2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelkedik az öregségi nyugdíj legkisebb összege, de egyre világosabb, hogy ez nem jelenti azt: ettől kezdve Magyarországon minden nyugdíjas és minden nyugdíjszerű ellátásban részesülő legalább havi 120 ezer forintot kap majd – írja a Hóvége.
Az augusztus végén bejelentett változás első hallásra egyszerűnek tűnt. A jelenlegi, 2008 óta változatlan 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimumot több mint négyszeresére, 120 ezer forintra emelik. A későbbi kormányzati közlések azonban már sokkal összetettebb képet mutattak: külön szabály vonatkozik az öregségi teljes nyugdíjasokra, a megváltozott munkaképességűekre, és továbbra is külön kategóriát jelentenek azok, akik csak öregségi résznyugdíjra jogosultak. A különbség több tízezer ember számára nagyon is konkrét pénzügyi következményt jelenthet. A Lakmusz a KSH részletes adatai alapján arra jutott, hogy legalább mintegy 80 ezer 65 év alatti rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő ember maradhat a 120 ezer forintos szint alatt, még a jövőre bejelentett 10 százalékos emelés után is.
Először nézzük meg, mi változik biztosan 2027-től
A kormány augusztus 27-én jelentette be, hogy 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emeli az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
Ez nagyon jelentős változás, hiszen a jelenlegi minimum mindössze havi 28 500 forint. Az összeg 2008 óta változatlan, miközben az elmúlt csaknem két évtizedben az árak, a bérek és az átlagos nyugdíjak egyaránt jelentősen emelkedtek.
A változás azonban nem azt jelenti, hogy a nyugdíjrendszer minden egyes ellátása automatikusan 120 ezer forintos alsó határt kap.
A nyugdíjminimum ugyanis már a jelenlegi szabályok szerint is egy konkrét ellátási kategóriához, az öregségi teljes nyugdíjhoz kötődik.
Ez lesz az egyik legfontosabb fogalom 2027-ben is.
Mi az öregségi teljes nyugdíj?
Öregségi teljes nyugdíjra főszabály szerint az jogosult, aki eléri a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, és legalább 20 év elismert szolgálati idővel rendelkezik.
A Magyar Államkincstár jelenlegi szabályai szerint a teljes nyugdíj minimumára vonatkozó garancia akkor érvényesül, ha két feltétel egyszerre teljesül.
Egyrészt a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek el kell érnie a minimumösszeget.
Másrészt a nyugdíj összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati időnek legalább 20 évnek kell lennie.
Ez utóbbi megfogalmazás különösen fontos, mert nem minden esetben azonos azzal, hogy valakinek összességében hány év szolgálati ideje van.
A résznyugdíjasok helyzete teljesen más
Aki legalább 15, de 20 évnél kevesebb szolgálati időt szerzett, öregségi résznyugdíjra lehet jogosult.
A jelenlegi szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy a résznyugdíjnál nincs kötelező minimumösszeg.
Ez azt jelenti, hogy például egy 18 vagy 19 év szolgálati idővel rendelkező ember nyugdíját a tényleges szolgálati idő és a figyelembe vehető átlagkereset alapján számítják ki.
Ha az így kapott összeg 120 ezer forint alatt van, a jelenlegi rendszer logikája szerint nincs olyan általános minimumgarancia, amely automatikusan 120 ezer forintra emelné.
Éppen ezért nem helyes úgy értelmezni a 2027-es változást, hogy januártól minden idős ember legalább havi 120 ezer forintot kap.
A bejelentés az öregségi nyugdíj legkisebb összegére vonatkozik, és ennek alkalmazási feltételei továbbra is döntőek lesznek.
Például 18 év szolgálati idővel sem biztos a 120 ezer forint
Vegyünk egy egyszerű példát.
Tegyük fel, hogy valaki eléri a nyugdíjkorhatárt, de csak 18 év elismert szolgálati idővel rendelkezik.
Ebben az esetben öregségi résznyugdíjra lehet jogosult.
A Magyar Államkincstár jelenlegi számítási táblázata alapján 18 év szolgálati idő esetén a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 49 százaléka adja a számított öregségi nyugdíjat.
Ha például az érintett figyelembe vehető havi átlagkeresete 200 ezer forint, ennek 49 százaléka 98 ezer forint.
A jelenlegi szabályok szerint ezt nem kell automatikusan a teljes öregségi nyugdíj minimumára felkerekíteni, mert az illető nem rendelkezik 20 év szolgálati idővel.
Ha 2027-re nem változik meg külön a résznyugdíjasokra vonatkozó szabály, hasonló helyzetben a nyugdíj továbbra is 120 ezer forint alatt maradhat.
De még a meglévő 20 év sem mindig elég
Itt jön a szabályozás egyik kevésbé ismert része.
Előfordulhat, hogy valakinek a nyugdíjjogosultság megállapításához valóban megvan a szükséges 20 év szolgálati ideje, de a nyugdíj összegének kiszámításakor ennél kevesebb idő vehető figyelembe.
Ez főként akkor fordulhat elő, amikor az érintett bizonyos időszakokban a minimálbérnél alacsonyabb járulékalap után fizetett nyugdíjjárulékot.
A Magyar Államkincstár ilyen esetben úgynevezett arányos szolgálati időt alkalmaz.
Ez különösen érintheti például azokat, akik hosszabb ideig dolgoztak részmunkaidőben vagy olyan vállalkozói jogviszonyban, ahol a nyugdíjjárulék alapja alacsony volt.
A katások számára ez különösen fontos lehet
A főállású kisadózóként eltöltött idő sok embernél okozhat meglepetést a későbbi nyugdíjszámítás során.
A KATA egyes korábbi időszakaiban a járulékalap nem érte el az aktuális minimálbért.
Ilyenkor a jogosultság szempontjából eltelt idő és a nyugdíj összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő eltérhet egymástól.
Egyszerűsített példával: lehet, hogy valaki naptár szerint húsz éven keresztül szerzett szolgálati időt, de a nyugdíj összegének meghatározásánál az arányosítás miatt csak 19 évnek megfelelő időszak számítható be.
Ez azért lényeges, mert a minimumgaranciához a Magyar Államkincstár jelenlegi szabálya szerint a nyugdíj összegének meghatározásához figyelembe vehető szolgálati időnek is el kell érnie a 20 évet.
Vagyis nem elegendő pusztán azt megnézni, hány év szerepel az ember szolgálati időről szóló összesítésében.
Emiatt egyesek 20 év munkaviszony után is kimaradhatnak
Ez elsőre meglepő lehet.
Sokan abból indulnak ki, hogy aki húsz éven keresztül dolgozott és fizetett járulékot, automatikusan jogosult lesz a minimálnyugdíjra.
A valóság ennél összetettebb.
A nyugdíjjogosultság szempontjából elismert szolgálati idő és a nyugdíj összegének kiszámításánál alkalmazott szolgálati idő bizonyos esetekben eltérhet egymástól.
Ez különösen a minimálbérnél kisebb járulékalappal rendelkező időszakoknál fontos.
Ezért annak, aki hosszabb ideig volt katás, részmunkaidős, őstermelő vagy más alacsony járulékalappal biztosított, már a nyugdíj előtt érdemes ellenőriznie a szolgálati idejét.
A másik nagy csoport a 65 év alatti megváltozott munkaképességűeké
A 120 ezer forintos minimum körüli legnagyobb félreértés azonban nem a résznyugdíjasoknál, hanem a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülőknél alakult ki.
Fontos tudni, hogy ezek az ellátások jogilag nem öregségi nyugdíjak.
Ezért az öregségi nyugdíjminimum emelése önmagában nem terjed ki rájuk.
A kormány szeptember 6-án külön döntést jelentett be a megváltozott munkaképességűek számára.
Ennek alapján 2027 januárjától mind a rokkantsági, mind a rehabilitációs ellátás összege 10 százalékkal emelkedik.
Ugyanakkor csak azoknál garantálják a 120 ezer forintos minimumot, akik már elérték a 65 éves nyugdíjkorhatárt.
65 év felett más szabály lép életbe
A kormány szeptemberi közlése egyértelműen azt mondja, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő, megváltozott munkaképességű érintettek havi ellátása sem lehet 120 ezer forintnál kevesebb.
Vagyis ebben a körben az alsó határ valóban érvényesülni fog.
A kormány közlése szerint ez a változás 238 ezer embernek jelent segítséget.
A 65 év alattiak azonban más szabály alá esnek.
Az ő rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásuk általánosan 10 százalékkal emelkedik, de nincs olyan bejelentett garancia, amely mindenkinél 120 ezer forintra egészítené ki az összeget.
Innen jön a mintegy 80 ezres szám
A Lakmusz a Központi Statisztikai Hivataltól olyan részletes adatokat kért, amelyek korcsoportonként és ellátási összeg szerint mutatják meg a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők számát.
A vizsgált, 2026. januári állapot szerint 82 527 olyan 65 év alatti ember volt, akinek havi rokkantsági vagy rehabilitációs ellátása 100 ezer forint alatt maradt.
Ez azért különösen fontos határ, mert még egy 10 százalékos emelés után sem jutnak el 120 ezer forintig.
Aki például jelenleg havi 90 ezer forintos ellátást kap, annak 10 százalékos emelés után 99 ezer forint járna.
A 95 ezer forintos ellátás 104 500 forintra emelkedne.
A 100 ezer forintos összeg pedig 110 ezer forintra nőne.
Mindegyik továbbra is a 120 ezer forintos küszöb alatt maradna.
Pontosan honnan kell indulni ahhoz, hogy 10 százalék után meglegyen a 120 ezer?
Ezt egyszerűen ki lehet számítani.
Ahhoz, hogy 10 százalékos emelés után valaki elérje a 120 ezer forintot, jelenleg legalább körülbelül 109 091 forintos havi ellátás szükséges.
109 091 forint 10 százalékos emelése nagyjából 10 909 forint.
A kettő összege körülbelül 120 ezer forint.
Aki ennél kevesebbet kap, az pusztán a 10 százalékos emeléssel még nem éri el a 120 ezres szintet.
Ezért nemcsak a 100 ezer forint alatt ellátottak lehetnek érintettek.
A 100 és körülbelül 109 ezer forint közötti ellátásban részesülők szintén 120 ezer forint alatt maradhatnak.
A 100 és 120 ezer közötti sávban több mint 22 ezren vannak
A Lakmusz által idézett KSH-adatok szerint 2026 januárjában 22 278 olyan 65 év alatti ember volt, aki 100 és 120 ezer forint közötti rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kapott.
Ebben a csoportban azonban nem mindenki marad a 120 ezres határ alatt.
Aki legalább körülbelül 109 091 forintot kap jelenleg, az a 10 százalékos emeléssel már elérheti vagy meghaladhatja a 120 ezer forintot.
Aki ennél kevesebbet kap, továbbra is alatta maradhat.
Mivel a nyilvánosságra került adatok nem bontják tovább pontos forintösszegek szerint ezt a teljes csoportot, nem lehet jelenleg pontosan megmondani, hogy a 82 527 emberen felül még hányan maradnak a 120 ezres küszöb alatt.
Ezért a „mintegy 80 ezer ember” inkább egy biztosan érintett minimumként értelmezhető.
Fontos: ők nem nyugdíjasok jogi értelemben
A mindennapi beszédben sokan rokkantnyugdíjnak nevezik a rokkantsági ellátást, de jogilag ez ma már nem öregségi nyugdíj.
Ez azért fontos, mert teljesen más szabályok alapján állapítják meg és emelik.
A 120 ezer forintos öregségi nyugdíjminimum ezért nem automatikusan vonatkozik rá.
A kormánynak külön kellett rendelkeznie arról, mi történik 2027-től ezekkel az ellátásokkal.
A döntés végül egy kettős rendszert hoz: általánosan 10 százalékos emelés jön, de a 120 ezer forintos garantált minimum csak a nyugdíjkorhatárt elért érintetteknél jelenik meg.
Mit jelenthet ez egy 60 éves rokkantsági ellátottnak?
Tegyük fel, hogy valaki 60 éves, és jelenleg havi 80 ezer forintos rokkantsági ellátásban részesül.
A bejelentett 10 százalékos emeléssel 2027-ben havi 88 ezer forintot kapna.
Mivel még nem érte el a 65 éves kort, a jelenleg ismert kormányzati szabály szerint nem vonatkozna rá automatikusan a 120 ezer forintos minimum.
Vagyis továbbra is több mint 30 ezer forinttal a minimumként kommunikált összeg alatt maradna.
Ezzel szemben egy 66 éves, hasonló ellátásban részesülő személy esetében a kormány közlése szerint már érvényesülne a legalább 120 ezer forintos alsó határ.
Ez mutatja meg legjobban, miért nem lehet egyszerűen úgy fogalmazni, hogy „2027-től 120 ezer lesz a minimális ellátás”.
És mi történik azzal, aki 64 éves?
Ez különösen érdekes élethelyzet.
Ha egy 64 éves ember 2027 januárjában még a nyugdíjkorhatár alatt van, elvileg a 10 százalékos emelés szabálya vonatkozik rá.
Amikor később betölti a 65. életévét, az lesz a kérdés, hogy mikortól és milyen eljárással alkalmazzák nála a 120 ezer forintos alsó határt.
Erről a részletes végrehajtási szabályok lesznek döntőek.
A kormány szeptemberi közleménye az alapelvet már rögzíti, de minden ilyen átmeneti élethelyzet technikai részletét nem tartalmazza.
Ezért továbbra is érdemes megvárni a végleges jogszabályszöveget.
A 120 ezer forintos minimum sem feltétlenül jelent minden esetben 120 ezres nyugdíjat
Az öregségi teljes nyugdíjnál van még egy kevésbé ismert kivétel.
A Magyar Államkincstár jelenlegi tájékoztatása szerint ha valakinek a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresete még az öregségi nyugdíj minimumát sem éri el, akkor a megállapított nyugdíj a havi átlagkeresettel azonos összegű lehet.
Ez azt jelenti, hogy már most sem abszolút, minden körülmények között érvényes alsó korlátról beszélünk.
Ha ugyanez az elv 2027-ben is változatlan marad, elméletileg az új, 120 ezer forintos minimum mellett is létezhetnek olyan különleges esetek, amelyekben a megállapított teljes öregségi nyugdíj ennél alacsonyabb.
Éppen ezért a végleges szabályozás szövege kulcsfontosságú.
Nem ugyanaz a 120 ezres minimum és a 146 ezer alatti nyugdíjak emelése
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kormány nemcsak a nyugdíjminimum emelését jelentette be.
Szeptember 6-án azt is közölték, hogy a 146 ezer forint alatti öregségi nyugdíjakat külön, sávosan is emelik.
Ez egy másik intézkedés.
Vagyis elképzelhető, hogy valakinek már most 125 vagy 140 ezer forintos öregségi nyugdíja van. Őt a 120 ezer forintos új minimum közvetlenül nem érinti, hiszen eleve fölötte van.
A sávos emelés miatt azonban mégis kaphat további pluszösszeget.
A kormány azt közölte, hogy az alacsonyabb nyugdíjat kapók nagyobb emelésre számíthatnak, de az egyes sávok pontos határait és emelési mértékét egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Ezért még nem lehet pontos nyugdíjkalkulátort készíteni 2027-re
Hiába ismeri valaki a jelenlegi nyugdíját, ma még nem minden esetben lehet pontosan megmondani, mennyit fog kapni 2027 januárjától.
Ennek több oka van.
Nem ismert még a 146 ezer forint alatti nyugdíjak sávos korrekciójának pontos képlete.
Nem jelent meg minden részletében az új nyugdíjminimum végrehajtási szabálya.
Emellett a 2027-es általános januári nyugdíjemelés is hatással lehet az összegekre.
Aki tehát most olyan táblázatot lát, amely minden jelenlegi nyugdíjösszeg mellé már pontos 2027-es havi összeget ír, kezelje óvatosan.
Kik azok, akik a jelenlegi információk szerint biztosan figyeljenek?
Különösen fontos lesz a részletszabály azoknak, akik 15–19 év szolgálati idővel mennek nyugdíjba, mert ők résznyugdíjat kapnak.
Ugyanez igaz azokra, akiknek ugyan megvan a húsz év jogosultsági szolgálati idejük, de az arányosítás miatt a nyugdíj összegének kiszámításakor ennél kevesebb idő vehető figyelembe.
Figyelniük kell a 65 év alatti rokkantsági vagy rehabilitációs ellátottaknak is, mert számukra jelenleg csak 10 százalékos emelést jelentettek be, nem pedig általános 120 ezer forintos minimumot.
A nemzetközi szolgálati idővel rendelkezőknél szintén speciális számítás alkalmazandó, ezért náluk sem szabad egyszerűen abból kiindulni, hogy a magyarországi folyósítás automatikusan legalább 120 ezer forintra nő.
A 120 ezer forint tehát nem lesz általános „magyar minimumellátás”
Ez a legfontosabb következtetés.
A 2027-re bejelentett 120 ezer forintos összeg az öregségi nyugdíjminimum új összege, nem pedig egy minden ellátástípusra kiterjedő általános állami minimum.
A 65 év feletti megváltozott munkaképességűekre külön döntéssel kiterjesztik ezt a védelmet.
A 65 év alatti rokkantsági és rehabilitációs ellátottaknál azonban jelenleg csak 10 százalékos általános emelésről van szó.
A résznyugdíjasok pedig a jelenlegi nyugdíjszabályok alapján továbbra sem tartoznak automatikusan a minimumgarancia alá.
Mintegy 80 ezer ember helyzete különösen érzékeny lehet
A KSH részletes adataira támaszkodó Lakmusz-számítás mutatja meg igazán a probléma méretét.
Legalább 82 527 olyan 65 év alatti megváltozott munkaképességű ember volt 2026 januárjában, akinek havi ellátása még a 100 ezer forintot sem érte el.
A bejelentett 10 százalékos emelés után ők továbbra sem jutnának el 120 ezer forintig.
Ráadásul a tényleges érintetti kör ennél valamivel nagyobb is lehet, hiszen a 100 és 109 ezer forint közötti ellátásban részesülők egy része szintén a határ alatt marad.
Ezért a következő hónapok egyik legfontosabb nyugdíjpolitikai kérdése az lesz, hogy a végleges jogszabály tartalmaz-e további korrekciót ezekre a csoportokra.
A végleges jogszabály lesz a döntő
Jelenleg több fontos elemet már ismerünk.
- január 1-jétől 120 ezer forintra nő az öregségi nyugdíjminimum.
A rokkantsági és rehabilitációs ellátások 10 százalékkal emelkednek.
A 65 év feletti megváltozott munkaképességűek számára legalább 120 ezer forintos alsó szintet ígért a kormány.
A 146 ezer forint alatti öregségi nyugdíjakat ezen felül sávosan is rendezik.
A pontos alkalmazás szempontjából azonban továbbra is a végleges jogszabály lesz mérvadó. Abból derül majd ki minden részletében, pontosan kikre és milyen számítási módszerrel vonatkozik az új rendszer.
Addig ezért egy dolgot biztosan érdemes megjegyezni: a 120 ezer forintos nyugdíjminimum bevezetése nagyon jelentős változás, de nem jelenti azt, hogy 2027-től senki nem kaphat Magyarországon ennél alacsonyabb nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást.
