Új szakaszba lépett Seszták Miklós büntetőügye: a volt fejlesztési minisztert hétfőn őrizetbe vette az újonnan létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, és már az ingatlanjainál is nyomozati cselekményeket végeznek – írja a 24.hu
A KDNP országgyűlési képviselője ezzel az első olyan személy lett, akit az NVVH büntetőeljárási hatáskörének élesedése óta őrizetbe vett. A történtek különös jelentőségét az adja, hogy a hivatal mindössze egy nappal korábban kapta meg azokat a tényleges nyomozati jogosítványokat, amelyek birtokában már büntetőeljárásban is intézkedhet. Az NVVH első jelentős intézkedése így egy olyan ügyhöz kapcsolódik, amelyben az ügyészség állítása szerint milliárdos nagyságrendű jogtalan előnyök átvételét vizsgálják.
Seszták Miklós ugyanakkor következetesen tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el. Nem sokkal őrizetbe vétele előtt adott interjújában azt mondta, nem ismeri el az ellene megfogalmazott gyanút, és képviselői mandátumáról sem kíván lemondani. A következő napokban tehát nem bűnösségről születik döntés: először arról kell határoznia a bíróságnak, indokolt-e a volt miniszter további fogva tartása.
Hétfő reggel még a parlament döntött Seszták mentelmi jogáról
A folyamat hétfő délelőtt gyorsult fel látványosan. Az Országgyűlés rendkívüli ülésén 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül felfüggesztette Seszták Miklós országgyűlési képviselői mentelmi jogát.
A döntésnek komoly eljárásjogi jelentősége volt. Amíg ugyanis Seszták mentelmi joga fennállt, a vele szembeni büntetőeljárás bizonyos lépései nem voltak végrehajthatók. A parlamenti döntést követően ez az akadály megszűnt.
Seszták még aznap személyesen megjelent a Központi Nyomozó Főügyészség épületében. Korábbi nyilatkozata szerint azért ment oda, hogy vallomást tegyen az őt érintő ügyben.
Ekkor azonban már egy másik folyamat is zajlott a háttérben.
Az NVVH ekkorra már átvette Seszták ügyét
Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke szerint Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes hétfő reggel megjelent a Központi Nyomozó Főügyészségen azokkal a határozatokkal, amelyekkel az NVVH több kiemelt ügyet saját hatáskörébe kívánt vonni.
Ezek között szerepelt a Seszták Miklóshoz kapcsolódó, 2015 és 2018 közötti Volánbusz- és állami beruházási ügy is.
A helyzet ezután gyorsan változott. Seszták megjelent az ügyészségen, miközben a parlament már tárgyalta mentelmi jogának felfüggesztését. Az NVVH tájékoztatása szerint megvárták, amíg a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló parlamenti határozat hivatalosan megjelenik, ezt követően pedig intézkedtek.
Seszták Miklóst őrizetbe vették.
Seszták lett az NVVH első őrizetbe vett embere
Az ügy azért is történelmi jelentőségű az új hivatal működésében, mert Seszták Miklós az első ember, akinek őrizetbe vételét az NVVH saját büntetőeljárási hatáskörében foganatosította.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt 2026 nyarán hozták létre. Elnökévé augusztus 28-án választotta meg az Országgyűlés Unger Anna Rózát, nyomozati elnökhelyettesévé pedig Tasnády Katalint. A hivatal vezetői szeptember 1-jétől foglalhatták el tisztségüket.
Az új szervezet kifejezetten széles hatásköröket kapott. A hivatalos kormányzati tájékoztatás szerint nemcsak közpénzekkel kapcsolatos visszaélések feltárásával és vagyonvisszaszerzéssel foglalkozhat, hanem nyomozati és vádképviseleti jogosultságokkal is rendelkezik. Munkájához más szervek – például a rendőrség, az ügyészség vagy a NAV – közreműködését is igénybe veheti.
A Seszták-ügy tehát gyakorlatilag az első látványos próbája annak, hogyan működik majd ez az új intézmény a gyakorlatban.
Hétfő délután megkezdődött Seszták kihallgatása
Unger Anna közlése szerint Seszták Miklós gyanúsítotti kihallgatását hétfő délután 14 órakor kezdték meg.
A gyanúsítotti kihallgatás büntetőeljárási szempontból már lényegesen több egyszerű tanúmeghallgatásnál. A gyanúsítottal közlik a terhére rótt cselekményt és annak jogi minősítését, ő pedig vallomást tehet, de meg is tagadhatja a vallomástételt.
A gyanúsítottat védőügyvéd is megilleti, és az eljárásban ugyanúgy érvényesül az ártatlanság vélelme.
Ez különösen fontos Seszták ügyében, mivel az ügyészség által nyilvánosságra hozott gyanú rendkívül súlyos, de ettől még nem tekinthető bizonyított ténynek.
Szerdán dönthetnek a letartóztatásáról
Unger Anna szerint várhatóan szerdán tartják azt a bírósági ülést, amelyen Seszták Miklós letartóztatásáról döntenek.
Az őrizet és a letartóztatás ugyanis két különböző jogintézmény.
Az őrizet rövid időre elrendelhető személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés. A Büntetőeljárási törvény szerint legfeljebb 72 óráig tarthat. Ezen időn belül a bíróságnak döntenie kell arról, szükséges-e további, bírói engedélyhez kötött kényszerintézkedés.
Ha a bíróság nem rendel el ilyen intézkedést, az őrizetben lévő személyt a törvényi határidő lejártával szabadon kell bocsátani.
A szerdai ülésen tehát nem arról döntenek, hogy Seszták Miklós bűnös-e. A bíró azt vizsgálja majd, fennállnak-e a letartóztatás törvényi feltételei.
Mit vizsgálhat ilyenkor a bíróság?
A letartóztatás a büntetőeljárás egyik legsúlyosabb kényszerintézkedése, ezért nem rendelhető el pusztán azért, mert valakit súlyos bűncselekménnyel gyanúsítanak.
A bíróság többek között azt mérlegelheti, hogy fennáll-e a szökés vagy elrejtőzés veszélye, veszélyeztetheti-e az érintett a bizonyítást, kapcsolatba léphet-e más érintettekkel a bizonyítékok befolyásolása érdekében, illetve fennáll-e újabb bűncselekmény elkövetésének veszélye.
Ezek mindig az adott ügy körülményeitől függenek.
Ezért önmagában abból, hogy az NVVH letartóztatás elrendelését kezdeményezi, még nem lehet megmondani, hogyan dönt majd a bíróság.
A bíróság dönthet letartóztatás mellett, de enyhébb kényszerintézkedést is választhat, illetve az indítványt is elutasíthatja.
Közben Seszták ingatlanjainál is megjelentek a hatóságok
A nyomozás nem kizárólag Seszták kihallgatására koncentrál.
Unger Anna tájékoztatása szerint a volt miniszterhez kapcsolódó ingatlanoknál is nyomozati cselekményeket hajtanak végre. Ebben az NVVH mellett a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Nemzeti Védelmi Szolgálat is közreműködik.
Házkutatásokról, illetve vagyoni intézkedésekről is beszélt.
Ez szorosan kapcsolódik az NVVH létrehozásának egyik kiemelt céljához: az új hivatalnak nemcsak azt kell vizsgálnia, történt-e bűncselekmény, hanem azt is, hogy az esetlegesen bűncselekményből származó vagyont fel lehet-e tárni és biztosítani lehet-e annak későbbi elvonását.
Mit jelent a vagyonzár?
A vagyoni intézkedések hallatán könnyű arra gondolni, hogy az állam már „elvette” valakinek a vagyonát. Jogi értelemben azonban ennél jóval összetettebb a helyzet.
A büntetőeljárásban alkalmazható például lefoglalás vagy zár alá vétel. Ezeknek az a céljuk, hogy egy adott vagyontárgy, pénzösszeg vagy más vagyoni érték ne tűnhessen el, ne lehessen eladni vagy más személyre átruházni addig, amíg az eljárás tart.
Ez még nem végleges vagyonelkobzás.
Ahhoz, hogy valamely vagyont később véglegesen elvonjanak, külön jogi feltételeknek kell teljesülniük, és rendszerint bírósági döntés szükséges.
Az NVVH szempontjából azonban már a nyomozás első szakaszában kulcsfontosságú lehet a vagyon biztosítása. Ha ugyanis a hatóság csak évekkel később próbálna megtalálni egy bűncselekményből származó összeget, addigra az könnyen eltűnhetne vagy többször gazdát cserélhetne.
Több mint 11 milliárd forintos jogtalan előny gyanúja áll az ügy középpontjában
A Seszták Miklóshoz kapcsolódó eljárás egyik legfontosabb része a Volánbusz Zrt. korábbi szerződéseit érinti.
Seszták 2014 júniusa és 2018 májusa között nemzeti fejlesztési miniszterként dolgozott. Ebben az időszakban tárcájához tartozott többek között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelete és több közlekedési terület irányítása is.
A Volánbusz felett akkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gyakorolta a tulajdonosi jogokat.
A korábbi ügyészségi közlés szerint a nyomozás adatai alapján felmerült annak megalapozott gyanúja, hogy Seszták Miklós és az MNV akkori vezérigazgatója, Szivek Norbert 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül, összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vehetett át a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek egyik képviselőjétől.
Ez az ügyészség gyanúja, amelyet az eljárás során bizonyítani kell.
Egy másik korrupciós szálat is vizsgálnak
A Volánbusz-ügy mellett az ügyészség egy másik, állami építőipari beruházásokkal összefüggő szálat is ismertetett.
A gyanú szerint egy építőipari beruházásokkal foglalkozó cégcsoport képviselője állami megrendelések reményében felajánlhatta, hogy az elnyert munkák után fizetett vállalkozói díjak 10 százalékát közvetítőkön keresztül visszajuttatja Seszták Miklósnak.
A hatósági állítás szerint az érintett vállalkozói kör 2015 és 2018 között több állami beruházást is elnyert, és ezekkel összefüggésben további, több mint egymilliárd forintos jogtalan előny átadásának gyanúját vizsgálják.
Ezek rendkívül súlyos állítások, ugyanakkor jelenleg büntetőeljárási gyanúról beszélünk. Azt, hogy pontosan mi történt, milyen pénzmozgások bizonyíthatók, illetve Sesztáknak volt-e személyes szerepe ezekben, a nyomozásnak és adott esetben később a bíróságnak kell tisztáznia.
Seszták Miklós tagadja a gyanút
A volt miniszter őrizetbe vétele előtt adott interjújában egyértelműen kijelentette, hogy nem követett el bűncselekményt.
Azt is közölte, hogy nem mond le országgyűlési mandátumáról.
Seszták azt állította, hogy nem tudja, pontosan miről szól az úgynevezett Volánbusz-ügy, és felvetette annak lehetőségét is, hogy valaki más a saját helyzetének javítása érdekében terhelő vallomást tett rá.
Ez Seszták védekezésének része. Hogy az ügyben szereplő vallomások mennyire megbízhatóak, rendelkezésre állnak-e azokat alátámasztó pénzügyi, dokumentális vagy más tárgyi bizonyítékok, csak az eljárás későbbi szakaszában derülhet ki.
Súlyos büntetési tétel lehet a háttérben
A korábbi ügyészségi közlés alapján a vizsgált cselekmények között vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzettel visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúja is szerepel.
Az ügyészség által megjelölt minősítéshez egyes esetekben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztési tétel kapcsolódhat.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy Seszták Miklósra már most ilyen büntetés vár.
Ehhez először a nyomozásnak kell lezárulnia, majd az ügyészségnek döntenie kell az esetleges vádemelésről. Ezt követően a bíróság vizsgálja a bizonyítékokat, és csak jogerős ítéletben lehet megállapítani büntetőjogi felelősséget és büntetést.
Az NVVH nemcsak Seszták ügyét vette át
Az új hivatal rögtön működésének első napjaiban több nagy ügy átvételét kezdte meg.
A nyilvánosságra került információk szerint ezek között szerepel a Sesztákhoz kapcsolódó Volánbusz- és beruházási ügy, a vízumügy, az óbudai korrupciós ügykomplexum, valamint a megszűnt Szuverenitásvédelmi Hivatal egyes kommunikációs kiadásaival kapcsolatos eljárás.
Ez arra utal, hogy az NVVH-t nem egyszerű háttérintézményként hozták létre, hanem saját nyomozati kapacitással rendelkező, kiemelt ügyekben eljáró szervezetként.
A hivatal azonban még messze nincs teljes létszámon.
Október elején még csak mintegy negyvenen dolgozhatnak a hivatalnál
Unger Anna elmondása szerint október 1-jétől várhatóan körülbelül negyven munkatárssal tudnak dolgozni.
A teljes működéshez azonban további mintegy 110-120 szakemberre lehet szükség.
Az NVVH ezért más állami szervezetektől is kér kirendelt munkatársakat. Első körben nyolc ügyész kirendelését kezdeményezték a Legfőbb Ügyészségtől, és más nyomozó, valamint rendvédelmi szervek munkatársaira is számítanak.
Ez magyarázza, hogy a Sesztákhoz kapcsolódó első nagyobb akcióknál az NNI és a Nemzeti Védelmi Szolgálat közreműködésére is szükség volt.
Miért hangsúlyozza ennyire a vagyont az új hivatal?
Az NVVH nevében sem véletlenül szerepel a „vagyonvisszaszerzés” kifejezés.
A korrupciós és gazdasági bűncselekmények egyik problémája ugyanis az, hogy egy sikeres büntetőeljárás önmagában nem feltétlenül eredményezi az eltűnt közpénz visszaszerzését.
Ha egy jogtalanul megszerzett összeget időközben ingatlanba, vállalkozásba, értékpapírba, járműbe vagy más vagyontárgyba forgatnak, a hatóságnak fel kell tárnia az útját.
Unger Anna szerint ezért az NVVH minden nyomozati cselekménynél figyelmet akar fordítani arra is, hogy az adott ügyhöz kapcsolódó vagyonelemeket azonosítsák.
Ez magyarázza, hogy Seszták őrizetbe vételével párhuzamosan már házkutatások és vagyoni intézkedések is zajlanak.
Az őrizetbe vétel nem egyenlő az elítéléssel
A következő napok híreiben valószínűleg gyakran szerepel majd egymás mellett az őrizet, a letartóztatás, a korrupció és a több milliárd forintos összeg. Ezeket azonban jogilag nagyon fontos szétválasztani.
Seszták Miklós jelenleg nem elítélt személy.
Az őrizet átmeneti kényszerintézkedés, amely a büntetőeljárási törvény alapján legfeljebb 72 óráig tarthat. A letartóztatásról már bíróság dönthet, de még annak elrendelése sem jelenti azt, hogy a bíróság bűnösnek találta az érintettet.
A büntetőjogi felelősséget kizárólag későbbi bírósági eljárás állapíthatja meg.
Szerdán jöhet a következő nagy fordulat
A következő fontos dátum így várhatóan szeptember 30., szerda lesz.
Ekkor kerülhet sor arra a bírósági ülésre, amelyen eldőlhet, hogy Seszták Miklós az őrizet lejárta után szabadlábon védekezhet-e, más kényszerintézkedés alá kerül, vagy elrendelik a letartóztatását.
A bíróság döntése nemcsak Seszták személyes helyzete miatt lesz fontos. Ez lesz az új NVVH első kiemelt ügyének első jelentős bírói kontrollja is.
Közben folytatódhatnak a házkutatások, a lefoglalások, a pénzügyi adatok elemzése és a vagyon felkutatására irányuló intézkedések.
Seszták Miklós ügye tehát a parlamenti mentelmi döntéssel nem lezárult, hanem éppen ellenkezőleg: a büntetőeljárás érdemi szakasza csak most kezdődött el.
