Három, egymástól teljesen eltérő területen jelentett be fontos kormányzati lépéseket Magyar Péter miniszterelnök szeptember 26-án Szolnokon: még 2026-ban elindítanának egy 10 milliárd forintos várólista-csökkentési programot, 2027-től bevezetnék a vagyonadót, és jelentősen kiszélesítenék a kata választásának lehetőségét – írja a Pénzcentrum.
A bejelentések azért különösen fontosak, mert közvetlenül érinthetik a kórházi műtétre váró betegeket, több tízezer kisvállalkozót, valamint a legnagyobb magánvagyonnal rendelkezőkat. Nem minden elem áll azonban ugyanazon a jogalkotási szinten. A várólista-programról Magyar Péter azt mondta, hogy azt a kormány már elfogadta és még idén elindítják, a vagyonadó részletes szabályait Kármán András pénzügyminiszter később ismerteti, a kata új rendszerén pedig még dolgozik a Pénzügyminisztérium. A szolnoki országjárás egyik legfontosabb közérdekű része az egészségügyi várólistákról szólt. A miniszterelnök szerint a kabinet 10 milliárd forintos azonnali programot indít, amelynek célja elsősorban azoknak a beavatkozásoknak a felgyorsítása, amelyekre jelenleg különösen sok beteg vár. Ilyen a csípő- és térdprotézis-beültetés, valamint a szürkehályog-műtét.
A második nagy bejelentés a kisadózó vállalkozások tételes adóját érintette. A tervek alapján a jelenleginél sokkal több vállalkozó választhatná ismét a katát, és megszűnhetne az egyik legszigorúbb korlátozás: a kisadózók újra számlázhatnának cégeknek és más szervezeteknek is. A körbe a kormány elképzelése szerint visszakerülhetnének a mellékállású vállalkozók, nyugdíjasok és egyetemisták is.
A harmadik változás a vagyonadó. Magyar Péter megerősítette, hogy a kormány 2027. január 1-jétől tervezi annak bevezetését, és azt is jelezte, hogy a korábban ismertetett konstrukciónál progresszívebb megoldás készülhet. Egyelőre azonban ezen a területen van a legtöbb nyitott kérdés, ezért különösen fontos elválasztani a már közölt irányokat a még nem ismert részletszabályoktól.
Tízmilliárd forintos program indulhat a várólisták csökkentésére
A kormányfő szolnoki bejelentése szerint a kabinet már elfogadta azt a programot, amelyre 10 milliárd forintot különítettek el. Az intézkedés még 2026-ban elindulna, és Magyar Péter azt mondta, legkésőbb január 1-jére már látható eredményeket várnak tőle.
A pénzt nem egyszerűen a jelenlegi ellátások finanszírozására fordítanák. A tervek szerint plusz kórházi kapacitásokat szerveznének, és új orvosi teameket állítanának munkába. Ha szükséges, bizonyos műtéteket a hagyományos nappali műtéti időn kívül, akár késő esti vagy éjszakai időpontban is elvégeznének.
Ez a betegek szempontjából akkor jelentene valódi változást, ha az intézkedés ténylegesen több elvégzett műtétet és rövidebb várakozást eredményezne. A jelenlegi várakozási idők ugyanis nemcsak beavatkozásonként, hanem kórházanként is jelentősen eltérnek.
A NEAK nyilvános adatbázisában például egyes intézményekben a térdprotézis-műtétek tényleges átlagos várakozási ideje száz nap körül alakul, míg más kórházaknál 300 napot is meghalad. Szürkehályog-műtétnél ugyancsak vannak olyan intézmények, ahol az elmúlt hat hónap átlagos várakozási ideje 180–300 nap körüli volt.
Ez jól érzékelteti, hogy nem egyetlen országos várakozási számról van szó. Az adott műtét, a lakóhely, a választott intézmény és a rendelkezésre álló kapacitás egyaránt befolyásíthatja, mennyit kell várni.
Különösen a protézisműtéteknél lenne szükség gyorsításra
A Telex a NEAK szeptemberi adatai alapján arról írt, hogy szeptemberben már több mint tízezer olyan beteg szerepelt a csípőprotézis-műtétek rendszerében, akinek beavatkozásra van szüksége. A probléma tehát nem néhány elszigetelt intézményt érint.
A térdprotéziseknél szintén jelentős a terhelés. A NEAK aktuális adatai szerint vannak olyan nagy intézmények, ahol több száz, hatvan napot meghaladóan várakozó beteg található. Az Észak-Pesti Centrumkórháznál például a térdprotézis-műtétek tényleges átlagos várakozási ideje a nyilvános adatbázis szerint 300 nap fölötti értéket is mutatott.
Éppen ezért a 10 milliárdos program első eredményeit sem kizárólag abból lehet majd lemérni, hogy mennyivel csökken az országos várólistán szereplők száma. Legalább ilyen fontos lesz, hogy a hosszú várakozással működő intézményekben sikerül-e tartósan növelni az elvégzett beavatkozások számát.
Két hónap a szakrendelésre, hat hónap a fekvőbeteg-ellátásra
Magyar Péter egy korábbi vállalást is megerősített: a cél az lenne, hogy járóbeteg-szakellátás esetében legfeljebb két hónapot, fekvőbeteg-ellátásnál pedig legfeljebb hat hónapot kelljen várni. A miniszterelnök maga is úgy fogalmazott Szolnokon, hogy ettől a célállapottól jelenleg még messze van a rendszer.
Ez fontos különbség. A két, illetve hat hónapos idő nem olyan jelenlegi jog, amely alapján minden beteg automatikusan ennyi időn belül időpontot kaphatna. Kormányzati célértékről van szó, amelynek teljesítéséhez további kapacitásra, finanszírozásra és egészségügyi személyzetre is szükség lehet.
A most induló 10 milliárdos program ezért egy első, célzott beavatkozás. Magyar Péter szerint ha működik, később más ellátásokra is kiterjeszthetik.
2027-ben további 500 milliárdot ígér a kormány az egészségügynek
A szolnoki beszédben a miniszterelnök azt is megismételte, hogy 2027-ben, a Tisza-kormány első teljes költségvetési évében az egészségügy 500 milliárd forinttal több forráshoz jutna, mint 2026-ban.
Ez egy korábbi kormányzati vállalás folytatása. Szeptemberben Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter is arról beszélt, hogy a teljes, évi legalább 500 milliárd forintos többlet először a 2027-es költségvetésben jelenhet meg teljes egészében. A tervek között a finanszírozási rendszer korrekciója, a szakdolgozói bérrendszer és az alapellátás megerősítése is szerepel.
A 2027-es költségvetés részletes tételei azonban a mostani bejelentés pillanatában még nem jelentik azt, hogy minden egyes egészségügyi intézmény előre ismert összeghez jut. A végleges költségvetési törvény és az ágazati finanszírozási szabályok mutatják majd meg, hogyan oszlik meg a pluszforrás.
Nagyobb változás készülhet a katában, mint elsőre látszik
A szolnoki beszéd másik, sok vállalkozó számára közvetlenül fontos része a kata átalakítása volt.
A jelenlegi szabályozás meglehetősen szűk kört enged be a rendszerbe. A NAV tájékoztatója szerint 2026-ban fő szabályként csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja a katát. A heti legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező mellékállású vállalkozó, a nyugdíjas és a nappali tagozatos egyetemista jelenleg nem tartozhat ebbe a körbe.
További lényeges korlátozás, hogy a katás vállalkozó fő szabály szerint magánszemélytől szerezhet bevételt. Ha cégtől, más egyéni vállalkozótól vagy más kifizetőnek minősülő szervezettől kap bevételt, a NAV jelenlegi tájékoztatása szerint megszűnik a kataalanyisága.
Ehhez képest a szolnoki bejelentés valóban jelentős fordulatot vetít előre.
Ismét lehetne cégeknek számlázni
Magyar Péter szerint az új konstrukcióban ismét lehetővé tennék, hogy a kisadózó vállalkozó ne csak magánszemélyeknek, hanem cégeknek és más szervezeteknek is számlázhasson.
Ez különösen azoknál a szakmáknál lehet fontos, ahol a vállalkozó egyszerre dolgozik lakossági és üzleti ügyfeleknek. Egy fotós, informatikus, szerelő, fordító vagy más szolgáltató számára jelenleg már egy céges megrendelés is összeegyeztethetetlen lehet az új katával.
A tervezett változtatás ezt a korlátozást oldaná fel. A részletes szabályokból azonban még nem ismert, lesz-e külön céges bevételi limit, milyen tevékenységekre vonatkozik majd a rendszer, illetve alkalmaznak-e külön visszaélésellenes feltételeket.
Mellékállásúak, nyugdíjasok és egyetemisták is visszakerülhetnének
A másik komoly változás a személyi kör kiszélesítése lenne.
Magyar Péter szerint a kormány tervei alapján a főállás mellett vállalkozók, a nyugdíjasok és az egyetemisták számára is megnyílhatna a kata. A miniszterelnök becslése szerint a változtatással akár százezres nagyságrendben nőhet a rendszert választók száma.
Ez éppen azoknak a csoportoknak jelentene változást, amelyeket a 2022-ben bevezetett szabályozás kizárt a katából.
Fontos azonban, hogy ez jelenleg még terv. A NAV 2026. szeptember 27-én elérhető tájékoztatói továbbra is a jelenlegi jogszabályokat tartalmazzák, tehát a vállalkozók ma még nem térhetnek át az újonnan bejelentett feltételekre.
18 millióról 19 millió forintra emelnék a kata keretét
A szolnoki bejelentés szerint a kata éves bevételi értékhatárát 18 millió forintról 19 millió forintra emelnék.
Jelenleg évi 18 millió forint a kata különadó nélküli keretösszege. A teljes évben katázó vállalkozónak az ezt meghaladó bevételre 40 százalékos különadót kell fizetnie. A havi tételes adó jelenleg egységesen 50 ezer forint.
Van azonban itt egy könnyen összekeverhető részlet.
A kata 19 milliós tervezett bevételi kerete nem ugyanaz, mint az áfa alanyi adómentességi határa. A NAV hivatalos tájékoztatója szerint az alanyi áfamentesség határa 2026-ban 20 millió forint, 2027-től pedig már 22 millió forintra emelkedik.
Vagyis ha a most bejelentett kata-terv változatlan formában válik jogszabállyá, 2027-ben a két összeg eltérhet egymástól: 19 millió forint lehetne a kata egyik bevételi kerete, miközben az alanyi áfamentesség felső határa 22 millió forint lenne.
A havi kata összege is emelkedni fog
Az egyszerűsítésnek ugyanakkor ára lehet.
Magyar Péter közölte, hogy a jelenlegi havi tételes adót meg kell emelni. A kérdés az, hogy ez egyetlen nagyobb lépésben vagy két kisebb emelésben történik-e. Konkrét új havi összeget a szolnoki beszédben még nem jelentett be.
Ez azért fontos, mert ma egy katás vállalkozó havi 50 ezer forint tételes adót fizet.
A változtatás mögött a miniszterelnök szerint nem pusztán költségvetési szempont áll. A kabinet a katások későbbi nyugdíjának és más társadalombiztosítási ellátásainak helyzetét is rendezni akarja.
A jelenlegi katás sem marad nyugdíjjogosultság nélkül – de az alap alacsony
Itt fontos pontosítani a közbeszédben gyakran megjelenő állítást.
A jelenlegi főállású katás vállalkozó biztosítottnak minősül, tehát szerez társadalombiztosítási jogosultságot. Nem arról van szó, hogy a mostani katás évek egyáltalán ne számítanának a nyugdíjnál. A problémát az jelenti, hogy a társadalombiztosítási ellátások számításának alapja rendkívül alacsony. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara összefoglalója szerint az 50 ezer forintos kata mellett ez az ellátási alap havi 108 ezer forint.
Ez jelentősen elmarad a 2026-os 322 800 forintos minimálbértől. Emiatt a katás időszak hosszú távon kedvezőtlenül hathat a nyugdíj összegére, és a táppénzhez vagy más pénzbeli ellátásokhoz kapcsolódó alap is alacsony lehet.
A most bejelentett magasabb havi kata egyik célja tehát az lehet, hogy magasabb ellátási alap kapcsolódjon a rendszerhez. Hogy ez pontosan milyen összegű járulékalapot és milyen későbbi nyugdíjjogosultságot jelent, azt csak a kész törvény alapján lehet majd megmondani.
Nem egyszerűen a „régi kata” tér vissza
Ez is lényeges különbség.
A szolnoki beszámolók alapján a kormány nem változatlanul a 2022 előtti szabályokat állítaná vissza. Szélesebb személyi kör, cégeknek történő számlázás és magasabb bevételi határ szerepel a tervekben, ezzel párhuzamosan viszont magasabb havi tételes adó és erősebb társadalombiztosítási fedezet is jöhet.
Ezért egy vállalkozó számára ma még nem lehet kiszámolni, hogy az új kata az átalányadózáshoz képest mennyivel lesz olcsóbb vagy drágább.
Ehhez legalább a havi tételes adó összegét, a pontos jogosulti kört, a céges számlázás esetleges korlátait és a biztosítási alapot is ismerni kell.
Január 1-jén jönne a vagyonadó
A harmadik nagy szolnoki bejelentés már jóval szűkebb társadalmi réteget érint, de költségvetési szempontból jelentős lehet.
Magyar Péter azt mondta, hogy 2027. január 1-jétől bevezetik a vagyonadót, és a konstrukció szigorúbb lehet annál, mint amelyet korábban a Tisza programjában ismertettek.
A korábbi terv központi eleme az volt, hogy az egymilliárd forintot meghaladó vagyonrészt évi egy százalékos adó terhelheti. A pontos gyakorlati szabályok – például az ingatlanok, vállalati részesedések és pénzügyi eszközök értékelése – már korábban is a nyitott kérdések közé tartoztak.
A mostani bejelentés ehhez képest egy új, magasabb kulcs lehetőségét vetette fel.
Az 500 milliárd forint nem a vagyonadó általános belépési határa
Ez a bejelentés egyik legkönnyebben félreérthető része.
Magyar Péter Szolnokon példaként azt mondta, hogy 500 milliárd forint fölötti vagyonnál akár egy százaléknál magasabb kulcsot is meghatározhatnak. A részleteket Kármán András pénzügyminiszter ismerteti majd.
Ez nem ugyanaz, mint azt állítani, hogy csak az 500 milliárd forintnál gazdagabb emberek fizetnének vagyonadót.
A korábban ismertetett terv alapján az adózás alsó küszöbe egymilliárd forint feletti vagyonhoz kapcsolódott. Az 500 milliárdos szám a mostani bejelentésben egy olyan lehetséges magasabb sáv példájaként hangzott el, amelyre az egy százalékosnál magasabb kulcs vonatkozhatna.
Hogy végül pontosan hány sáv lesz, mi számít adóköteles vagyonnak, hogyan értékelik a cégtulajdont és milyen levonások vagy mentességek lesznek, egyelőre nem ismert.
A vagyonadó részletszabályai lesznek a döntőek
Egy ilyen adó esetében ugyanis nem elég meghatározni egy százalékot.
A bankszámlán tartott pénz vagy a tőzsdén jegyzett részvény értéke viszonylag egyszerűen meghatározható. Sokkal bonyolultabb egy családi vállalkozás, nem tőzsdei társaság, termőföld, külföldi vagyon vagy nagy értékű ingatlan adózási értékének megállapítása.
A vagyonadó terve körül már korábban is szakmai vita alakult ki. A Joint Venture Szövetség például gazdasági kockázatokra és a vagyon külföldre áramlásának lehetőségére hívta fel a figyelmet, míg a kormány és a konstrukció támogatói nagyobb közteherviselést várnak a legvagyonosabb rétegtől. Ezek eltérő szakpolitikai álláspontok; a tényleges hatás nagymértékben a még nem ismert részletszabályoktól függ.
Ezért a végleges törvény megjelenése előtt nem lehet felelősen pontos összeget számolni egy adott vagyon adóterhére.
Három bejelentés, három különböző készültségi szint
A szolnoki bejelentések értelmezésénél talán ez a legfontosabb.
A 10 milliárd forintos várólista-csökkentési programról a miniszterelnök azt mondta, hogy azt a kormány már elfogadta, és még 2026-ban elindul. A konkrét kórházi végrehajtás részletei ettől még intézményenként alakulhatnak.
A vagyonadó esetében 2027. január 1-je a bejelentett indulási dátum, de a részletes adókulcsokat, sávokat és szabályokat még nem hozták nyilvánosságra. Magyar Péter szerint ezeket Kármán András pénzügyminiszter ismerteti.
A kata esetében pedig jelenleg egy készülő új konstrukcióról beszélhetünk. A cégeknek való számlázás, a mellékállásúak, nyugdíjasok és egyetemisták bevonása, a 19 milliós keret és a magasabb havi adó a bejelentett irányok között van, de a ma hatályos NAV-szabályokat ezek még nem írták felül.
Mit jelenthet mindez egy átlagos kisvállalkozónak?
Annak, aki jelenleg átalányadózóként dolgozik azért, mert céges ügyfelei vannak, az új kata akár ismét választható alternatívává válhat.
Egy nyugdíj mellett vállalkozó vagy egy nappali tagozatos egyetemista számára még nagyobb lehet a változás, mert ők a jelenlegi szabályok alapján eleve ki vannak zárva az új katából.
Ezzel együtt pusztán a kata nevéből nem szabad arra következtetni, hogy mindenki kevesebb adót fog fizetni. Ha a havi tételes adó jelentősen emelkedik, egy kisebb bevételű vállalkozó számára más lehet a mérleg, mint annak, aki közel van a 19 millió forintos éves határhoz.
Az új rendszer előnyeit és hátrányait ezért csak a végleges szabályok ismeretében lehet majd korrektül összehasonlítani az átalányadózással.
Mit jelenthet a várólista-program egy betegnek?
Egy már műtétre váró beteg számára a bejelentés önmagában még nem módosítja automatikusan a meglévő műtéti időpontot.
Ha azonban az adott kórház bekerül a pluszkapacitással dolgozó intézmények közé, több műtéti napot vagy új orvosi csapatot kap, akkor a lista gyorsabban haladhat. A kormány közlése szerint éppen azokat a területeket veszik előre, ahol a leghosszabb várakozási idők alakultak ki.
A beteg szempontjából ezért a következő időszakban nemcsak az országos bejelentéseket, hanem a kezelőintézmény tájékoztatását is érdemes figyelni.
A NEAK jelenleg is működtet nyilvános várólista-rendszert, amelyben intézményenként ellenőrizhető a 60 napnál régebben várakozók száma, valamint az elmúlt hat hónap medián és átlagos tényleges várakozási ideje.
A következő hetekben a részletszabályok lesznek a legfontosabbak
A szeptember 26-i szolnoki országjárás tehát több olyan változást előrevetített, amely 2027-ben már nagyon sok ember pénzügyeit vagy egészségügyi ellátását érintheti.
A leggyorsabban a várólista-programnál várható fejlemény, hiszen annak a miniszterelnöki bejelentés szerint még 2026-ban el kell indulnia, és januárig már mérhető eredményeket várnak.
A katánál elsősorban arra kell majd figyelni, mekkora lesz az új havi tételes adó, pontosan ki választhatja a rendszert, milyen cégeknek lehet számlázni, és hogyan változik a társadalombiztosítási ellátási alap. A mostani bejelentés ezek közül több irányt már kijelölt, de konkrét törvényi szöveg nélkül még nem lehet minden vállalkozóra érvényes számítást készíteni.
A vagyonadónál pedig a sávok és az adóalap meghatározása lesz kulcskérdés. A miniszterelnök által említett 500 milliárd forintos összeg jelenleg nem általános adómentességi határ, hanem egy lehetséges magasabb adókulcs küszöbének példája. A részletes szabályokat a pénzügyminiszter bejelentése után lehet majd pontosan értékelni.
Egy dolog biztos: nem mindhárom változás lépett már hatályba
Ez különösen fontos azoknak, akik a hírek alapján már most szeretnék megváltoztatni vállalkozásuk adózását.
A kata jelenlegi szabályai egyelőre változatlanok: a havi tételes adó 50 ezer forint, a keret 18 millió forint, fő szabályként csak főállású egyéni vállalkozó választhatja, és nem szerezhet bevételt cégtől vagy más kifizetőtől.
A vagyonadó részletes törvényi szabályai szintén nem szerepelnek még a mostani bejelentésben; a kormányfő a 2027. január 1-jei indulást és egy szigorúbb, magas vagyonoknál akár egy százalékot meghaladó kulcs lehetőségét jelentette be.
A várólista-program ezzel szemben a miniszterelnök közlése szerint már kormányzati döntés, amelyhez 10 milliárd forintos keretet rendeltek, és még idén elindítják.
A szolnoki bejelentések tehát valóban jelentős változásokat vetítenek előre, de a következő hónapokban a részletek lesznek döntőek. A betegek számára az lesz a kérdés, sikerül-e ténylegesen rövidebbé tenni a várólistákat; a vállalkozóknál az, hogy milyen feltételekkel nyílik újra szélesebbre a kata; a vagyonadónál pedig az, hogyan határozzák meg az adóalapot és az egyes kulcsokat. Ezek nélkül egyik területen sem érdemes a bejelentésnél többet kész tényként kezelni.
