Komoly változás jöhet még az idei karácsonyi munkarendben: három országgyűlési képviselő olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely december 24-ét már 2026-ban hivatalos munkaszüneti nappá tenné, és ezzel nemcsak a dolgozók munkarendje, hanem a boltok szentestéi nyitvatartása is alapvetően megváltozhatna.
A hír elsőre egyszerűnek tűnik: december 24-én nem kellene dolgozni. A valóság azonban ennél jóval érdekesebb, mert 2026. december 24. már a jelenlegi szabályok szerint is pihenőnap az általános munkarendben dolgozóknak. Csakhogy ezért cserébe december 12-én, szombaton munkanap van. A mostani törvényjavaslat valódi jelentősége tehát az lenne, hogy a szenteste ne egy másik napon ledolgozott pihenőnap, hanem önálló, törvényben rögzített munkaszüneti nap legyen. Ezt a különbséget a feltöltött forrás is kiemeli. A TISZA három országgyűlési képviselője, Hantosi István, Kalázdi-Kerekes Kinga és Molnár Zoltán szeptember 23-án nyújtotta be az „Egyes törvényeknek december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításával összefüggő módosításáról” című előterjesztést. A parlamenti folyamatot követő adatbázis szeptember 24-én T/714. számon, tárgysorozatba vételre váró javaslatként tartotta nyilván. Vagyis az előterjesztés már létezik, de még nem hatályos törvény.
Magyar Péter miniszterelnök a kezdeményezésre közösségi oldalán úgy reagált: „Már az idei évtől. Vállaltuk, teljesítjük.” A kormány hivatalos honlapja jelenleg Magyar Pétert tünteti fel miniszterelnökként. A politikai nyilatkozat egyértelműen jelzi a kezdeményezés mögötti szándékot, jogi értelemben azonban a december 24-i státusz csak az Országgyűlés döntése és a jogszabály hatálybalépése után változik meg.
December 24. most is szabadnap lehet – mégsem ugyanaz, mint a munkaszüneti nap
Ez a történet legfontosabb részlete, és egyben a legtöbb félreértés forrása.
A 2026-os munkarendet rögzítő 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet szerint december 12., szombat munkanap, december 24., csütörtök pedig pihenőnap. Az általános hétfőtől péntekig tartó munkarendben dolgozók számára tehát szenteste a most hatályos szabályok alapján sem rendes munkanap.
Csakhogy ezt a pihenőnapot december 12-én előre le kell dolgozni.
A munkaszüneti nap egészen más jogi kategória. Az ilyen napokat a Munka törvénykönyve sorolja fel, és jelenleg többek között január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., valamint december 25–26. tartozik ide. December 24. jelenleg nincs ezen a listán.
Ha a javaslat hatályba lépne, szenteste ebbe a körbe kerülne be.
Ez nem pusztán elnevezésbeli különbség. A munkaszüneti naphoz külön munkaidő-beosztási és díjazási szabályok kapcsolódnak, és nem kell egy másik hétvégi napot automatikusan munkanappá tenni azért, hogy az adott nap szabad legyen.
Mi lesz december 12-ével?
Ez lehet az egyik legfontosabb gyakorlati következmény.
A jelenleg hatályos 2026-os munkarend december 12-ét azért teszi szombati munkanappá, hogy december 24. pihenőnap lehessen. Ha azonban december 24. önálló, törvény szerinti munkaszüneti nappá válik, ennek az áthelyezésnek megszűnne az eredeti indoka. A feltöltött forrás is úgy fogalmaz, hogy ebben az esetben a december 12-i szombati munkanap okafogyottá válna.
A pontos jogi rendezéshez azonban a már kihirdetett 2026-os munkarenddel is összhangot kell teremteni.
Ezért jelenleg még nem érdemes kész tényként kezelni, hogy december 12. biztosan szabad szombattá változik. A törvényjavaslat elfogadása és a kapcsolódó munkarendi szabályok végleges rendezése után lehet majd biztosan megmondani, hogyan módosul az a nap.
A politikai kezdeményezés lényege mindenesetre az, hogy december 24. már 2026-ban ne ledolgozott pihenőnapként, hanem tényleges munkaszüneti napként működjön. Több, a javaslatot ismertető friss forrás ugyanezt a gyakorlati következményt emeli ki.
A boltoknál még látványosabb lenne a változás
A törvényjavaslat nem csak a Munka törvénykönyvéhez nyúlna hozzá. A kereskedelmi szabályokat is módosítaná, ami a karácsonyi nagybevásárlás időzítését közvetlenül érintené.
A jelenleg hatályos kereskedelmi törvény szerint december 24-én a legtöbb üzlet 14 óráig nyitva tarthat. Már most is vannak kivételek: többek között vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre, virág- és édességüzletekre, üzemanyagtöltő állomásokra, valamint bizonyos pályaudvari, repülőtéri és benzinkúton működő üzletekre eltérő szabály vonatkozik.
A benyújtott előterjesztés ezt szigorítaná.
Ha a parlament a jelenlegi tartalommal elfogadja, december 24-én főszabály szerint egész nap zárva kellene tartaniuk az üzleteknek, miközben a tervezetben meghatározott kivételek továbbra is működhetnének. A forráscikk szerint ide tartoznának például a vendéglátóhelyek, a szálláshelyek, a virág- és édességüzletek, az üzemanyagtöltő állomások, illetve bizonyos pályaudvari és repülőtéri üzletek.
Ez a hétköznapokban azt jelentené, hogy a karácsonyi élelmiszer-nagybevásárlást sokkal inkább december 23-ig kellene befejezni.
Nem biztos tehát, hogy szenteste délelőtt még be lehetne ugrani egy nagy szupermarketbe tejért, kenyérért vagy az utolsó elfelejtett ajándékért. A pontos nyitvatartást természetesen majd a végleges jogszabály és az egyes üzletek saját tájékoztatása alapján lehet megmondani.
Nem jelentené azt, hogy december 24-én senki sem dolgozhat
A „munkaszüneti nap” kifejezést sem szabad úgy értelmezni, hogy az ország teljesen leáll.
A Munka törvénykönyve ma is meghatároz olyan eseteket, amikor munkaszüneti napon rendes munkaidő beosztható. Ide tartozhatnak például a rendeltetésükből adódóan ezen a napon is működő tevékenységek, a megszakítás nélküli működés egyes esetei vagy társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatások.
A közbiztonság, az egészségügy, a közlekedés, az energia- és közműszolgáltatás vagy más nélkülözhetetlen szolgáltatások természetesen karácsonykor sem állhatnak le.
Mentők, kórházak, rendőrség, tűzoltók, közműszolgáltatók, a közösségi közlekedés egy része és számos más terület dolgozói továbbra is teljesíthetnek szolgálatot.
A javaslat ismertetése is hangsúlyozza, hogy a nélkülözhetetlen szolgáltatások folyamatosságát a munkaszüneti napi munkavégzés jelenlegi kivételi szabályai biztosítanák.
Aki munkaszüneti napon dolgozik, annak a bérezése sem ugyanaz
A munkaszüneti nappá nyilvánítás munkajogi szempontból azért is jelentős, mert külön bérpótlékszabály kapcsolódik hozzá.
A Munka törvénykönyve szerint a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100 százalékos bérpótlék illeti meg.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden munkavállaló minden helyzetben automatikusan ugyanilyen számítás alapján kapná meg december 24-i járandóságát. A konkrét bérezést befolyásolhatja a munkarend, a munkaszerződés, a kollektív szerződés és az, hogy rendes vagy rendkívüli munkaidőről van-e szó.
A lényeg az, hogy ha december 24. bekerül a törvényi munkaszüneti napok közé, akkor már nem egyszerű áthelyezett pihenőnapként kell kezelni.
Ez különösen azoknak fontos, akik olyan területen dolgoznak, ahol ünnepnapokon is folyamatos a működés.
Négynapos karácsonyi időszak alakulna ki
A 2026-os naptár ebből a szempontból különösen szerencsésen alakul.
December 24. csütörtök.
December 25., karácsony első napja péntek.
December 26., karácsony második napja szombat.
December 27. pedig vasárnap.
Így az általános hétfőtől péntekig tartó munkarendben dolgozóknál december 24-től 27-ig négy egymást követő munkamentes nap állna össze. A jelenlegi munkarend alapján december 24. már most is pihenőnap, tehát maga a négynapos blokk jelenleg is létrejön – a valódi plusz az lenne, ha a 24-éért nem kellene december 12-én szombaton dolgozni. A feltöltött cikk is ezt emeli ki.
Ez apró részletnek tűnhet, de valójában jelentős különbség.
A jelenlegi rendszerben az ünnep előtti szabadnapért két héttel korábban egy teljes szombati munkanapot kell teljesíteni.
Ha a szenteste állandó munkaszüneti nap lenne, a cél éppen ennek megszüntetése.
Miért akarják állandó munkaszüneti nappá tenni a szentestét?
A három képviselő által benyújtott javaslat indokolása a családi és közösségi együttlétet helyezi a középpontba.
Az előterjesztők szerint december 24. vallási meggyőződéstől függetlenül az együttlét, a béke, a szeretet és az egymásra figyelés kiemelt napja, miközben a karácsony keresztény hagyományának különleges jelentőségét is hangsúlyozzák. A tervezet céljaként a munka és a magánélet egyensúlyának erősítését és az ünnepi időszak nyugodtabb megélését jelölik meg.
A feltöltött forrás szerint a cél az, hogy az embereknek szenteste ne a munkanap lezárása után kelljen rohanniuk bevásárolni, főzni, sütni, csomagolni és az ünnepre készülni.
A kereskedelemre vonatkozó teljesebb zárvatartási szabály ugyanezt a gondolatot terjesztené ki a bolti dolgozókra.
Ez persze egyben azt is jelenti, hogy a vásárlóknak korábban kellene megszervezniük a bevásárlást.
A kérdés nem most került elő először
December 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása évek óta visszatérő parlamenti téma.
A korábbi Országgyűlésben több ilyen javaslat is szerepelt. A parlament adatbázisában például 2024-ben és 2025-ben is található olyan előterjesztés, amely a Munka törvénykönyvét úgy módosította volna, hogy a munkaszüneti napok felsorolásába bekerüljön december 24.
2026 elején is napirenden volt hasonló kezdeményezés. A parlamenti bizottsági nyilvántartás szerint a T/13464. számú javaslatot Balassa Péter nyújtotta be ugyanebben a tárgyban.
A mostani előterjesztés azonban új parlamenti ciklusban, új képviselők által került a Ház elé.
A KDNP részéről Latorcai Csaba ugyancsak arról beszélt szeptember 23-án, hogy pártja korábban szintén támogatta a december 24-i munkaszüneti nap gondolatát. Ez azt mutatja, hogy maga az ügy több politikai szereplő részéről is napirendre került; a jelenlegi T/714. javaslat további parlamenti sorsa ugyanakkor még döntést igényel.
Mit jelent Magyar Péter bejelentése?
A miniszterelnök Facebook-posztja nagyon rövid volt: a forrás szerint azt írta, hogy a változást „már az idei évtől” szeretnék, és korábbi vállalás teljesítéseként hivatkozott rá.
Politikailag ez egyértelmű támogatói nyilatkozat.
Jogilag azonban fontos a sorrend.
A képviselői törvényjavaslat benyújtása nem azonos a törvény elfogadásával. Az indítványnak végig kell mennie az országgyűlési eljáráson, el kell fogadni, majd a végleges szabályozást ki kell hirdetni és hatályba kell léptetni.
A szeptember 24-i állapot szerint ez a folyamat még nem zárult le. A javaslatot ezért tervezetként, nem pedig már hatályos szabályként kell kezelni.
Mi történik addig, amíg nincs elfogadott törvény?
Addig mindenki számára a jelenleg hatályos munkarend az irányadó.
Ez alapján az általános munkarendben dolgozóknál 2026. december 12., szombat munkanap, december 24., csütörtök pedig pihenőnap.
A boltokra pedig jelenleg az a szabály vonatkozik, hogy december 24-én – a törvényben felsorolt kivételektől eltekintve – legfeljebb 14 óráig tarthatnak nyitva.
Ez csak akkor változik meg, ha a mostani vagy egy későbbi szabályozás hatályba lép.
Ezért például egy munkáltató szeptemberben még nem kezelheti automatikusan úgy a december 12-i szombatot, mintha már biztosan pihenőnap lenne.
Ugyanez igaz az üzletekre: ma még nem lehet jogszabályi tényként közölni, hogy december 24-én valamennyi érintett áruház egész nap zárva marad.
Ha elfogadják, a karácsonyi bevásárlás is teljesen átalakulhat
A magyar családok jelentős része még december 24-én délelőtt is vásárol.
Ilyenkor kerül a kosárba az utolsó friss kenyér, tej, tejszín, süteményhez szükséges alapanyag, ital, ajándék vagy éppen az a hozzávaló, amelyről csak főzés közben derül ki, hogy otthon elfogyott.
A jelenlegi 14 órás zárási szabály ezt még lehetővé teszi.
Az új rendszerben a nagy élelmiszerüzleteknél főszabály szerint erre már nem lehetne számítani. A forráscikk ezért azt javasolja, hogy a nagybevásárlást december 23-ig legyen érdemes elintézni, ha a tervezetet elfogadják.
A kivételek ugyanakkor fontosak.
Nem arról lenne szó, hogy szenteste egyetlen kereskedelmi egység sem nyithat ki. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek, virág- és édességüzletek, benzinkutak, valamint bizonyos közlekedési csomópontokon működő üzletek a tervezet szerint továbbra is működhetnének.
A munkáltatóknak is újra kellhet tervezniük a decembert
A változás nemcsak a családok naptárát írhatja át.
Azok a vállalkozások, amelyek már elkészítették decemberi munkaidő-terveiket, műszakbeosztásukat vagy szabadságolási terveiket, a végleges jogszabály ismeretében módosításokra kényszerülhetnek.
Különösen fontos kérdés lesz a december 12-i szombat.
Az általános munkarend szerint ezt jelenleg munkanapként kell kezelni. Ha azonban a december 24-i pihenőnap már nem áthelyezéssel, hanem törvényi munkaszüneti napként jön létre, a jelenlegi munkarend egyik alapja változik meg.
Ugyanakkor a december 12-i státusz rendezése nem olyan részlet, amelyet kizárólag egy politikai bejelentésből kell levezetni. A munkáltatóknak a hatályos, végleges jogszabályból kell majd kiindulniuk.
Mi változna 2027-től és a következő években?
A most benyújtott indítvány nem pusztán 2026-ra adna egy egyszeri szabadnapot.
A tervezet célja, hogy december 24. állandó munkaszüneti nap legyen, vagyis a Munka törvénykönyvében ugyanúgy szerepeljen, mint december 25. és 26.
Ez hosszabb távon azt jelentené, hogy amikor december 24. hétköznapra esik, főszabály szerint nem kellene évről évre külön áthelyezett pihenőnappal és ledolgozós szombattal megoldani a szenteste szabaddá tételét.
A hatás természetesen az egyes évek naptárától függne.
Ha december 24. eleve hétvégére esik, az általános hétfő–pénteki munkarendben dolgozóknál jóval kisebb lenne a gyakorlati változás.
Ha hétköznapra esik, akkor viszont önálló munkaszüneti napként jelenne meg.
December 24., 25. és 26. három egymást követő munkaszüneti nap lehetne
A Munka törvénykönyvében jelenleg december 25. és 26. munkaszüneti nap. A tervezet ehhez a sorhoz csatlakoztatná december 24-ét is.
Így jogilag három egymást követő karácsonyi munkaszüneti nap jönne létre.
A 2026-os naptárban ebből ráadásul a vasárnap miatt négynapos összefüggő ünnepi időszak adódna december 24. és 27. között.
Ez nem jelentené azt, hogy valamennyi dolgozó négy teljes napot automatikusan otthon tölthet.
A folyamatos szolgáltatásokban, egészségügyben, közlekedésben, vendéglátásban és más, munkaszüneti napon is működő területeken továbbra is lehetne munkavégzés. Az ő esetükben viszont már a munkaszüneti napra vonatkozó külön munkaidő- és bérszabályokat kellene alkalmazni.
Mit jelentene mindez egy hétfőtől péntekig dolgozó embernek?
Vegyünk egy átlagos, napi nyolcórás munkarendben dolgozó alkalmazottat.
A most hatályos szabály alapján december 12-én szombaton dolgozik.
December 24-én csütörtökön viszont pihen.
December 25. munkaszüneti nap, 26. szombat, 27. pedig vasárnap.
Ha a tervezetből hatályos szabály lesz, és ezzel együtt a december 12-i áthelyezett munkanap is megszűnik, akkor az érintett ugyanúgy otthon lehetne 24-én, viszont nem kellene érte egy decemberi szombatot ledolgoznia.
Ezért félrevezető lenne kizárólag úgy megfogalmazni a változást, hogy „plusz egy szabadnapot kap mindenki”.
A pontosabb megfogalmazás: december 24. jogi státusza változna meg, és ez megszüntetheti a hozzá kapcsolódó ledolgozós szombat szükségességét.
Mire figyeljünk most?
A szeptember 24-i helyzet alapján három dolgot érdemes különválasztani.
Tény, hogy a december 24-i munkaszüneti napról szóló törvényjavaslatot szeptember 23-án benyújtották, és az T/714. számon megjelent a törvényjavaslatok között.
Tény, hogy a jelenleg hatályos 2026-os munkarend szerint december 12. munkanap, december 24. pedig áthelyezett pihenőnap.
Ami még nem tény, az az, hogy az új szabály biztosan hatályba lép-e a 2026-os karácsony előtt. Ehhez a parlamenti eljárásnak le kell zárulnia és a jogszabályt ki kell hirdetni.
Ez a megkülönböztetés különösen fontos, mert az ügyben egyszerre jelennek meg politikai vállalások, törvényjavaslatok és már hatályos munkajogi szabályok.
A következő lépés az Országgyűlésé
A mostani hír tehát egy fontos jogalkotási folyamat kezdetét jelenti, nem pedig annak végét.
Az előterjesztés szeptember 23-án került a parlament elé. A folyamatkövető adatbázis szerint szeptember 24-én még tárgysorozatba vételre várt.
Ha az Országgyűlés elfogadja a végleges szöveget, azt ki kell hirdetni, majd a hatálybalépési rendelkezés alapján válhat ténylegesen alkalmazhatóvá.
A mostani tervezetről szóló beszámolók szerint az előterjesztés gyors hatálybalépéssel számol, éppen azért, hogy már a 2026-os karácsonyi munkarendre is alkalmazható legyen.
Addig viszont a munkavállalók, munkáltatók és kereskedők számára a jelenlegi jogszabályok az irányadók.
Ha elfogadják, érdemes lesz december 23-ig mindent elintézni
A családok számára a változás egyik legkézzelfoghatóbb következménye a bevásárlás átszervezése lehet.
Szenteste délelőttje sok háztartásban ma még az utolsó beszerzések időszaka. Az új rendszerben a legtöbb klasszikus üzlet főszabály szerint egész nap zárva maradna.
December 23. ezért jóval forgalmasabb nappá válhatna.
Érdemes lehet korábban beszerezni a tartós élelmiszereket, italokat, ajándékokat és azokat a hozzávalókat, amelyek nélkül nehéz lenne az ünnepi főzés.
Friss termékeknél pedig különösen fontos lesz megnézni az egyes üzletláncok december 23-i nyitvatartását.
A tervezet elfogadása után az áruházláncok várhatóan saját részletes ünnepi tájékoztatókat is közzétesznek majd, de ezek időpontjai jelenleg még nem ismertek.
A legfontosabb változás nem az, hogy december 24-én otthon lehetünk
Első ránézésre furcsán hangzik, de 2026-ban pontosan ez a helyzet.
A jelenlegi munkarend szerint december 24. már most is pihenőnap az általános munkarendben dolgozóknak.
A valódi változás az lenne, hogy nem egy áthelyezett, ledolgozandó pihenőnapról beszélünk, hanem állandó munkaszüneti napról.
Ez hosszabb távú szabályt teremtene.
Megváltoztatná a szenteste munkajogi státuszát, a kereskedelmi nyitvatartást, az ünnepnapon dolgozók díjazásának hátterét, és a későbbi évek munkarendjére is hatással lenne.
December 24. tehát még nem munkaszüneti nap – de a törvényjavaslat már az Országgyűlés előtt van
A szeptember 24-i helyzet alapján ez a legpontosabb összefoglalás.
A december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító T/714. számú javaslatot benyújtották, és az a tervek szerint már 2026-ban alkalmazható lenne. Magyar Péter miniszterelnök nyilvánosan támogatásáról biztosította a kezdeményezést, de a változás még nem hatályos jogszabály.
Jelenleg december 12. továbbra is szombati munkanap, december 24. pedig áthelyezett pihenőnap az általános munkarendben dolgozók számára. A boltok többsége a hatályos szabály szerint szenteste 14 óráig tarthat nyitva.
Ha a tervezet hatályba lép, december 24. önálló munkaszüneti nappá válna, a legtöbb üzlet egész nap zárva tartana, és a jelenlegi december 12-i ledolgozós szombat szükségességét is rendezni kellene.
Az idei karácsony tehát valóban alapvetően más munkarend szerint alakulhat, de a végleges válaszhoz még meg kell várni az Országgyűlés döntését és a kihirdetett jogszabályt. Addig december 24-ről nem azt érdemes mondani, hogy „már biztosan munkaszüneti nap”, hanem azt: a törvényjavaslatot benyújtották, és a cél szerint a változás már 2026-ban életbe lépne.
