Bár évek óta rendszeresen felmerül az óraátállítás eltörlése, 2026 őszén Magyarországon ismét át kell állítani az órákat. A következő váltás 2026. október 25-én, vasárnap hajnalban történik: 3:00 órakor az órákat 2:00 órára kell visszaállítani, ezzel véget ér a nyári időszámítás, és megkezdődik a téli, pontosabban a normál időszámítás. Ez az az átállítás, amelynél egy órával hosszabb lesz az éjszaka.
Van azonban egy ennél is érdekesebb fejlemény. Az elmúlt években sokan arra számítottak, hogy valamelyik következő óraátállítás végre az utolsó lesz. Az Európai Bizottság 2026 márciusában viszont már közzétette a nyári időszámítás 2027–2031 közötti hivatalos menetrendjét is. A jelenlegi szabályok tehát nemcsak 2026-ra, hanem a következő évekre is számolnak a tavaszi és őszi óraváltással.
Pontosan mikor lesz az őszi óraátállítás 2026-ban?
Az őszi óraátállítás időpontja 2026. október 25., vasárnap hajnal. Magyar idő szerint 3:00 órakor vissza kell állítani az órákat 2:00 órára, vagyis a hajnali 2 és 3 óra közötti időszak gyakorlatilag kétszer következik be. Aki vasárnap reggel a megszokott időpontban kel fel, az az órája szerint egy órával többet alhat.
Az Európai Unió jelenlegi szabályozása szerint a nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapján ér véget. A 2000/84/EK irányelv ezt valamennyi tagállam számára egységesen határozza meg. 2026-ban ezért kezdődött a nyári időszámítás március 29-én, és ezért ér véget október 25-én.
Magyarországon az őszi váltás után a közép-európai idő, vagyis a CET lesz ismét érvényes. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy reggel korábban világosodik, ugyanakkor délután is körülbelül egy órával korábbra kerül a napnyugta az órák szerint.
Ezeket az órákat valószínűleg nekünk kell átállítani
A modern készülékek többségénél ma már alig vesszük észre a változást. Az internethez vagy mobilhálózathoz kapcsolódó okostelefonok, számítógépek, táblagépek és okosórák általában automatikusan frissítik a pontos időt. Ettől függetlenül az átállítás utáni reggelen nem árt ellenőrizni őket, különösen akkor, ha egy készüléken ki van kapcsolva az automatikus időbeállítás.
Más a helyzet a hagyományos faliórákkal, karórákkal, régi ébresztőórákkal, illetve számos sütővel, mikrohullámú sütővel és autó fedélzeti órájával. Ezek közül sokat továbbra is kézzel kell egy órával visszaállítani. Különösen azokat érdemes ellenőrizni vasárnap este, amelyek alapján hétfőn kelünk, indulunk munkába vagy időzített berendezéseket működtetünk.
Utazáskor különösen könnyű belefutni egy kellemetlen meglepetésbe
Az óraátállítás október 24-ről 25-re virradó éjszaka történik, ezért azoknak kell a legjobban figyelniük, akik ebben az időszakban vonattal, távolsági busszal vagy repülővel utaznak. Egy éjszakai járatot ugyanis menet közben érhet az időszámítás változása.
A menetrendeket természetesen úgy készítik el, hogy az óraátállítással számoljanak, az utasnak azonban különösen átszállásnál érdemes alaposan megnéznie az indulási és érkezési időpontokat. Nemzetközi útnál az időzónák miatt még könnyebb összezavarodni, ezért ilyen esetben célszerű közvetlenül az indulás előtt az adott közlekedési társaság hivatalos menetrendjét ellenőrizni.
Tényleg ez lesz az utolsó óraátállítás?
A jelenlegi információk alapján nem. Sőt, 2026-ban az eddigieknél is egyértelműbb jelzés érkezett arra, hogy az óraátállítás egyelőre velünk marad.
Az Európai Bizottság 2026. március 18-án hivatalosan közzétette a nyári időszámítás következő ötéves, 2027-től 2031-ig tartó menetrendjét. A közlemény nem egy új óraátállítási rendszert vezetett be, hanem a jelenleg hatályos uniós irányelv alapján rögzítette a következő évek időpontjait.
A jelenlegi menetrend szerint:
- 2026. október 25. – visszaállás a normál időszámításra;
- 2027. március 28. – nyári időszámítás kezdete;
- 2027. október 31. – visszaállás;
- 2028. március 26. – nyári időszámítás kezdete;
- 2028. október 29. – visszaállás;
- 2029. március 25. és október 28., 2030. március 31. és október 27., valamint 2031. március 30. és október 26. szerepel a Bizottság hivatalos naptárában.
Természetesen egy később elfogadott új uniós jogszabály módosíthatná ezt a rendszert. 2026 augusztusában azonban nincs olyan elfogadott döntés, amely alapján az október 25-i lenne az utolsó magyarországi óraátállítás.
Pedig egyszer már úgy tűnt, hogy tényleg megszűnik
Az óraátállítás megszüntetésének ügye 2018-ban kapott igazán nagy lendületet. Az Európai Bizottság nyilvános konzultációján mintegy 4,6 millió válasz érkezett, és a válaszadók 84 százaléka a félévenkénti óraátállítás megszüntetését támogatta. Ezután a Bizottság hivatalos javaslatot is előterjesztett.
2019 márciusában az Európai Parlament 410 igen, 192 nem és 51 tartózkodás mellett elfogadta a saját álláspontját. A terv akkor még arról szólt, hogy 2021 lehet az utolsó év, amikor az Európai Unióban átállítjuk az órákat. Azok az országok, amelyek a nyári időszámítást választották volna, 2021 márciusában, a téli időszámítás mellett döntők pedig 2021 októberében állítottak volna utoljára órát.
Csakhogy az Európai Parlament szavazása önmagában nem volt elég a változtatáshoz.
Itt akadt el az óraátállítás eltörlése
Az uniós jogalkotási folyamatban az Európai Parlament mellett a tagállamokat képviselő Tanácsnak is meg kell állapodnia a szabályokról. A Tanács azonban máig nem alakított ki közös álláspontot az óraátállítás megszüntetéséről szóló javaslatban. A végleges jogszabályhoz mindkét intézmény egyetértésére lenne szükség.
A probléma jóval bonyolultabb annál, mint hogy egyszerűen kimondják: „többé nem állítunk órát”. Ha ugyanis megszűnik a váltás, minden országnak el kell döntenie, melyik időt kívánja állandósítani. Az egymással szorosan összekapcsolódó tagállamok esetében egy összehangolatlan döntés könnyen problémákat okozhatna a közlekedésben, a nemzetközi üzleti kapcsolatokban és a határon átnyúló munkavégzésben.
Az EU-ban jelenleg három fő normál időzóna működik. Magyarország a közép-európai időzónában van, Románia például a kelet-európaiban, míg Portugália a nyugat-európai időzónát használja. Az óraátállítás megszüntetésénél ezért nem csupán az a kérdés, hogy egy ország nyári vagy téli időt szeretne, hanem az is, hogy a szomszédai mit választanak.
Miért vezették be egyáltalán?
Az óraátállítás története Magyarországon jóval régebbre nyúlik vissza az Európai Uniónál. A forrásanyag szerint hazánkban először 1916-ban, az első világháború idején alkalmaztak nyári időszámítást, majd a rendszer többször megszűnt és visszatért. A maihoz hasonló, minden évben ismétlődő óraátállítás 1980 óta vált folyamatos gyakorlattá.
Az alapgondolat egyszerű volt: ha az emberek aktív időszaka jobban igazodik a nappali világossághoz, kevesebb mesterséges világításra lehet szükség. Ez különösen háborús, energiahiányos vagy magas energiaárakkal jellemezhető időszakokban tűnt fontos szempontnak. Az EU később elsősorban azért egységesítette a tagállamok eltérő gyakorlatait, hogy az eltérő dátumok ne zavarják az egységes piacot és a közlekedést.
Mára ugyanakkor sokat változott az energiafogyasztás szerkezete. A korszerű világítás lényegesen kevesebb energiát használ, miközben a klímaberendezések, elektronikai eszközök és más fogyasztók szerepe nőtt, ezért az óraátállítás tényleges energia-megtakarítása jóval vitatottabb lett.
Az egészségünket is megviselheti az átállás
Az óraátállítás elleni érvek között ma már nem az energiapolitika, hanem egyre inkább az egészségügyi szempontok kerülnek előtérbe. Az emberi szervezet cirkadián ritmusa a világos és sötét periódusokhoz igazodik, ezért a napi rutin hirtelen egyórás eltolása átmenetileg megzavarhatja az alvás-ébrenlét ciklust.
Az American Academy of Sleep Medicine álláspontja szerint a szezonális óraátállítás helyett a tartós normál, vagyis „téli” idő igazodna jobban az emberi biológiai órához. A szakmai szervezet ezért az évenkénti két váltás megszüntetését és az állandó normál idő alkalmazását támogatja.
Az egészségügyi hatásokkal kapcsolatban ugyanakkor nem minden eredmény egyformán erős. Egy 2024-es szisztematikus áttekintés például a tavaszi átállás után kis mértékben emelkedő szívinfarktus-kockázatot talált, míg az őszi visszaállásnál nem mutatkozott egyértelmű növekedés. Ez is arra utal, hogy a tavaszi, egy órával rövidebb éjszaka általában megterhelőbb lehet, mint az őszi átállítás.
Az őszi átállítás általában könnyebb, de nem mindenkinek
Októberben legalább nem veszítünk egy órát az éjszakából. Sokan ezért kifejezetten kedvelik az őszi váltást, hiszen vasárnap reggel úgy érzik, kaptak egy plusz órát alvásra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szervezet mindenkinél azonnal alkalmazkodik.
A kisgyermekeknél például az alvási és étkezési rutin nem feltétlenül igazodik a faliórához. Ha egy gyermek rendszeresen reggel 7-kor ébred, könnyen előfordulhat, hogy az átállítás után a teste már az új idő szerint 6-kor ébreszti fel. Hasonló problémát tapasztalhatnak azok, akik nagyon kötött alvási rendben élnek vagy váltott műszakban dolgoznak.
A forrásanyag is arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes az átállás körüli napokon tudatosabban figyelni az alvásra és a megszokott napi ritmusra.
Nyári vagy téli idő lenne jobb Magyarországnak?
Ez az óraátállítás megszüntetésének egyik legnehezebb kérdése. A tartós nyári idő elsőre vonzó lehet, mert nyáron és a tavaszi-őszi átmeneti időszakokban tovább lenne világos este. Ennek ára viszont az lenne, hogy télen lényegesen később kelne fel a Nap.
A tartós normál idő mellett az szól, hogy jobban követi a természetes napjárást, és a reggeli világosság jobban támogatja az ember biológiai óráját. Nem véletlen, hogy több alváskutatással foglalkozó szakmai szervezet is ezt az opciót támogatja.
A társadalmi preferenciák azonban eltérhetnek az egészségügyi szakmai érvektől. Sokan a hosszú, világos nyári estéket tartanák fontosabbnak. Éppen ezért a kérdés nemcsak meteorológiai vagy egészségügyi, hanem gazdasági, társadalmi és életmódbeli vita is.
Már 2031-ig megvannak az uniós dátumok
Ez a 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága. Az Európai Bizottság márciusban közzétett hivatalos közleménye alapján a jelenlegi rendszer 2031 végéig előre ütemezve van. 2027-ben március 28. és október 31., 2028-ban március 26. és október 29., 2029-ben március 25. és október 28., 2030-ban március 31. és október 27., 2031-ben pedig március 30. és október 26. a két váltási időpont.
Ez természetesen nem akadályozza meg az Európai Uniót abban, hogy közben új szabályozást fogadjon el. A jelenlegi jogi helyzet alapján azonban nem érdemes arra készülni, hogy 2026 októberében utoljára nyúlunk az órákhoz.
Sőt, az Európai Bizottság ötéves menetrendjének közzététele kifejezetten azt mutatja, hogy az uniós intézmények a jelenlegi szabályozás fennmaradásával számolnak mindaddig, amíg a jogalkotók másként nem döntenek.
A legfontosabb dátumot már most érdemes megjegyezni
Az idei őszi óraátállítás tehát 2026. október 25-én, vasárnap hajnalban lesz. Hajnali 3:00 órakor 2:00 órára állnak vissza az órák, így egy órával hosszabb lesz az éjszaka. Az okostelefonok és más hálózatra kapcsolódó eszközök ezt jellemzően automatikusan elvégzik, a hagyományos órákat és egyes háztartási berendezéseket azonban nekünk kell majd átállítani.
És bár az óraátállítás megszüntetésének terve továbbra sem tűnt el végleg az európai politikából, 2026-ban nem ez lesz az utolsó átállítás a jelenlegi szabályok szerint. Az Európai Bizottság már a 2027–2031 közötti váltások hivatalos dátumait is közzétette.
Október 25-én tehát ismét visszaállítjuk az órákat – és úgy tűnik, még jó néhányszor meg fogjuk tenni ugyanezt.
