Szeptember 1-jén hivatalosan megkezdődik a meteorológiai ősz, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra véget ér a nyár Magyarországon. A friss előrejelzések alapján augusztus utolsó hetében még újabb komoly felmelegedés várható, pénteken helyenként akár 38 Celsius-fokig is emelkedhet a hőmérséklet. A hétvégén ugyan hidegfront érkezik, de a szeptember első napjaira vonatkozó hosszabb távú modellek alapján még korántsem lehet kijelenteni, hogy végleg elbúcsúzunk a 30 fok körüli melegtől.
A nagy kérdés most az, hogy egyszerű késő nyári melegedés következik-e, vagy szeptemberben újabb hőhullám, esetleg hőkupolához hasonló tartós időjárási helyzet is kialakulhat. Az augusztus 24-én rendelkezésre álló adatok alapján erre még nincs biztos jel. Az ECMWF hosszabb távú előrejelzései ugyanis többhetes időtávon már nem egyes napokra mondanak pontos hőmérsékletet, hanem heti átlagokat és az átlagostól való eltéréseket mutatnak. Minél távolabb tekintünk, annál nagyobb a bizonytalanság.
Ami viszont már most látszik: a nyár egy utolsó nagy rohamra készül augusztus végén, és szeptember első napjaiban is reális marad a nyárias idő lehetősége. Újabb, napokon át tartó 40 fok közeli forróságot azonban jelenleg sem a HungaroMet, sem a megbízható hosszabb távú előrejelzések alapján nem lehet felelősen beharangozni.
Szeptember 1-jén kezdődik az ősz – de csak a naptár szerint
Meteorológiai értelemben a nyár június 1-jétől augusztus 31-ig, az ősz pedig szeptember 1-jétől november 30-ig tart. Ez azonban egy statisztikai és klimatológiai felosztás, nem azt jelenti, hogy szeptember első reggelén automatikusan 15 fokra zuhan a hőmérséklet.
Magyarországon szeptember első felében teljesen megszokott lehet a nyárias idő. A napsugárzás ugyan már gyengébb, az éjszakák pedig hosszabbak, mint júniusban vagy júliusban, de megfelelő légköri helyzetben továbbra is nagyon meleg, déli eredetű levegő érkezhet a Kárpát-medencébe.
A legnagyobb különbséget egyre inkább az éjszakák jelentik. Szeptemberben hosszabb idő áll rendelkezésre az éjszakai lehűléshez, így még egy 30–33 fokos délután után is jóval frissebb lehet a hajnal, mint egy hasonlóan meleg júliusi napon. Ez egyben nehezebbé is teszi a nyár közepén tapasztalt, több napon át rendkívül magas éjszakai hőmérséklettel járó szélsőséges hőhullámok kialakulását.
Lehetetlennek azonban egy szeptemberi hőhullámot sem nevezhetünk.
Előtte még 38 fokos hőség is jöhet
A HungaroMet augusztus 24-én közzétett országos előrejelzése szerint a következő napokban először fokozatos felmelegedés következik.
Kedden országosan jellemzően 26 és 33 fok közötti maximumokra lehet számítani, bár a Nyugat-Dunántúlon ennél valamivel hűvösebb maradhat az idő. Délnyugat és nyugat felől átmenetileg megnövekedhet a felhőzet, és főként a déli, délnyugati térségekben záporok, zivatarok is kialakulhatnak.
Szerdán 27–32, csütörtökön már 29–34 fok körüli csúcsértékek valószínűek. Péntekre pedig újabb komoly hőség körvonalazódik: a HungaroMet jelenlegi országos prognózisa 32 és 38 fok közötti maximumokat jelez.
Ez azt jelenti, hogy alig néhány nappal a meteorológiai ősz kezdete előtt az ország egy részén ismét olyan meleg lehet, amely inkább július közepét idézi.
Szombaton érkezhet a fordulat
A mostani számítások szerint a nagy meleg azonban nem marad zavartalanul velünk. Szombaton északnyugat felől hidegfront érkezhet, amely átmenetileg erősen megnöveli a felhőzetet, és többfelé záporokat, zivatarokat hozhat. Helyenként heves zivatar sem kizárt.
Az országon belül ráadásul hatalmas hőmérsékleti különbség alakulhat ki. Miközben északnyugaton a front mögött már jóval 30 fok alatt maradhat a maximum, délkeleten még 35 fok fölötti forróság is kitart.
Vasárnapra már több helyen 25–30 fok közé mérséklődhet a nappali csúcshőmérséklet. A jelenlegi hivatalos országos előrejelzés eddig, vagyis augusztus 30-ig ad számszerű hőmérsékleti tartományt.
Ez azért lényeges, mert szeptember 1-jére jelenleg még nincs olyan országos HungaroMet-prognózis, amelyből felelősen kijelenthetnénk, pontosan hány fok lesz.
Akkor tényleg visszajöhet a 30 fok szeptemberben?
Igen, erre van esély. De ezt érdemes pontosan megfogalmazni.
A hosszabb távú modell-előrejelzésekből már lehet következtetni arra, hogy egy adott hét az átlagosnál melegebb vagy hűvösebb lehet-e, ezek azonban nem alkalmasak arra, hogy augusztus 24-én biztosan kijelentsük: szeptember 4-én például 32 fok lesz Budapesten vagy 34 fok Szegeden.
Az ECMWF szub-szezonális rendszere akár 46 napra előre készít előrejelzéseket, de ebben az időtávban már hetes átlagokat és valószínűségeket vizsgál. Maga az ECMWF is hangsúlyozza, hogy ezeket az előrejelzéseket elsősorban annak megállapítására használják, hogy egy hét az adott időszak sokéves átlagánál melegebb, hidegebb, szárazabb vagy csapadékosabb lehet-e.
A részletesebb, klasszikus középtávú ECMWF-előrejelzések legfeljebb körülbelül 15 napos időtávot fednek le, és ott is egyre szélesebb bizonytalansági tartománnyal kell számolni.
Vagyis a szeptember eleji újabb 30 fok teljesen reális forgatókönyv, de egyelőre nem tekinthető biztosnak.
Újabb hőkupola jön Magyarország fölé?
Ez jelenleg még ennél is bizonytalanabb.
A „hőkupola” és a „hőhullám” ugyanis nem pontosan ugyanazt jelenti. A hőhullám egy tartósan rendkívül meleg időszak, amely többféle légköri helyzetből kialakulhat. A hőkupola ezzel szemben egy olyan időjárási helyzet, amelyben erős és tartós magas légnyomású képződmény alakul ki a magasabb légrétegekben, és hosszabb ideig ugyanazon térség közelében marad.
Az Amerikai Meteorológiai Társaság meghatározása szerint a magasban kialakuló anticiklon gátolja a levegő felemelkedését, a felhők és a csapadék kialakulását. A lefelé áramló levegő közben összenyomódik és tovább melegszik. Ha a magasnyomás blokkoló helyzetben hosszabb ideig szinte egy helyben marad, a felszín közelében napról napra fokozódhat a hőség.
A NOAA hasonlóan úgy írja le a hőkupolát, mint egy tartós magasnyomású térséget, amely napokra, szélsőséges esetben akár hetekre is egy terület fölött tarthatja a rendkívül meleg levegőt.
Augusztus 24-én ilyen tartós szeptemberi blokkoló helyzetet még nem lehet biztosan azonosítani Magyarország fölött.
Nem minden 35 fokos nap jelent hőkupolát
Ez különösen fontos, mert a „hőkupola” az utóbbi években nagyon gyakran használt kifejezéssé vált.
Attól még, hogy pénteken akár 38 fok lesz, nem következik automatikusan, hogy hőkupola alakult ki. Ha egy délnyugati áramlás néhány napra rendkívül meleg levegőt szállít Magyarország fölé, majd egy hidegfront gyorsan kisöpri azt, akkor erős hőség alakulhat ki valódi, tartós hőkupola nélkül is.
A hőkupola egyik meghatározó jellemzője éppen a tartósság. A magasban található erős anticiklonnak hosszabb időre blokkolnia kell a légköri rendszereket, miközben a meleg levegő utánpótlása sem szakad meg.
A pénteki forróságot a jelenlegi előrejelzés szerint már szombaton hidegfront töri meg, ezért az előttünk álló augusztus végi hőhullám jelen állás szerint nem egy többhetes, mozdulatlan hőkupolás időszak kezdete.
Az idei nyár már megmutatta, mire képes egy szélsőséges hőhullám
Az óvatosság ugyanakkor érthető, hiszen 2026 nyara történelmi hőmérsékleti rekordokat hozott Magyarországon.
Június 29-én Aszódon 41,8 Celsius-fokot mértek, amellyel megdőlt az adott nap országos maximumrekordja. Ugyanezen az éjszakán Budapest János-hegyen és Dobogókőn mindössze 27,1 fokig hűlt le a levegő.
Másnap még ennél is elképesztőbb rekord született. 2026. június 30-án Szécsényben 42,0 Celsius-fokot mértek, ami Magyarország új abszolút melegrekordja lett. A korábbi országos csúcsot Kiskunhalas tartotta 41,9 fokkal 2007. július 20-a óta.
A HungaroMet későbbi elemzése szerint a 2026. júniusi országos középhőmérséklet 22,5 fok volt, amivel 1901 óta a második legmelegebb június lett Magyarországon. A hónap végén zajló hőhullám miatt június 27. és július 1. között harmadfokú hőségriasztás is érvényben volt.
Augusztusban az éjszakai rekordok is megdőltek
A szélsőséges meleg nem maradt júniusban.
Augusztus 1-jén Budapest János-hegyen hajnalra mindössze 26 fokig csökkent a hőmérséklet, ami akkor új országos és fővárosi napi legmagasabb minimumrekordot jelentett.
Néhány nappal később ennél is magasabb minimum született. A HungaroMet jelenlegi rekordadatbázisa szerint augusztus 5-én a János-hegyen 28 fok volt a napi minimum, amely Magyarország legmagasabb hivatalosan nyilvántartott napi minimum-hőmérséklete.
Ez jól mutatja, miért nem kizárólag a nappali 38–40 fok számít egy hőhullámnál. A hosszú időn át rendkívül meleg éjszakák miatt a szervezetnek sokkal kevesebb lehetősége marad a regenerálódásra.
Szeptemberben már nehezebb ilyen forró éjszakákat produkálni
Ebben viszont valóban segít az évszak előrehaladása. Szeptemberben a nappalok gyorsan rövidülnek, miközben az éjszakák hosszabbá válnak. Derült és gyengén szeles időben ezért több idő jut a felszín és az alsó légréteg lehűlésére.
Ettől még városi környezetben vagy magasabban fekvő helyeken melegek lehetnek az éjszakák, de egy 28 fokos országos minimumrekordhoz hasonló szélsőség szeptemberben sokkal nehezebben áll elő.
Egy szeptemberi hőhullám ezért könnyen úgy nézhet ki, hogy délután 31–35 fokos kánikula van, hajnalra azonban már 15–20 fok közé hűl a levegő. Ez még mindig nyári időjárás, de az emberi szervezet szempontjából lényegesen kevésbé megterhelő, mint amikor éjszaka is 25 fok felett marad a hőmérséklet.
A Kárpát-medence valóban segítheti a meleg fennmaradását
Magyarország földrajzi helyzete kedvezhet bizonyos tartós meleg időjárási helyzeteknek. Ha déli vagy délnyugati áramlással Észak-Afrika és a Mediterráneum felől nagyon meleg légtömeg érkezik, miközben egy erős anticiklon csökkenti a légmozgást és gátolja a frontok érkezését, a Kárpát-medencében több napon keresztül fokozódhat a hőség.
A medencejelleg azonban önmagában nem hoz létre hőkupolát. Ehhez nagyobb léptékű európai légköri helyzet szükséges: tartós magasnyomás a magasabb légrétegekben, blokkoló áramlási kép és megfelelően meleg légtömeg.
Ezért egy ilyen eseményt nem lehet pusztán abból megjósolni, hogy Magyarország a Kárpát-medencében fekszik.
A száraz talaj tovább erősítheti a forróságot
Van azonban még egy tényező, amelyet 2026-ban nem lehet figyelmen kívül hagyni: az aszály.
A HungaroMet nyári agrometeorológiai értékelései szerint az ország jelentős területeit súlyos szárazság érintette, és az öntözetlen kukorica állapota egyes területeken már a 2022-es aszályos évnél is rosszabb képet mutatott.
A kiszáradt talaj kevesebb energiát használ fel párologtatásra, így a napsugárzás energiájának nagyobb hányada fordítódhat közvetlenül a felszín és a levegő melegítésére. Ez megfelelő időjárási helyzetben tovább fokozhatja a nappali hőséget.
Egy-egy heves zivatar pedig nem feltétlenül oldja meg az aszályt. A kiszáradt talaj sok esetben nem képes gyorsan befogadni a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot, ezért annak egy része elfolyhat.
A hétvégi front sem biztos, hogy mindenhol elegendő esőt hoz
A szombatra várt hidegfronttal záporok és zivatarok érkezhetnek, de a csapadék várhatóan ezúttal sem egyenletesen oszlik el. Egy település komoly felhőszakadást kaphat, miközben néhány kilométerrel arrébb alig esik.
Ez az aszály szempontjából nem ugyanaz, mint egy több napon keresztül tartó, csendes, országos eső.
A HungaroMet korábbi agrometeorológiai elemzései is többször kiemelték, hogy a záporos, zivataros csapadék csak kisebb térségekben képes jelentősen javítani a talaj nedvességi állapotát, miközben nagyobb területeken továbbra is fennmaradhat a vízhiány.
Egyre több a hőhullámos nap Magyarországon
Arra nincs tudományos alap, hogy bármely egyedi szeptemberi meleg időszakot automatikusan az éghajlatváltozásnak tulajdonítsunk. A hosszú távú trend azonban Magyarország esetében egyértelmű.
A HungaroMet 1901 és 2024 közötti adatai alapján a XXI. század kezdete óta országos átlagban több mint kilenc nappal nőtt a hőhullámos napok éves száma. A szolgálat ebben az elemzésben azt a napot tekinti hőhullámosnak, amikor az országos napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 fokot.
A változás ráadásul nem egyformán érinti az országot. A középhegységek egy részén kisebb, az Alföld déli térségében és a Duna középső szakasza mentén viszont 15–17 napos növekedést mutat a hosszú távú trend. 2024-ben országos átlagban 36 hőhullámos napot regisztráltak.
Vagyis a szélsőséges hőség nem minden évben ugyanott és ugyanúgy jelentkezik, de a hosszú távú tendencia egyre nagyobb hőterhelés felé mutat.
Ettől még nem következik, hogy forró lesz az egész szeptember
Ez talán a legfontosabb különbség az időjárás és az éghajlat között.
Attól, hogy Magyarország éghajlata melegszik, és a hőhullámos napok száma növekszik, egy adott szeptember még lehet hűvös, változékony vagy csapadékos is.
Ugyanígy egy szeptember elején kialakuló 33–35 fokos rövid hőség sem bizonyítja önmagában, hogy az egész hónap rekordmeleg lesz.
Az ECMWF hosszabb távú előrejelzései éppen ezért valószínűségekkel dolgoznak. A szub-szezonális modell 101 ensemble-tagból álló rendszerrel készít heti hőmérsékleti anomália-előrejelzéseket, vagyis sok különböző lehetséges légköri fejlődést vizsgál egyszerre.
Minél közelebb kerülünk szeptember első hetéhez, annál pontosabban lehet majd látni, hogy a most még lehetséges melegedésből valóban újabb hőhullám lesz-e.
Mi kellene ahhoz, hogy újabb komoly szeptemberi hőhullám alakuljon ki?
Ehhez több légköri feltételnek egyszerre kellene teljesülnie. Először is tartós déli vagy délnyugati áramlásra lenne szükség, amely Észak-Afrika és a Földközi-tenger térségéből nagyon meleg levegőt szállít Közép-Európa felé.
Másodszor a magasban egy erős anticiklonnak kellene kiépülnie, amely napokon keresztül távol tartja a hidegfrontokat. Ha ehhez gyenge légmozgás, kevés felhő és száraz talaj társul, a hőmérséklet napról napra emelkedhet.
Valódi hőkupoláról pedig akkor beszélhetnénk igazán, ha ez a magasnyomású rendszer nem mozdulna tovább gyorsan, hanem blokkoló helyzetben több napon keresztül ugyanazt a térséget érintené.
Jelenleg még nincs elegendő előrejelzési bizonyosság ahhoz, hogy kijelentsük: szeptemberben pontosan ez fog történni.
40 fok szeptemberben? Erre most semmi nem utal
A 2026-os nyár rekordjai után érthető, hogy sokan azt kérdezik, megismétlődhet-e szeptemberben a június végi 40–42 fokos forróság.
Az augusztus 24-én rendelkezésre álló előrejelzések alapján erre jelenleg nincs jel.
A következő biztosabban előrejelezhető nagy hőhullám péntek környékén tetőzhet, amikor 32–38 fok közötti maximumok várhatók. Ezt szombaton hidegfront követi, vasárnap pedig már 25–30 fok körüli értékek szerepelnek a HungaroMet prognózisában.
Az ezt követő szeptemberi időjárás már bizonytalanabb. Egy újabb felmelegedésből akár ismét kialakulhatnak 30 fok feletti napok, de 40 fok közeli szeptemberi extrém hőség vagy újabb, hosszú hőkupola jelenleg nem szerepel olyan előrejelzésben, amelyet biztos eseményként lehetne kezelni.
Az ősz tehát megérkezik – de a nyár még nem biztos, hogy távozik
A meteorológiai naptár szerint augusztus 31-én véget ér a nyár. Az időjárás azonban idén sem fogja feltétlenül követni ezt az éles határvonalat.
A következő napokban újra egyre melegebb lesz, pénteken helyenként 38 fokot is mérhetünk, majd a hétvégén hidegfront hozhat átmeneti lehűlést. Vasárnapra 25–30 fok közé eshet vissza a hőmérséklet, de ettől még szeptember első felében újabb nyárias periódus kialakulása teljesen reális.
A döntő kérdés az lesz, mi történik a hétvégi front után. Ha gyorsan ismét délnyugatira fordul az áramlás, és tartós anticiklon épül ki Közép-Európa fölött, szeptemberben még visszatérhet a kánikula. Ha viszont egymást követik az atlanti frontok, a 30 fok feletti idő már csak rövid epizódokban térhet vissza.
A jelenlegi adatokból tehát a legpontosabb következtetés ez: az igazi ősz kezdete még nem látszik biztosan, a szeptemberi 30 foknak van realitása, újabb rendkívüli hőkupolát viszont egyelőre nem jeleznek biztosan a modellek
