelen, akkor a legidősebb fiú lesz a családban a legidősebb férfi.
Ez jól mutatja, hogy Hankó és családja már a parlamenti mentelmi döntés előtt is reális lehetőségként számolt a szabadságkorlátozó intézkedéssel.
A volt miniszter szerint ebben az időszakban nemcsak családja, hanem több munkatársa és a hozzá közel álló közösség is segített neki.
Orbán Viktor már korábban is keményen reagált
Nem ez volt az első alkalom, hogy Orbán Viktor megszólalt Hankó ügyében.
A Fidesz elnöke már hétfő este, Hankó ügyészségi idézése után is élesen bírálta a történteket.
Akkor ugyancsak az „újkommunista tempó” kifejezést használta, és azt állította, hogy a Tisza-kormány politikai önkényt gyakorol.
Orbán más kérdéseket – például az adópolitikát és az üzemanyagárakat – is összekapcsolt Hankó büntetőeljárásával, noha ezeknek nincs közvetlen jogi kapcsolatuk az NKA-nyomozással.
A volt miniszterelnök egyik korábbi bejegyzésében azt is írta, hogy szerinte „a fél országot nem tudják börtönbe zárni”.
Ez szintén politikai álláspont, nem pedig az ügy jogi minősítése.
Az interjú készítésekor Hankó még nem volt őrizetben
Az időrend megértése fontos.
Az interjút még azelőtt rögzítették, hogy Hankó Balázst őrizetbe vették volna.
A volt miniszter ekkor már tudta, hogy a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte mentelmi jogának felfüggesztését, és tisztában volt azzal is, hogy ennek elfogadása után közvetlenül vele szemben is végrehajthatóvá válhatnak bizonyos büntetőeljárási intézkedések.
Hankó ezért a beszélgetésben már arról beszélt, hogyan készül a szabadságának esetleges korlátozására.
Az Országgyűlés később valóban felfüggesztette a mentelmi jogát.
Még ugyanazon az estén őrizetbe vették.
Az ügyészség szerint megalapozott gyanú áll fenn
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség kedden hivatalosan is közölte, hogy Hankó Balázst őrizetbe vették és gyanúsítottként kihallgatták.
A gyanú szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés történhetett.
Az ügy a Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumához kapcsolódik.
A nyomozás jelenlegi állása szerint a hatóság azt feltételezi, hogy az NKA kezelésében álló pénzeket részben a törvényben és az alapító dokumentumokban meghatározott kulturális céloktól eltérően használták fel.
17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány szerepel a gyanúban
Az ügyészség egyik legsúlyosabb állítása szerint 2025 szeptembere és 2026 márciusa között 1079 esetben történhetett a törvényes céloktól eltérő vagyonfelhasználás.
A főügyészség szerint az így keletkezett vagyoni hátrány összesen 17,3 milliárd forint lehet.
A hatóság azt állítja, hogy a pénzek egy részét választási kampánycélokra vagy egyes kedvezményezettek személyes céljaira használhatták fel.
Ez azonban jelenleg ügyészségi gyanú.
Nem jogerős bírósági megállapítás.
Hankó szerint minden döntés jogszerű volt
A volt miniszter az interjúban egyértelműen tagadta a gyanút.
Amikor arról kérdezték, tud-e olyan vallomásról, amely terhelő lehet rá nézve, azt mondta, hogy ilyen nincs.
Állítása szerint:
„Minden döntés jogszerű volt, az eljárásrendnek megfelelt.”
Ez lesz várhatóan a védelem egyik legfontosabb érve az eljárásban.
Az ügyészség ugyanakkor éppen azt vizsgálja, hogy valóban megfeleltek-e az előírásoknak a támogatási döntések, illetve ténylegesen ott és akkor születtek-e meg, ahol és amikor a hivatalos dokumentumok szerint.
Kettős döntéshozatali rendszer szerepel az ügyészségi gyanúban
A főügyészség keddi tájékoztatása szerint a nyomozók azt feltételezik, hogy egyfajta kettős döntéshozatali mechanizmus működött az NKA-n belül.
Az ügyészség szerint a támogatások egy részéről már a hivatalos kollégiumi döntés előtt megszülethetett a tényleges döntés.
Egyes esetekben pedig a nyomozati adatok alapján a támogatás odaítéléséről már azelőtt dönthettek, hogy a kérelmet hivatalosan benyújtották volna.
Ha ezt bizonyítani tudják, az komoly jelentőséggel bírhat a büntetőeljárásban.
A védelem ugyanakkor vitatja, hogy jogellenes döntési rendszer működött volna.
Miért különösen fontos az időrend?
Az ügy egyik központi kérdése az lehet, mikor született meg egy-egy támogatás tényleges jóváhagyása.
Ha a formális döntés csak utólag követte volna egy korábbi politikai vagy vezetői döntést, az ügyészség szerint az alátámaszthatná a kettős eljárási rendszerre vonatkozó gyanút.
Ehhez azonban konkrét bizonyítékokra van szükség.
Ilyenek lehetnek elektronikus levelezések, belső listák, dokumentumok, üzenetek, időbélyegzők vagy tanúvallomások.
A nyomozás ezért várhatóan jelentős mennyiségű digitális és pénzügyi anyag feldolgozását igényli.
Hankó az eljárás politikai céljáról is beszélt
A volt miniszter az interjúban nemcsak a konkrét büntetőjogi állításokat vitatta.
Azt is állította, hogy az eljárás politikai indíttatású.
Szerinte annak célja közösségük megfélemlítése, valamint egyes emberek és családok megtörése.
Ez Hankó politikai értelmezése.
Az ügyészség nyilvánosan ismertetett álláspontja ezzel szemben konkrét büntetőeljárási gyanún és a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékokon alapul.
Annak eldöntése, hogy az ügyészségi gyanú megalapozott-e, végső soron nem politikai szereplők feladata.
Az ártatlanság vélelme Hankót is megilleti
Hankó Balázs gyanúsított.
Ez azonban jogilag nem azonos azzal, hogy bűnös.
A magyar büntetőeljárásban az ártatlanság vélelme mindenkit megillet mindaddig, amíg jogerős bírósági ítélet másként nem rendelkezik.
A nyomozás során az ügyészségnek kell bizonyítékokat gyűjtenie.
A védelem ezekre reagálhat, vitathatja azokat és saját bizonyítékokat is előterjeszthet.
Ha az ügyészség végül úgy ítéli meg, hogy elegendő bizonyíték gyűlt össze, vádat emelhet.
Csak ezután kerülhet az ügy büntetőbíróság elé.
Az őrizetbe vétel ellen is panaszt tett
Hankó nem fogadta el az ellene alkalmazott kényszerintézkedést.
A főügyészség tájékoztatása szerint az őrizetbe vétel és a gyanúsítás ellen is panaszt jelentett be.
A védelem egyik várható érve az lehet, hogy Hankó nem próbált elrejtőzni.
A politikus a hivatalos idézés kézhezvétele után elhagyta a Parlamentet, és saját maga jelent meg a számára megjelölt hatósági helyszínen.
Ez azonban önmagában nem dönti el, hogy az őrizet jogszerű volt-e.
A panasz elbírálása során az erre jogosult ügyészi szerv vizsgálhatja az intézkedés törvényi feltételeit.
Orbán számára Hankó ügye már politikai szimbólum
Orbán Viktor több bejegyzése alapján egyértelműen látszik, hogy a Fidesz elnöke Hankó ügyét nem pusztán egyetlen volt miniszter büntetőeljárásaként kezeli.
Az esetet szélesebb politikai konfliktus részeként mutatja be.
Korábbi bejegyzéseiben a Tisza-kormány gazdaságpolitikáját, adóintézkedéseit és a hatalomgyakorlás módját is összekapcsolta a Hankó-üggyel.
Ez politikai kommunikációs stratégia.
A büntetőeljárás tárgya azonban ennél jóval szűkebb: az NKA pénzeinek felhasználása.
A két kérdést ezért külön kell kezelni
Az egyik kérdés az, hogy politikailag hogyan ítéli meg valaki az eljárást.
A másik az, hogy a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség képes-e bizonyítani a Hankóval szemben közölt gyanút.
A kettő nem ugyanaz.
Lehetséges politikailag vitatni egy büntetőeljárás indokoltságát, miközben a bírósági bizonyítás még nem történt meg.
És az is lehetséges, hogy egy ügy jelentős politikai konfliktust vált ki, miközben a nyomozó hatóság konkrét bizonyítékokkal dolgozik.
A döntő ezért végül az lesz, mi kerül be az ügy irataiba és mit fogad el bizonyítékként a bíróság.
Miért váltott ki ekkora figyelmet az interjú?
A Hankóval készült beszélgetés azért is lett különösen érdekes, mert a nézők már úgy láthatták, hogy közben ismerték az események későbbi kimenetelét.
Hankó a felvételen arról beszél, hogyan készül arra, hogy esetleg korlátozzák a szabadságát.
Mire viszont az interjút műsorra tűzték, ez már megtörtént.
Ez egészen más kontextust adott a mondatainak.
A családról, a hitről és a lehetséges fogva tartásról szóló kijelentéseket a közönség már annak tudatában hallotta, hogy a volt minisztert időközben őrizetbe vették.
A korábban rögzített interjú ezért dokumentumértékűvé vált
Politikai interjúk rendszeresen készülnek előre rögzített formában.
Ebben az esetben azonban a felvétel és a sugárzás között olyan jelentős esemény történt, amely alapvetően megváltoztatta a beszélgetés értelmezését.
Az interjú készítésekor Hankó még szabadlábon volt.
A sugárzáskor már túl volt a mentelmi jogának felfüggesztésén, az őrizetbe vételen és a gyanúsítotti kihallgatáson.
Ezért a felvétel egy olyan pillanatot őrzött meg, amikor Hankó már számított a kényszerintézkedésre, de még nem tudhatta pontosan, hogyan történik majd meg.
Az NKA-ügyben más személyeket is vizsgálnak
A büntetőeljárás nem kizárólag Hankó Balázsról szól.
A nyomozás során korábban több személyt is érintettek hatósági intézkedések.
A főügyészség keddi tájékoztatása szerint Hankó mellett egy további személyt is őrizetbe vettek és gyanúsítottként hallgattak ki.
A hatóság a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közölt róla további részleteket.
Ez arra utal, hogy a nyomozók több szereplőből álló döntéshozatali és végrehajtási rendszert vizsgálnak.
A következő nagy kérdés: mi lesz az ügyészség következő lépése?
Hankó gyanúsítotti kihallgatása után az egyik legfontosabb eljárási kérdés az, indítványoznak-e vele szemben további kényszerintézkedést.
Ha letartóztatást kezdeményeznek, annak szükségességéről már bíróság dönt.
A bíró ilyenkor nem Hankó bűnösségéről határoz.
Azt vizsgálja, fennállnak-e olyan törvényi körülmények, amelyek indokolják a további fogva tartást.
Ilyen lehet például a szökés, a bizonyítás befolyásolásának vagy más törvényben meghatározott veszélynek a kockázata.
A nyomozás ennél jóval hosszabb lehet
Akárhogyan is dönt a bíróság az esetleges kényszerintézkedésről, maga az NKA-ügy várhatóan hosszú ideig tart majd.
Több mint ezer támogatási döntést vizsgálnak.
A hatóságnak fel kell tárnia a pénzek útját, a támogatások szakmai hátterét, az engedélyezési folyamatot és az érintettek személyes szerepét.
Egy ilyen ügyben akár több tízezer oldalnyi irat és nagy mennyiségű elektronikus adat gyűlhet össze.
Ezért a büntetőjogi felelősség végleges megítélése még messze lehet.
Orbán új bejegyzése tovább erősíti a politikai konfliktust
Orbán Viktor mostani reakciója azt mutatja, hogy a Fidesz továbbra is kiemelt politikai ügyként kezeli Hankó Balázs helyzetét.
Az „újkommunista tempó” megfogalmazás egyértelműen a kormányzati és hatósági fellépés politikai bírálata.
Hankó pedig a megosztott interjúrészletben ugyancsak azt sugallja, hogy az eljárást nem pusztán jogi ügyként értelmezi.
Az ügyészség viszont továbbra is konkrét bűncselekmény gyanújára és konkrét vagyoni hátrányra hivatkozik.
A két narratíva tehát élesen elválik egymástól.
A jogi válasz még nem született meg
A politikai értékelések már egyértelműek.
Orbán Viktor politikai önkényről beszél.
Hankó koncepciós eljárásnak tartja az ügyet.
Az ügyészség ezzel szemben megalapozott gyanúról, 1079 vizsgált esetről és 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányról számolt be.
A végleges jogi válasz azonban még nincs meg.
Hankó Balázs jelenleg gyanúsított, nem elítélt személy.
A következő időszakban a bizonyítékok, a tanúvallomások, a pénzügyi dokumentumok és az esetleges bírósági döntések mutathatják meg, hogy az NKA-ügyből mi bizonyítható.
